Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-12 / 10. szám, szombat

ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 12. Közélet 5 Beszélgetés Czucz Istvánnal, a Transpetrol vezérigazgatójával a VSZ-részvények eladása keltette hullámverésről Mesterségesen felfújt ügy Czucz István: „Úgy döntöttünk, hogy a pozsonyi értéktőzsdén piaci felté­telek mellett adunk túl a részvénycsomagon," (Somogyi Tibor felvétele) ■■■■■1 RÖVIDEN 'flHHHHi Újra vádat emeltek Oleg T. ellen Pozsony. Újraindult a nyomozás Ján Ducky meggyilkolásának ügyében, aki Meciar utolsó kormányában gazdasági miniszter volt. A nyomozók továbbra is Oleg T.-t gyanúsítják, akit a 2001. áprilisá­ban a Legfelsőbb Bíróság felmentett. A férfi az ítélethirdetést köve­tően kiszabadult a vizsgálati fogságból és elhagyta az országot. Mi­után azonban a Legfelsőbb Bíróság egy másik tanácsa elfogadta a főügyész törvényességi óvását, az ügyész elrendelte a vizsgálat folytatását Oleg T. ellen. A nyomozás eddigi állása szerint a férfi hátulról, négy lövéssel ölte meg Ján Duckyt. (TASR) Befejeződhet az IRB magánosítása Pozsony. A pézügyi tárca szerint február derekáig befejeződhet­ne a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) magánosítása. A vé­telár átutalását gyorsítaná az OTB Bank és a Szlovák Biztosító (SP) közötti szerződés aláírása. A magyar pénzintézet ugyanis 69,56%-os részvénycsomagon túl szeretné megszerezni SP 22,99%-os részesedését is az IRB-ben. Az SP felügyelő taná­csa még december 5-én jóváhagyta az eladást, ám a szerződés aláírására eddig nem került sor. Az igazgatótanács hétfőn tárgyal a kérdésről. (SITA) A hajógyár az Eximbank segítségét kéri Pozsony. A komáromi hajógyár (SLKB) vezetése 11,7 millió eurós kölcsönt szeretne kapni az Eximbanktól. Bár a kormány nem vállalt állami garanciát, az SLKB vezetése a napokban eljutatta hitelkérvé­nyét a szlovákiai pénzintézethez. Jaroslav Papp, az SLKB igazgató- tanácsának elnöke megerősítette, a pénz három új Rajna típusú tengerjáró hajó építési költségeinek 90 százalékára lenne elegen­dő. Fedezetként a megkezdett termékeket jelölte meg. A német Casus Shipping társasággal kötött szerződés értelmében a megren­delőknek a hajó szerződéses árának 60 százalékáig hitellevelet ell kibocsátania. (ú) Megnyílt a galántai területi iroda Galánta. A Szövetség a Közös Célokért tegnap megnyitott területi irodája hétfőtől fogadja a magyarigazolványt kérvényezőket. Az ügyfélfogadási idő egyelőre minden munkanapon 8.30-tól 16.30 óráig tart, telefonon pedig a 031/701 05 71 vagy 72, 73-as telefon­számon lehet érdeklődni. A kérvényeket lehetőleg helyben, a Ko­dály Zoltán utca 777-es szám alatt működő irodában kell kitölteni, esetleg otthon is kitölthető, de aláírni az irodában kell. (gl) Duray átvette a magyarigazolványt Budapest. Martonyi János magyar külügyminiszter nyújtotta át tegnap Duray Miklósnak a magyarigazolványt. Beszédében szólt arról, hogy az MKP ügyvezető alelnöke volt a státustörvény egyik fő szorgalmazója. „Sokat kellett várni erre az eseményre, de meg­érte, mert a magyarigazolvány ismét a nemzet együvé tartozását szimbolizálja” - mondta Duray, és hozzátette: nem a kedvezmé­nyek miatt igényelte az igazolványt, hanem mert az a nemzeti ösz- szetartozást sugallja és erősíti. „Ez egy olyan dokumentum, amely megerősíti nemzettudatunkat - tette hozzá. Duray Miklós beszélt