Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-12 / 10. szám, szombat

Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 12. Washingtonban már bizonyítottnak tekintik a Palesztin Hatóság bűnösségét Arafat meg csak gyanús Mindent vizsgálnak a státustörvénnyel kapcsolatban Ellenőrző románok Tegnap már tanítottak a Szent Kereszt iskolában Éj szakai zavargások MTI-HÍR Indiai főparancsnok fenyegető figyelmeztetései Máj dnemháború MTI-HÍR szóvivő szerint mindent vizsgálnak majd-, ami a törvény alkalmazásából ered, illetve azzal összefüggésben van. A bizottság a három minisztéri­um helyi szerveitől - a polgármeste­rektől, a megyei tanácsok elnökei­től, a rendőrségtől, valamint a ma­gyarországi román diplomáciai kép­viseletektől - kap rendszeresen tájé­koztatókat. Külön kiemelte, hogy nagy figyelmet fordítanak majd a sajtóban megjelent írásokra, hírek­re. Elemezni fogják a törvénnyel, az egyetértési nyilatkozattal kapcsola­tos véleményeket, eldöntik, szüksé- ges-e azokra a román kormány ré­széről reagálni. és három katona megsebesült, ket­tő állapota súlyos. Az újabb erő­szakcselekményekre azután került sor, hogy szerda éjjel és csütörtö­kön a helyi protestánsok és katoli­kusok között folyó összetűzések megfékezésére kivezényelt rend­őrök közül 48 megsebesült, négy civilt pedig lőtt sebekkel szállítot­tak kórházba. A Szent Kereszt isko­lánál szerdán kiújult erőszakcse­lekményeket a rendőrség szerint egy katolikus és egy protestáns asz- Szony tetdegességig fajult szóváltá­sa váltotta ki. Mire a rendőrség közbe akart lépni, a térség lakosai­nak védelmére kelő félkatonai cso­portok mozgósították tagjaikat. hogy a nukleáris konfliktus veszé­lyéről külön is szóljon, mert Pakisz­tán - Indiával ellentétben - nem vállalt olyan kötelezettséget, amely szerint elsőként nem vet be atom­fegyvert. Felszólította Pakisztánt, hogy határozottan lépjen fel azok ellen a pakisztáni területen szer­vezkedő muzulmán szélsőségesek ellen, akik indiai területre átszivá­rogva fegyveres harcot folytatnak a két ország között megosztott Kas­mír indiai részének elszállításáért. Arra is figyelmeztette Pakisztánt, az indiai hadseregnek minden esz­köze megvan ahhoz, hogy csapáso­kat mérjen a muzulmán szélsősé­gesek pakisztáni támaszpontjaira. Re kord összeg a Pentagonnak Washington. George Bush amerikai elnök aláírta azt a 317,2 milliárd dolláros védel­mi finanszírozási törvényt, amely a hivatalosan tavaly ok­tóber elsején kezdődött 2002- es pénzügyi évben a Pentagon csaknem összes kiadásához megteremti a fedezetet. „Min­dent meg fogunk adni fegyve­res erőinknek ahhoz, hogy le­győzzék a globális terroriz­must” - indokolta Bush a ki­emelkedően magas, a 2001-es szintet 9 százalékkal meghala­dó összeget. (MTI) Boszniai csapatkivonás Lisszabon. Washington csök­kenteni akarja a Boszniában szolgáló NATO-erők létszá­mát, de bármiféle csapatkivo­nás előtt egyezségre akar jutni európai szövetségeseivel - kö­zölte George Robertson NA- TO-főtitkár Lisszabonban. Do­nald Rumsfeld amerikai védel­mi miniszter az idén legalább 6 ezer fővel csökkenené a boszniai kontingens jelenleg 18 ezer fős állományát - ebből egyébként 3100 az amerikai katona. Az ügyben a NATO ta­vaszi miniszteri értekezlete előtt nem várható határozat. (MTI) Solana ismét Belgrádba megy Belgrád. Javier Solana EU- főképviselő másfél hónap le­forgása alatt immár harmad­szor látogat Belgrádba, hogy elősegítse a Jugoszlávia jövő­jéről szóló párbeszédet Szerbia és Montenegró között. Solana a jövő héten a szerbiai és a montenegrói vezetéssel együtt áttekinti a szerdán véget ért szakértői tárgyalások eredmé­nyét. A jórészt Solana unszolá­sára tartott tárgyalássorozaton három szakértői csoport - gaz­daság és külpolitika, biztonsá­gi és védelmi