Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-11 / 9. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 11. Közélet 5 Beszélgetés Öllős László politológussal Szlovákia európai uniós csatlakozásáról, a belépés előnyeiről és hátrányairól Előbb a rossz jön, de utána a jó Amióta Szlovákia európai uniós csatlakozásra jelölt ország, szinte mindennap szó esik a belépés előnyeiről. Emlegetnek mesés ösz- szegű támogatásokat, megszűnő határokat, szabad munkaerő-áramlást. Hogy milyen árnyoldalai vannak a belépésnek, arról Öllős László politológussal beszélgettünk. SZABÓ GERGELY Ha készítenénk egy olyan listát, amelyen a csaüakozás előnyeit sorolnánk fel és egy olyat, amelyen a hátrányait, melyik lenne a hosszabb? Hosszú távon szemlélve mindenképpen a pozitívumoké. Az Európai Unió adja meg az egyeden esélyt számunkra, hogy ismét csatlakozzunk a világ élvonalához. A globalizáció idején a világ élvonalához tartozni lényegében lét és nemlét kérdése. A csatlakozás árnyoldalát tekintve mivel nézhet szembe az ország? Rövid távú negatívumokkal. Szlovákia az Európai Unió átlagát sem éri el gazdaságilag, a csatlakozás után mi leszünk a szegény rokonok. Ahogy belépünk, egy, a vámhatárok által nem védett gazdasági versenybe kerülünk. Legalább az átlagos szinten kellene produkálnunk, ha versenyben akarunk maradni. Egyénenként is, mint ahogy azt az EU polgárai teszik. Aki erre nem lesz képes, az az Európai Unióban folyó kemény konkurenciaharcban a vesztesek közé fog tartozni. Milyen negatív hatások érhetik a szlovákiai átlagpolgárt? Minden szolgáltatásnak és árucikknek szembe kell néznie ezzel a » Szlovákia az Európai Unió átlagát sem éri el gazdaságilag, a csatlakozás után mi leszünk a sze- * > gény rokonok. kihívással. A gyengéket egyszerűen nem lehet eladni. Egy mód van ezt ellensúlyozni: szert kell tenni olyan képességekre, amelyeknek köszönhetően az ember magasabb színvonalon tud termelni. Ha más, aránylag elmaradott országok erre képesek voltak - például SpanyolÖllős László: „Az olcsó munkaerőtől tartanak, valamint természetesen azokra a támogatásokra is gondolnak, amelyek az ő zsebükből vándorolnak a szegényebbekébe." (Somogyi Tibor felvétele) ország és Portugália -, akkor mi is képesek vagyunk, de ehhez nagyon sokat kell tanulni, folyamatosan és kitartóan. Nyitottnak kell lenni mindenféle újítás előtt. Nálunk az európai uniós árakhoz képest olcsó az élelmiszer és a lakás. Még mindig olcsóbb, mint az EU-n belüli átlag, ám a belépés után mindkettő ára minden bizonnyal megindul felfelé. Nem fogja azonban egy ugrással elérni az uniós szintet. Jól jelzi ezt az euró bevezetése után kialakult könnyű összemérhetőség: kiderült, hogy Spanyolországban, Portugáliában és Görögországban azért maradtak alacsonyabbak az árak, mert a fizetőképes kereslet is alacsonyabb. Tehát nem hiszem, hogy a mi áraink rögtön a német szintre ugranának, de biztos, hogy megindulnak felfelé. Ha a teljesítőképességünk is arányosan nő, akkor a bérek is megindulnak felfelé. Előfordulhat, hogy a bérek esetleg lassabban kúsznak majd fel, mint az árak. Az osztrákok - Európa egyik leggazdagabb államában - eleinte nem lelkesedtek a csatlakozásért, mondván: nem akarják Spanyolország és Portugália keresztjét cipelni. Európát hogyan lehet ránk felkészítem, hogyan küzdhető le az EU polgárainak ellenszenve? Az olcsó munkaerőtől tartanak, valamint természetesen azokra a támogatásokra is gondolnak, amelyek az ő zsebükből vándorolnak a szegényebbekébe. Ezek a támogatások csak akkor hatékonyak, ha tényleg hatékonyan használják, nem pusztán elköltik. A spanyoloknak és a portugáloknak - úgy néz ki - ez sikerült. Az osztrák adófizetők tehát megnyugodhatnak: mégis jól költötték el azokat a támogatásokat. Ami a fejlettek előnye, minden kiadás ellenére, hogy nő a piacuk - és éppen ezért támogatják a legtöbben a bővítést. Többet tudnak eladni, ebből természetesen a bevételeik is nőnek. Az Európai Unió mindenekelőtt lehetőség számunkra. Valahogy olyan ez, mint az 1989-es forradalom. Ez is egy lehetőséget nyújt, az emberek számára nagyobb szabadságot, kiterjedtebb piacot, sokkal szélesebb kapcsolatrendszert kínál, de ez csupán lehetőség. Amennyire élünk vele, annyira lesz előnyös a számunkra. Fordítva is igaz: amennyire nem leszünk képesek élni vele, annyira lesz előnytelen. Ha nem lennénk bent, ez a lehetőség sem lenne adott számunkra, hiába akarnánk élni vele. Végre kellene még hajtani az oktatásügy mélyreható reformját ^ ez a legolcsóbb befektetés -, meg kellene változtatni a tudományos élet támogatásának rendszerét, segíteni kell a harmadik oldal kezdeményezéseit, a polgári társadalom fejlődését. Éspedig... Az oktatásügyet teljesítményalapú, nagyon jól finanszírozott területté kellene tenni. Lényegében a távolkeleti országok - az úgynevezett ázsiai kis tigrisek - is ennek köszönhetik felzárkózásukat. A tudomány a leghatékonyabb exportcikk. Aránylag kevés pénzből az agyak nagyon jól eladható dolgot tudnak termelni. Ami pedig a polgárokra vár, az az állam rendbe tevése. Nézzünk szembe önmagunkkal: még ma is egy túlburjánzott, korrupt és nagyon alacsony hatékonysági szinten működő államban élünk a Nyugathoz viszonyítva. Ezalatt nemcsak a legfelsőbb szintű államot értein, hanem a helyi államot is, a helyi önkormányzatokat, a középszintű hivatalokat. Nem véletlen, hogy a korrupciót kutató különböző európai ügynökségek Szlovákiát a legmagasabb szintekre sorolják. Ez azt jelenti, hogy egy átlagpolgár ügyeinek jelentős részét - több mint egyhar- madát - csúszópénzzel intézi. És ami a legszörnyűbb: el is tűri ezt. Amíg ennek mi magunk véget nem vetünk - korrupt embereket nem választunk meg -, addig ne csodálkozzunk, hogy ez az állam rosszul működő, drága és európai viszonylatban versenyképtelen, amit persze a saját bőrünkön érzünk. \\ Nem véletlen, r hogy a korrupciót kutató európai ügynökségek Szlovákiát a legmagasabb szintek- ** re sorolják. Ennek az államnak milyen esélye van arra, hogy utolérje az európai átlagot? Erre maguknak az embereknek kell válaszolniuk. Ha egy államban a demokrácia alapelvei érvényesülnek, tehát képviselőket választhatunk helyi, regionális és országos szinten, akkor magunk dönthetjük el, kit teszünk oda; ezt egyébként a választási rendszerünk lehetővé is teszi. Az önkormányzati és a regionális parlamenti képviselők megválasztásában a többségi elv érvényesül. A parlamenti választásokon az országos választási listákon viszont karikázhatunk. Gyakorlatilag azonban még senki nem került a lista hátuljáról a törvényhozásba. Nem élünk ezzel a lehetőséggel. Ha így teszünk, a mindenkori pártvezetők kezébe adjuk azt a hatalmat, hogy eldöntsék, kiből lesz képviselő és kiből nem. S természetesen akiből képviselő lesz, az a továbbiakban elsősorban a párt vezetése iránt lesz lojális. Kormány; alkotmánytörvény az állam biztonságáról Mikola István a külföldiek egészségügyi ellátásáról Elkülönítik a j árulékot Védelmi jogszabályok ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Jóváhagyta a kormány az ország háború, illetve hadi-, rendkívüli és szükségállapot alatti biztonságáról szóló alkotmánytör- vény-tervezetet, melyet Jozef Stank védelmi miniszter szerint már 1993-ban jogrendünkbe kellett volna iktatni. A törvény egyértelműen meghatározza, mikor beszélhetünk háborúról, hadi- és szükségállapotról, mit kell ilyen helyzetekben tenni, a központi és alkotmányos intézmények működésképtelensége esetén ki irányítja az országot, mikor és milyen mértékben lehet a polgárok politikai és emberi jogait korlátozni. Ilyenkor elrendelhető például kijárási tilalom, sőt a szólásszabadság korlátozása is. „Nem feltételezem, hogy a következő választásokig olyan állapotok uralkodnának Szlovákiában, hogy nekem kellene a sajtót cenzúráznom. Egyébként több nemzetközi dokumentum bizonyos meghatározott körülmények között megengedi az emberi jogok korlátozását” - reagált a tárcavezető arra a felvetésre, ki cenzúrázza ilyenkor a médiumokat. Hozzátette: ez a kormányfő vezetésével működő védelmi tanács hatáskörébe tartozna. A parlament működésképtelensége esetén úgynevezett parlamenti tanács alakulna. Németországban háború idején az élethez való jogot is korlátozhatják, azaz ilyenkor halálbüntetés is kiszabható. A szlovák törvény ezt nem tartalmazza. A kabinet tegnap elfogadta a Szlovákia védelméről szóló jogszabályt is, mely meghatározza a községek, kerületek és másodfokú önkormányzatok feladatait az ország védelmében. Felsorolja a polgárok és vállalkozók jogait és kötelességeit, azaz hogy az állam milyen jellegű munkát követelhet meg, hogyan tulajdoníthat ki ingatlanokat vagy egyéb magántulajdont. A miniszterek a fegyveres erőkről és a hadkötelességről szóló jogszabályra is rá- bólintottak. Az előbbi értelmében 2003. január 1-jétől megszűnik a vasúti és a belügyminisztériumi hadsereg, az utóbbi szerint pedig 55 évesnél idősebbek már nem számítanak hadkötelesnek, (sza) MTI-HÍR Budapest. A Magyarországon engedéllyel munkát vállaló külföldiek járulékbefizetése fedezetet nyújt majd egészségügyi ellátásukra - szögezte le Mikola István egészségügyi miniszter a kedvezménytörvény lehetséges hatásairól szólva az Országgyűlés egészségügyi és szociális bizottsága előtt. Mikola István kijelentette: a külföldi munkavállalók járulékbefimti-hír Brünn. A visegrádi régió infrastrukturális fejlesztése lesz a központi témája a cseh, a lengyel, a magyar és szlovák kormányfő következő csúcstalálkozójának, amelyre február 8-án kerül sor Visegrádon - jelentették be tegnap Brünnben, a visegrádi országok külügyi államzetéseií elkülönítve kezelik majd, és nemcsak az így befolyt pénzről, hanem az ellátásokra fordított kiadásokról is folyamatosan tájékoztatják a nyilvánosságot. A magyar egészségügyi miniszter közölte, hogy az egészségügyi ellátórendszerben nem számítanak fennakadásokra. Hozzátette, hogy a Magyarországon engedéllyel munkát vállaló külföldieknek kötelező lesz foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton részt venniük. titkárainak találkozója után. Tekintettel arra, hogy a tanácskozáson részt vett a brit Európa-ügyi államtitkár, Peter Hain is, a résztvevők megvitatták az EU bővítésének néhány aktuális kérdését, elsősorban a spanyol elnökség prioritásait, amelyek - állapították meg a résztvevők - megegyeznek a visegrádi négyek prioritásaival. Visegrádi négyek: külügyi államtitkárok találkozója Csúcsról és bővítésről RÖVIDEN Miniszteri nem a homoszexuálisoknak Pozsony. Elvetette a kormány a regisztrált párkapcsolatokról szóló jogszabályt. A néhány parlamenti képviselő által kidolgozott törvénytervezetet Ján Carnogursky igazságügy-miniszter terjesztette a kabinet elé. A kereszténydemokrata politikus „gyógyítható betegségnek” tartja a homoszexualitást. (sza) Előterjesztik a nemzeti „ellentörvényt" Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt legkésőbb ma előterjeszti azt a törvényjavaslatot, mellyel meg akatja akadályozni a magyar státustörvény egyes rendelkezéseinek szlovákiai alkalmazását. Anna Malíková elnöke megtiltaná a magyarigazolványok kiadását, és 90 százalékos adóval sújtaná a magyar állam által adományozott 20 ezer forintos tanulmányi támogatást. A javaslat szerint az a parlamenti képviselő, aki felhasználná a státustörvény nyújtotta kedvezményeket, elveszítené mandátumát. (SITA) A várba kerülne a következő államfő Pozsony. Helyes lenne a várba költöztetni a leendő államfő hivatalát — véli a köztársasági elnök. Rudof Schuster sajnálatosnak nevezte, hogy a várat jelenleg csupán hivatalos fogadások lebonyolítására használják. Elképzelései szerint az ottani múzeum továbbra is az épületben maradna, ám kevesebb helyiséget kapna. (SITA) Felgyorsítanák az igazságügyi eljárást Pozsony. Akár néhány nap alatt is a bíróság elé kerülhetnének a kevésbé súlyos bűncselekmények elkövetői, ha a parlament elfogadja az igazságügyi tárca készülő törvénymódosítását. Daniel Lipsic, a minisztérium hivatalvezetője elmondta, az indítvány eltörölné az eddigi, kétlépcsős eljárást, melyben jelenleg a nyomozást vizsgálat előzi meg. Ezt a logikátlan módszert az Európai Unió is kifogásolja. (SITA) Kényszerű áramszünet egy kórházban Trencsén. Tegnap két órára áram nélkül maradt a trencséni kórház. Azért kellett kikapcsolni a vülanyáramot, mert az ingadozó feszültség károsítani kezdte a kórház számítástechnikai rendszerét. Danka Kassovicová igazgatóhelyettes elmondta, egyetlen beteg, még az újszülöttek sem sínylették meg a kényszerű áramszünetet. (TASR) Anders Rasmussen hagyta magát rábeszélni a futásra Nem rohantak kocogni HÍRÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök az első kormányfő, aki hagyta magát rábeszélni, hogy együtt fusson Mikulás Dzurindával. A szlovák kormányfő tegnap szokásos reggeli kocogására meghívta dán kollégáját, aki Oroszváron a hat kilométeres Du- na-parti távot vele együtt jó iramban teljesítette is. Dzurindának nem is kellett nagyon győzködnie Rasmussent, hiszen közös hobbijuk a futás; sőt, a dán kormányfő mindjárt Szlovákiába érkezése után érdeklődött, elég jó lesz-e az idő Pozsonyban ahhoz, hogy futócipőt húzhasson. Futás után kissé lihegve, de annál szebb jelképet használva nyilatkozott a riportereknek. Kijelentette, a Szovákia, Magyarország és Ausztria határán abszolvált reggeli futás „erős akaratunkat jelképezi Európa egyesítésére”. Dzurindának tegnap a szemére vetették, gépkocsikonvoja megkülönböztető jelzést használva, szélsebesen száguldott át a belvároson, hogy időben érkezzen az oroszvári töltéshez. A közjogi méltóságok biztonságáért felelős hivatal igazgatóhelyettese azonban rögtön cáfolta a hírt. Ján Packa elmondta, Dzurinda nem késett, hanem Rasmussent várta a töltésnél, a dán kormányfőt szállító gépkocsik pedig nem lépték túl a 70 kilométeres óránkénti sebességet, (s, ú) Kézfogás zárta a kocogást (TASR-felvétel) MEGKÉRDEZTÜK Ján Carnogursky igazságügy-minisztert Az Ön minisztériuma hozta létre a kommunizmus bűneit dokumentáló főosztályt. Milyen eredményeket tud felmutatni? Már valóban vannak eredményei, melyek főleg a kommunizmus idején elkövetett bűnök dokumentációjára szorítkoznak. Főleg az akták archiválása folyik, de nyitott azok előtt az érdeklődők előtt is, akik szeretnének betekinteni a hozzáférhető anyagokba. Néhány bűncselekmény esetében - például amikor a határon lőttek le menekülőket - a főosztály kezdeményezte, hogy az ügyészség indítson vizsgálatot. Számít arra, hogy az ön által létrehozott főosztály megmarad a parlamenti választások után is? Ez a választások eredményétől és a következő igazságügy-minisztertől függ. (lpj)