Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-11 / 9. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 11. Súlyos zavargások Belfastban Belfast. Legalább húsz rendőr megsebesült szerdán késő este Belfast északi negyedeiben, miközben a rendőrség megpróbálta távol tartani egymástól az ismét fellángolt zavargásokban szembenálló katolikus és protestáns csoportokat. Ugyancsak megsebesült legalább tíz tüntető a katolikus csoportból - ketten a rendőrök gumilövedékeitől. Az összetűzések kora este kezdődtek a Szent Kereszt katolikus leányiskolánál. Kétszáz rohamrendőrt és 200 katonát kellett kivezényelni a rend helyreállítására, (o) Moszkva a moratóriumról Moszkva. Oroszország üdvözli azt az amerikai bejelentést, amelyben Washington cáfolja, hogy nukleáris robbantási kísérleteinek felújítására készülne - közölte tegnap Alekszandr Jakoven- ko orosz külügyi szóvivő. Az USA még 1992-ben vállalta a moratóriumot. Az orosz szóvivő másrészt sürgette, hogy az atomfegyverek csökkentéséről kötött orosz-amerikai egyezményben foglaltak visszafordítha- tatlanok legyenek. (MTI) Feloldották az embargót Washington. Richard Boucher amerikai külügyi szóvivő bejelentése szerint az USA feloldotta a Jugoszlávia és Tádzsikisztán'elleni fegyverszállítási tilalmat. Jugoszláviába 1991, Tádzsikisztánba 1993 óta volt tilos amerikai fegyvert szállítani, (o) Nem indul a német alakulat Berlin. Rudolf Scharping német védelmi miniszter cáfolta, hogy döntés született volna atom-, vegyi- vagy baktériumfegyverek elleni küzdelemre kiképzett német csapatok telepítéséről az Arab-félszigeten. A tárca képviselője egy nappal korábban közölte: tervezik ilyen csapatok esetleges állomásoztatását ebben a régióban, s a ZDF televízió már azt is bejelentette, hogy az alakulat ötven katonája a következő napokban el is indul Kuvaitba. (MTI) Scharping hangsúlyozta: nincsenek arra utaló jelek, hogy katonai akció készülne Irak ellen (Reuters) Török ivóvíz Ciprusra Ankara. Törökország 100 km hosszú tengeralatti csővezetéket tervez felépíteni, hogy biztosítsa Ciprus török részének ivóvízellátását. A részletes építési tervet az idén dolgozzák ki, és 2004-ben kívánják befejezni a munkálatokat. Az ivóvizet Törökország déli területeiről szállítanák a szigetországba és öntözésre is használnák. (MTI) Washingtont és Moszkvát egyaránt aggasztja a közel-keleti feszültség éleződése Házrombolás Rafahban Eltérő adatokat közöltek tegnap arról hogy hány épületet romboltak le Rafahban. Az tény, hogy sokan fedél nélkül maradtak. (Reuters-felvétel) Musarraf kasmíri nemzeti bizottságot hozott létre Powell fog közvetíteni MTI-HÍREK Jeruzsálem/Washington/Raf ah. Közel harminc épületet - más források szerint harmincöt lakóházat - romboltak le tegnap hajnalban a Gázai övezet déli részén fekvő Rafah városba behatoló izraeli harckocsik és talajgyaluk. ÖSSZEFOGLALÓ Palesztin biztonsági források jelentése szerint hat harckocsi és föld- munkagép gördült be a városba, s a járműveket irányító izraeli katonák tüzet nyitottak az otthonaikat pánikszerűen elhagyó palesztinokra. Az izraeli hadsereg azt közölte, hogy az épületeket azért rombolták le, mert a palesztinok kiállásoknak használták azokat a térségben szolgáló izraeli katonák ellen - írja a Reuters. Izraeli katonai források szerint a földgyalukat nem harckocsik, hanem páncélozott járművek kísérték, és az akcióban nem harminc, hanem csak tíz épületet semmisítettek meg a munkagépek. Ez az akció válaszcsapás volt a Hamász palesztin szervezet szerdai támadására, amelyben négy izraeli katona, valamint a két palesztin támadó is életét vesztette. A Hamász tehát felmondta az általa decemberben meghirdetett fegyvemyug- vást, s megfigyelők szerint a szerdai akció súlyos csapást jelent az amerikai békeközvetítő kísérletekre. Egyébként tegnap, a Rafah elleni izraeli akció után az Iszlám Dzsihád is közleményben tudatta, hogy ugyancsak fefüggeszti a decemberben meghidetett tűzszünetet, így várhatóan ez a szervezet is felújítja az izrael elleni támadásokat. Figyelemre méltó, hogy a washingtoni Fehér Ház rendkívül zavaró téWashington/Iszlámábád/Kabul. Az al-Kaida terrorszervezet kelet-afganisztáni támaszpontját, a Zavar Kili néven emlegetett barlangrendszerhez kapcsolódó erődítményeket támadták tegnap amerikai harci gépek. A pakisztáni székhelyű AIP hír- ügynökség jelentése szerint az újab légitámadás még az éjszaka vette kezdetét, miközben a Zavartól alig 30 kilométerre lévő Hostba helikoptereken újabb félszáz amerikai katonát dobtak át. Értesülések szerint az al-Kaida terrorszervezet Zavar Kili körzetében igyekszik újjászervezni erőit az elmúlt időszak katonai vereségei után. Zavar alig tíz kilométerre található a pakisztáni határtól. A Zavar Kili néven emlegetett bázist még a szovjet behatolás idején, az 1980-as években hozták létre az iszlám fegyveresek, s az utóbbi években állítólag Oszama bin Laden híveinek kiképzőtábora működött itt. Váratlan fordulatot vett tegnap a három szabadon engedett tálib exminiszter ügye, amely felkavarta a kedélyeket a kabuli afgán ideiglenes kormány köreiben éppúgy, mint Washingtonban. Az a kandahári helyi illetékes, aki szernyezőnek, a Jasszer Arafat palesztin elnök tekintélye ellen irányuló leplezetlen támadásnak bélyegezte az iszlám szélsőségeseknek azt a szerdai akcióját, amelynek során az Egyiptomhoz közeli Rafahnál megöltek négy izraeli katonát. Mint Ari Fleischer szóvivő kifejtette, Bush elnököt különösképpen aggasztja a Hamász katonai szárnya által vállalt támadás, mivel olyan időpontban történt, amikor amerikai tisztségviselők szerint haladás tapasztalható a térség békédén vüággá kürtölte a történetet, részben visszavonta az előző napon közölteket, és új verzióval állt elő. Halid Pastun, Kandahár kormányzójának, Gul Agának a szóvivője közölte: csak egy tálib miniszter adta meg magát a kandahári hatóságoknak, név szerint Nuruddin Turabi volt igazságügyi miniszter. Őt valóban elengedték, hagyták Pakisztánba távozni, de - bizonygatta Pastun - „bármikor vissza tudjuk hozatni, ha kell, és készek vagyunk kiadni őt az amerikaiaknak”. Pastun előző napi közlése a három tálib exminiszter szabadon bocsátásáról kételyeket ébresztett Washingtonban és a nemzetközi közösségben a kabuli központi kormány tényleges hatalmát ületően. Azt gyanították ugyanis, hogy a Kandahárt hatalmukban tartó helyi törzsi fegyveres erők különalkut kötöttek a volt tálib miniszterekkel. Az amerikaiak, mint ismeretes, a Kuba szigetén található Guantánamo haditengerészeti támaszpontra kívánják szállítani az Afganisztánban elfogott legfontosabb személyeket. A támaszpont területén lázas munka folyik: építik a szuperbiztos cellákat a több száz - de lehet, hogy idővel akár több ezer fogoly számájének helyreállításáért kifejtett közvetítő erőfeszítéseik során. A közel-keleti feszültség fokozódása miatt Moszkva is nyugalomra szólította fel a zsidó államot és a palesztinokat. „Oroszország, mint a közel- keleti békefolyamat társvédnöke, ismételten arra kéri Izraelt és a Palesztin Hatóságot: adják tanújelét az önmérsékletre és nyugalomra való törekvésüknek, és ne hagyják, hogy ilyen akciók újabb erőszakos konfliktushoz vezessenek” - olvasható a külügyi közleményében, (t, m) ra. A legnagyobb mennyiségben használt „építőanyag” a sűrű szövésű, rozsdamentes acélháló. A most folyó munkák rég nem látott pezsgést visznek a hidegháborúból itt felejtett, Fidel Castro Kubai Köztársaságától hermetikusan elzárt támaszpont életébe. A Guantá- namói-öbölnél fekvő bázis 45 négyzetmérföldet hasít ki Kuba területéből, a sziget délkeleti csücskében. Az amerikai tengerészgyalogság még a spanyol-amerikai háború alatt, 1898-ban szállt partra a Guantánamói-öbölben, és az akkor létrehozott támaszponton azóta sem vonták le az USA lobogóját, pedig az 1959-es kubai forradalom után Castro követelte az amerikaiak távozását, „Kuba szívébe mártott tőrnek” nevezve a támaszpontot. A támaszpont területén egyebek közt a McDonald’s gyorsétterem, a légkondicionált mozi és a golfpálya jelzi, hogy ez a világ nem csupán az egyenruhák színében és formájában különbözik a szögesdróton túli világtól. Ellentétben azonban az évekkel ezelőtt elhelyezett menekültekkel, az Afganisztánból érkező foglyok nem élvezhetik majd az amerikai fogyasztói kultúra áldásait, (m) Washington. Colin Powell amerikai külügyminiszter a hónap közepén Pakisztánba és Indiába utazik, hogy előmozdítsa a két dél-ázsiai atomhatalom között kiéleződött feszültség oldását. Powell egyébként szerdán találkozott a Washingtonban tárgyaló Lal Krisna Advani indiai belügyminiszterrel, és amerikai tájékoztatás szerint türelemre intette India vezetését a pakisztáni kormányzat által a terrorizmus ellen tehető lépések ütemezését illetően. Advanit Washingtonban az indiai „héják” közt tartják számon. A minisztert George Bush elnök is fogadta. Kasmíri nemzeti bizottságot hozott létre Pervez Musarraf pakiszKartúm. Szudán lépéseket tesz a terrorizmus elleni harc és a térségbeli stabilitás helyreállítása érdekében - hangoztatta tegnap az afrikai ország elnöke, miután Szudánt és Szomáliát is a nemzetközi terrorizmusellenes hadjárat lehetséges célpontjai között emlegettík. Omar Haszan Ahmed el-Besir elnök a hét kelet-afrikai államot tömörítő fejlesztési szervezetnek (IGÁD) a szudáni fővárosban, MTI-HÍR Belgrád. Amint az várható volt, a koszovói törvényhozás a szavazás második, tegnapi fordulóján sem választotta meg a tartomány elnökévé Ibrahim Rugóvá albán nemzetiségű politikust, de a parlamenti elnökség úgy döntött, hogy még a nap folyamán sor kerül a szavazás harmadik fordulójára. Ahhoz, hogy a második fordulóban tartományi elnökké válasszák az egyetlen jelöltet, a Koszovói Demokratikus Szövetség (DSK) elnökét, a 120 képviBukarest. Súlyos korrupciós esetek és törvénytelenségek sorozata miatt a román kormány tegnapi ülésén úgy döntött, hogy feloszlatja Bukarest városi tanácsi testületét. Ezt Adrian Nastase miniszterelnök már a kormány ülése előtt jelezte. Elmondta, hogy a kabinet által elrendelt ellenőrzés során olyan súlyos visszaélésekre és törvénytelenségekre derült fény, amelyek a táni elnök. A bizottság - melyet Szardar Abdul Kajjum kasmíri politikus vezet - célja az iszlámábádi hivatalos közlemény szerint „felhívni a világ közvéleményének figyelmét Kasmírra, hogy a válságot az ENSZ BT határozataival összhangban rendezzék”, és ehhez nemzetközi támogatást is kíván szerezni. A Himalája által kettéosztott Kasmírt India és Pakisztán egyaránt teljes egészében magának követeli. 1989 óta szakadár Iá-, zadás folyik a tartomány indiai részén. Mindkét ország hadserege riadókészültségben van a két rész közötti tűzszüneti vonal mentén az újdelhi parlament elleni, december 13-i öngyilkos merénylet óta, amelyben 14-en vesztették életüket. Karúimban kezdődött kétnapos államfői értekezletén hangsúlyozta, hogy határozottan hallatniuk kell hangjukat a terrorizmus elítélésében és a terrorizmusellenes küzdelemben. Az Oszama bin Laden által vezetett al-Kaida terrorSzerve- zet korábban Szudánban és Szomáliában is jelen volt. A közelmúltban ezért olyan találgatások láttak napvilágot, hogy Afganisztán után e két ország lehet a nemzetközi terrorellenes hadjárat következő célpontja. selő legalább kétharmadának kellett volna rá szavaznia. Ezzel szemben összesen nyolcvanan voksoltak, és közülük csak ötvenen Rugovára. A szavazás után összeült a parlament elnöksége, és úgy döntött, hogy még a nap folyamán harmadszor is szavaznak a tartományi elnök személyéről. Ezúttal már elegendő lenne 61 voks ahhoz, hogy véget érjen a két hónapja tartó parlamenti patthelyzet, és Rugovát megválasszák a szerbiai tartomány első elnökévé. Lapzártáig nem érkezett hír a 3. fordulóról. fővárosi tanács képviselőinek csaknem háromnegyed részét érintik: a 65 képviselő közül harmincnyolcán különböző vállalkozások részvényesei. Ez a minőségük összeférhetetlen tanácsi tagságukkal, hiszen a vállalkozások többsége üzleti kapcsolatban áll a főpolgármesteri hivatallal. A fővárosi tanács feloszlatása miatt idő előtti helyhatósági választást kell kiírni Bukarestben. A választások valószínű időpontja március vagy április lesz. Walter Schwimmer ET-főtitkár a státustörvényről Bírálat Bukarestnek Amerikai harci gépek Zavar Kili barlangrendszerének erődítményeit bombázzzák Lázas munka folyik Guantánamón ÖSSZEFOGLALÓ Tartanak attól, hogy ők lesznek a következő célpontok Szudáni ígéretek MTI-HÍR Három albán párt iszapbirkózása a parlamentben Koszovó elnökre vár Feloszlatta a kormány a bukaresti testületet Korrupt fővárosi tanács MTI-HÍR Akár Gianfranco Fini is megkaphatja a jövőben a külügyi tárca irányítását Berlusconinak nem nagyon sürgős MTI-JELENTÉS Róma. Silvio Berlusconinak nem sürgős gyorsan megválni az általa ideiglenesen kézbe vett külügyminiszteri poszttól - tudatta maga az olasz miniszterelnök a sajtóval, miután találkozott a parlament két házának elnökeivel és a külügyminisztérium tisztségviselőinek egy csoportjával. A kormányfő elmondta: csak azután hagyja majd ott a külügyminisztériumot, ha végrehajtotta az intézményen belüli reformokat. Mosolyogva mondta: „Tetszik ez a munka, azt hiszem, jól is csinálom, hiszen ezen a helyen is egy vállalkozóra, egy újítóra, egy szervezőre van szükség. Azt hiszem én vagyok a megfelelő ember a megfelelő helyen.” Ugyanis egyre több külpolitikai szakértő véli úgy az olasz sajtó hasábjain, miszerint nem valószínű, hogy Berlusconi a kormányfői teendők mellett az általa tervezett hat hónapig képes lenne ellátni a külügyminiszteri posztot is. Egy kérdésre válaszolva nem zárta ki, hogy Gianfranco Fini miniszterelnök-helyettes, a neonáci múlttal bíró Nemzeti Szövetség (AN) főtitkára esetleg megkaphatja a tárca irányítását. Legalábbis annyit mondott, hogy Fini mostani minőségében .jelölhető” a külügyminiszteri posztra. Ami az olasz külpolitika folyamatosságát illeti, a jobbközép olasz kormány feje ismét hitet tett az európai integráció mellett. „Olyan erős politikai tömböt kell létrehozni, amely képes egységes nyelven beszélni a külpolitika területén, ezen kívül közös védelmi rendszerrel is felvértezi magát” - mondta Berlusconi, meglehetősen élesen visszautasítva a külföldről érkezett bírálatokat. ÖSSZEFOGLALÓ Párizs/Strasbourg/Bécs. Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára közleményben üdvözölte, hogy Magyarország és Románia egyetértési memorandumot írt alá a határon túl élő magyar kisebbségről elfogadott kedvezménytörvény nyomán. A Strasbourgban tegnap közzétett főtitkári állásfoglalás emlékeztet arra, hogy az Országgyűlés által megszavazott törvénnyel kapcsolatban a szomszédos országok részéről kérdések merültek fel, s ezért Magyarország és Románia egyaránt az ET velencei bizottságához fordult véleményezésért. Megállapítja, hogy a magyar-román memorandumban érvényesülnek azok az ajánlások, amelyek a bizottság „Az anyaországok által a nemzeti kisebbségeknek nyújtott kedvezményes elbánásról” szóló dokumentumában fektetett le, figyelembe veszi a jelentés megjegyzéseit, s ennek révén úgy biztosítja a törvény alkalmazását, hogy az nem diszkriminatív a nem magyar eredetű lakossággal szemben. Egy másik, tegnap Bécsben közzétett jelentés szerint az ET szakértői jobb teljesítményt várnak el a román kormánytól a kisebbségpolitika terén. A dokumentum, amelynek gerincét már a múlt év áprilisában kidolgozták, főleg a roma kisebbséggel való bánásmód javítását sürgeti. Követeli az oktatási rendszerben tapasztalható diszkrimináció megszüntetését, s felrója azt, hogy a rendőrség brutálisan lép fel az ország nem román nemzetiségű lakosaival szemben. (TASR, MTI)
