Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)

2002-01-09 / 7. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 9. Hamarább felújíthatják Washington. Az amerikai kormány állítólag fontolóra vette, hogy esetleg hamarabb felújítja a föld alatti atom­fegyverpróbákat, ha ezt nuk­leáris arzenálja megbízható­ságának és biztonságának fenntartása megkívánja. A The Washington Post az érte­sülés kapcsán arra is emlé­keztetett, hogy az USA tíz év alatt hatezerről 1700-2100- ra fogja csökkenteni nukleá­ris robbanótölteteinek szá- , mát. Washington 1992-ben függesztette fel föld alatti kí­sérleti robbantásait. (MTI) Amerikai lista a közel-keletiekről Washington. Az amerikai igazságügyi minisztérium listát készített mintegy hat­ezer olyan közel-keleti szár­mazású személyről, aki enge­dély nélkül tartózkodik az USA területén. Névtelenül nyilatkozó tisztségviselők szerint több mint 300 ezer külföldi él jelenleg Ameriká­ban érvényes tartózkodási engedély nélkül, de az igaz­ságügyi tárca a közel-keleti­ekre összpontosítja a figyel­mét. A hatezres listán szerep­lők olyan arab országokból származnak, ahol az ameri­kai hatóságok gyanúja szerint bázisokkal rendelkezik Oszama bin Laden al-Kaida nevű terrorszervezete. (MTI) Lemondott az észt kormányfő Tallinn. Lemondott tegnap az észt miniszterelnök, miu­tán jobbközép koalícióját megbénította a széthúzás. A konzervatív Mart Laar tá­vozása maga után vonja az egész kabinet távozását. A közvetlen ok az volt, hogy az Észt Reformpárt (amely a Laar vezette Haza Szövetséggel és Mérsékel­tek Pártjával együtt alkotta a kormánykoalíciót) kivált a főváros vezetéséből. Bár az 1999 márciusától kor­mányzó koalíció Észtországot az EU és a NATO egyik * éltanulójává tette a két szer­vezet normáihoz való idomu­lásban, az otthoni reformok népszerúdenné tették a fiatal miniszterelnököt. (MTI) Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök tegnap Kínában kezdett hivatalos tárgyalásokat (Archívum) Új koalíció Berlinben Berlin. A szenátori posztok el­osztásával és a koalíciós szer­ződés előhangjának megszö- - vegezésével lezárultak a berli­ni tartományi kormány meg­alakítását célzó tárgyalások. A szociáldemokraták (SPD) és a reformkommunisták (PDS) megegyeztek abban, hogy a nyolc kormányzati tár­ca közül ötöt az SPD, hármat a PDS tölt be. A tartományi kormány elnökét, Berlin kor­mányzó polgármesterét az SPD adja, Klaus Wowereit személyében. (MTI) Valószínűleg felhagynak az amerikai egységek az Oszama bin Laden utáni kutatással Bush még mindig aggódik, Musarraf beszédre készül Négy további célpont Tony Blair, aki váratlan látogatást tett Kabulban, tegnap befejezte ázsiai körútját. Hamid Karzai afgán kormányfőt London támogatásáról biztosí­totta. (TASR/AP-felvétel) Washington/Kabul. Egyre ki­sebb intenzitással kutatnak az amerikai egységek Oszama bin Laden után. Tommy Franks tábornok, az afganisztáni hadműveletet irányító parancsnok az AP hírügynökségnek megerősí­tette: nem járt eredménnyel a terroristavezér felkutatásá­ra indított, több hete tartó ak­ció a Tora Bora barlangrend­szereiben. ÖSSZEFOGLALÓ Ezért a tábornok szerint néhány na­pon belül befejezhetik a kutatást az­zal, hogy nem találtak a szaúdi mil­liomos tartózkodási helyére utaló nyomot, és inkább az al-Kaida ter­rorszervezet s a tálibok megmaradt csoportjainak megsemmisítésére törekszenek. Paul Wolfowitz, az amerikai védelmi miniszter helyet­tese a The New York Timesnak