politika, vala­mint alkotmányjog - tanácsko­zott a jugoszláv szövetség át­alakításáról, illetve a föderáció esetleges megszűnésének kö­vetkezményeiről. (MTI) Solanának nehéz dolga lesz, mert a szakértőknek az alkot­mányos berendezkedését ille­tően nem sikerült közös neve­zőre jutniuk (Archívum) Börtönbüntetés a főrendőrnek Párizs. Az ajacciói bíróság egyévi letöltendő és kétévi fel­függesztett börtönbüntetéssel sújtotta Pierre Bonnet volt kor­zikai rendőrprefektust, miután bizonyítottnak találta, hogy beosztottai az ő utasítására gyújtottak fel 1999 tavaszán két illegálisan épített tenger­parti fogadót. Bonnet mindvé­gig tagadott, s arra próbálta építeni védekezését, hogy a párizsi miniszterelnöki hiva­talból irányított összeesküvés­nek esett áldozatul. Az össze­esküvés állítólag azt a célt szolgálta volna, hogy az ő eltá­volításával a Jospin-kormány megindíthassa a sziget státu­sának rendezését célzó matignoni folyamatot. (MTI) Washington/Jeruzsálem. George Bush sajtónyilatko­zatában bejelentette: a meg­felelő időben fogja vissza­küldeni a Közel-Keletre a bé­kéltető megbízatású Anthony Zinnit. ÖSSZEFOGLALÓ Az amerikai elnök közölte azt is, „kezdi azt gyanítani”, hogy terro­rista célokat szolgált az a fegyvere­ket tartalmazó hajószállítmány, amelyet egy héttel ezelőtt az izrae­liek állítottak meg. Hangsúlyozta, a megállapításokat még nem lehet véglegesnek tekinteni, de „erős a gyanú”, hogy Jasszer Arafat pa­lesztin elnök tudott a fegyverszál- lítmányról. Nem sokkal ezt követően Colin Powell külügyminiszter úgy pon­tosította a fegyvereket tartalmazó hajórakománnyal kapcsolatos ko­rábbi amerikai közléseket, hogy á Kabul/Kandahár/Washington/ Guantánamo. Megkezdődött az amerikai fogságba került tálib és al- Kaida-foglyok elszállítása Afganisz­tánból: egy C-17-es amerikai szállí­tógép fedélzetén csütörtökön kö­rülbelül 20 fogoly indult el a kandahári repülőtérről a kubai amerikai támaszpont, Guantánamo felé. A beszámolók szerint a mint­egy 20 órás út alatt a gép csak egy­szer szállt le. Az amerikai haderő több mint háromszáz elfogott em­bert őriz Kandahárban, s vannak még afgán foglyok a Kabul közelé­ben lévő bagrami repülőtéren, az ország északi részén lévő Mazari- Sarifban, illetve egy amerikai hadi­hajó fedélzetén az Indiai-óceánon. Eközben folytatódik Kabul demilita­Washington/Teherán. George Bush amerikai elnök felszólította Iránt, váljon a terrorizmus elleni ko­alíció tevékeny tagjává, és kifejezte reményét, hogy Teherán nem nyújt menedéket az al-Kaida terrorháló­zat Afganisztánból elmenekült tag­jainak. Amerikai lapjelentések - így például a katonai forrásokra hivat­kozó The New York Times - szerint amerikai illetékesek egyre inkább aggódnak amiatt, hogy Irán, amely Nyugatról határos Afganisztánnal, befogadhatja a menekülő terroristá­kat, és saját befolyásának növelését próbálhatja elérni Afganisztán nyu­legfrissebb információk szerint ki­mutatható a kapcsolat a fegyver­szállítmány és a Palesztin Hatóság között, de nincs olyan értesülés, amely közvetlenül alátámasztaná Arafat személyes érintettségét. Ah­med Koréi palesztin parlamenti el­nök azt mondta a Reutersnek: bi­zonyos benne, hogy Arafat - aki belső vizsgálatot rendelt el az ügy­ben - ártatlan. Szaeb Erekat pa­lesztin miniszter pedig „teljes mér­tékben elfogadhatatlannak” ne­vezte az amerikai vádakat, s azzal vádolta Ariel Sáron izraeli minisz­terelnököt, hogy fel akarja hasz­nálni ezt az incidenst a Palesztin Hatóság aláaknázására, illetve a béketárgyalások megakadályozá­sára. Tucatnyi izraeli harckocsi és talaj- gyalu kezdte bontani tegnap haj­nalban a palesztin fennhatóság alá tartozó Rafah város repülőterének kifutópályáját. A földmunkagépe­ket és harckocsikat automata fegy­verek sorozataival védte az izraeli rizálása, a belbiztonságért felelős Diri Mohammed Dzsurhat tábornok szerint az Északi Szövetség 5-6000 katonája hagyta el az elmúlt napok­ban a fővárost. A jövő héten újabb csapatkivonásra kerül sor, csak 5-6000 katona marad Kabulban és ők részben rendőri, részben katonai feladatokat látnak el. Dzsurhat el­mondta, előkészületeket tettek a fegyverviselési engedélyek kiadásá­ra, így akarják kiszűrni a fővárosból a „felelőtlen elemeket”. A Washington Post tegnap azt az értesülést közölte, hogy az ameri­kai légierő négy pakisztáni tá­maszpontjának az elhagyására ké­szül, és egységeit az Üzbegisztán­ban, illetve Kirgizisztánban ren­delkezésére bocsátott repülőterek­re csoportosítja át. A pakisztáni bázisok kiürítését Iszlámábád gáti térségében. Bush azt mondta: Washington reméli, hogy Irán „to­vábbra is pozitív erőtényezőként” lép fel, segíti a felelősök igazság­szolgáltatás elé állításának ügyét, nem rejtegeti az al-Kaida gyilkosait, és ha valaki Iránba próbálna mene­külni, az illetőt Irán átadná az USA- nak. „Ha Irán bármilyen módon destabilizálni próbálja a kabuli kor­mányzatot, akkor a nemzetközi koa­lícióval gyűlik meg a baja, először diplomáciai értelemben” - mondta az amerikai elnök. A teheráni külügyminisztérium ta­gadta, hogy Irán menedéket nyúj­tott az al-Kaida néhány emberének. A tárca szóvivője, Hamid Reza hadsereg romboló tevékenységük közepette - jelentette szemtanúk­ra hivatkozva az AFP. Az izraeli hadsereg már előző éjszaka is ha­sonló módon betört a Gázai övezet déli részén fekvő Rafahba, s le­rombolt mintegy 70 épületet. A házrombolás következtében közel 700 ember vált földönfutóvá. Arafat tanácsadója tegnap kijelen­tette: a Közel-Keletet elborító erő­szak újabb hullámát indíthatja el Rafah körülzárása és a nemzetközi repülőtér elleni támadás. Jardén Vatikai, az izraeli védelmi minisz­térium szóvivője a pedig azt közöl­te, hogy a katonai akciók célja: megmutatni a Palesztin Hatóság­nak, nem lehet büntetlenül támo­gatni a terrorizmust. A Jediót Ahronót izraeli napilap értesülése szerint a zsidó állam hadsereg­ének vezérkara csak a kormány szabad jelzésére vár, hogy megin­dítsa büntető akcióit az izraeli cél­pontok ellen elkövetett palesztin merényletekre válaszul, (m, t) szorgalmazza az Indiával immár pattanásig feszült helyzet miatt. A pakisztáni vezetés azt tartja biz­tonságosnak, ha a támaszpontokat szükség esetén kizárólag a pakisz­táni légierő használja, s a pakisztá­ni illetékesek ezt már jelezték is Washingtonnak. Megérkezett Afganisztánba teg­nap reggel hetven német és har­minc holland katona, hogy csatla­kozzék a Kabul biztonságát szava­tolni hivatott nemzetközi bizton­sági erőkhöz (ISAF). A közös német-holland osztag két nap ké­séssel érkezett a tervezetthez ké­pest, mert az őket szállító két hol­land Hercules csapatszállító repü­lőgép utántöltésre leszállt a török- országi Trabzon repülőterén, ahonnan nem tudtak továbbindul­ni a hóviharok miatt. Aszefi szerint az afgán-iráni határt iráni részről nagyon szigorúan őr­zik, és nem engedik be Iránba Oszama bin Laden egyetlen támo­gatóját sem. Aszefi szerint az a felté­telezés is valódanság, hogy Irán megpróbálna beavatkozni Afganisz­tán belügyeibe. A szóviő szerint a vádak „megalapozatlan állítások dokumentumokkal alá nem tá­masztott információk nyomán. Irán minden tőle telhetőt megtett, hogy szembeszálljon az embertelen tálib rendszerrel, s ráadásul ezt már jóval azelőtt megtette, hogy a nemzetközi közösség egyáltalán ráébredt volna az afganisztáni terroristacsoportok veszélyére." MTI-HÍR Bukarest. A román kormány szak­értői bizottságot állít fel a magyar kedvezménytörvény végrehajtásá­nak ellenőrzésére - közölte tegnap Claudiu Lucád szóvivő. A testület a külügy- és a belügyminisztérium, valamint a közigazgatási minisztéri­um döntéshozatali pozícióban lévő szakembereiből, feltehetőleg állam­titkárokból áll majd. Azt fogja vizs­gálni, hogy a törvény alkalmazásá­val kapcsolatos tevékenység össz­hangban van-e a román-magyar egyetértési nyilatkozattal és a jog­szabályvégrehajtási utasításaival. A London. Megerősített rendőri je­lenlét mellett, de békés körülmé­nyek között fogadhatta tegnap reg­gel tanulóit az észak-belfasti katoli­kus Szent Kereszt iskola, amelynek környéke szerda óta súlyos feleke­zeti zavargások színtere. A csütör­tökön zárva tartott intézmény kör­zetében még tegnapra virradóra is heves összecsapások zajlottak a he­lyi protestáns és katolikus fiatalok, valamint a kivezényelt roham- rendőrök és katonák között. A fia­talok gyújtóbombákkal, robbanó­szerkezetekkel, üvegekkel támad­ták a rendfenntartókat. 31 rendőr Újdelhi. India és Pakisztán között „háborúhoz hasonló helyzet” van kialakulóban - mondta tegnap Szunderadzsan Padmanabhan tá­bornok, az indiai szárazföldi had­sereg főparancsnoka, figyelmeztet­ve az ellenlábas országot, nehogy atomfegyvert akarjon bevetni. Az indiai hadsereg teljes mértékben felkészült egy hagyományos fegy­verekkel megvívandó háborúra, de megsemmisítő választ adna egy pakisztáni atomcsapásra is, meg­vannak hozzá az eszközei - közölte sajtóértekezletén a tábornok. Kifej­tette: azért tartja szükségesnek, Belgrád. John Mensis, az USA pristinai külképviseletének veze­tője csalódottságának adott han­got amiatt, hogy csütörtökön sem sikerült megválasztani Koszovó el­nökét. A diplomata szerint minden halogatás azt jelenti, hogy „késik a koszovói népért végzendő mun­ka”. Hozzátette, hogy Washington támogatni fogja Koszovó törvénye­sen megválasztott kormányát, füg­getlenül attól, ki kerül az élre. Ib­rahim Rugóvá, a koszovói albánok legerősebb pártjának elnökjelölt­je, aki csütörtökön harmadszorra sem kapott elegendő támogatást a törvényhozásban, azt mondta, hogy a parlamentben vannak olyan csoportok vagy pártok, ame­lyek bojkottálták a szavazást, jólle­het megválasztott képviselőkként szavazniuk kellett volna. Hozzá­tette: a koszovói politikusoknak meg kell tanulniuk a demokrati­kus politizálást, el kell ismerniük a választási eredményeket, és előre kell lépniük. A szavazás csütörtöki második, s ugyanúgy a harmadik fordulójában a 120 képviselő kö­zül 80-an szavaztak. Rugóvá sza­vait nyilvánvalóan Hasim Thaqi Koszovói Demokrata Pártjának, il­letve a Ramus Haradinaj vezette Szövetség Koszovó Jövőjéért nevű pártnak címezte, mivel mindkét párt frakciója még szerdán közöl­te, hogy bojkottálni fogja a szava­zást. Az ENSZ koszovói ideiglenes alkotmányos kerete - amolyan tar­tományi alaptörvény - nem ad semmilyen fogódzót arra nézve, mi legyen, ha nem sikerül három parlamenti szavazással sem meg­választani Koszovó elnökét. Elem­zők szerint most az ENSZ-igazga- táson (UNMIK) a sor, hogy dönt­sön arról, hogyan tovább. Suzan Manuel UNMIK-szóvivő minden­esetre közölte, hogy Nexhat Daci parlamenti elnöknek ki kell tűznie a törvényhozás következő ülését, amelyen ismét szavazniuk kell a képviselőknek, s ez így mehet to­vább mindaddig, amíg nem lesz Koszovónak elnöke. Ibrahim Rugóvá (Archívum) Madártávlatból a guantanamói támaszpontnak az a része, ahol az Afganisztánból érkezett foglyokat helyezik el (TASR/AP-felvétel) Afganisztánból tálib és al-Kaida-foglyokat szállítottak a kubai Guantánamóra Folytatódik Kabul demilitarizálása MTI-HIREK Iránban cáfolják azt a vádat, hogy menedéket adtak volna az al-Kaida tagjainak Kemény figyelmeztetés Teheránnak MTI-HÍREK Valószínűleg folytatni fogják a szavazási cirkuszt Patthelyzet Koszovóban MTI-JELENTES

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents