Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-22 / 18. szám, kedd

Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 22 Donorkonferencia hatvan ország és húsz szervezet képviselőinek részvételével Bomba után dollár Hamid Karzai és Colin Powell. Az afgán kormányfő valószínűleg több amerikai dollárra számított. (Reuters-felvétel) Brüsszeli kiszivárogtatások a NATO bővítéséről Öt vagy hét új tag? MTI-HÍR Amerikai felszólítás Berlin. Az USA tegnap a vé­delmi kiadások növelésére szólította fel a német kor­mányt. A Berliner Zeitungnak adott interjújában Dan Coats amerikai nagykövet üdvözöl­te, hogy Berlin egyre aktí­vabb szerepet játszik a nem­zetközi színtéren. „Ez a sze­rep azonban maga után vonja azt is, hogy Berlin biztosítsa katonái és fegyveres erői szá­mára a szükséges eszközöket. Azt hiszem, Németország meg fogja ezt tenni” - fogal­mazott a nagykövet. (MTI) Muzulmán család kiirtása Dzsammu. Ismeretlen fegyve­resek tegnap lemészároltak egy tíztagú muzulmán csalá­dot Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló részén, a Pakisztán­nal határos Mendharban. A mészárlás áldozatai között négy gyermek volt. A hatósá­gok egyelőre nem közöltek részleteket a támadásról. Több mint harmincezer em­ber vesztette életét 1989 óta, amikor is Dzsammu és Kasmír államban muzulmán szepara­tista felkelés kezdődött. (MTI) Európa Tanács: új elnök Strasbourg. Peter Schieder osztrák szocialista párti poli­tikus személyében tegnap közfelkiáltással, egyhangúlag új elnököt választott az Euró­pa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése, amely délután kezdte meg téli ülésszakát a szervezet strasbourgi székhe­lyén. Eörsi Mátyás SZDSZ-es magyar politikust pedig a li­berális pártok frakcióvezető­jévé választották. (MTI) Új kormányfő Tajvanon Tajpej. Csen Suj-pien tajvani elnök új miniszterelnököt ne­vezett ki tegnap az 53 éves Jü Sji-kun, az elnöki hivatal eddigi főtitkára személyé­ben, miután az előző kor­mányfő, Csang Csun-hsziung kormányával együtt benyúj­totta lemondását közvedenül az új összetételű parlament első ülése előtt. Az elnök pártja, a Demokratikus Hala­dó Párt többséget szerzett a decemberi parlamenti vá­lasztásokon. A Kuomintang 50 év után most először ke­rült kisebbségbe a törvény- hozásban. (MTI) Jü Sji-kun az elnök pártjának tagja (Reuters) Merénylet Észak-Oszétiában Moszkva. Merényletet kísé­reltek meg tegnap Kazbek Dzantijev altábornagy, az Oroszországhoz tartozó kau­kázusi köztársaság belügymi­nisztere ellen Észak-Oszétia fővárosában, Vlagyikav- kazban. Ismeretlen tettesek A pokolgép a miniszter gépko­csija mellett robbant, senki sem sérült meg. A hatóságok a vasárnapi elnökválasztással hozzák összefüggésbe a bűn- cselekményt. (MTI) Tokió. Hatvan ország és 20 nemzetközi szervezet képvi­selőinek jelenlétében meg­kezdődött tegnap az Afga­nisztán megsegítésére ösz- szehívott adományozói kon­ferencia. Kofi Annan ENSZ- főtitkár szerint Afganisztán­nak 1,3 milliárd dollárnyi sürgős segélyre van szüksé­ge még az újjáépítési segé­lyek előtt. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Annan úgy véli, e gyors segély nél­kül nem készíthető elő az újjáépí­tési segélyezés sem, hiszen az új­jáépítéshez először is meg kell szi­lárdítani az ország belpolitikai helyzetét. A konferencián az elő­zetes bejelentések szerint különle­ges alapot hoznak létre, amelyet a Világbank, az Ázsiai Fejlesztési Bank és az ENSZ Fejlesztési Alapja közösen kezel majd. A program fő célkitűzései: a demokrácia fejlesz­tése, működő közigazgatás és ok­tatás megteremtése. Ogata Szadako, a házigazda japán kor­mány afgán ügyekkel foglalkozó megbízottja megnyitó beszédében emlékeztette a résztvevőket a ber­lini Afganisztán-értekezleten elfo­gadott egyik alapelvre: a segélye­zést fokozatosan fel kell váltsa a közép- illetve a hosszú távú, terv­szerű újjáépítés. Kofi Annan ENSZ-főtitkár szerint legalább 10 milliárd dollárt kell öt év leforgása alatt befektetni Afganisztánban ahhoz, hogy az ország újjáépítésé­re irányuló erőfeszítés igazi ered­ményeket hozzon. Hangsúlyozta továbbá: az újjáépítési tervre irá­nyuló támogatásnak nem szabad csökkentenie sem a már megkez­dett élelem- és egyéb segélyprog­ramokra, sem a többi szűkölködő ország megsegítésére szánt támo­gatásokat. Annan elmondta: a vi­MTI-HÍREK Jeruzsálem/Párizs/Strasbourg. Az izraeli hadsereg tegnapra virra­dóra harckocsikkal behatolt az au­tonóm palesztin területen lévő Túl- Karmba, s teljesen az ellenőrzése alá vonta a várost, majd kijárási ti­lalmat rendelt el. Az izraeliek letar­tóztattak több személyt, akikről feltételezik, hogy szélsőséges cso­portok tagjai. A több irányból érke­ző izraeli harckocsik Túl-Karm bel­városában találkoztak, egy palesz­tin biztonsági forrás szerint leg­alább száz harckocsiról van szó. Az akcióban helikopterek is részt vet­tek. Kiűzték a lakókat otthonaik­ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Prága. Befejeződött tegnap Ausztriában a Haider-féle FPÖ által kezdeményezett, a temelíni atom­erőműről, valamint Csehország eseüeges EU-tagságának megvétó- zásáról kiírandó népszavazást kö­vetelő aláírásgyűjtés. Tegnapi bécsi jelentések szerint az aláírásgyűj­tésnek nagy visszhangja volt az osztrákok körében, s az FPÖ bás­tyájának számító Karintiában, ahol Jörg Haider tölti be a kormányzói posztot, ez volt az eddigi legsikere­sebb ilyen akció. Egyébként Karintiában egy másik aláírásgyűj­tés is folyik, éspedig a kétnyelvű helységnévtáblák ügyében, ezt szintén az FPÖ kezdeményezte. A tegnapi cseh lapok is bő terjede­lemben foglalkoztak a Temelín mi­att kirobbant Zeman-Haider szó­párbajjal. A kommentárok többsége szerint Milos Zeman kormányfő lágszervezet szakértői szerint mintegy 230 millió dollárra van szükség gyakorlatilag azonnal az átmeneti közigazgatás kiépítésé­re, a közhivatalnokok fizetésére és szociális célokra. A nyitóülésen Koidzumi Junicsiro japán kor­mányfő közölte: Japán 500 millió dollárt szán az afgán újjáépítésre, s ezt az összeget két és fél év lefor­gása alatt folyósítja. Colin Powell amerikai külügyminiszter bejelen­tette: Washington a következő 12 hónapban 300 millió dollárral fogja segíteni az afgán újjáépítést. Az Európai Unió 495 millió dollárt (550 millió eurót) ajánlott fel 2002-re, Szaúd-Arábia 220 millió dollárt folyósít az elkövetkező há­rom év során a háborús pusztítás felszámolására. Hamid Karzai, az afgán átmeneti kormány feje el­mondta: kormánya számításai szerint Afganisztánnak 1,8-2 mil­liárd dollárnyi