arról, hogy a magyarigazolvány többet ér minden kitüntetésnél vagy érdemrendnél, „annál is inkább, mert mindenki számára el­érhető”. (MTI) Csáky Pál helyesli az alkotmánybíróság döntését A tiszteletet ki kell vívni A napokban a vezető hírek között olvashattunk a kassai vasmű (VSZ) részvénycso­magjának eladásáról. Egye­sek ugyanis azzal vádolják a Transpetrolt, hogy mélyen áron alul értékesítette a 21%- os részvénycsomagot, s ezzel 141 millió koronával károsí­totta meg az államot. Erről kérdeztük Czucz Istvánt, a Transpetrol vezérigazgatóját. SIDÓ H. ZOLTÁN Az állami Transpetrol 2000 máju­sában miért vásárolta meg a VSZ 21,24 százalékát, majd a rész­vénycsomagot miért kellett 2001 végén sietve eladni? A kormány feltett szándéka volt a kassai vasmű magánosítása. Azon­ban kiderült, hogy nem rendelkezik a cégben a privatizáció szempontjá­ból fontos meghatározó nagyságú részvénycsomaggal. A kabinet úgy döntött, hogy a Transpetrol - mint kellő tőkeerővel rendelkező^ állami vállalat - vásárolja meg a VSZ jelen­tősebb részvénycsomagját. A tavalyi év végi eladást pedig az indokolta, hogy cégünk részleges magánosítás előtt áll, s ennek egyik előzménye a profiltisztítás. Továbbá már csak azért is túl kellett adnunk a papíro­kon, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor a részvények ellentételezésé­re 328 millió koronás tartalékalapot kellett volna képeznünk. A számok A részvények eladá­sa révén tavaly mintegy 650 millió ko­rona adózás előtti nye­reséggel zártunk, ha ezt nem tesszük meg, akkor veszteséggel zártuk > > volna az évet. ” nyelvén ez a következőt jelenti: a részvények eladása révén tavaly mintegy 650 millió korona adózás előtti nyereséggel zártunk, ha ezt nem tesszük meg, akkor a tartalék- alap létrehozásának köszönhetően gyakorlatilag veszteséggel zártuk volna az évet. Milyen ajánlatok érkeztek az el­adásra szánt részvénycsomagra? December elején két írásbeli ajánlat érkezett: az egyik részvényenként 200, a másik pedig 130 koronát ígért. A magasabb összeget kínáló érdeklődő, a Penta Group később visszavonta ajánlatát. Mindkét ajánlatot azonnal jeleztük tulajdo­KOKES JÁNOS Prága. Csehország ugyan határo­zottan elutasítja a benesi dekrétu­mok hatályon kívül helyezését, de a 2. világháború után Csehországban maradt szudétanémetek egyéni kár­pótlásáról hajlandó tárgyalni - így foglalható össze az a válasz, ame­lyet a cseh képviselőház petíciós bi­zottsága adott a Csehországi, Mor­vaországi és Sziléziai Németek Gyü­lekezete által megfogalmazott be­adványra, amelyet a német kisebb­ség szervezete tavaly nyáron nyúj­tott át a cseh parlamentnek.- A kérdést megvitathatjuk, valami­féle vita lehetséges a kárpótlásról - jelentette ki Cyril Svoboda, a petíci­ós bizottság elnöke. Elmondta: a bi­zottság a német kisebbségi szerve­zet beadványát elutasítja, mert nemcsak a törvénysértésekért köve­tel kárpótlást, hanem a múltbeli jogi normákat is kétségbe vonja, ami a csehek számára elfogadhatatlan. „Számomra a csehországi németek ugyanolyan állampolgárai a Cseh Köztársaságnak, mint a csehek, s ugyanolyan jogaik is vannak. Ezért természetesnek tartom, hogy keres­nosunknak, a gazdasági minisztéri­umnak. Ezt követően 2001. decem­ber 21-ig, vagyis a részvények el­adása napjáig egyetlen, írásban vagy szóban jelzett ajánlatot sem kaptunk. Ezért döntöttünk úgy, hogy a pozsonyi értéktőzsdén piaci feltételek mellett adunk túl a rész­vénycsomagon. Anton Bidovsky, a VSZ elnöke azt állítja, hogy önöknek időben je­lezte, cége részvényenkénti 200 koronás árfolyamon, vagyis a tőzsdei vételárnál magasabb áron megvette volna a papírokat. Ez nem igaz. Bidovsky úr levele 2002. január 4-én érkezett meg, rá­adásul mindössze cége szándéknyi­latkozatát tartalmazta, tényleges ajánlatot nem fogalmazott meg. Er­re egyébként nem is volt felhatal­mazása, mivel a vasmű tényleges döntést meghozó felügyelő tanácsa csupán most, január 9-én tanácsko­zott a témáról. Állítólag Ön már december 17-én, tehát még a Transpetrol elnöksé­gi ülése előtt aláírta a részvények eladásáról szóló utasítást. Dokumentummal tudom igazolni, hogy csak a Transpetrol elnökségi ülése után, a részvényeladás napján, vagyis december 21-én közjegyző je­lenlétében írtam alá a döntést. Az ügylettel kapcsolatos általá­nos felhördülést az váltotta ki, hogy a Transpetrol állítólag rossz üzletet csinált: a részvényenkénti ni kell annak lehetőségét, hogyan kárpótoljuk őket az individuális sé­relmekért, amelyek a múltban érték őket az akkor hatályos törvények be nem tartásával” - nyilatkozta Vladi­mír Lastuvka szociáldemokrata képviselő. Úgy vélte: Csehország- nak bocsánatot kellene kérnie a szu- détanémetektől, és kárpótolnia kel­lene őket ezért, de a kárpótlási kö­vetelések semmiképpen sem jelent­hetik a 2. világháború eredményei­nek felülvizsgálatát. A csehországi németek a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezé­sén számos konkrét sérelem orvos­lását követelik a cseh államtól. Pél­dául, hogy az állam adja vissza el­kobzott vagyonukat, vagy adjon ér­te anyagi, illetve pénzbeli kárpót­lást, vagy nyugdíjukba számítsák be azokat az éveket is, amikor a dekré­tumok következtében elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A petíciós bizottság az elkobzott va­gyon visszaadását is elutasította. A bizottság végül felszólította a néme­teket, hogy beadványukat az el­hangzott megjegyzések alapján dol­gozzák át, majd teljesszék újra a parlament elé. 200 korona helyett 160 koronát kapott, s a különbözet összessé­gében 141 millió koronát jelent. Ráadásul az eladás napján a tőzs­dén 177 koronás árfolyamot is re­gisztráltak. Bár a számok szárazak, mégis lás­suk a tényeket. 2000 májusában részvényenként 209 koronáért ju­tottunk a VSZ papíijaihoz; a 2001 októberében fizetett osztalék rész­vényenként 170 korona, a decem­ber végi eladás pedig papíronként további 160 korona nyereséget eredményezett. Ebből következik, hogy a teljes ügyleten 422 millió ko­rona volt a bruttó és 333 millió ko­rona pedig a tiszta nyereségünk. Megbízásunkból a tranzakciót a Szlovák Takarékpénztár bonyolítot­ta le. A pénzintézetnek azt az utasí­tást adtuk, hogy papíronként leg­alább 150 koronás árat éljen el. Az eredetileg alacsonyabb árfolyam fo­kozatosan felkúszott 160-ra, ezért a takarékpénztár megpróbálkozott a 177 koronás eladási ár elérésével, ám erre nem akadt jelentkező. Va­gyis az említett részvényenkénti 177 korona csupán fiktív volt. A részvények árfolyamának ala­kulásába betekintve vajon miért gondolták egyesek, hogy a papí- ronkénti 200 koronás eladási ár reálisan teljesíthető? Néhány hónappal ezelőtt a VSZ részvényeivel csupán rendkívül lanyha kereskedést folytattak a po­zsonyi értékpapírtőzsdén. Például december elején napi 300-400 „Számunkra nem a dekrétumok