Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-17 / 14. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 17. TÉMA: FARSANG HÍRES KARNEVÁLOK Olaszország a vigasság hazája A hetekig tartó vígasság igazi ha­zája Európában Olaszország, ahol különösen a velencei far­sang utolsó hete a leghíresebb népünnepek közé tartozik. En­nek az időszaknak másik elneve­zése a karnevál. A hús elhagyása jelentésű elnevezés a középkori latin carnelevare szóból alakult ki, de carrus navalisnak nevezték azt a kerekeken guruló, hajó for­májú szekeret is, amelyet minden évben, tél végén vidám, álarcos tömeg húzott végig az ókori Ró­ma utcáin. A természet újjászüle­tését köszöntő tavaszúnnepsége- ket tartották ilyenkor. A régi gö­rögök Dionüszosznak áldoztak, míg az ókori Rómában a február 15-én rendezett Lupercalia-ün- nepeken kecskét szenteltek az is­teneknek. A középkorban is to­vább éltek ezek az álarcos, állat­jelmezes felvonulások. A rene­szánsz Firenzében az álarcosbá­lok védnöke maga a városállam Medici-uralkodója, Lorenzo ü Magnifico volt. A mai napig őrzi ezt a hagyományt a Velencei kar­nevál, amely külföldről is nagyon sok látogatót vonz, ez talán Euró­pa leghíresebb karneválja. Ahogy a maszk viseletből megszületett a színház, a velencei karnevál is azt sugallja, hogy az egész világ nem más, mint Hatalmas színjá­ték. Farsang idején Velence a színpad, álarcosai pedig a sze­replők. Az ókori görög komédia maszkjai és a híres velencei por­celánarcok vegyülnek a jelenkori őrületekkel. Velence farsang idején Amikor a hétköznapi élettől eltérő dolgok történnek, felbomlik a szokásos rend, és a feje tetejére áll a világ Maszkok mögé rejtőzve Ausztriában a farsangi mulatsá­gok központja a karintiai Vil­lach. Farsangszombaton az egész város jelmezbe, álarcokba öltözik, még a bolti eladók is maszkok mögé rejtőzve szolgál­ják ki a vásárlókat; a polgár- mester pedig egy napra ünnep­élyesen átadja a hivatalát a far­sangi hercegnek, a Fideliusnak. Bázeli farsangi játékok Bázel híres volt karneváljáról, de protestáns város lévén még ez a féktelen ünnep is sokkal puritá­nabb keretek között zajlott, mint máshol. A konzervatív svájciak elítélték a közönségességet és a paráznaságot, gúnyt inkább a po­litikából, és a bázeli furcsa tájszó­lásból űztek ezeken a nagy városi ünnepeken. A visszafogott maga­tartás ellenére is előfordult olyan eset, amikor az indulatok elsza­badultak. 1376-ban a bázeli kar­neválkor tört ki az uralkodó oszt­rákok elleni felkelés. Álarcosok hatoltak be a bázeli székesegy­házba és a városi tanács csarno­kaiba, arra kényszerítve a kor­mányt, hogy törvényeit tovább demokratizálja. A bázeli karne­válokon a farsangi időszakra jel­lemző játékok egészen modem formáját alakították ki. Egy bi­zottság (zsűri) előtt kellett bemu­tatkozniuk az egymással vetél­kedő csoportoknak (diqueknek), akik teljesítményüktől függően pénzjutalomban részesülhettek. Ijesztő ruhákba bújnak az emberek Kölni karneváli hagyományok A rajnai karnevál, amelynek ha­gyományait 1823-ban élesztette újjá a kölni polgárság, már no­vemberben megkezdődnek az előkészületei. A kölni karneváli tradíciók része az asszonyfar­sang, ekkor hamvazószerdán a nők külön vigasságot rendez­hetnek maguknak, kizárva a mulatozásból a férfiakat. Európán kívül is ünnepelnek Bálok, torok, rémisztő maskarák HÁTTÉR Honnan ered ez a busójárás? Állí­tólag Mohácsról. A legenda sze­rint a busójárás kialakulásának oka a törökök folytonos támadá­sa volt. Magyarországnak azon­ban volt egy olyan része, melyet a monda szerint a török soha nem tudott elfoglalni. Ez volt a Mo­hács-sziget, melynek környéke mocsaras terület volt. Ide húzód­tak vissza támadáskor a környék­beli lakosok az általuk jól ismert rejtekutakon. A törökök azonban megtalálták ezt az utat, és a szi­get ellen indultak. Ekkor a mohá­csiak vezetője, mivel nem volt fegyverük, kitalálta, hogy öltöz­zenek ijesztő ruhákba, rakjanak magukra kecskeszarvakat, és ke­replőkkel, kürtökkel csapjanak minél nagyobb zajt, hogy eli­jesszék a babonás törököket. A terv sikerült, és az ellenség fegy­verét hátrahagyva menekült el. A legelterjedtebb magyarázat szerint azonban a busójárásnak a téltemetés, a télűzés volt a célja. Az emberek ilyenkor ijesztő ru­A farsangot Európán kívül is megünneplik. Amerikában a leg­nagyobb múltra a New Orleans-i karnevál tekint, de a leglátvá­nyosabb a Rio de Janeiró-i, amely egy hétig tart. A karnevál utcája a Sambadron, amely 1700 méter hosszú és 60 ezer nézőnek biztosít helyet. Az előkészületek egy évig is eltartanak, a parádé­ra a belépők nagyon drágák, de aki ezt nem engedheti meg ma­gának, nem fog bánkódni. Rió utcáit tomboló, szambázó brazi­lok áradata tölti be. (FH) Amazonok a riói Avenidán Itt a farsang időszaka! Aki teheti, farsangi mulatságra, bálba megy, és vidám társa­sággal lakomázik sok évszá­zados hagyományt követve. ÖSSZEÁLLÍTÁS A legelterjedtebb magyarázat szerint a busójárásnak a télűzés volt a célja asszonynak, kéményseprőnek, bo­szorkánynak, állatoknak. Elját­szanak állakodalmat, áltemetést, de népszerűek a kivégzést imitáló játékok is, melyeken a játékból el­ítéltek fejére cserépedényt teszek, s ezt nyilvánosan leütik. Hajdanán az udvarlás, a párválasz­tás és a házasságkötések legfőbb MTI-PRESS A szenvedélyes bécsi bálozóknak alaposan meg kell fontolniuk, hogy az idei farsangi időszakra tervezett mintegy 200 táncmulatság közül melyiken tegyék tiszteletüket. A szezon hagyományosan a második januári hétvégén kezdődött, idén is Bécs városának Virágbáljával. A Tisztibált a Hofburgban tartják ja­nuár 18-án, 19-én ugyanott a gyógyszerészek mulatnak. Az egyik csúcspont idén is a vüághírű Bécsi Filharmonikusok mai bálja lesz a Musikverein újévi koncertekről is­mert nagytermében, a cukrászok az ENSZ-negyedben lévő Austria Cen­terben január 25-én, az orvosok Mohácson minden télutón megrendezik ünnepséget, amely mára ide- másnap 53. alkalommal a Hofburg- genforgalmi látványossággá nőtte ki magát. (Fotó: internet) ban tartják báljukat. A híres bécsi Operabál idén február 7-én lesz: e körül lesz természetesen a legna­gyobb a felhajtás, s a rendezvény milliókat hoz euróbán a bécsi Ope­raháznak. Hogy kik lesznek a sztárvendégek, azt a rendezők egyelőre nem árulták el. Február 8-án például gondot okoz majd a bálválasztás, mert egyidőben tart­ják a Bonbonbált és a bécsi ká­véfőzők mulatságát, s mindkét nagy hagyományú rendezvény a kötelező gyakorlatok közé tartozik a bécsi bálozók körében. Január 19-én egyszerre 21 bálon ke­ringőznek majd, míg az úgyszól­ván kötelezően felkeresendő ren­dezvények végén a Bűvészek bálja áll március 1-én. A mulatni vágyók csak amiatt bánkódnak, hogy csu­pán február 13-ig tart a szezon. Mi a farsang? A közvélemény-kuta­tások ererdményei szerint a meg­kérdezettek túlnyomó többségének csupán halvány fogalma van a do­logról. Ilyesmiket mondtak: Hát a jelmezbál... A hülyülés ideje... Ak­kor vannak a bálok... Bulizós időszak... Ilyenkor szoktak jó na­gyokat enni. A magyar nyelv értelmező szótára szerint: vízkereszttől hamvazószer­dáig tartó időszak, a bálok, mulat­ságok ideje... Nézzük, mit monda­nak a néprajzi gyűjtések erről az időszakról. Hajdanán a farsangi ün­nepkörről az egyházi és világi ható­ságok egyaránt rossz véleménnyel voltak, hiszen ez az időszak rend­bontással, lármázással, zavargással jár, tehát a rossz, tiltandó szokások közé sorolták. A farsang ünnepének kialakulása a középkorra tehető, elsősorban német és olasz hatásra. Az ünnep három fő területen terjedt el: a királyi udvarban, a városi pol­gárság és a falusi parasztság köré­ben. A farsangi alakoskodás Ma­gyarországon a 15. század óta isme­retes. (Már Mátyás király idejében a királynő olasz Hozzátartozói művé­szi álarcokat küldtek ajándékba a magyar rokonoknak.) A farsang olyan ünnepi időszak, amelyben a hétköznapi élettől el­térő dolgok történhetnek, felbomol­hat a szokásos rend. Ahogy ilyenkor mondani szokták: a feje tetejére áll a világ. Az ünnepkör legfőbb moz­zanata nálunk éppúgy, mint más európai népeknél a jelmezes, álar­cos alakoskodás. Sok magyar faluban őrzik a hagyo­mányokat, régi szokás szerint az alakoskodók beöltöznek ördögnek, kereskedőnek, cigányasszonynak, katonának, koldusnak, meny­Varázsló, gésa, kisegér, sündisznó, tündér és indián farsangi meseor­szágban A nyugodt téli ünnepnapok után kimenőt kérnek a jó és rossz tündérek, lidércek, ördögök: a bennünk feszülő irracionális erők (Fotók: internet) ideje a hagyományos magyar pa­raszti életben szintén a farsang időszaka volt, éppen ezért a farsang alkalmat adott arra is, hogy tréfá­san, s olykor durván figyelmeztes­sék azokat, akik elérték a megfelelő kort, de még nem mentek férjhez. A csúfoló szokások főleg a farsangvé­gi napokhoz, húshagyó kedd éjsza­kájához, hamvazószerdához kap­csolódtak. Az egyik érdekes szokás a tuskóhúzás volt, ilyenkor a legé­nyek egy nagy fatuskót vonszoltak végig a falun, s a vénlányok ajtaja elé letették, hogy reggel, amikor az ülető hölgy ki akar jönni, ne tudja kinyitni az ajtaját. Olyan eset is volt, hogy tuskóval szinte felszán­tották a vénlányok udvarát. A farsang időszaka a táncmulatsá­gok legfőbb ideje volt, a falvakban a bálok többsége a kocsmákban zaj­lott. Minden társadalmi réteg meg­rendezte ilyenkor a maga bálját, a szervezők általában a legények vol­tak. A batyubálokra az ételt a lá­nyok, az italt pedig a fiúk vitték, a zenészeket pedig a bálozók közösen fizették ki. Fontos szerepük volt ezeknek a táncos mulatságoknak a párválasztásban. A lányok ilyenkor bokrétát adtak a kiszemelt legény­nek, aki ha tetszett a lány, kitűzte a kis csokrot a kalapjára. A hosszú böjtre való felkészülésnek megfelelően ebben az időszakban az evés-ivás, a mulatozás szinte kö­telező. A megjelölt naptári időszak alatt zajlanak legtöbb Helyen a disz­nótorok. A nagy evészeteket nagy böjtölés követi, tehát a gyomrok­ban, a testben is „tartalékolni” kell, hogy legyen erő betartani a böjtöt. A mulatozásnak is megvan a maga magyarázata, hiszen mindenszen­tek, s halottak napja után máris itt volt az advent, amikor hetekig béké­ben, csöndben, nyugalomban, ké­szülődésben kellett élni a hagyomá­nyok szerint. S ezért aztán vízke­resztkor beindulhatott a „lazítás”. Ám amikor vége a farsangnak, is­mét következik a „visszavonulás”, hiszen kezdődik a húsvét előtti 40 napos böjt. Ugye nem is voltak olyan ostobák a régiek? Megadták a testnek is, a léleknek is, ami az egyensúlyhoz kell. Tüzes kerekeket görgettek A farsang zajos mulatságait \ egy ősi hiedelem hívta életre. A középkorban azt hitték az emberek, hogy a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengült, és a gonosz szellemek életre kelnek. Vigalommal, jelmezes felvonulással, boszorkánybá­bu elégetésével akarták elűzni ezeket. Egyes helyeken tüzes kerekeket görgettek, mert azt remélték, hogy a földi tűz se­gíti a napot, hogy újra erőre kapjon. Eleinte azért öltöztek ijesztő jelmezekbe, hogy elűzzék a rosszat és a hideget. Régen farsang idején a fonó- házakban minden este zajlott valamilyen vidám esemény: énekeltek, táncoltak, játszot­tak. A mulatozások húshagyó keddig tartottak, amikor az utolsó összejövetelre a fonó­végzésre került sor, amely fel­ért egy kisebb lakodalommal. Ezt követően az egész falut megmozgató nagy népi mu­latsággal a farsangtemetéssel vagy téltemetéssel búcsúztat­ták a vidám heteket, (i-t) hákba bújnak, mert azt várják, hogy a tél megijed tőlük, és elsza­lad. Az ünneplés végén a tél halá­lát szimbolizáló szalmabábu ége­tése történik. A beöltözött embe­rek kürtszóval, kolompokkal vé­gigjárják a házakat, udvarokat és körbejárják az állatokat, majd ha­mut szórnak szét a portán. Ettől azt remélik, hogy távol tartja a gonosz szellemeket. Az utcán pe­dig a nők haját húzgálják, hogy minél hosszabbra nőjön. Az ün­nepség fénypontja a főtéri viasko- dás a férfiak között, ami régen a férfivá avatást jelentette. Kétszáz táncmulatság közül lehet válogatni Elegáns bécsi bálok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents