Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-18 / 15. szám, péntek
2 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 1 KOMMENTÁR Zeman nevén nevezte... TÓTH MIHÁLY Két irányból közelíthető meg a cseh miniszterelnök és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szürke eminenciássá avanzsált(sicl) egykori első emberének a temelíni atomerőmű üzembe helyezése körüli szópárbaja. A steril diplomácia szempontjából Jörg Haider a nézeteltérés áldozata, így a párbaj erkölcsi győztese. Milos Zeman miniszterelnök nem tagadta meg önmagát: ismét riposztozott. Az osztrák politikus címére ezt nyilatkozta: Haider nem szakértője az atomenergetikának; ő semminek se szakértője, csak a populizmusnak... A kérdés megközelítésének másik nyomvonalát kontinensünk 20. századi történelmének mérföldkövei jelölik ki. A demokrácia szempontjából vajon megen- gedhető-e, hogy egy vezető politikus szó nélkül hagyjon olyan jelenségeket, amelyekről minden jóérzésű embernek az jut eszébe, ami Európában előbb körvonalazódott, a harmincas években Németországban, Olaszországban és e két állam holdudvarában megfogható- vá, majd a háború éveiben véres konkrétummá lett. Zeman rövidre fogta mondandóját: az FPÖ fasiszta utódpárt. Persze, példát vehetett volna jól nevelt szlovákiai, magyarországi, olasz és francia politológusoktól is, akik vaskos kötetekben taglalják, fasiszta hajlamú politikai képződmény-e az SNS, vagy „csak” idegengyűlölő. Mellébeszélhetett volna, hogy nem jelentéktelen személyiség, hanem maga a magyar köztársaság miniszterelnöke próbálja szalonképessé tenni Haidert. Hogy a cseh miniszterelnök megfeledkezett a diplomáciai jólnevelt- ségről, és kormányfő kollégájától eltérően passzentosabb jelzővel illette a szabadságpártiak erős emberét, annak történelmi előzményei is vannak, elsősorban az 1938 és 1945 közti időszakból. Csehországban ma a legharagosabb zöldek se hiszik el, hogy Haider önzetlenül vált környezetvédővé. Van ugyan, aki azt állítja, diplomáciát nélkülöző nyilatkozatával Zeman még a Csehországgal rokonszenvező osztrákokat is maga ellen bőszítette. Hogy valóban így áll-e a helyzet, majd kiderül. Egyre több osztrák látja be, hogy az FPŐ vezére nem is annyira a sugárfertőzés veszélyétől óvja Ausztria népét, hanem azt akarja bizonyítani, meg tudja akadályozni Csehország EU-taggá válását. Szélesebb összefüggésekben azt akarja bizonyítani, hogy a bámuló vonulat ismét történelemformáló erővé válhat Európában. Csakhogy Ausztriának is vannak történelmi tapasztalatai a barnákkal. JEGYZET Bolond, aki dolgozik! GRENDEL ÁGOTA Egy példa nem példa, két példa egy példa - volt a jelszava egykori egyetemi tanárunknak, s ebből logikusan az következett, hogy minden kérdés bizonyítására legalább három példát kellett felhoznunk. Tanárunknak végül is igaza volt, elvégre a magyar igazság is három, bár időközben meghalt Mátyás király, magával vivén az igazságot a túlvilágra. Mégis kivártam, míg legalább három példátlan példát Összegyűjtők arra, mit kíván a munkaerkölcstelenség szlovákiai módra. Történt egyszer, hogy egy cég titkárnőt keresett. Az ember azt gondolná, egymásnak adják a kilincset a gimnáziumban és a köz- gazdasági középiskolában érettségizett hölgyek, akik előtt nem ismeretlenek a könyvelés rejtelmei, a kávéfőzés csodája, a fő- nökletagadás mestersége. Tolongásnak azonban se híre, se hamva. Négyen-öten érdeklődtek- elsősorban a fizetésről, másodsorban a munkaidőről, s csupán harmadsorban mozgatta meg fantáziájukat a tennivaló. Egy munkanélkülit föl is vettek. O azonban eltévesztette a házszámot, hol azt gondolta, egy kozmetikai szalonban múlatja idejét, hol azt, manikűrösnél, máskor olyannyira otthon érezte magát, hogy az irodában rendezgette családi fotóalbumát. S amikor főnökei sok-sok hosszú, álmatlan éjszaka után eljátszották a pedikűrös szerepét, és zavartan magyarázkodva útilaput kötöttek talpára, lezseren megvonta a vállát: „nem baj, megélek én a munkanélküli-segélyből is”. A másik történet, úgy tűnik, végtelen. Egy szlovákiai vállalkozó Ausztriában üzemeltet szállodát. Százhúsz szállóvendég egyenlő hét alkalmazottal. Persze, nem akármilyennel. Jó helyen, jó fizetésért illenék jól dolgozni. Csakhogy hazánk lányai szívesebb bú- jócskáznak. Ha a főnök fölbukkan, a kisasszonyok azon nyomban köddé válnak. Ha valaki bűntényt követne el, tőlük ugyan hiába vennének ujjlenyomatot, annak mását még egy porszívó- csövön sem lelnék a nyomolvasók, legföljebb a kilincsen, de azt meg oly sűrűn adják egymásnak, hogy szakember legyen a talpán, aki megkülönbözteti őket. A magyar igazság jegyében következzék a harmadik történet. A fiatalember elégedetten terpeszkedik a székén, a negyedik sörét kortyolgatva önérzetesen oktatja ki asztaltársaságát. „Én aztán nem megyek munkába. Nagyon jól megélünk a munkanélküli-segélyből meg a családi pótlékból. Anyám főz ránk, apámtól zsebpénzt is kapok. Reggel a gyerek ébreszt, már megszoktattuk, hogy kilencnél előbb hiába nyi- vákol. Fölkelünk, bekapcsoljuk a tévét, az asszony hozza a kávét, délig elvagyunk. Ebéd után egy kis szundi, este videózunk. Bolond, aki dolgozik!” - nevet harsányan, és újabb kört rendel. LEVÉLBONTÁS Igazolvány Stefannak Szomorúan figyelem a magyarigazolvány körül kialakult hisztériát. Sajnos, ma ez a politikai valóság Szlovákiában. Mi, felvidéki magyarok sem tettünk sokat hovatartozásunk hivatalos kinyilvánítása ügyében. Már hét éve érvényben van a 300/1993-as sz. törvény az utónévről és a családi névről, amely abban az időben szintén nagy port kavart. Sok-sok évzárón, választási nagygyűlésen feltettem a kérdést, hogy mire várnak, mikor kezdik el ezt az igazán egyszerű intézkedést. Kiegészítem kérdésemet: hogy fognak kinézni magyarigazolványaink, és mit fognak róluk gondolni az anyaországban, ha most azt kérelmezik, hogy keresztnevük szlovákul is legyen beírva, mint Stefan, Imrich, Alzbeta, illetve - óvá utónévvel és nem magyarul, hogy István, Imre, Erzsébet. Az igazolvány öt évig érvényes és azért, hogy szégyenkezés nélkül használhassák, megmutathassák gyerekeiknek, unokáiknak, mielőtt igazolványért folyamodnának, javaslom, éljenek a képviselőink által kiharcolt jogukból adódó névhasználattal. Duray Rezső Szene- Azért loptam, mert eddig úgy tudtam, hogy január végig kell vagyonbevallási tenni, s nekem eddig semmilyen vagyonom sem volt... . (Peter Gossányi karikatúrája) TALLÓZÓ SME Szakértők szerint, ha Szlovák belép az Európai Unióba, a nyi gáti cégek „szerelőcsarnokáv; válik. Az árak megegyeznek ma; a nyugatiakkal, de a bruttó ház össztermék csak 57%-át tes majd ki az uniós országokéna Az előrejelzések szerint jelei tősen megnő nálunk az ukránc és oroszok száma. Fedor Gál szí ciológus elmondta, hogy a szli vák előrejelzés reális képet sz> retne adni arról, milyen lesz Szli vákia jövője. A szomszédos Csel országban is készült hasonló je legű előrejelzés, melynek a polit kusok körében nagy visszhang volt. Milan Knazko kulturális m niszter szerint merész és felesli ges dolog ilyen prognózis készíti se, mivel nagyon sok az elől nem látható tényező. Jozef Star védelmi miniszter épp az ellet kezőjét gondolja, sőt a biztonsá; intézkedésekről ő is készített m; egy hasonló munkát. Mikul: Dzurinda is szükségesnek tart az ilyen előrejelzést, de szerint fontos, hogy a kormánytól füj getlen szakemberek dolgozza ki, mert a politikai vízió csak íj lesz objektív. Csehország nem akarja elűzni a rádiót, csupán a lakosság biztonsága érdekében kiköltöztetné a főváros szívéből SZERtelenkedés Prágában Költözni, vagy nem. Ez itt a kérdés - mondhatnánk szabadon Hamlet után, amikor jellemezni kívánjuk a cseh kormány és az amerikai Szabad Európa Rádió/Szabad- ság Rádió (SZER/SZR) között az elmúlt hetekben nyilvánosságra került, s egyben elmérgesedett vitát. KOKES JÁNOS Milos Zeman kormánya ugyanis úgy véli, hogy a legendás rádió, amely 1995-től Prága szívében a Vencel tér, a cseh nemzeti múzeum és a főpályaudvar tőszomszédságában, a volt csehszlovák szövetségi .parlament épületében székel, különösen a tavaly szeptemberi terrortámadások után előállt nemzetközi helyzetben nagy biztonsági kockázatot jelent a Moldva-parti metropolis számára. Ezért a város- központból egy kevésbé exponált, jól védhető helyre kellene költöznie. Ez a hely lehet Prágában, de akár Prágán kívül is. A cseh kormányzat elképzeléseit a lakosság több mint kétharmada támogatja, s a politikai pártok közül is csalt a nem túl jelentős Szabadság Uniónak vannak kifogásai. Václav Havel államfő, akinek személyes meghívása által került a Szabad Európa Rádió Prágába, először ugyan nyíltan és határozottan a rádió kiköltöztetése ellen foglalt állást, de később belátta, hogy a biztonsági okok megfontolásra méltóak, s ezért a problémáról szerinte is tárgyalni kell. A rádió körül szeptemberben foganatosított biztonsági intézkedések ugyanakkor súlyosan akadályozzák a belváros forgalmát, ami a prágaiaknak érthetően nagy bosszúságot okoz, s szeretnének ettől megszabadulni. A Szabad Európának viszont a legkevésbé sem tetszik a terv. Thomas Dine, a rádió elnöke, kifejtette: az amerikaiaknak nem kis pénzükbe került a volt parlament épületének átalakítása úgy, hogy az megfeleljen a rádió követelményeinek. Ma már minden a helyén van, minden működik, s egy újabb költözés hatalmas összegeket emésztene fel. A rádió alkalmazottai jól érzik magukat az épületben, s nem szeretnék elhagyni Prága központját, ahol mindenük megvan. Amikor ezek az érvek nem hatották meg a cseheket, Dine a The Pargue Post- nak adott interjúban elsütötte a legfőbbnek vélt érvet is: a rádió el- költöztetése Prága központjából tulajdonképpen meghátrálást jelentene a terroristák előtt, ami az amerikaiak számára teljességgel elfogadhatatlan. Ehhez még hozzátette: az amerikaiak örülnek a csehek vendéglátásának, de ha a kormány továbbra is kitart a rádió kiköltöztetése mellett, akkor azt úgy fogják értékelni, hogy a cseheknek már nem kell a rádió, s ezért az esetleg más országban keres magának új székhelyet. Ez a nyilatkozat olaj volt a tűzre. Bár akadtak akik védték az amerikai álláspontot, a politikusok és a sajtó döntő többsége élesen támadta, s arrogánsnak, fenyegetőnek minősítette. A Szabad Európa Rádió elnökének álláspontja semmiképpen, még marginálisan sem, befolyásolja a cseh kormány véleményét - nyilatkozta Milos Zeman miniszterelnök. Dine nyilatkozatát elfogadhatatlannak tartjuk. Csak a rádión múlik, hogy elhagyja-e Csehországot vagy sem - tette hozzá Jan Káván külügyminiszter. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy Prága nem akarja elűzni a rádiót, csupán a prágai lakosság és a város biztonsága érdekében kiköltöztetni a főváros szívéből. A nyilatkozatháborúban felmerült, hogy az amerikai rádió esetleg Budapestre, vagy valamelyik szovjet utódállamba, például az észt fővárosba Tallinba, tenné át székhelyét. Budapesten a hír azonnal nagy érdeklődést váltott ki. A SZER 27 nyelven sugároz, hamarosan indítja afgán és csecsen műsorát. Demszky Gábor főpolgármester levelet intézett a rádió elnökéhez, amelyben leszögezte: a magyar főváros szívesen látná intézményét a Duna partján, s olyan védelmet biztosítana neki, mint amilyenben a diplomáciai szolgálatok részesülnek. A találgatások azután értek véget, hogy Sonja Winter, a rádió szóvivője a múlt hét végén hivatalosan közölte: a rádió nem szeremé elhagyni Prágát, Csehországot. A költözésre is hajlandó, de csak akkor, ha a cseh kormányzat megfelelő épületet ajánl fel, amely biztonságos lesz, s egyben megfelel a rádió követelményeinek is. Káván kijelentette, hogy a kormányzat kész arra is, hogy részt vállaljon a költözés költségi iből. A költözési tervek elfogadás: a hét elején az amerikai kormán; zati körök is megerősítették. A vita itt nyilván még nem ért v< get, mert Prágában nem könny olyan épületet találni, amely mii denben helyettesíteni tudná a vo szövetségi parlament épületét, tárgyalások már folyamatban vai nak, de az amerikaiak eddig a esi hek által felajánlott egyik épületi sem tartották megfelelőnek. Nei titok, hogy a havi egykoronás je képes bérleti díj is komoly szerep: játszik a dologban. Ugyanis nei biztos, hogy a jövőbeni székhel szintén ilyen olcsó lesz. Másrés: érthető emberi szempont, hogy rádió alkalmazottainak sincs kec ve elhagyni az elegáns városkö; pontot, ahol minden a kezük ügyi ben van: hivatalok, üzletek, vei déglők, tömegközlekedés. Az is v: lószínű, hogy a rádió kiköltözteti se nem csak biztonsági okok mia fontos sokaknak. Kiderült, hogy nagyon exponált és drága helye álló épületre már többen is fenik fogukat. Pavel Dostál kultúrál miniszter például elárulta, hogy volt parlamentre a cseh nemze múzeum is igényt tart. Vállalkozc körökből is felröppent egy-egy hí hogy mire is lenne jó ez az épüle Nyilvánvaló tehát, hogy ma mé sokféle érdek van az vitás ügy mc gött. Ugyanakkor még egyáltalá nem biztos, hogy a Szabad Európ Rádió valóban elhagyja a cse főváros szívét. A rádió egyébkér jelenleg 27 nyelven sugárc műsort. A közeljövőben megkezc az afgán, illetve csecsen lakosság nak szóló műsorok sugárzását is. Nem enyhül a cseh-osztrák diplomáciai feszültség - Milos Zeman saját magát tromfolja Haider, az osztrák politikai Csernobil ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Bécs. Szerdán este tovább bonyolódott a már amúgy is feszültté vált osztrák-cseh viszony. A cseh kabinet Ústí nad Labem- ben tartott kihelyezett ülést, s Ausztria prágai nagykövete, Kiás Daublebsky kérte, hogy ott fogadja őt Milos Zeman kormányfő - tekintettel arra, hogy Zeman tegnap már kétnapos látogatásra Jugoszláviába utazott. Zeman azonban nem volt hajlandó fogadni a diplomatát, aki ezért Jan Káván külügyminiszternek tolmácsolta szerdán este az osztrák kormány tiltakozását, amiért Zeman hétfőn posztfasisztának minősítette az Osztrák Szabadságpártot és volt elnökét, Jörg Haidert, hozzátéve, hogy Ausztriának mielőbb meg kellene szabadulnia Haidertől. A cseh miniszterelnök csak megüzente az osztrák diplomatának: ha visszatér Jugoszláviából, akkor a jövő héten találkozhatnak. Egyébként Káván és a nagykövet a találkozón egyetértettek abban, hogy a két fél közötti problémákat a jószomszédság jegyében kell megoldani. Ugyanakkor Gregor Schusterschitz, az osztrák nagy- követség sajtótitkára elismerte, hogy a feleknek nem sikerült megegyezniük semmiféle konkrét lépésben, amely enyhítené a feszültséget. Azonban Zeman a kormányülés utáni sajtóértekezleten ismét rendkívül éles szavakkal bírálta Haidert, egyebek között „osztrák politikai Csernobil- nak” minősítve a karintiai kormányzót. Visszautasította azt a véleményt, miszerint nyilatkozatával beavatkozott volna az osztrák belügyekbe. Kijelentette: ahogyan az osztrákoknak joguk van véleményt mondani Teme- línről, úgy neki is joga van véleményt nyilvánítani Haiderről. Egyébként Haider sem maradt adós, tegnap Zemant olyan kommunistának nevezte, akinek az esetleges bocsánatkérése csak sértené őt. Ausztriában még Haider ellenfelei is bírálják Zemant a kijelentései miatt, mert úgy ítélik meg, hogy ezek csak Haider kezére jái szanak, és azoknak a táboré erősítik, akik csatlakoznak a FPÖ népi kezdeményezéséhe; Az aláírásgyűjtéssel az FPÖ ai követeli, hogy Ausztria vétózz meg Csehország EU-csatlakozé sát, ha Prága nem állítja le a tí melíni erőművet. Az FPÖ újr elővette a háború után a némete és magyarok elűzéséhez vezet Benes-dekrétumok ügyét is. . párt egyik bécsi politikusa kije lentette: „Garantáljuk a cseh kői mánynak, hogy az FPÖ Csehoi szág uniós csatlakozásához csal is akkor járul hozzá, ha Prág semmissé nyilvánítja a dekrétt mókát és elhatárolja magát azol tói”, (mti, tasr, ú)