kiadása lesz a kö­ból, és módszeresen, házról házra járva átkutatták az épületeket. Szórványos lövöldözéseket is lehe­tett hallani, egy 19 éves palesztin fegyverest agyonlőttek, kilencet pedig megsebesítettek. A katonák körülvették a város mellett lévő két menekülttábort is. Ez az első eset 2000 szeptembere óta, hogy az iz­raeli hadsereg egy a palesztin auto­nóm területen lévő települést teljes egészében az ellenőrzése alá vont. Az izraeli hadsereg akciója nyilván­valóan válasz volt a múlt csütörtöki haderai támadásra, amelyben egy palesztin fegyveres hat izraelit megölt, mielőtt végeztek vele az izraeli katonák. A Palesztin Ható­túllőtt a célon, amikor Jörg Haider után általában az osztrákokat kezd­te bírálni és sértegetni. A Mladá ffonta Dnes szerint érthető, hogy Zemannak nem tetszik a temelíni atomerőmű ausztriai bírálata. Min­den megértésnek vége szakad azonban abban a pillanatban, mi­helyt a cseh kormányfő egy másik ország állampolgárait kezdi sérte­getni. „Még a legmagasabb rangú tisztviselőnek sincs joga azt monda­ni, hogy aki támogatta Haider petí­cióját, az idióta” - szögezi le az új­ság. Megjegyzi: a cseh kormánynak sem tetszett, amikor Temelín kap­csán Bécs beavatkozott belügyeibe. A cseh kormányfő mai ténykedése ennél semmivel sem jobb, inkább rosszabb. „Zeman kijelentései ugyanis bumerángként az egész or­szág ellen fordulnak. Ha egy oszt­rák azt akarja gondolni, hogy „a cseh egyenlő a durvával és a szabadszájúval, akkor erre a legfel­vetkező 12 hónap során. Azt kérte a konferencián részt vevő orszá­goktól, hogy töröljék az adósságo­kat, amelyek a polgárháborús évek alatt, az előző afgán kor­mányzatok által felvett kölcsönök­ből álltak össze. Karzai kifejezte reményét, hogy a konferenciát kö­vető napokban-hetekben sikerül kidolgozni olyan gyakorlati pénz­ügyi mechanizmusokat, amelyek révén az ígéretek ténylegesen fel­használható pénzalapokká vál­nak. Karzai külön pénzt kért az adományozóktól arra, hogy meg lehessen tisztítani az évtizedes há­borúk poklából kilábalni igyekvő ország földjét a gyalogsági aknák­tól. Nem mondott konkrét össze­get, csak azt hangsúlyozta, hogy a földbe ásott halálos veszedelem elhárítása nélkül nem térhet visz- sza az élet a normális kerékvágás­ba, hiszen ilyen körülmények kö­zött életveszélyes a földművelés. ság tegnap úgy határozott, hogy az ENSZ BT sürgős összehívását kéri Túl-Karm elfoglalása miatt. Lord Russell-Johnston, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének leköszönő elnöke holnapra Stras- bourgba hívta Simon Peresz izraeli külügyminisztert és felkérte, hogy tájékoztassa a páneurópai szerve­zet képviselőit a súlyosbodó vál­ságról. Az ET székhelyén tegnap délután kezdődött a 43 tagállamot tömörítő szervezet törvényhozásá­nak egyhetes téli ülésszaka. Russell-Johnston az izraeli politi­kussal együtt egy palesztin képvi­selőt is meghívott, a nevét azonban nem közölte. sőbb helyről lesz bizonyítéka. Az Európai Unió az ilyesmiből bizo­nyára nem kér” - jegyzi meg a leg­olvasottabb cseh napilap. A Hospodárské noviny szerint Zeman olajat öntött a tűzre, ami­kor gyengeelméjűnek minősítette azokat, akik támogatják Haiderék aláírási akcióját. Egy értelmesen gondolkodó politikus nem várhat­ja el, hogy egy ilyen kijelentés után megértést találhat a szomszédok­nál. A baloldali Právo ugyanakkor Zeman mellé állt. Úgy véli, hogy Haider esetében Zeman szavai nem erősek, hanem éppenséggel találóak. „Az osztrákok ugyan már megszokták Haider idegengyűlölő és nacionalista nyilatkozatait, de ez nem jelenti azt, hogy a környe­ző világnak is meg kell szoknia” - írja a lap. A Lidové noviny szerint az egész cseh-osztrák vita Haider rendezésében játszódik, és csak neki használ. (TASR, MTI) Berlin. Német sajtóértesülés sze­rint a NATO novemberi prágai csúcstalálkozóján hét kelet-európai állam kap meghívót a szervezetbe. A Berliner Zeitung tegnap közölt brüsszeli információja szerint dön­tés ugyan még nem született, ám NATO-diplomaták egyértelműen „nagycsoportos” bővítésre számíta­nak. Úgyszólván bizonyosra vehe­tő, hogy az atlanti szervezet a tagjai közé fogadja Szlovákiát és Szlové­niát, továbbá a három balti államot. Valószínűnek tartják a diplomaták, London/Berlin. Nagy-Britannia mérlegeli, hogy kezdeményezze az Unió három legnagyobb tagállama hatáskörének megerősítését egy, az ENSZ Biztonsági Tanácsához ha­sonló szupertanács létrehozásával a majdan 25 országra bővülő EU irá­nyításában - írta tegnap a Financial Times. A brit gazdasági lap értesülé­se szerint az EU jövőjét, köztük a döntéshozatali rendszer rugalmas­sá tételét célzó elképzeléseket meg­vitató konvent elé terjesztendő maj­dani javaslatok között a brit kor­mány fontolóra vette egy állandó fő­titkári tisztség létrehozását is az ál­lam- és kormányfők testületének, az Európai Tanácsnak az élére, felvált­va a jelenlegi rendszert, amelyben félévenként a soros tagállamok ve­zetői látják el ezt a feladatot. Az EB MTI-HÍREK Kabul/Iszlámábád. Harcok törtek ki az átmeneti kormányban is képvi­selt frakciók fegyveres hívei között Észak-Afganisztánban. Tizenegyen meghaltak az összetűzésben, amely Burhanuddin Rabbani volt elnök és Rasid Dosztum üzbég hadúr hívei között robbant ki Kala-Sahar körze­tében. Mindkét említett csoport ré­sze a Hamid Karzai vezette ideigle­nes kormánynak. Rabbani csoport­ja ellenőrzi a csaták helyszínétől hatvan kilométerre lévő Kunduz vá­rosát, és vezető erő a központi kor­mányzatban is. Dosztum a védelmi tárca helyettes vezetője a kabinet­ben. A The Guardian brit lap értesü­lése szerint bomba robbant a múlt héten az USA újonnan megnyitott MTI-HÍR Peking. A kínai kormány szerint Oszama bin Laden jelentős segít­séget nyújtott a Szecsuán tarto­mánybeli szakadároknak (ujgu- roknak), akik önálló iszlám álla­mot akarnak létrehozni. A pekingi vezetés jelentése szerint az elmúlt évek szecsuáni terrorakcióiért el­sősorban olyan külföldi csoportok felelősek, amelyek szoros kapcso­latot tartanak fenn a világszerte Belgrád. A szerb parlament ma rendkívüli ülésen vitatja meg a vaj­dasági autonóm jogkörök vissza­szolgáltatásáról szóló törvénycso­magot (omnibusztörvény). A par­lamenti vita előtt egy nappal, teg­nap a jogszabály sorsát illetően de­rűlátásra okot adó nyilatkozatott tett a Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök vezette Szerbiai Demokrata hogy meghívást kap Bulgária és Ro mánia is; utóbbi két ország tagsá gát többek között Törökország é Franciaország szorgalmazza. A la] szerint szeptember 11. óta módo suit a NATO-tagok viszonya a bőví téshez. Háttérbe szorult az a meg fontolás, milyen katonai előnyökké jár új tagok befogadása, ehelyet „általános politikai megfontolások kerültek előtérbe. Vonatkozik ez a: USA-ra is, „Washingtonban má csak az a kérdés, hogy öt vagy hét ú tag csatlakozhat-e a NATO-hoz” - idézett a Berliner Zeitung egy ma gas rangú brüsszeli diplomatát. illetékesei tegnapi első nyilatkoza taikban elutasították a szupertanác ötletét. Vita támadt a német kormány és a: Európai Bizottság között az Uni< bővítésének költségeiről. A Die Wel német lap brüsszeli tudósítójánál értesülése szerint Berlin sokallja a: új tagok felvételével járó költsége két, amelyeket e hónap végén kívái nyilvánosságra hozni a bizottság. A Unió költségvetési biztosa, a néme Michaele Schreyer által kidolgozót terv 42,5 milliárd eurót kíván juttat ni a várhatóan 2004-ben csatlakoz! új tagországoknak. A takarékosság kényszer hatása alatt álló néme kormánynak, amely az EU-kassz; első számú nettó befizetője, ez min dériképpen túl sok. Hans Eichel sző vetségi pénzügyminiszter legföljebl 27 milliárdos támogatási tételt len ne hajlandó elfogadni. kabuli nagykövetségénél; ez volt a: első támadás az afgán fővárosbai egyre nagyobb mértéket öltő nem zetközi jelenlét ellen. A lap kabul tudósítója tudni véli, az ENSZ sze mélyzetét, diplomatákat és segély szervezetek munkásait arra figyel meztették, hogy a következő napok ban támadás várható egy nagy in tézmény ellen az afgán fővárosban és az ENSZ készenléti tervet dolgo zott ki személyzetének afganisztán kimenekítésére. A tudósítónak nyi latkozó ENSZ-források szerint Afga nisztánban az elmúlt héten rosszab bodott a biztonsági helyzet. Ez el lentmond John McColl brit vezérőr nagy, ISAF-parancsnok vasárnap nyilatkozatának, aki szerint Kabul ban rohamléptekkel normalizálódj] a helyzet. körözött terroristával. Ilyenek a; afganisztáni tálibok és az üzbe gisztáni iszlám szakadárok. Ezel az erők nagy mennyiségben láttál el fegyverrel, lőszerrel, szállítási é; távközlési eszközökkel a szecsuán szeparatistákat, akik magukat „ke let-turkesztáni iszlám mozgalom nak” nevezik. George Bush ameri kai elnök korábban figyelmeztetti Pekinget, hogy a terrorizmus eile ni harc ürügyén ne nyomja el : nemzeti kisebbségek törekvéseit. Párt (DSS). Dejan Mihajlov frak cióvezető közölte a Glas Javnost című belgrádi lappal, hogy a képvi selőcsoport tartózkodni fog az om nibusztörvényről való szavazáskor amint tette azt a vajdasági parla mentben. A DSS tartózkodása ese tén a 131 képviselővel rendelkezi kormánykoalíciónak kényelme többsége lesz a 250 fős parlament ben ahhoz, hogy abszolút többség gél elfogadja a törvénycsomagot. ET: Strasbourgba várják Simon Pereszt és a palesztinok egyik képviselőjét Izrael megszállta Túl-Karmot Ausztriában sikeresnek tartják a tegnap befejeződött Haider-féle aláírásgyűjtést Odahaza is bírálják Zemant Nagy-Britannia valamiféle EU-szupertanácsot akar Berlinben sokallják MTI-HÍREK Összetűzések Rabbani és Dosztum fegyveresei között Marakodó hadurak Peking a nemzeti kisebbségek törekvései ellen Bin Laden és Szecsuán Derűlátásra ad okot Kostunica pártjának bejelentése Lesz omnibusztörvény MTI-HÍR

Next

/
Thumbnails
Contents