Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-10 / 8. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 10. Gazdaság és fogyasztók F3 Eddig mindössze egyetlen vagyonjegyes befektetési alap alakult át igazi, normálisan működő nyílt végű alappá Két történet azonos témában Pozsony. Két egykori vagyonjegyes befektetési alap életében is komoly változások történtek az elmúlt hetekben. Mindkettő útja jól jellemzi a vagyonjegyes privatizáció sorsát. TUBA LAJOS A legnagyobb hazai értékpapírkezelő társulás, a Tatra Asset Management (TAM) kínálatában 2001 november vége óta Koronás Részvényes-Kötvényes Befektetési Alap néven új befektetési alap szerepel. Ez azonban nem a szokványos módon született, vagyis az általa kezelt 160 millió koronás vagyon nem úgy gyűlt össze, hogy a kliensek megvásárolták a részjegyeit. Születése tíz évvel korábbra, a vagyonjegyes privatizáció első hullámára datálható. Ekkoriban a kuponokra vadászó több mint ötszáz befektetési alap egyike volt a Tatra Banka által alapított Tatra Kupon Fond (TKF). Esetében sikerként értékelhető, hogy az akkori hangzatos ígéretek sűrűjében is a realitások talaján maradva a pontgyűjtés középmezejében végzett. Utána sokáig nem hallottunk róla, ami nem is baj, hiszen a kilencvenes években az ilyen hírek szinte kizárólag az alapokban folyó visszaélésekről, illetve a Meciar-kormány által ellenük intézett támadásokról szóltak. Az elmúlt hetekben viszont a TKF bejelentette: nyűt végű befektetési alappá alakul át. Ez két komoly változást takart: egyrészt az eddigi részvényesekből betétesek lettek, a tulajdonukba részjegyek kerültek. A nyűt vég pedig azt jelenti, hogy a betétesek bármikor kérhetik a részjegyeik piaci áron történő visszavásárlását, amit az alap általában két héten belül le is bonyolít. Ez a tény egyébként évekig akadályozta a vagyonjegyes alapok átalakulását ilyen hagyományos befektetési alapokká. Ennek oka egyszerű: a vagyonjegyes privatizációban az alapok kizárólag vállalati részvényt szereztek, márpedig ezek értéke még tíz év múltán sem egyértelmű. Az átalakuláskor pedig feltételezhető, hogy a pénzre vágyó újdonsült betétesek nagy számban élnek a visszaváltási lehetőséggel. így tehát a TKF-nek is arra volt szüksége, hogy a vállalati részvényeket fokozatosan készpénzre cserélje. Az elmúlt évben ez is sikerült, a TAM adatai alapján az új alap 160 millió koronás vagyonának 85,6%-át az induláskor bankbetétekben tartották. Az átalakulás egy másik, a hasonló alapok esetében szinte mindig jelen lévő visszásságot is felszámolt. A TKF-ben egy részvényre ugyan 3000 korona fölötti vagyon jutott, a tőzsdei árfolyama ennek ellenére nem emelkedett 2600 korona fölé. Aki tehát eladta a részvényét, a különbséget lényegében ajándékba adta az új tulajdonosnak. Az említett átalakulás során viszont a részjegyek számát a kezelt vagyon nagysága alapján határozzák meg, így a kisbetétesek a reális értékhez jutnak hozzá. A másik finálé a Első Szlovák Befektetési Társaság (PSIS) egykori alapjaival kapcsolatos. A PSIS a vagyonjegyes privatizáció első hullámában tíz alappal indult, amelyeket azután hárommá egyesített 1,4 milliárd koronás összvagyonnal. 1995-ben viszont a szintén ebbe az érdekcsoportba tartozó „koronás” Sporo- fonddal együtt az elsők között szerepeltek, amelyekre lecsapott a Koz- lík-féle pénzügyminisztérium. Erre mindhárom alap átalakulással reagált, létrehozva a V-INVEST Holding és a G-INVEST Holding részvénytársaságokat. A lépés arra irányult, hogy a „közönséges” részvénytársaságokra nem vonatkozik a minisztériumi felügyelet - mint isA Tatra Kupon Fond mindvégig a realitások talaján maradt. meretes, a legtöbb vagyonjegyes alap ezt az utat követte. A minisztérium erre perrel válaszolt, ami újabb évekre blokkolta a cégek tevékenységét. A Schmögnerová vezette pénzügyminisztérium 2001-ben döntött úgy, hogy az összes ilyen pert visszavonja és ezzel lehetővé teszi az alapok történetének lezárását. Ezután a PSIS egykori alapjai voltak az elsők, amelyek elfogadható megoldással jelentkeztek. Tavaly nyáron a PSIS nyilvános ajánlatot tett az egykori vagyonjegyes befektetési alapjaiból származó részvényekre: a V-INVEST Holding részvényeire 537 koronás, a G-INVEST Holding részvényeire pedig 507 koronás árfolyamon. Az ajánlattétel sikeres volt. Következő lépésként ősszel bejelentették: a V-INVEST Holding kettéválik: az új cégek nevei Majetkovy holding és Privátny holding. Ez azt jelenti, hogy a Privátny holding képében a PSIS kiveszi 595 millió koronányi vagyonát a V-Invest Holdingból, a maradék pedig ugyanekkora értékben a kisrészvényeseknek a Majetkovy holdingban marad. Ez sem ismeretlen jelenség a hazai pénzpiac történetében. 1993-ban az Általános Hitelbank (VÚB) a korábbi ígéretének megfelelően mindenkinek felajánlotta, hogy 12 ezer koronáért megvásárolja a VÚB-Kupón befektetési alap részvényeit. Ezzel a részvényesek egyharmada élt, a többiek a hosszú távú perspektívában bízva maradtak. A VÚB viszont néhány hónap múltán a csomagját eladta a japán Nomura International befektetési társaságnak, amely 1995-ben egy elegáns húzással kilépett az alapból, természetesen a ráeső egyharmadnyi vagyonnal. Mivel az értékpapírokat arányosan osztották, ez még nem jelentett veszteséget a kisbefektetőknek. A maradékot viszont 1997-ben Penta Brokers brókercég vonta ellenőrzése alá, és amint lapunkban korábban szintén jeleztük, azóta a vagyon sorsa egyre bizonytalanabb, napjaikban nem is akad senki, aki a helyzettel kapcsolatban reális becslésekbe bocsátkozna. Ezt természetesen nem jelenti azt, hogy a PSIS alapjai is így végzik, sőt ebben a vállalkozói körben eddig nem tapasztaltunk különösebben botrányos vagyonkezelést. A Majetkovy holding részvényeseinek azt ajánljuk, igyekezzenek követni a vállalat sorsát (az esetleges érdeklődők számára fontos információ: a Majetkovy holding címe a cégbírósági bejegyzés alapján Pozsony, Miletic utca 1, egyébként ez volt a PSIS székhelye is). Tavaly 7,3 százalékos szinten állt meg az éves infláció Szárnyaló energiaárak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Tavaly éves átlagban 7,3 százalékkal nőttek a fogyasztói árak az előző évhez képest. A statisztikai hivatal legfrissebb jelentése szerint 2001 decemberében az előző év azonos időszakához viszonyítva a legnagyobb áremelésekre a villany-, víz- és gázdíjak esetében került sor. Ezekért 16 százalékkal fizettünk többet, mint egy évvel korábban. Csaknem 9 százalékkal drágultak azonban a legkülönfélébb szolgáltatások árai is, míg a hotelekben és éttermekben 7 százalékkal többet kényszerültünk kifizetni ugyanazért a szolgáltatásért. Több mint 4 százalékkal drágult tavaly az iskoláztatás is. Hasonló mértékűek voltak a művelődni és utazni vágyók többletkiadásai is. Az alapvető termékek, vagyis az élelmiszerek és alkoholmentes italok 3,3 százalékkal drágultak, míg az alkohol- és dohánytermékek árnövekedése a 3 százalékot sem érte el. (mi) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A UPC kábeltévé-szolgáltató szlovákiai vállalkozásában az alapvető etikai szabályokat sem tartja be, ügyfeleit pedig alattvalókként kezeli - állítja Jana Miklo- vicová, az alakulófélben lévő Monopolellenes Polgári Társulás szóvivője. Szerinte a társulásra azért van szükség, mert a fogyasztóvédelmi szervezetek továbbra sem képviselik eléggé a fogyasztók érdekeit. A társulás, amelyet a UPC elégedetlen ügyfelei hoztak létre, elsősorban a kábelszolgáltató megalapozatlan áremeléseivel próbálja meg felvenni a harcot. Nem kevésbé fontos számukra azonban az sem, hogy a cseh adókat, különösen a Novát a UPC átsorolja az alapkínálatába. Miklo- vicová szerint ezt úgy oldhatnák meg, hogy a magyar és osztrák köz- szolgálati csatornákat átsorolnák a bővített programkínálatba. Követeléseik alátámasztására tegnaptól aláírásgyűjtő akciót kezdtek a ÜPC ügyfelei között, (mi) Felújított vagonokat és a 26 éven felülieknek árkedvezményeket ígérnek. Januártól kettévált a részvénytársaság A vasút kisebb vesztesége ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS A korszerűsítés ellenére ilyen mozdonyra mégsem futja (Archívum) Pozsony. A Szlovák Vasutak tavaly 3,9 milliárd koronás veszteséget könyvelhetett el — nyilatkozta Andrej Egyed, a Vasúttársaság Rt. vezérigazgatója. Szerinte a vállalat tavalyi gazdasági eredményei ennek ellenére jónak mondhatók, hiszen a társaság eredetileg is ekkora veszteségre számított. Egy évvel korábban még 4 milliárdos, 1999-ben pedig 5,2 milliárdos veszteséggel zárták az évet. A legnagyobb bevételeik tavaly is a vasúti teherforgalomból folytak be, ezek meghaladták a 14 milliárd koronát, és 17 százalékkal nőttek az előző évhez képest. Továbbra is problémásnak nevezhető azonban a személyszállítás. Az ebből származó bevételek a 2 milliárd koronát sem érték el, és 15 százalékkal maradtak el az eredeti tervektől. A személyszállítás visszaesése azonban Egyed szerint nemcsak szlovák jelenség, hiszen az összes átalakulófélben lévő kelet-európai gazdaságra jellemző. Ezekben az országokban az elmúlt tíz évben a közúti személyszállítás 20 százalékkal nőtt, míg a vasút több mint 40 százalékos visszaesést könyvelhetett el. Szlovákiában mára így a személyszállítás háromnegyedét a közutakon bonyolítják, míg a vasút csak minden negyedik utast képes magához csalogatni. A vasút ezért az elkövetkező időszakban az árkedvezmények kiszélesítése mellett az utazás minőségén is szeretne javítani. Terveik közt szerepel a 26 éven felülieknek nyújtott kedvezmények bevezetése is, ahol a kedvezmények mértéke elérhetné a 15-25 százalékot. Az elkövetkező 15 évben szeretnék felújítani a társaság gépparkját is, ami évente mintegy 100 vagont érintené. A Szlovák .Vasutak januártól két társaságra szakadt. Az Szlovák Vasutak a vasúthálózatot tartja karban, míg a Vasúttársaság Rt. a személy- és teherszállítást bonyolítja le. Mindkét társaságnál elbocsátások várhatók az idei évben. A Vasúttársaság 2300, a Szlovák Vasutak 1600 alkalmazottjától válik meg. Ez utóbbi igazgatója, Ladislav Saxa szerint azonban az elbocsátottak felének a beszállító cégeknél találnak új munkahelyet. Akik maradnak, azoknak a bérét idén átlagosan 1122 koronával szeretnék emelni, (mi) gazdasági hírmorzsák Több állástalan Csehországban Prága. December végén Csehországban 8,9%-os volt a munka- nélküliség a november végi 8,5% helyett. A statisztikai kimutatás szerint az évvégén 461 923 személyvolt állás nélkül, a novemberi 439 164 után. Decemberben 4,1%-kal voltak magasabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban - közölte a cseh statisztikai hivatal. A tizenkét havi infláció novemberben 4,2%-os volt, és a decemberi csökkenés megfelelt az elemzői várakozásoknak. 2000 decemberében 4%-os volt a tizenkét havi infláció. (CTK) Elbocsátások az építőiparban Pozsony. Szlovákiában az építőipari termelésnek idén el kellene érnie a 78,7 milliárd koronát, ami 2,5%-kal több, mint tavaly. Nagyobb növekedésre az elkövetkező években sem számíthatunk, 2005-re így az éves termelés elérheti a 86 milliárd koronát. Akkorra a lakásépítés aránya az össztermelésből várhatóan 40%-os lesz. Részben a technológiai újítások miatt is azonban az elkövetkező években folytatódnak az elbocsátások. Jelenleg 12,8 ezren dolgoznak az ágazatban, 2005-re valósznűleg 7%-kal lesznek kevesebben. (SITA) Visszaesés az acéliparban Pozsony. A kassai U.S. Steel Kft. idén 3,45 millió tonna acélt szeretne értékesíteni, ami 4 százalékkal több, mint tavaly - nyilatkozta James P. Bouchard, a társaság marketingigazgatója. Szerinte a cég gazdálkodását jelentősen nehezíti az acélpiacon kialakult rossz helyzet, a fejlett országok gazdasági lassulása ugyanis jelentősen csökkentette az acél iránti keresletet. Emiatt az elmúlt két hónapban az árak 20-35 euróval csökkentek tonnánként, és az elkövetkező időszakban további 18 eurós csökkenés várható. Áremelkedésre Bouchard szerint leghamarabb az év második felében számíthatunk. (SITA) Jozef Macejko az internet áráról Pozsony. Jozef Macejko közlekedési miniszter levélben figyelmeztette Ladislav Mikust, a Szlovák Távközlési Vállalat elnökét az internetdíjak emelésének negatív hatására. Macejko szerint a vállalat újabb áremeléseivel az Európában és a nagyvilágban általános trendekkel szemben cselekszik, hiszen ott az elmúlt időszakban csökkent az internet- hozzáférés ára. (SITA) Tavaly kevesebb turista járt nálunk Pozsony. Szlovákia devizabevételei az aktív turistaforgalomból a tavalyi első tíz hónapban elérték a 21,2 milliárd koronát, ami 25%-kal több, mint egy évvel korábban. Devizakiadásaink ugyanekkor 3%-os növekedést követve, 12,1 milliárd koronát tettek ki. A gazdasági tárca adatai szerint devizabevételeink 88%-a az egyéni turistalátogatásokból származik, míg a szervezett utak csak a bevételek 4%-át adják. A kiadásokon a szervezett utak 18%-kal vesznek részt. Tavaly 24 millióan látogatták meg Szlovákiát, ami 4%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. Növekedést, 24%-osat, csak a magyar határnál tapasztaltak. (SITA) Tízmilliárd korona az autópályákra Pozsony. Az autópályák és gyorsforgalmi utak építésére idén 10,6 milliárd koronát fordítanak. A tervek szerint idén átadják a forgalomnak a Dl-es autópálya Behárovce-Branyisz- kó közötti szakaszát, miközben a branyiszkói alagutat kísérleti jelleggel júnusban nyitják meg. Augusztusban adják át a Dl-es Ladce-Sverepec közötti szakaszát, szeptemberben pedig a pozsonyi Mierová utca és Szenei út közötti szakaszt. (SITA) Jobban kiszűrik a feketemunkát Pozsony. A munkaügyi tárca törvényjavaslata szerint április elsejétől minden olyan személy, aki valemely munkahelyen tartózkodik, köteles lesz igazolni személyazonosságát a munkavédelmi felügyelet alkalmazottainak. A felügyelők így szeretnék kiszűrni a feketén dolgozókat. A foglalkoztatók kötelesek lesznek igazolni, hogy alkalmazottaival szerződéses viszonyban van. Ha ezt nem teszi meg, a felügyelet akár 1 millió koronás büntetést is kiszabhat számára. (SITA) A kassai reptér tavalyi forgalma Kassa. A kassai repülőtér a tavalyi évet, előzetes becslések szerint, 129 millió koronás bevételekkel zárta. Kiadásaik elérték a 121,6 miliő koronát. Szolgáltatásaikat tavaly 138 ezren vették igénybe, ami 10 százalékkal magasabb az előző évhez képest. A nemzetközi járatokon tavaly csaknem 126 ezren utaztak. A Pozsony-Kassa közötti szakaszon közlekedő járatok akadozása miatt tavaly a belföldi forgalom 33%-kal esett visza. Idén azonban már javulásra számíthatunk, hiszen a Sky Europe társaság hétközben naponta három járatot kíván indítani. (SITA) Kisebb lesz a pénzromlás üteme Pozsony. Szlovákiában idén átlagosan 4,1-5 százalékos inflációra számíthatunk, ami megfelel a jegybank elvárásainak - állítják a hazai banki elemzők. Szerintük az alacsony infláció elsősorban annak köszönhető, hogy a választások évében a kormány már nem hajt végre nagyobb áremeléseket. (SITA) Amerikai kézben a Tatra autógyár Prága. A cseh Tatra teherautó- gyár részvényeinek 51%-át az SDC Prague szerezte meg, amely az amerikai SDC International leányvállalata. A koprivnicei gyár részvényeinek további 40,62%-a az SDC International. Az amerikai cég az 51%-os csomag vételárát (32 millió dollár) még 2001 decemberében fizette ki. (CTK) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 10-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,855 Lengyel zlotv 12,099 Angol font 69,128 Magvar forint (100) 17,551 Cseh korona 1,326 Svéd korona 4,615 Dán korona 5,761 Szlovén tollár (100) 19,614 Japán ien (100) 36,248 Sváici frank 28,979 Kanadai dollár 30,115 USA-dollár 48,019 Korábban számos befektetési alap vakvágányra jutott (Archívum) Máírásgyűjtés a Nova tévécsatorna visszaállításáért Elégedetlenek a UPC-vel