ha­tályon kívül helyezése a legfonto­sabb. Főként azt szeretnénk, hogy helyreigazítsuk azokat a sérelmeket, amelyek a múltban értek minket” - mondta Hans Korbei, a Csehországi, Morvaországi és Szüéziai Németek Gyülekezetének elnöke. A cseh parlament a héten ugyanak­kor elutasította a kitelepített szudé­tanémetek követelését, hogy „a múlt lezárása és a jóakarat jeleként” Csehországban és Szlovákiában ve­zessenek be kétnyelvű feliratokat vasműrészvény cserélt gazdát 235- 250 korona közötti árfolyamon, majd a hónap derekán kissé felpö­rögtek az események. Ekkor már a napi 15 ezret is meghaladta a forga­lom, viszont az árfolyam is esett, 100-145 korona közötti sávba. Az általunk lebonyolított december 21- i tranzakciót megelőzően utoljára december 17-én adták-vették a vas­mű papüjait, a legmagasabb napi ár 149 korona volt. Ezzel párhuza­mosan a tőzsdén kívüli RM-Systém révén szintén folyt kereskedés, átla­gosan 230 korona körüli árfolya­mon, azonban a kereskedelem vo­lumene elhanyagolható volt. A ta­valyi utolsó kereskedési napon, va­gyis december 21-én, amikor meg­váltunk a 21%-os részvénycsomag­tól, szintén nyomottak voltak az árak, meg sem közelítették a 200 koronát. Mi 3,5 millió VSZ-rész- vényt dobtunk piacra, ami össze sem vethető a fent említett tőzsdei mozgásokkal, ennek dacára sike­rült reális árat elérnünk. Szakértő­ink előtte jelezték, a helyzetet reáli­san mérlegelve a 150 koronás árfo­lyam már elfogadható szint. Mi vé­gül 160 koronás árfolyamon vál­tunk meg a részvénycsomagtól. A tranzakció megkérdőjelezése mellett Önt azzal is vádolják, hogy a cégen belül a rokonait ül­tette fontos pozíciókba. ^ Egyes lapok szerint az irodaveze­tőm és a feleségem testvérek. Ez a nem felel meg a valóságnak, semmi rokoni kapcsolat nincs köztük. A gazdasági miniszter szóvivőjé­nek csütörtöki nyilatkozata sze­rint a szaktárca belső ellenőrzése máris hiányosságokat tárt fel a Transpetrolnál. Az állítást nem kommentálom. De felhívom a figyelmet, hogy az el­lenőrök csupán egy nappal ké­sőbb, pénteken, vagyis tegnap dél­előtt 10 órakor kezdték meg a cég iratainak átvizsgálását. Amíg a vállalat működésének átvilágítása le nem zárul, az üggyel kapcsolat­ban további tájékoztatást senkinek sem adok. Nem gondolja, hogy a Trans- petrol körüli hajcihő, amelynek lényege egy esetleges, ám egyál­talán nem biztos 141 millió ko­ronás nyereség elmaradása, mindössze azt a célt szolgálja, hogy egyesek ezzel feledtessék például a Devin Bankban kelet­kezett több mint 11 milliárd ko­ronás kárt? Az eladás körüli hullámverést telje­sen indokolatlannak tartom, szak­mailag nem állja meg a helyét. Vár­juk ki a végét, a mesterségesen fel­fújt léggömb előbb-utóbb kipukkan. azokon a vidékeken, ahonnan a 2. vüágháború után Németországba és Ausztriába telepítették ki a kollektív háborús bűnösnek nyilvánított né­met lakosságot. A követelést az ausztriai Szudétanémet Kitelepítet­tek Szövetsége fogalmazta meg a hét elején Prágának és Pozsonynak címezve. „Ez olyan, mintha mi a monarchiabeli múltra hivatkozva azt követelnénk, hogy az osztrák te­levízió cseh feliratokkal lássa el mű­sorait” - kommentálta ironikusan a követelést egy vezető cseh politikus. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Egy demokratikus ál­lam jogrendjében nem lehetnek ilyen paragrafusok” - reagált Cs­áky Pál emberjogi miniszterelnök- helyettes az alkotmánybíróság döntésére, amely a Btk. közjogi méltóságok ócsárlására vonatkozó két cikkelyét ideiglenesen hatá­lyon kívül helyezte. Csáky szerint a közjogi méltóságoknak a polgárok tiszteletét nem a törvény bizonyos oltalma alatt kell kikényszeríteni- ük, hanem saját cselekedeteikkel kell kivívniuk. Az elmúlt év eredményeit össze­gezve alapjában véve pozitívan ér­ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Roman Kovác egészség- ügyi miniszter tegnap megerősí­tette, hogy a minisztériumi ellen­őrzés törvénysértéseket állapított meg a besztercebányai Roosevelt Kórház szemészetén. A Milan Izák professzor vezette klinikán egyrészt egészségügyi törvényeket sértettek meg, más­részt gazdasági visszaélések tör­téntek. A miniszter szerint azon­ban a jelentés alapján nem lehet büntetőjogi eljárást indítani a professzor ellen, mivel a gyógyke­zelések során nem történt olyan mértékű egészségkárosodás, amely ezt indokolná. Az előfor­dult gyulladásos esetek száma nem haladta meg a többi klinika tékelte a 2001-es esztendőt. Siker­nek számít az alkotmány módosí­tása, az ombudsmantörvény, a nyelvi charta ratifikálása. A ma­gyar karral kapcsolatban is történt előrelépés, ezzel szemben sikerte­lenségnek számít a Nemzeti Em­berjogi Központról szóló törvény módosításának parlamenti elveté­se. „Jobban oda kell figyelni a ki­sebbségi intézményekre, készül a diszkirminációellenes törvény, folytatni kell a katolikus egyházzal a tárgyalásokat a vatikáni alap- szerződésről, biztosítani kell a pol­gári szervezetek anyagi- támogatá­sát” - összegezte hivatala terveit Csáky. (sza, s) átlagát. A gazdasági visszaélések ügyében a miniszter a Számvevő- széket kéri meg, hogy ellenőrizze a kórház pénzügyeit, mert a pro­fesszor irányította Szem Alapít­ványt feltételezhetően pénzmo­sásra használták. A miniszter nem készül a kórházigazgató leváltá­sára sem, aki több éven kersztül tűrte a professzor törvényellenes operációit, mivel szerinte a Michal Bucek rendezte a kórház pénzügyi helyzetét. Izák profesz- szort csak az igazgató válthatja le és mivel az egészségügyi tövények megsértése a miniszter szerint nem szankcionálható, a professzor csak az egészségügyi dokumentáció hanyag vezetésé­ért számíthat legfeljebb 1 millió korona büntetésre. (Ipj) Klaus: Prágának végül engednie kell A beneäi dekrétumok kérdése egyébként nemcsak cseh belügy, ha­nem továbbra is mérgezi a cseh-német és a cseh-osztrák kapcsolato­kat. Václav Klaus képviselőházi elnök és volt kormányfő a Vecemík Praha című lapban közölt jegyzetében azt is elismerte, hogy Prágá­nak végül is engednie kell majd ez ügyben. Ez Klaustól eléggé megle­pő nyilvános megfogalmazás. Azt úja, hogy a benesi dekrétumok kérdésének „alábecsülésével” Csehország „nagy hibát” követ el. „Ausztriában (de Németországban is) ez nagy dolog, amely nem tű­nik el oly könnyen. A politikai és erkölcsi korrektség mai időszaka (fundamentalista és történelmi értelemben is) előbb vagy utóbb minket is rákényszerít majd arra, hogy messzemenő engedményeket tegyünk. Hiszen az európai kérdés erről is szól” - szögezte le Klaus. Csehország továbbra sem hajlandó tárgyalni a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezéséről Elképzelhető a szudétanémetek egyéni kárpótlása Törvénysértések a Roosevelt Kórház szemészetén Izák marad a helyén

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents