Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-18 / 15. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 18. FÓKUSZBAN: AZ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI TÖRVÉNY 3 Új alkotmánytörvény javaslata kerül a parlament elé az összeférhetetlenségről. Vajon elfogadják-e? és lefizetett honatyák Vajon hány állami pályázatot nyertek meg ilyen módon? (Dömötör Ede felvétele) Jól meg­A demokrácia egyik alapelve, hogy a polgárok társadalmi szerződést kötnek: saját jo­gaikat egy emberre vagy egy csoportra bízzák, amelynek ezután az a dolga, hogy a pol­gárokat képviselje. Nagyon nehéz azonban meghatároz­ni, hogy a képviselő csupán él, netán visszaél ezekkel a jogokkal. SZABÓ GERGELY Tegyük fel, hogy a parlamentbe jut egy képviselő, nevezzük Bendegúz- nak. Távolról sem az a dolga, hogy a törvényhozásban üljön és csupán gombokat nyomogasson; bekerül például a parlament építésügyi bi­zottságába. Néhány hónap eltelik, amikor titkos jelentés érkezik: La- josfalva határában jelentős olaj­készletet találtak a földben, milliár­dos lesz, aki azt kitermeli. Bende­gúz erre néhány telefont elintéz, el­cseveg legjobb barátaival - közöt­tük „véletlenül” néhány építési vál­lalat igazgatója is akad -, szimatol, adatokat gyűjt, összehasonlít. Pá­lyázatot írnak ki az lajosfalvi olaj­mező feltárására, felszerelésére, fú­rótornyok építésére. Most meg az összes említett ismerősnek jut eszé­be hirtelen Bendegúz. Megkömyé- kezik, fenyegetik, ígérgetnek. Ben­degúz dolga nem könnyű. Na nem a lelkiismeretfúrdalás gyötri, ha­nem túl nehéz választani a sok csá­bító ajánlat közül, Végre egy titkos építésügyi bizottsági ülésen kivá­lasztják a pályázat nyertesét. Ben­degúz másnap nyolcmilliós luxusa­utóval, százezret érő mobiltelefon­nal járja végig a fővárost, ha megáll vásárolni, csak ezresekkel fizet és nem kéri a visszajárót. Ez kissé sze­met szúr Benedeknek, aki egy más párt színeiben szintén bejutott a parlamentbe. Kideríti, hogy Bende­gúz bizonyos cégeknek rendszere­sen szállította a titkos információ­kat az lajosfalvi olajmezőről, sőt a pályázat határideje előtt két nappal megalakult nyertes vállalat fel­ügyelő tanácsában is helyet foglal. Ezt hívják összeférhetedenségnek. A polgárok képviselője a rá ruhá­zott jogköröket illetéktelenül, saját meggazdagodására, személyi érde­kei megerősítésére használta fel. Ha Benedek történetesen ma élne, és a jelenlegi törvényhozásban fog­lalna helyet, akkor előveszi a tör­vénytárból az 1995-ben elfogadott 119. számú alkotmánytörvényt és rámutat Bendegúzra. Az említett törvény saját 1. részének második cikkelyének a, bekezdése szerint a parlamenti képviselőkre (is) érvé­nyes. Bendegúz márpedig az, és mi­vel tevékenysége a törvény 2. részé­ben az a, bekezdésben megfogal­mazottakat kimeríti, így a 4. rész­ben foglaltak szerint meg­kezdődhet ellene az eljárás. Ez két­lépcsős: ha a honatyák egy része úgy dönt, javaslattal fordul a házel­nökhöz, mivel Bendegúz szerintük is törvényellenesen viselkedett, ak­kor szavazhatnak erről; ám hogy a parlament kimondhassa a törvény- sértés tényét, legalább háromötö- dös többség szükséges. Bendegúz viszont él fellebviteli jogával és az említett törvénycikkely tizedik feje­zete 3. bekezdése értelmében az Al­kotmánybírósághoz fordul. A talá­ros testületet viszont senki nem kö­telezheti gyors döntésre. Bendegúz tehát jogilag továbbra is ártatlan­nak minősül, amíg az Alkotmánybí­róság ki nem mondja ennek ellen­kezőjét. A sajtó azonban piszkálja, részletes vagyonnyilatkozatot köve­tel. Bendegúznak ezt a jelenleg ha­tályos törvény szerint nem kötelező bemutatni a parlament illetékes bi­zottságán kívül. Az utóbbi két évben kétszer is meg­próbáltak változtatni a helyzeten: először Ján Langos (DS) képviselő terjesztette indítványát a parlament elé. A javaslatnak már a megszüle­tése előtt kedvező volt a fogadtatá­sa a sajtóban és a parlamentben egyaránt. Megtárgyalása mind­össze öt percig tartott: felszólalt két HZDS-es képviselő. Amikor vi­szont a voksolásra került a sor, a képviselők fele igennel szavazott, egyikük nemmel - elemzők szerint nyilván tévedésből -, a honatyák nagyobbik fele azonban a „tartóz­kodom” feliratú gombot nyomta meg, a javaslatot így nem fogadták el. Stanislav Bartos (SDL) a Langoséhoz hasonló javaslattal állt elő, ám nemsokára visszavonta. Külföldön már viszonylag jól működik + Ausztrália: A parlamenti képviselőknek nyilvánosan számot kell adniuk pénzügyi tevékenységükről, bár nem vonatkozik rájuk semmi­lyen hivatalosan elfogadott etikai kódex (hasonló dokumentumról ugyan javaslat született 1995-ben, ám elvetették). + Kanada: Létezik etikai kódex (a miniszterekre és a képviselőház tagjaira vonatkozik). A házszabály 1991-ben elfogadott módosítása szerint a kormány tagjai nem használhatják fel a hivatalban szerzett információkat működésük alatt és után sem. + Csehország: Egy 1992-ben elfogadott törvény szabályozza a parla­menten kívüli munkavállalás lehetőségét, megtiltja bizonyos ajándé­kok elfogadását. A képviselők nem használhatják fel és nem közvetít­hetik a hivatalban szerzett információkat. Bírói székben nem ülhet­nek, de még csak jogi képviseletet sem láthatnak el. + Franciaország: Hivatalosan elfogadott etikai kódexről nem beszél­hetünk. Egy képviselő egy sor pontosan meghatározott tevékenységet nem tölthet be - nem lehet például ingatlanügynök - ám ezen kívül bármivel foglalkozhat. + Németország: Nincs formálisan elfogadott viselkedési kódex, ám az alkotmány viszonylag pontosan meghatározza, mit tehet egy kép­viselő, és mit nem. Mandátuma lejárta után bármivel foglalkozhat. + Magyarország: Nincs etikai kódex. A képviselők jogi helyzetéről szóló, 1997-ben elfogadott törvény a mérvadó összeférhetetlenség- gyanús kérdésekben, ugyanez a törvény rendelkezik a képviselők va- gyonbevallásáról is. Egy képviselő nem szolgálhat a rendőrség vagy a hadsereg kötelékében, nem tölthet be bizonyos köz- vagy állami tiszt­ségeket. ♦ Olaszország: Nincs etikai kódex. Egy jogszabály határozza meg, milyen tisztségeket nem tölthetnek be egyszerre a parlamenti képvi­selők, például nem foglalhatnak helyet egy állami vállalat végrehajtó tanácsában. A miniszterek csak egy évvel a hivatali idejük lejárta után tölthetik be a törvényben felsorolt tisztségeket. + Lengyelország: Nem beszélhetünk etikai kódexről. Egy 1992-ben elfogadott alkotmánytörvény szerint a képviselők nem végezhetnek olyan tevékenységet, amelyben személyes érdekeiket esetleg érvénye­síteni tudnák; nem tölthetnek be egy sor tisztséget (nem lehetnek rendőrök, katonák, de még csak közönséges állami hivatalnokok sem). Egy 1996-ban elfogadott jogszabály meghatározza, milyen ajándékokat fogadhatnak el. ♦ Dél-Afrikai Köztársaság: Az etikai kódex bekezdésben szerepel egy határozat, amely megtiltja, hogy a képviselők átlagon felüli jutta­tásokhoz, vagy más előnyökhöz jussanak. Nem szavazhatnak a parla­mentben, ha a tárgyalt kérdés saját pénzügyi érdekeikkel összefügg. Semmiféle más, az állam által fizetett tisztséget nem tölthetnek be. ♦ Spanyolország: Nincs etikai kódex, ám az alkotmány viszonylag pontosan meghatározza, milyen funkciót nem tölthetnek be a legma­gasabb közjogi méltóságok. A képviselők például nem vállalhatnak magas katonai tisztséget. Egy 1982-ben elfogadott rendelkezés ki­mondja: a képviselők nem használhatják fel mandátumukat kereske­delmi célokra. ♦ Egyesült Királyság: 1995-ben elfogadták a képviselők viselkedési kódexét, amely egyebek között megtiltja csúszópénz elfogadását és a hivatalban szerzett információk illetéktelen felhasználását. Egy képvi­selő szinte semmiért nem fogadhat el jutalmat, nem lehet katona, nem lehet köztisztviselő, de még csak egyszerű hivatalnok sem. (ú) Számos képviselő esetében felmerült a gyanú Nem sértettek törvényt? ISMERTETÉS ♦ Vífazoslav Móric (SNS) képviselő volt a törvényhozásban, ugyanakor az állami részesedésű Armex irányí­tásában is részt vett. ♦ Ján Ducky (HZDS) nem tartotta összeférhetetlennek mandátumát a szintén állami Szlovák Gázművek (SPP) vezérigazgatói tisztségével. + Viliam Sopkonak (SDE) részese­dése volt egy olyan céggel, amely a Szlovák Vülamosműveknek is szállí­tott orosz kőszenet. A képiselő csak annyit mondott: nem akarom, hogy a választási időszak végén a munka­hivatalra legyek utalva. ♦ Peter Brno (SDL) 450 000 koro­nás jutalmat kapott. Ő ugyan nem igényelte, ám nem tiltakozott, ami­kor az összeget kifizették. + Tavalyelőtt Pavol Kanis (SDL) ak­kori védelmi miniszter luxusvilla építéséhez kezdett, amelynek költ­ségeit 15 millióra becsülik. Kanis nem tudta pontosan meghatározni, honnan vette a pénzt. Azt állította, hogy szerencsejátékon nyerte, majd többmilliós kölcsönt emlegetett, ám nem volt hajlandó elárulni, hogy ki­től kapta. 2001 elején a közvéle­mény nyomására távozott a kor­mányból. + Jozef Macejko csak nemrég mon­dott le 1998-ban elfoglalt eperjesi városi képviselői tisztségéről. Már a parlament összeférhetetlenségi bi­zottsága figyelmeztette a szabályta­lanságra: tavaly decemberben fel­szólította, hogy a törvényben foglal­tak szerint harminc napon belül szüntesse meg ezt az állapotot, (ú) MEGKÉRDEZTÜK Gyurovszky Lászlót, a Magyar Koalíció Pártja képviselőjét Mi a véleménye az új össze­férhetetlenségi alktomány- törvény tervezetéről, melyet a kormánykoalíció és az ellen­zék közösen dolgozott ki, és melyet hamarosan a parla­ment is megvitat?-A jogszabály a parlamenti, a megyei és a helyi önkormányza­ti képviselőknek megtiltja saját vagyonuk kezelését. Azaz esze­rint az összes választott képvi­selőnek a vagyonát valamilyen független, dé mindenképpen más személyre kellene bíznia. A választási időszak elején va- gyonbevallást kellene tenni nemcsak a képviselőknek, ha­nem azok családtagjainak is, és ezt évente meg kellene újítani, sőt közzé kellene tenni. Ehhez a parlamenti képviselők már hoz­zászokhattak, viszont kérdéses, hogy a megyei és helyi képvise­lők - több mint tízezer ember - hogyan fogadják majd. Nehe­zen tudom elképzelni, hogy ennyi személyt, akik közül né- hányan válllakozók, arra köte­lezzünk, hogy saját vagyona ke­zelését másra bízzák. Ez az ed­digi gyakorlattól gyökeresen el­térőjavaslat, ezért nem ártana az érintettek véleményét is ki­kérni, nehogy úgy járjunk, mint a vagyonbevallással. (sza) Képviselői és polgármesteri szék kizárná egymást Se ajándék, se reklám, csak vagyonnyilatkozat ÖSSZEFOGLALÓ Az új alkotmánytörvény-tervezet szerint a közjogi méltóságok egy­szerre nem tölthetnek be olyan funkciókat, melyek az alkotmány szerint összeegyeztethetetlenek. Például a polgármesterkedés nem fér össze a parlamenti, sót a megyei képviselői funkcióval sem. Eszerint több honatyánknak meg kellene válnia valamelyik funkciójától, hi­szen Hóka László, Szabó Olga, Kvarda József, Vladimír Báján, Ján Slota, Jozef Prokes - és még sorol­hatnánk - egyszerre polgármester és képviselő. A közjogi méltóságok­nak nem szabadna tisztségükkel kapcsolatos ajándékot elfogadniuk vagy mást erre ösztönözniük; nem köthetnének csendestársi szerző­dést; nem szerepelhetnének rek­lámban, ez alól kivétel a jótékony célú hirdetés vagy reklám; funkci­ójuk révén sem saját magukat, sem hozzátartozóikat nem juttathat­nák előnyökhöz. Mindenkinek a hivatalába iktatásától számított harminc napon belül, a funkció gyakorlása alatt pedig mindig március 31-ig az összeférhetetlen­ségi feltételek teljesítéséről szóló nyilatkozatot kellene tennie, ezen­kívül neki és családtagjainak is nyilvános vagyonnyilatkozatot kellene készítenie, (sza) VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS: BORULT ÉG, SZÓRVÁNYOS HAVAZÁS, ELŐREJELZÉS ORVOSMETEOROLÓGIA-5-0 FOK KUEV -2 A Nap kel 07.37-kor - nyugszik 16.28-kor. A Hold kel 10.16-kor - nyugszik 21.29-kor. A Duna vízállása - Pozsony: 285, változatlan; Medve: 80, változatlan; Komárom: 160, változatlan; Párkány: 90, változatlan. Túlnyomórészt felhős, ködös idő­re számíthatunk, csupán a hegyek­ben süthet ki né­hány órára a nap. Ma délután legfeljebb -4 - -1 fokig kúszik a hőmérő higanyszála. Visoznylag hideg lesz az éjjel, -12 - -5 fokig süllyed a levegő hőmér­séklete. Holnap egy ffontrendszer érkezik a térségbe, ám számottevő változást nem okoz, nyomában mindössze szórványos havazás várható. Sok helyen egész nap megmarad a köd. A hőmérséklet csúcsértéke -5-0 fok körül alakul. A hét végén sem várható változás , marad a hűvös, nyirkos idő. Az időjárás ked­vező hatása érvé­nyesül. A szak­emberek szerint kiadós és mély al­vás most jelentő­sen hozzásegít a jó közérzet meg­tartásához. A szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők azon­ban ne becsüljék túl erejüket. A reggeli órákban a légúti betegsé­gekben szenvedők enyhe rosszul- létre panaszkodhatnak. Akinek alacsony vérnyomás okoz gondot, fejfájást, súlyosabb esetben mig­rént tapasztalhat. A holnapi nap folyamán sem várható jelentős változás, továbbra is az időjárás kedvező hatása érvényesül. Holnap ♦ Hogy minden napjuk örömteli legyen ♦ A kakaófától a -masszáig ♦ Férfiak krízisben

Next

/
Thumbnails
Contents