Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-14 / 11. szám, hétfő

8 Riport ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 14. A Radisson SAS Carlton hotel és kongresszusi központ átépítésnél 8000 köbméter betont, 55 tonna márványt, 700 ablakkeretet használtak fel Feltámadt poraiból Pozsony híres szállodája visszatérő ügyfeleknek, a mérsé­keltebb ár a világ valamenyi szállo­dájára vonatkozik. - A pozsonyi Carltonba látogatók zöme német- országi és ausztriai, de egyre több az angol, a skandináviai, az ameri­kai vendég, s gyakran szállnak meg nálunk csehek, illetve szlovák cé­gek képviselői is. Szeretnénk elérni a prágai eredményt, azt, hogy a po­zsonyi szálloda kihasználtsága is 80, a főidényben pedig 90 százalé­kos legyen - árulta el. Bemehettünk a Carlton konyhájá­ba is, ahol a 40 éves svájci Markus Niederhauser elmondta, az euró pai és ázsiai ínyencségek mellett az ételkínálatban megtalálhatók a szlovák, a cseh, a magyar, az oszt­rák ételek is. Az étrend összeállítá­sánál gondolnak a vegetári­ánusokra, a cukorbetegekre, de a lisztérzékeny vendégnek is megfe­lelő ételt szolgálnak fel. - Tom biz­tosan megemlítette, nálunk a jel­szó a „Yes, I can”, a nem lehet, a nem tudom kifejezések a konyhá­ban is ismeretlenek-közölte. Az alkalmazottakat mintegy. 8 ezer jelentkező közül választották ki, a dolgozók munkáját menet közben titokban ellenőrzik. Az ud­variasság éppúgy követelmény, mipt az idegen nyelv ismerete. - Noha a Carlton ötcsillagos szállo­da, a szolgáltatások árfekvése elfo­gadható - állította a kereskedelmi igazgató, majd megjegyezte: azt szeretnék, ha minél több pozsonyi térne be hozzájuk kávéra, egy po­hár minőségi borra, sörre és per­sze ebédre. (Irányárak: kávé 35 koronától, sör 30-60, 1 dl bor 35, ebéd 220-350 korona.) - Több vendégcsalogató akciót szervez­tünk, ugyanis leghőbb vágyunk az, hogy a szálloda falai közé vissza­térjen az élet - összegezte a veze­tés szándékait Tom Goldscheider. A Carltonban volt a lakásunk- Nagyon jó érzés látni, hogy a Carlton épülete ismét Pozsony ékessége lett - mondta a 84 éves Bocek Géza, aki a háború után a Szlovák Szállodák Társasága üze­melési igazgatójaként a Carltont is irányította. A szakmát a világhírű berlini Adlon szállodában sajátí­totta el, majd Bécs következett, ahol hoteligazgatói képesítést szerzett. - Kevés embernek volt ilyen képzettsége, így bár soha nem voltam párttag, nem is lehet­tem más, csakis igazgató - közölte mosolyogva. Felesége, Bocek Zsu­zsa, az ismert jelmeztervező párja kijelentését nem hagyta szó nél­Már Mária Terézia idejében is jóhírű vendégfogadóként tartoták számon a Pozsony­ba utazók. A Három Zöldfa vendéglő 22 szobával és 120 ló befogadására alkalmas is­tállóval 1762-ben éjjel-nap­pal fogadta a betérőket. Ké­sőbb, a 19. század első felé­ben a Bécsbe tartó lóvasút állomása is a jónevű szállo­da előtt volt, az utasok a hangulatos étteremben vár­tak a csatlakozásra. PÉTERFI SZONYA A 20. század elején megkezdődött az épület tatarozása és átépítése, majd 1912-ben megnyílt a város európai színvonalú szállodája, a Carlton-Savoy. Nem csoda, hogy amikor Nobel Afréd, Thomas Alva Edison, Theodor Roosevelt vagy T. G. Masaryk Pozsonyban jár, a Carltonban szállt meg. A korabeli dokumentumok azt igazolják, nem csupán szállóként működött, hanem politikai, kulturális köz­pontként is. A kávéházat rendsze­resen látogatta Petőfi és Stúr, illet­ve a művészvilág színe-java. A Carlton név jól csengett a vendég­látóiparban. A régi pozsonyiak szerint azért is, mert olyan „ál­dott” helyen épült, ahol három­száz éven át pozitív erők hatottak. A szálloda épülete azonban „felél­te” önmagát, s mivel a letűnt rend­szerben nem volt nagy divat az ér­tékek megmentése, fokozatosan lepusztult. Csakhamar nemcsak a szobák, hanem a vendéglátás mi­nősége sem felelt meg a követel­ményeknek, és a vendégek más szállókat választottak. Amikor pe­dig a szállodarészt a belső falom­lás miatt életveszélyessé nyilvání­tották, úgy tűnt, soha nem támad fel poraiból a város egyik legpati­násabb épülete. Külföldi beruházók segítettek Amint a rendszerváltás után lehe­tővé vált a külföldi tőke beáramlá- ' sa Szlovákiába, nyomban akadtak érdeklődők, akik vállalták a jelen­tős beruházást. A kilencvenes években a szálloda felújítására ki­írt versenytárgyalást a belga TRACTEBEL Engineering Inter­national cég nyerte, amelynek megbízásából a Bratcarl részvény- társaság késedelem nélkül nekilá­tott a Carlton átépítéséhez. A Hviezdoslav tér 1996-ban egyetlen hatalmas építkezési területté vál­tozott, s mivel az épületet lepel bo­rította, a pozsonyiak éveikig csak találgathatták: milyen mértékben változik meg a közkedvelt szálloda külleme. A megfeszített munka­tempónak köszönhetően nem egé­szen öt év alatt elkészült a „mű”, a Carlton szebb lett, mint amilyen­nek valaha ismertük. És „értékesebb” is, hiszen az átépí­tés költségei meghaladták a 2 mil­liárd koronát. A beruházók figye­lembe vették a szálló eredeti álla­potát; a műemlékvédők nem enge­délyezték az épület külső falainak átalakítását, bár menet közben ki­derült a szomorú valóság: a szállo­da műszaki állapota jóval silá­nyabb a feltételezettnél. És mert a belső díszítőelemek - például a Tükörterem és a Carlton halijának stukkódíszítése - romokban hever­tek, mintavétel és alapos kutató­munka után megfelelő díszeket kellett gyártatni. - Az átépítésnél 8000 köbméter betont, 55 tonna márványt, 700 ablakkeretet (a ré­giek másolatát) használtunk fel, naponta háromszázan vettek részt a felújítási munkálatokban. Mivel tiszteljük a hagyományokat, noha nem nagyon nosztalgiázunk, ügyeltünk arra, hogy ne sértsük meg a szálloda egykori atmoszfé­ráját, lelkét - tájékoztatott Tom Goldscheider, a Radisson SAS Carlton szálloda kereskedelmi igazgatója néhány héttel az ünne­pélyes megnyitás után, majd vé­gigvezetett a szállodai részen, il­letve megmutatta a kongresszusi központot.- A Carlton felújított hallja a szállo­da valamikori fénykorát idézi, bí­zunk abban, hogy rendeltetésének megfelelően hamarosan bankettek kedvelt színhelyévé válik. Ezt a célt szolgálhatja a Tükörterem is, de nagyon kellemes atmoszférájú lett a valamikori Circle bár és a kávé­ház helyén levő Brasserie at the Opera étterem. A kongresszusi központ nagyterme 36Ó vendég befogadására alkalmas, de szükség szerint három kisebb helyiséggé is átalakítható. Bár a Híd utca felőli, valamint az udvaron felépült új épületben bérelhető irodahelyisé­geket (12 ezer négyzetméter) léte­sítettünk, a pozsonyiak nagy örö­mére megtartottuk a Savoy kávé­házat. Bár a hagyományokat tisz­teletben tartottuk, a Carlton kor­szerű szállodává vált, az első ven­dégek visszajelzései kedvezőek. A szállodarészt szeptemberben nyi­tottuk meg, az irodahelyiségeket, üzleteket (2 ezer négyzetméter), a 425 férőhelyes földalatti parkolót októberben adtuk át. Úgy látjuk, igény van az ötcsillagos szálloda szolgáltatásai iránt, a vendégek elégedettek a kényelmes szállással, az étkezési lehetőségekkel, a kong­resszusi központban szervezett ak­ciókon októberben 7200-an vettek részt - nyugtázta a kereskedelmi igazgató. A Carltont a Radisson SAS Hotels & Resorts (svéd-norvég-dán) Tár­saság üzemelteti. Noha csak 1994- ben lépett be a „szállodaiparba”, a világ 38 országában máris 140 ho­telt vásárolt, épített, újított fel és tart fenn. Az összes szállodában a „Yes, I can” filozófia érvényesül. Ezt annyit jelent, hogy az összes alkalmazott számára kötelező a vendég óhajának, kérésének telje­Korszerű és mégis kényelmes szobák várják a vendégeket Látszatra a régi maradt sítése. - Szótárunkból hiányzik a lehetetlen kifejezés - hangsúlyozta Goldscheider. Kényelmes, ám nem olcsó * 20 * 20 A szobanézó körút tapasztalata: szembetűnően nagyok a fekhelyek. A szobák bútorzata nem egyforma, figyelembe vették mind az időseb­bek, mind a fiatalok ízlését. Az úgynevezett business class szobák tartozéka a fehér köntös, a papucs, a napi sajtó, az élővirág dísz; a bor­sos árért reggelit is kap a vendég. Az egyszerű földi halandónak lé- legzetelállítóak a szobaárak: a leg­egyszerűbb (udvarra néző) egy­ágyasért jelenleg 170, a kétágya­sért 190, a magasabb kategóriájú­ért 190-210 eurót fizet a vendég, a business class 210-230 euróba ke­rül, ám áprilistól az árak körülbelül 20 euróval megugranak. Nem mindegy az sem, hogy a térre vagy az udvarra nyílnak-e az ablakok. - Ugyan a szobaárak 7 500-tól 17 000 koronáig tetjednek, a 76 stan­dard, 45 magasabb osztályú, a 42 business class besorolású és az 5 lakosztály iránti keresletet megfe­lelőnek tartjuk, a szobák jelenlegi 50 százalékos kihasználtsága jó eredmény - mondta Tom Gold- scheider. Hozzátette, hogy a Ra­disson SAS hotelláncolat vezetősé­ge jelentős kevezményeket nyújt a (Somogyi Tibor felvételei) kül: - Másutt lehettél direktor, de idehaza én voltam, én vagyok és én is maradok a főnök! Mindketten felelevenítették a régi időket. - Még mielőtt összeháza­sodtunk - 52 éve élünk együtt -, a Carlton egyik kis szobájában, majd a szolgálati apartmanban laktunk. Bár a háború borzalmai még ben­nünk éltek, csodálatos korszak kö­vetkezett. A Carlton káváház szinte a nappalinkká vált, ahol fantaszti­kus emberekkel találkoztunk. Törzsvendég volt Emil Boleslav Lukác és Emo Bohún, az étterem­ben vasárnaponként az édesanyjá­val ebédelt Mimi Kisonová-Hu- bová, rendszeresen megjelent a gyógyszerész Eszterházy Pufi, Bóhm karmester, s ha pénze volt, a társasághoz csapódott Monoszlóy M. Dezső is. Mellesleg, míg nem ju­tottak lakáshoz, a Carltonban la­kott Dávid Teri és a félje. A baráti társaságoknak megvolt a törzsasz­tala, s nem fordulhatott elő, hogy ne teljesítsék óhajukat. A bensősé­ges hangulatáról híres kávéházban csodálatos mignonokkal, indiáne- rekkel kényeztette a vendégeket a nagytudású Léviusz cukrászmes­ter. Tavasztól őszig a teraszon halk szalonzene mellett múlatta idejét a város krémje - emlékezett Zsuzsa néni. - A pozsonyi prostik pedig tudták, hogy a Carltonba nem te­hetik be a lábukat - jegyezte meg Géza bácsi, majd tárgyüagosan megállapította: - Nem szeretnék megsérteni senkit, de úgy láttam, mintha mostanában egykoron a Tom Goldscheider, a szálloda ke­reskedelmi igazgatója (TASR-felvétel) Carlton közelében strichelő pros­tik unokái találkoznának a kávé­házban. Az én korosztályomat za­varja a bikanyakú, borotvált fejű, izmos vendégek látványa. Tartok attól is, hogy a fiatal, kezdő pincé­rekkel nem nagyon lehet vissza­csalni a régi idők varázsát. A pin­cérszakma hivatás, elsajátítása nem könnyű. A szakma nagyjai, a Simko, a Jurco és a Salai fópincé- rek a vendégek tekintetéből olvas­ták ki nemcsak azt, mit szeretné­nek enni, inni, hanem azt is, mi­lyen a hangulatuk, netán szerelmi bánat nyomja-e szívüket. Elegán­san, hangtalanul mozogtak, egy- egy apró mozdulattal irányították a fiatalokat - emlékezett Bocek Géza, aki 20 évig felügyelte a ha­zai szállodákat. A házaspár el­mondta, noha Géza bácsit 1968 után a bécsi Szlovák Étterem veze­tésével bízták meg, nehéz szívvel nézték az épület pusztulását. - A szálló törzsvendégei sem értették, az illetékesek miért nem tesznek semmit az épület megmentése ér­dekében. Amikor Ferencsik János Pozsonyba látogatott, mindig ki­kötötte: ha rámszakad is a meny- nyezet, akkor is a Carltonban aka­rok lakni - emlékezett Zsuzsa né­ni, majd a párja vette át a szót. - Tudni kell, hogy a régi pozsonyi kávéházakat, a Carlton-belit külö­nösen, befolyásolta a Wiener Café szellemisége. Egy kicsit tartunk at­tól, hogy az új szálloda hideg, skandináv marad, s hiányzik belő­le a szívmeleg. Bárcsak tévednénk! Markus Niederhauser, a főszakács mestere a szakmának

Next

/
Thumbnails
Contents