Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-10 / 8. szám, csütörtök

Agrárvilág és gazdaság ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 10. Agrártámogatások az Európai Unió leendő tagjainak Kisebb lehet Kelet-Európa 2002-es őszi gabonatermése. Szlovákiában több termelő a vetőmag árán próbált spórolni Csak csepegtetik a pénzt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Meglehet, hogy az EU- hoz 2004-ben csatlakozni kívánó országoknak akár tíz évig is várniuk kell, mielőtt teljes mértékben része­sedhetnének az uniós mezőgazda- sági támogatásokból - írta a Finan­cial Times. A lap emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság várható­an e hónap végén tesz javaslatot, mi legyen az Unió álláspontja a csatla- kozási tárgyalásokon, a mezőgaz­dasági és a regionális támogatások­kal kapcsolatos fejezetekben. Érte­sülések szerint a bizottság hosszú, 5-10 éves átmeneti időszakokat fog javasolni a jelenlegi tagországokra alkalmazott agrártámogatási szin­tek elérésére. Az átmeneti időszak nem lehet túl rövid, mert időt kell hagyni ezekben az országokban a szükséges szerkezetátalakítási fo­lyamatra - idézte a lap a bizottság egyik tisztségviselőjét. Az illetékes úgy véli, hogy ha az új tagországok már csatlakozásuk pillanatától kezdve megkapnák a támogatások teljes összegét, az rendkívüli gaz­dasági torzulásokat idézne elő, és nem ösztönözné az agrárszektor szerkezetének átalakítását. A mezőgazdasági és a regionális tá­mogatások ügye valószínűleg a csatlakozási tárgyalások legnehe­zebb része lesz, mert ezekre jut a közös uniós költségvetés összesen 80 százaléka, (m, ú) gazdasági hírmorzsák Áprilisban döntés a PKN Orlenről Varsó. A PKN Orlen lengyel olaj­ipari nagyvállalat 17,58%-os részvényértékesítésére vonatkozó döntés legkorábban idén április­ban vagy májusban várható - kö­zölte Wieslaw Kaczmarek lengyel kincstárügyi miniszter. Kaczmarek részletek nélkül nyil­vánosságra hozta, hogy a Mól Rt., amely január 12-ig kizárólagos tárgyalásokat folytat a PKN Őrien 17,58%-os részvénycsomagjának megvételéről, a privatizációs fo­lyamat befagyasztását kérte. Az osztrák OMV olajkonszem, amely a Mól Rt. vetélytársa volt, majd a kizárólagosság kihirdetése után is fenntartotta ajánlatát, nemrég ja­nuár végéig meghosszabbította ajánlata érvényességét. (MTI) Oroszországnak nem kell a gabona? Moszkva. Az oroszoknak csak búzából 51,6 millió tonna ter­mett a legutóbbi idényben, két évvel korábban az egész gabona- termésük is csak bő egymillió tonnával volt nagyobb. Az új Oroszország fennállása, azaz egy évtized óta a legnagyobb ter­més azt is jelenti, hogy az idén nem fognak millió tonnaszám importálni. Oroszországban 1998-ban olyan kevés gabona termett, hogy az alapvető szük­ségletek fedezésére is mintegy 5 millió tonnányit kellett külföld­ről behozni. Még a 2000. évi bú­zatermés sem volt valami fényes, körülbelül 30 millió tonnát ért el. Most azonban várhatóan ga­bonával kellően el tudják majd látni az orosz lakosságot. (MTI) Argentína újabb hitelcsomagra vár Buenos Aires. A fizetésképtelen­né vált Argentína a Nemzetközi Valutaalaptól és más hitelezőktől 15 milliárd dollárnyi új hitelhez akar jutni. Eduardo Duhalde kor­mánya azt reméli, hogy az IMF felszabadítja egy, még 2000 vé­gén jóváhagyott hitelcsomag 9 milliárd dolláros részletét. A kor­mány ugyanakkor enyhítem igyekszik az 1000 pezóban korlá­tozott havi lakossági pénzkivét szigorán, s a múlt havi intézke­dés limitjét havi 1500 pezóra emeli bizonyos számlatípusok esetében. A válsághangulatban hosszú sorok kígyóznak a spa­nyol és olasz konzulátusok előtt, amint a recessziótól aggódó ar­gentinok országuk elhagyására készülnek. (MTI) Nő az OPEC-en kívüliek termelése Washington. Az amerikai ener­giaügyi minisztérium statiszti­kai hivatala (EIA) várakozásai szerint a világ idei olajkereslete napi 700 ezer hordóval (0,9%- kal) 76,5 millió hordóra bővül, 2003-ban további 1,3 millió hor­dóval (1,7%-kal) 77,8 millió hordóra nő. Az OPEC januártól érvényes termeléscsökkentésére a világ idei napi kínálata 500 ezer hordóval 76,4 millióra mér­séklődik, jövőre viszont 2 millió hordóval emelkedik. Annak elle­nére, hogy az OPEC-en kívüli termelők megállapodtak az együttműködésről az olajkartel- lel, a szervezeten kívüliek kíná­lata idén várhatóan napi 1 mil­lió hordóval növekszik. (MTI) Lefékeződik a német gazdaság Berlin. A német kormány körül­belül 0,75%-ra csökkentette az idei GDP-növekedésre vonatkozó előrejelzését a korábbi 1,25%- ról. Hans Eichel pénzügyminisz­ter már december végén említet­te az idei 0,75 százalékos növe­kedés eshetőségét mint egyiket több forgatókönyv közül. Néme­tországban a munkanélküliek aránya 9,6%-ra nőtt december­ben a novemberi 9,2%-ról. A volt NDK területén pedig 17,6% az ál­lástalanok aránya. Szezonális ki­igazítás nélkül átlagosan 3,964 millióan voltak ténylegesen állás nélkül decemberben. (MTI) Franciaország fegyverexportja Párizs. A francia védelmi minisz­térium éves beszámolója szerint a fegyverkivitel 28,5%-kal csök­kent 2000-ben. Franciaország hadfelszerelés-exportja 2000- ben 2,7 milliárd euróra csökkent az 1999-es 3,78 milliárd euróról. Franciaország a jelentés szerint 2000-ben 32 Ledere típusú pán­célkocsit szállított az Egyesült Arab Emírségekbe, 36 VBL illetve VAB típusú könnyűpáncélost Olaszországba, Görögországba és Portugáliába, 120 milliméte­res mozsárágyúkat Olaszország­ba és Belgiumba, nyolc Mirage V hard repülőt Pakisztánba. Fran­ciaország legfontosabb vevője 2000-ben is Nyugat-Európa volt 762 millió euróval. (MTI) Nyereséges lesz a Chrysler autógyár Detroit. A Chryslernél bejelen­tették, hogy a veszteséggel súj­tott amerikai autógyár idén nye­reséges lesz. A következő öt-tíz éven belül az amerikai autógyár 4 millió autóra kívánja növelni eladását a jelenlegi 3 millióról. A Chrysler főnöke hangsúlyozta, nem terveznek további létszám- csökkentést, miután a szanálási program keretében 26 ezer mun­kahelyet megszüntettek. (MTI) A Deutsche Telecom vesztesége Berlin. Németország legnagyobb telefontársasága, a Deutsche Te­lecom 7 milliárd euró körüli net­tó veszteségre számít 2002-ben. A Deutsche Telecom 2003-ban 5 milliárd euró veszteségre számít, 2004-ben 3 milhárdra. (m) Pozícióvesztés vár térségünkre Szlovákiában tavaly a javasolt 405 ezer hektár helyett mindössze 387 ezer hektár őszi búzát vetettek a gazdák (Archívum) Szófia/Pozsony. A rossz időjárás és az őszi gabona kisebb vetésterülete miatt kisebb lehet Kelet-Európa 2002-es őszi gabonatermé­se, és ez megfoszthatja a tér­séget újonnan megszerzett vezető exportőr pozíciójától. ÚJ SZÓ-HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kelet-Európábán 2001-ben bősé­ges volt a gabonatermés, és az ol­csó orosz és ukrán búza Nyugat- Európába, Észak-Afrikába és Ázsiá­ba áramlott, elorozva az üzletet a hagyományos szállítók, Franciaor­szág és az USA elől. Az idei termés lehetővé tette a Fekete-tenger mel­léki országoknak, hogy olcsó gabo­nájukkal versenyre keljenek a világ fő exportőreivel. Ha azonban 2002-ben kisebb lesz a termés, nem lesznek képesek ezt újra meg­tenni. Az előzetes adatok szerint az őszi búza vetésterülete 2001-ben 10%-kal csökkent Ukrajnában, Ma­gyarországon, Romániában, Len­gyelországban és Bulgáriában. Ukrajnában tavaly 40 millió tonna gabonát takarítottak be, mezőgaz­dasági szakértők szerint azonban a szárazság miatt az idei termés jó­val kisebb lehet, az őszi búza jövő évi termése 13-16 millió tonnára csökkenhet a tavalyi 21 millió ton­náról. Ukrán gazdálkodók 8,5 mil­lió hektárt vetettek be őszi gaboná­ból, ebből 6,6 millió hektár volt az őszi búza vetésterülete. 2000-ben még 8,8 millió hektáron vetettek őszi gabonát, amiből 7,12 millió hektár volt az őszi búza vetésterü­lete. Romániában 10%-kal is keve­sebb lehet az idei gabonatermés. Az tavaly 2,26 millió hektáron ve­tettek őszi búzát és rozst. Romániá­ban tavaly 7,38 millió tonna búza került a magtárakba, míg az aszá­lyosnak számító 2000-ben 4,42 millió tonnás termést takarítottak be. Bulgáriában 1,1 millió hektárra csökkent a búza vetésterülete, az egy évvel korábbi 1,21 millió hek­tárról, a fő gondot az aszályos időjárás jelentette. Bulgáriában múlt évben 4 millió tonna búzát ta­Szakértők szerint a szá­razság miatt a jövő évi termés jóval kisebb lehet. karítottak be, az egy évvel korábbi 3,2 millió tonna után. Magyaror­szágon, Lengyelországban és Jugo­szláviában viszont esős volt az időjárás, ami késleltette a kukorica betakarítását és az őszi vetést. Ma­gyarországon mintegy 1 millió hektárt vetettek be őszi búzával, és a teljes vetésterület 1,05 millió hek­tár, az egy évvel korábbi 1,2 millió helyett. Magyarországon 2002-ben 4,5 millió tonnás búzatermés vár­ható, a tavalyi 5,0-5,2 millió ton­nás termés után. Lengyelország­ban az őszi gabona vetésterülete a 2000-ben realizált 5 millió hektár­ról 4,8 millió hektárra csökken. Lengyelország gabonatermésének 60 %-át az őszi gabona teszi ki. Szlovákiában tavaly a javasolt 405 ezer hektár helyett mindössze 387 ezer hektár őszi búzát vetettek a gazdák, ez 14,5 ezer hektárral múlja alul a búza egy évvel koráb­bi vetésterületét. Árpából viszont 4 ezer hektárral többet vetettek a termelők, ez 15,4 ezer hektárral haladja meg a 2000-es valóságot. Enyhén, 4 ezer hektárral csökkent a rozs vetésterülete, megköze­lítőleg 30,5 ezer hektárra. Ezt a csökkenést ellensúlyozza a tritiká- lé, amelyet idén 16,8 ezer hektá­ron termesztenek a gazdák. Az őszi vetésűek tehát 468,5 ezer hektáron kerültek földbe, miköz­ben a szaktárca ajánlása 482 ezer hektárra szólt. Egyes megfigyelők azonban nem a csökkenő termesz­tési terület miatt aggódnak a legin­kább. Szakértők arra figyelmeztet­nek, hogy amíg 2000-ben az agrár- termelők - a szárazságpénzből - célirányos támogatást kapnak ga­rantált vetőmag vásárlására, addig tavaly sokan - forgótőke híján és a korábbi termés értékesítéséből eredő problémák miatt - ismét ah­hoz folyamodtak, hogy a vetőma­gon spóroljanak, (gyor, m) Egyre nagyobb az eurókészpénzes fizetések aránya. Svédországban jövőre szavazást tartanak az új pénzről A euróból is fontos tartalékvaluta válhat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Stockholm/Teherán. Az eurókészpénzre való átállás má­sodik hetének elejére 75% közelé­be ért az új valutával bonyolított készpénzfizetések aránya az euró­övezet átlagát tekintve. A brüsszeli bizottság tájékoztatása szerint az arány immár az övezethez tartozó mind a 12 országban meghaladja a 60%-ot, s az új készpénz használa­ta töretlen ütemben terjed. Noha a tagországok többségében ezekben a hetekben kezdődnek, vagy már tartanak is a nagy téli árleszállítá­sok, az üzletekben továbbra sem hosszabbak a sorok a szokásosnál, a bankok többségében pedig érzé­kelhetően rövidebbek, mint a múlt héten. Továbbra is általános ta­pasztalat, hogy az állampolgárok igyekeznek a lehető leggyorsabban elkölteni vagy beváltani a még bir­tokukban lévő nemzeti valutákat, ami az eurókészpénz iránti nagyon erős keresletben jelentkezik. A ki­sebb címletű euróbankjegyek, illet­ve bizonyos fajta érmék helyenkén­ti hiányát már jórészt sikerült kikü­szöbölni, s a legutóbbi napokban inkább a pénzszállítási kapacitá­sokban mutatkoznak szűk kereszt- metszetek a nagyon élénk kész­pénzforgalom miatt. Ezzel együtt is megfigyelhető, hogy a vásárlók kezdenek visszatérni korábbi fize­tési szokásaikhoz, vagyis a kész­pénzes és az elektronikus fizetések aránya fokozatosan közelít az átál­lás előttihez. A tagországok több­ségében ugyanez érvényes a kész- pénzkiadó automatákból történő kivételek számára, amely az év első napjaiban a tavaly üyenkor mért szint többszörösére ugrott. Gya­korlatilag befejezettnek tekinthető a készpénzzel működő különféle automaták átállítása is, bár e tekin­tetben a helyzet tagországonként még eléggé eltérő. Svédországban jövőre valószínű­leg népszavazást tartanak az euró- zónába történő belépésről - közöl­ték Göran Persson kormányfő be­jelentésére hivatkozva. Persson azt mondta, hogy véleménye sze­rint 2003,-ban lesz a referendum, de ennek pontos időpontjáról sem­mit nem közölt. A miniszterelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy a svédeket az idei szeptember 15-i általános választások után, de a négy évvel később esedékes követ­kező választások előtt hívják majd az euró-népszavazásra. Hans Ei­chel német pénzügyminiszter vi­lágszerte nagy lehetőséget lát az euró számára tartalékvalutaként is. Eichel, aki ázsiai körúton tar­tózkodik, kínai és hongkongi tárgyalásai után úgy nyilatkozott, hogy több ország szeretné az eurót a dollár mellett mint tartalékvalu­tát használni. Kínai tárgyalásain is az volt a benyomása, hogy ezek az országok nem akarják egyoldalú­an a dollárt tartalékvalutaként, hozzátéve, hogy nem akarnak egy­pólusú világot, (m, ű) Térségünkben is viharosan terjed a maroktelefonok használata. Lengyelországban több mint 10 millió van forgalomban Kelendő német mobilok ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Wiesbaden/Varsó/Kijev. A tava­lyi év első 9 hónapjában 41 millió német gyártású mobiltelefont szál­lítottak külföldre, csaknem 5%-kal többet, mint 2000 azonos idősza­kában. Németországba ugyanak­kor 16 millió mobilkészülék érke­zett külföldről, mindenekelőtt Finnországból és Nagy-Britanniá- ból. Túllépte a 10 milliót a mobilte­lefont használók száma 2001 de­cemberében a 38,6 milliós Len­gyelországban; a legnagyobb ope­rátor a lengyel piacon az Era GSM. Az Era GSM jelenleg több mint 37%-os részesedéssel bír a len­gyelországi mobiltelefon-piacon. Második helyen áll 34%-kal a Plus GSM, a 3. pedig a Centertel (28%). Az Era GSM-nek december végén 3,77 millió előfizetője volt, egy év alatt számuk csaknem 1 millióval nőtt. A Plus GSM-nek 3,45 millió előfizetője volt, ami mintegy 1 millióval több, mint egy évvel ezelőtt. A Centertel 2001 de­cemberében 2,8 millió előfizetővel rendelkezett. Ukrajnában tavaly 160%-kal nőtt a mobiltelefon­előfizetők száma, és elérte a 2,25 milliót. A UMC vegyesvállalat szó­vivője elmondta, hogy 2001 végé­re a cég előfizetőinek száma elérte az 1,035 müliót: ez 130%-os növe­kedés az előző évihez viszonyítva. A Kijevsztar-GSM több mint 1,1 millió előfizetővel rendelkezik, 260%-kal többel, mint egy évvel korábban. GSM 900 és GSM 1800 szolgáltatásai a 48 milliós lélek­számú ország területének mintegy 31%-át fedik le. Összehasonlítá­sul: Szlovákiában 2001 végén több mint 2 millió maroktelefont re­gisztráltak, a lakosság 40%-a ren­delkezik ilyen készülékkel, (m, ú) Lassan minden fülre jut egy mobiltelefon (Fotó: Ekonom)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents