Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-12 / 10. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 12. Közélet 5 Beszélgetés Czucz Istvánnal, a Transpetrol vezérigazgatójával a VSZ-részvények eladása keltette hullámverésről Mesterségesen felfújt ügy Czucz István: „Úgy döntöttünk, hogy a pozsonyi értéktőzsdén piaci feltételek mellett adunk túl a részvénycsomagon," (Somogyi Tibor felvétele) ■■■■■1 RÖVIDEN 'flHHHHi Újra vádat emeltek Oleg T. ellen Pozsony. Újraindult a nyomozás Ján Ducky meggyilkolásának ügyében, aki Meciar utolsó kormányában gazdasági miniszter volt. A nyomozók továbbra is Oleg T.-t gyanúsítják, akit a 2001. áprilisában a Legfelsőbb Bíróság felmentett. A férfi az ítélethirdetést követően kiszabadult a vizsgálati fogságból és elhagyta az országot. Miután azonban a Legfelsőbb Bíróság egy másik tanácsa elfogadta a főügyész törvényességi óvását, az ügyész elrendelte a vizsgálat folytatását Oleg T. ellen. A nyomozás eddigi állása szerint a férfi hátulról, négy lövéssel ölte meg Ján Duckyt. (TASR) Befejeződhet az IRB magánosítása Pozsony. A pézügyi tárca szerint február derekáig befejeződhetne a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) magánosítása. A vételár átutalását gyorsítaná az OTB Bank és a Szlovák Biztosító (SP) közötti szerződés aláírása. A magyar pénzintézet ugyanis 69,56%-os részvénycsomagon túl szeretné megszerezni SP 22,99%-os részesedését is az IRB-ben. Az SP felügyelő tanácsa még december 5-én jóváhagyta az eladást, ám a szerződés aláírására eddig nem került sor. Az igazgatótanács hétfőn tárgyal a kérdésről. (SITA) A hajógyár az Eximbank segítségét kéri Pozsony. A komáromi hajógyár (SLKB) vezetése 11,7 millió eurós kölcsönt szeretne kapni az Eximbanktól. Bár a kormány nem vállalt állami garanciát, az SLKB vezetése a napokban eljutatta hitelkérvényét a szlovákiai pénzintézethez. Jaroslav Papp, az SLKB igazgató- tanácsának elnöke megerősítette, a pénz három új Rajna típusú tengerjáró hajó építési költségeinek 90 százalékára lenne elegendő. Fedezetként a megkezdett termékeket jelölte meg. A német Casus Shipping társasággal kötött szerződés értelmében a megrendelőknek a hajó szerződéses árának 60 százalékáig hitellevelet ell kibocsátania. (ú) Megnyílt a galántai területi iroda Galánta. A Szövetség a Közös Célokért tegnap megnyitott területi irodája hétfőtől fogadja a magyarigazolványt kérvényezőket. Az ügyfélfogadási idő egyelőre minden munkanapon 8.30-tól 16.30 óráig tart, telefonon pedig a 031/701 05 71 vagy 72, 73-as telefonszámon lehet érdeklődni. A kérvényeket lehetőleg helyben, a Kodály Zoltán utca 777-es szám alatt működő irodában kell kitölteni, esetleg otthon is kitölthető, de aláírni az irodában kell. (gl) Duray átvette a magyarigazolványt Budapest. Martonyi János magyar külügyminiszter nyújtotta át tegnap Duray Miklósnak a magyarigazolványt. Beszédében szólt arról, hogy az MKP ügyvezető alelnöke volt a státustörvény egyik fő szorgalmazója. „Sokat kellett várni erre az eseményre, de megérte, mert a magyarigazolvány ismét a nemzet együvé tartozását szimbolizálja” - mondta Duray, és hozzátette: nem a kedvezmények miatt igényelte az igazolványt, hanem mert az a nemzeti ösz- szetartozást sugallja és erősíti. „Ez egy olyan dokumentum, amely megerősíti nemzettudatunkat - tette hozzá. Duray Miklós beszélt arról, hogy a magyarigazolvány többet ér minden kitüntetésnél vagy érdemrendnél, „annál is inkább, mert mindenki számára elérhető”. (MTI) Csáky Pál helyesli az alkotmánybíróság döntését A tiszteletet ki kell vívni A napokban a vezető hírek között olvashattunk a kassai vasmű (VSZ) részvénycsomagjának eladásáról. Egyesek ugyanis azzal vádolják a Transpetrolt, hogy mélyen áron alul értékesítette a 21%- os részvénycsomagot, s ezzel 141 millió koronával károsította meg az államot. Erről kérdeztük Czucz Istvánt, a Transpetrol vezérigazgatóját. SIDÓ H. ZOLTÁN Az állami Transpetrol 2000 májusában miért vásárolta meg a VSZ 21,24 százalékát, majd a részvénycsomagot miért kellett 2001 végén sietve eladni? A kormány feltett szándéka volt a kassai vasmű magánosítása. Azonban kiderült, hogy nem rendelkezik a cégben a privatizáció szempontjából fontos meghatározó nagyságú részvénycsomaggal. A kabinet úgy döntött, hogy a Transpetrol - mint kellő tőkeerővel rendelkező^ állami vállalat - vásárolja meg a VSZ jelentősebb részvénycsomagját. A tavalyi év végi eladást pedig az indokolta, hogy cégünk részleges magánosítás előtt áll, s ennek egyik előzménye a profiltisztítás. Továbbá már csak azért is túl kellett adnunk a papírokon, mert ha ezt nem tesszük meg, akkor a részvények ellentételezésére 328 millió koronás tartalékalapot kellett volna képeznünk. A számok A részvények eladása révén tavaly mintegy 650 millió korona adózás előtti nyereséggel zártunk, ha ezt nem tesszük meg, akkor veszteséggel zártuk > > volna az évet. ” nyelvén ez a következőt jelenti: a részvények eladása révén tavaly mintegy 650 millió korona adózás előtti nyereséggel zártunk, ha ezt nem tesszük meg, akkor a tartalék- alap létrehozásának köszönhetően gyakorlatilag veszteséggel zártuk volna az évet. Milyen ajánlatok érkeztek az eladásra szánt részvénycsomagra? December elején két írásbeli ajánlat érkezett: az egyik részvényenként 200, a másik pedig 130 koronát ígért. A magasabb összeget kínáló érdeklődő, a Penta Group később visszavonta ajánlatát. Mindkét ajánlatot azonnal jeleztük tulajdoKOKES JÁNOS Prága. Csehország ugyan határozottan elutasítja a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezését, de a 2. világháború után Csehországban maradt szudétanémetek egyéni kárpótlásáról hajlandó tárgyalni - így foglalható össze az a válasz, amelyet a cseh képviselőház petíciós bizottsága adott a Csehországi, Morvaországi és Sziléziai Németek Gyülekezete által megfogalmazott beadványra, amelyet a német kisebbség szervezete tavaly nyáron nyújtott át a cseh parlamentnek.- A kérdést megvitathatjuk, valamiféle vita lehetséges a kárpótlásról - jelentette ki Cyril Svoboda, a petíciós bizottság elnöke. Elmondta: a bizottság a német kisebbségi szervezet beadványát elutasítja, mert nemcsak a törvénysértésekért követel kárpótlást, hanem a múltbeli jogi normákat is kétségbe vonja, ami a csehek számára elfogadhatatlan. „Számomra a csehországi németek ugyanolyan állampolgárai a Cseh Köztársaságnak, mint a csehek, s ugyanolyan jogaik is vannak. Ezért természetesnek tartom, hogy keresnosunknak, a gazdasági minisztériumnak. Ezt követően 2001. december 21-ig, vagyis a részvények eladása napjáig egyetlen, írásban vagy szóban jelzett ajánlatot sem kaptunk. Ezért döntöttünk úgy, hogy a pozsonyi értéktőzsdén piaci feltételek mellett adunk túl a részvénycsomagon. Anton Bidovsky, a VSZ elnöke azt állítja, hogy önöknek időben jelezte, cége részvényenkénti 200 koronás árfolyamon, vagyis a tőzsdei vételárnál magasabb áron megvette volna a papírokat. Ez nem igaz. Bidovsky úr levele 2002. január 4-én érkezett meg, ráadásul mindössze cége szándéknyilatkozatát tartalmazta, tényleges ajánlatot nem fogalmazott meg. Erre egyébként nem is volt felhatalmazása, mivel a vasmű tényleges döntést meghozó felügyelő tanácsa csupán most, január 9-én tanácskozott a témáról. Állítólag Ön már december 17-én, tehát még a Transpetrol elnökségi ülése előtt aláírta a részvények eladásáról szóló utasítást. Dokumentummal tudom igazolni, hogy csak a Transpetrol elnökségi ülése után, a részvényeladás napján, vagyis december 21-én közjegyző jelenlétében írtam alá a döntést. Az ügylettel kapcsolatos általános felhördülést az váltotta ki, hogy a Transpetrol állítólag rossz üzletet csinált: a részvényenkénti ni kell annak lehetőségét, hogyan kárpótoljuk őket az individuális sérelmekért, amelyek a múltban érték őket az akkor hatályos törvények be nem tartásával” - nyilatkozta Vladimír Lastuvka szociáldemokrata képviselő. Úgy vélte: Csehország- nak bocsánatot kellene kérnie a szu- détanémetektől, és kárpótolnia kellene őket ezért, de a kárpótlási követelések semmiképpen sem jelenthetik a 2. világháború eredményeinek felülvizsgálatát. A csehországi németek a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezésén számos konkrét sérelem orvoslását követelik a cseh államtól. Például, hogy az állam adja vissza elkobzott vagyonukat, vagy adjon érte anyagi, illetve pénzbeli kárpótlást, vagy nyugdíjukba számítsák be azokat az éveket is, amikor a dekrétumok következtében elveszítették csehszlovák állampolgárságukat. A petíciós bizottság az elkobzott vagyon visszaadását is elutasította. A bizottság végül felszólította a németeket, hogy beadványukat az elhangzott megjegyzések alapján dolgozzák át, majd teljesszék újra a parlament elé. 200 korona helyett 160 koronát kapott, s a különbözet összességében 141 millió koronát jelent. Ráadásul az eladás napján a tőzsdén 177 koronás árfolyamot is regisztráltak. Bár a számok szárazak, mégis lássuk a tényeket. 2000 májusában részvényenként 209 koronáért jutottunk a VSZ papíijaihoz; a 2001 októberében fizetett osztalék részvényenként 170 korona, a december végi eladás pedig papíronként további 160 korona nyereséget eredményezett. Ebből következik, hogy a teljes ügyleten 422 millió korona volt a bruttó és 333 millió korona pedig a tiszta nyereségünk. Megbízásunkból a tranzakciót a Szlovák Takarékpénztár bonyolította le. A pénzintézetnek azt az utasítást adtuk, hogy papíronként legalább 150 koronás árat éljen el. Az eredetileg alacsonyabb árfolyam fokozatosan felkúszott 160-ra, ezért a takarékpénztár megpróbálkozott a 177 koronás eladási ár elérésével, ám erre nem akadt jelentkező. Vagyis az említett részvényenkénti 177 korona csupán fiktív volt. A részvények árfolyamának alakulásába betekintve vajon miért gondolták egyesek, hogy a papí- ronkénti 200 koronás eladási ár reálisan teljesíthető? Néhány hónappal ezelőtt a VSZ részvényeivel csupán rendkívül lanyha kereskedést folytattak a pozsonyi értékpapírtőzsdén. Például december elején napi 300-400 „Számunkra nem a dekrétumok hatályon kívül helyezése a legfontosabb. Főként azt szeretnénk, hogy helyreigazítsuk azokat a sérelmeket, amelyek a múltban értek minket” - mondta Hans Korbei, a Csehországi, Morvaországi és Szüéziai Németek Gyülekezetének elnöke. A cseh parlament a héten ugyanakkor elutasította a kitelepített szudétanémetek követelését, hogy „a múlt lezárása és a jóakarat jeleként” Csehországban és Szlovákiában vezessenek be kétnyelvű feliratokat vasműrészvény cserélt gazdát 235- 250 korona közötti árfolyamon, majd a hónap derekán kissé felpörögtek az események. Ekkor már a napi 15 ezret is meghaladta a forgalom, viszont az árfolyam is esett, 100-145 korona közötti sávba. Az általunk lebonyolított december 21- i tranzakciót megelőzően utoljára december 17-én adták-vették a vasmű papüjait, a legmagasabb napi ár 149 korona volt. Ezzel párhuzamosan a tőzsdén kívüli RM-Systém révén szintén folyt kereskedés, átlagosan 230 korona körüli árfolyamon, azonban a kereskedelem volumene elhanyagolható volt. A tavalyi utolsó kereskedési napon, vagyis december 21-én, amikor megváltunk a 21%-os részvénycsomagtól, szintén nyomottak voltak az árak, meg sem közelítették a 200 koronát. Mi 3,5 millió VSZ-rész- vényt dobtunk piacra, ami össze sem vethető a fent említett tőzsdei mozgásokkal, ennek dacára sikerült reális árat elérnünk. Szakértőink előtte jelezték, a helyzetet reálisan mérlegelve a 150 koronás árfolyam már elfogadható szint. Mi végül 160 koronás árfolyamon váltunk meg a részvénycsomagtól. A tranzakció megkérdőjelezése mellett Önt azzal is vádolják, hogy a cégen belül a rokonait ültette fontos pozíciókba. ^ Egyes lapok szerint az irodavezetőm és a feleségem testvérek. Ez a nem felel meg a valóságnak, semmi rokoni kapcsolat nincs köztük. A gazdasági miniszter szóvivőjének csütörtöki nyilatkozata szerint a szaktárca belső ellenőrzése máris hiányosságokat tárt fel a Transpetrolnál. Az állítást nem kommentálom. De felhívom a figyelmet, hogy az ellenőrök csupán egy nappal később, pénteken, vagyis tegnap délelőtt 10 órakor kezdték meg a cég iratainak átvizsgálását. Amíg a vállalat működésének átvilágítása le nem zárul, az üggyel kapcsolatban további tájékoztatást senkinek sem adok. Nem gondolja, hogy a Trans- petrol körüli hajcihő, amelynek lényege egy esetleges, ám egyáltalán nem biztos 141 millió koronás nyereség elmaradása, mindössze azt a célt szolgálja, hogy egyesek ezzel feledtessék például a Devin Bankban keletkezett több mint 11 milliárd koronás kárt? Az eladás körüli hullámverést teljesen indokolatlannak tartom, szakmailag nem állja meg a helyét. Várjuk ki a végét, a mesterségesen felfújt léggömb előbb-utóbb kipukkan. azokon a vidékeken, ahonnan a 2. vüágháború után Németországba és Ausztriába telepítették ki a kollektív háborús bűnösnek nyilvánított német lakosságot. A követelést az ausztriai Szudétanémet Kitelepítettek Szövetsége fogalmazta meg a hét elején Prágának és Pozsonynak címezve. „Ez olyan, mintha mi a monarchiabeli múltra hivatkozva azt követelnénk, hogy az osztrák televízió cseh feliratokkal lássa el műsorait” - kommentálta ironikusan a követelést egy vezető cseh politikus. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. „Egy demokratikus állam jogrendjében nem lehetnek ilyen paragrafusok” - reagált Csáky Pál emberjogi miniszterelnök- helyettes az alkotmánybíróság döntésére, amely a Btk. közjogi méltóságok ócsárlására vonatkozó két cikkelyét ideiglenesen hatályon kívül helyezte. Csáky szerint a közjogi méltóságoknak a polgárok tiszteletét nem a törvény bizonyos oltalma alatt kell kikényszeríteni- ük, hanem saját cselekedeteikkel kell kivívniuk. Az elmúlt év eredményeit összegezve alapjában véve pozitívan érÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Roman Kovác egészség- ügyi miniszter tegnap megerősítette, hogy a minisztériumi ellenőrzés törvénysértéseket állapított meg a besztercebányai Roosevelt Kórház szemészetén. A Milan Izák professzor vezette klinikán egyrészt egészségügyi törvényeket sértettek meg, másrészt gazdasági visszaélések történtek. A miniszter szerint azonban a jelentés alapján nem lehet büntetőjogi eljárást indítani a professzor ellen, mivel a gyógykezelések során nem történt olyan mértékű egészségkárosodás, amely ezt indokolná. Az előfordult gyulladásos esetek száma nem haladta meg a többi klinika tékelte a 2001-es esztendőt. Sikernek számít az alkotmány módosítása, az ombudsmantörvény, a nyelvi charta ratifikálása. A magyar karral kapcsolatban is történt előrelépés, ezzel szemben sikertelenségnek számít a Nemzeti Emberjogi Központról szóló törvény módosításának parlamenti elvetése. „Jobban oda kell figyelni a kisebbségi intézményekre, készül a diszkirminációellenes törvény, folytatni kell a katolikus egyházzal a tárgyalásokat a vatikáni alap- szerződésről, biztosítani kell a polgári szervezetek anyagi- támogatását” - összegezte hivatala terveit Csáky. (sza, s) átlagát. A gazdasági visszaélések ügyében a miniszter a Számvevő- széket kéri meg, hogy ellenőrizze a kórház pénzügyeit, mert a professzor irányította Szem Alapítványt feltételezhetően pénzmosásra használták. A miniszter nem készül a kórházigazgató leváltására sem, aki több éven kersztül tűrte a professzor törvényellenes operációit, mivel szerinte a Michal Bucek rendezte a kórház pénzügyi helyzetét. Izák profesz- szort csak az igazgató válthatja le és mivel az egészségügyi tövények megsértése a miniszter szerint nem szankcionálható, a professzor csak az egészségügyi dokumentáció hanyag vezetéséért számíthat legfeljebb 1 millió korona büntetésre. (Ipj) Klaus: Prágának végül engednie kell A beneäi dekrétumok kérdése egyébként nemcsak cseh belügy, hanem továbbra is mérgezi a cseh-német és a cseh-osztrák kapcsolatokat. Václav Klaus képviselőházi elnök és volt kormányfő a Vecemík Praha című lapban közölt jegyzetében azt is elismerte, hogy Prágának végül is engednie kell majd ez ügyben. Ez Klaustól eléggé meglepő nyilvános megfogalmazás. Azt úja, hogy a benesi dekrétumok kérdésének „alábecsülésével” Csehország „nagy hibát” követ el. „Ausztriában (de Németországban is) ez nagy dolog, amely nem tűnik el oly könnyen. A politikai és erkölcsi korrektség mai időszaka (fundamentalista és történelmi értelemben is) előbb vagy utóbb minket is rákényszerít majd arra, hogy messzemenő engedményeket tegyünk. Hiszen az európai kérdés erről is szól” - szögezte le Klaus. Csehország továbbra sem hajlandó tárgyalni a benesi dekrétumok hatályon kívül helyezéséről Elképzelhető a szudétanémetek egyéni kárpótlása Törvénysértések a Roosevelt Kórház szemészetén Izák marad a helyén