kije­lentette: az USA a terrorizmuselle­nes harc következő szakaszában va­lószínűleg Szomáliára, Jemenre, In­donéziára és a Fülöp-szigetekre összpontosít. Elmondta: nem zárha­tó ki, hogy az afganisztáni hadmű­velet után Washington ezekben az országokban is katonai akciókat in­dít a szélsőségesek ellen. Irak is az Kevesebb áldozat New York. A Világkereske­delmi Központ (WTC) elleni szeptemberi merénylet áldo­zatainak száma a tegnapi be­jelentés szerint 2893. Ez a szám százzal kevesebb a há­rom héttel ezelőtt ismertetett adatnál. (TASR) USA látómezejében marad, hiszen Szaddám Húszéin sem határolódott még el a terrorizmustól. „Egyes or­szágokban - például a Fülöp-szige- teken - az USA baráti kormányok­kal együttműködve léphet fel a szél­sőségesek ellen. Másutt viszont, így Szomáliában, gyakorlatilag nincs működőképes kormány, és Jemen­ben is vannak olyan régiók, ame­lyek kívül esnek a központi kor­mány tényleges befolyásának kö­rén. Szomália valósággal mágnes­ként vonzza a terroristákat, mivel ott igen csekély a kormány befolyá­sa. Számolni kell azzal az eshető­séggel, hogy az Afganisztánból el­menekülő arab terroristák Szomáli­ában keresnek menedéket.” Tony Blair brit kormányfő hétfő este meglepetésszerű látogatásra Afga­nisztánba érkezett: személyében a tálib rendszer bukása óta először lá­togatott nyugati kormányfő az or­szágba. Blairt és feleségét Hamid Karzai ideiglenes afgán kormányfő fogadta a főváros közelében lévő bagrami repülőtéren. Blair ázsiai körútja utolsó állomásaként érke­zett Afganisztánba: az előző napok­ban Bangladesben, Indiában és Pa­kisztánban járt. Egyik szóvivője sze­rint az afganisztáni úttal azt akarta jelezni, hogy Nagy-Britannia hosszú távra elkötelezte magát az ország mellett. A bukott tálib kormány három volt minisztere megadta magát a délke­let-afganisztáni Kandahár tarto­mány új afgán hatóságainak - jelen­tette Gul Aga kormányzó szóvivője. A három exminiszter: Ubaj Dullah móllá, a védelmi, Turabi móllá, az igazságügyi és Szaadudin móllá, az ipari tárca volt birtokosa. A szóvivő szerint Omar móllá, a tálibok veze­tője valószínűleg továbbra is a dél­afganisztáni Hilmend tartomány­ban bujkál, feltehetőleg Bagran vá­ros környékén, (t, m) Hivatalosan is megkezdődött az Európai Unió spanyol elnökségének időszaka Aznar: a bővítés újraegyesítés MTI-JELENTÉS Madrid. Tegnap hivatalosan is megkezdődött az EU spanyol el­nökségének időszaka: a madridi Moncloa elnöki palotában Jósé Maria Aznar miniszterelnök kije­lentette, hogy a spanyol elnökség egyik legfőbb prioritása az EU kele­ti bővítése, amelyet újraegyesítés­nek nevezett. A spanyol elnökség első hivatalos rendezvényén, ame­lyen részt vett Romano Prodi, az Éurópai Bizottság elnöke is, a spa­nyol kabinet a következőkben jelöl­te meg az elkövetkező fél év legfon­tosabb feladatait: a terrorizmus el­leni harc és ebben fokozottabb együttműködés az Egyesült Álla­mokkal és Oroszországgal; az EU bővítése — amellyel kapcsolatban Prodi és Aznar is kijelentette, hogy minden ország akkor csatlakozhat, amikor teljesítette a belépés feltét­eleit valamint a gyorsan bevet­hető európai erők létrehozása a tagországok védelmi politikájának a koordinálása mellett. Az euróval kapcsolatban Romano Prodi kijelentette, hogy a közös pénz bevezetése a legfontosabb po­litikai hír az európai építés kezdete óta. Az euró kohéziós erőt jelent, és bevezetése teljes sikerként köny­velhető el - mondta. Jósé Maria Aznar kifejtette, hogy ki kell hasz­nálni a megfelelő pillanatot a gaz­dasági reformok bevezetésére, és műiden erőfeszítést meg kell tenni a gazdasági stabilitás biztosítása és a fokozott munkahelyteremtés ér­dekében. A mezőgazdaság terüle­tén sürgős szükség van a közös ag­rárpolitika kialakítására - szögezte le. Ezzel kapcsolatban a szocialista El País kedden közölte Miguel Arias Canete spanyol mezőgazda- sági miniszter hétfői brüsszeli kije­lentését, amely szerint ha a spanyol EU-elnökség alatt nem születik megegyezés a közös agrárpolitikát illetően, és nem zárul le ennek a fe­jezetnek a megtárgyalása a belépé­sükre váró országokkal, akkor „2004-ben nem lesz bővítés”. A spanyol miniszterelnök az EB képviselőivel tartott tárgyalások után meggyőződését fejezte ki, hogy Olaszország a továbbiakban is támogatja az Európai Uniót, an­nak ellenére, hogy lemondott tiszt­ségéről a Berlusconi-kormány Eu­rópa-párti külügyminisztere. „Nin­csenek kétségeink azzal kapcsolat­ban, hogy Olaszország az EU és az euró mellett áll” - hangsúlyozta egyebek között Aznar. Prodi arra emlékeztetett, hogy az utóbbi hó­napokban szorosan együttműkö­dött a néhány napja lemondott olasz külügyminiszterrel, és arra számít, hogy folytathatja ezt Berlusconival is, aki néhány hóna­pig az olasz külügyminisztériumot is vezeti. Történelmi fordulat előtt ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Iszlámábád. George Bush értékelése szerint még mindig súlyos a helyzet India és Pakisztán viszonyában. Az amerikai elnök er­ről újságírók előtt beszélt idei első washingtoni munkanapján. Bush úgy véli, még nem sikerült elháríta­ni a két dél-ázsiai regionális atom­hatalom közötti konfliktus további mélyülésének a veszélyét. Az USA különösen veszélyesnek tartja az indiai-pakisztáni konfliktusforrást, hiszen Iszlámábád Washington fon­tos szövetségesének számít a terro­rizmus elleni globális küzdelem most zajló szakaszában. Bush na­gyon fontosnak mondta Pervez Musarraf pakisztáni elnök azon szándéknyilvánítását, hogy le kíván csapni a terrorizmus minden for­májára. Az amerikai elnök szerint Musarrafnak továbbra is erős nyo­mást kell gyakorolnia az érintettek­re ebben a még mindig súlyos hely­zetben. Az amerikai elnök nyilatkozatát megelőzően, hétfőn este Pervez Musarraf pakisztáni államfő leszö­gezte: országa elítéli a terrorizmust annak minden formájában. Musar­rafnak ez volt az eddigi leghatáro­zottabb nyilatkozata ebben a témá­ban. A pakisztáni elnök azon a kö­zös sajtóértekezleten nyilatkozott, amelyet Tony Blair brit miniszterel­nökkel tartott kettejük megbeszélé­se után Iszlámábádban. Mint mond­ta, Pakisztán maga is áldozata a ter­rorizmusnak, az országban egy tole­ráns társadalom létrehozása a cél, s ő ki is dolgoztatott a fanatizmus le­küzdésére egy tervet, amelyet a kö­vetkező napokban ismertet a lakos­sággal. Korábban, a kínai televízió­nak Musarraf úgy fogalmazott, hogy Indiának és Pakisztánnak meg kellene fogadnia a világközvéle­mény sürgetését, és végre tárgyalást kellene kezdenie egymással a két ország közötti viszály csökkentésé­re. „Egy háború mindkét ország szá­mára rendkívüli károkat okozna” - szögezte le, hozzátéve: a feszültség azért némüeg csökkent azóta, hogy a dél-ázsiai országok hét végi nepáli csúcsértekezletén találkozott Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfő­vel, s biztosította őt, hogy Pakisztán a kapcsolatok javítását akarja. Mindamallett azt is közölte: nem adják át Indiának azt a 20 feltétele­zett terroristát, akiknek kiadatását Újdelhi az indiai területek ellen el­követett támadások miatt kéri, mert nem kaptak megfelelő bizonyítéko­kat bűnösségükre. Joseph Lieberman amerikai sze­nátor (a demokraták volt alelnök- jelöltje) tegnap Iszlámábádban ki­jelentette: hamarosan megoldó­dik az indiai-pakisztáni konflik­tus, miután Musarraf elnök előter­jeszti történelmi horderejű javas­latait. (MTI, TASR) Washington visszafogott a fegyverszállítmány ügyében Palesztin kihallgatások MTI-HÍREK Jeruzsálem. A Palesztin Hatóság kihallgatja azokat a palesztin tiszt­ségviselőket, akik izraeli állítás sze­rint fegyvereket akartak a Gázai övezetbe csempészni, közölte teg­nap Jászir Abed Rabbo palesztin tá­jékoztatási miniszter. Omar Akavi, a múlt héten Izrael által 50 tonna - ál­lítólag iráni - fegyverrel elfogott pa­lesztin hajó kapitánya ugyanis tele­víziós nyilatkozatában kijelentette, hogy a fegyvercsempész-ügylet szá­lai egy bizonyos Adel Avadallah ke­zében futottak össze. Izrael a Jasszer Arafat vezette Palesztin Ha­tóság fegyverbeszerzőjének tartja az AP hírügynökség szerint Adel Mugrabi néven is ismert férfit. A Pa­lesztin Hatóság megerősítette, hogy Akavi a palesztin közlekedési mi­nisztérium munkatársa, de a tájé­koztatási miniszter kedden ismét ta­gadta, hogy a testületnek köze lett volna a fegyvercsempészethez. Efrájim Szneh izraeli közlekedési miniszter közben bírálta az USA visszafogott reagálását. Az amerikai külügyminisztérium azt közölte, hogy még tájékozódik az ügyben, és nem tudja, hogy ki bérelte fel a hajót és kinek szállították volna a fegyve­reket. Szneh úgy véli, Washington szándékosan mutat visszafogottsá­got, hogy ne bátorítsa Izraelt a pa­lesztinokkal szembeni megtorlásra és elkerülje a diplomáciai bonyodal­makat Iránnal. Ariel Sáron már jelezte, kormánya Anthony Zinni (Reuters-felvétel) hamarosan összeül, hogy felülvizs­gálja a Palesztin Hatósághoz fűző­dő, eddig is meglehetősen feszült vi­szonyát. Kedden több izraeli minisz­ter is a kapcsolatok megszakítását követelte, Simon Peresz külügymi­niszter viszont közölte, hogy egy ilyen javaslat ellen szavazna. Az USA izraeli nagykövetsége közle­ményben tudatta, hogy az izraeli- palesztin-amerikai biztonsági tár­gyalások Anthony Zinni amerikai megbízott távollétében is folytatód­nak. Az amerikai diplomáciai testü­let szerint a biztonsági kérdésekkel foglalkozó bizottság hozzálát a Ge­orge Tenet CIA-igazgató által kidol­gozott tűzszünet gyakorlati megva­lósításának megtervezéséhez. Zinni tegnap befejezte négynapos közve­títő misszióját. Aligha lehet ugyanabban a színdarabban tartósan két szerepet is alakítani Várakozások és aggodalmak Rómában MTI-JELENTÉS Nem tárgyalnak az RMDSZ kormányba lépéséről Ingatlanok és oktatás MTI-HÍR Róma. Aggodalommal fogadták a tegnapi lapok a Renato Ruggiero külügyminiszter lemondása utáni európai reagálásokat, a kommentá­torok ezenkívül erős kételyüket fe­jezték ki azzal kapcsolatban, hogy használ-e az országnak, ha Silvio Berlusconi miniszterelnök túlságo­san hosszú ideig tartja kezében a külügyek irányítását. Minden napüap óvatosnak minősíti az uniós partnerek vezetőinek eddi­gi megnyilatkozásait, különösen Jo­seph Piqué spanyol külügyminisz­terét, aki - mint az II Sole 24 Ore ír­ja - igyekezett kicsinyíteni a római fejlemények drámaiságát. A francia bírálatokat azonban ugyanez a lap agresszívnak nevezi. Összességében véve azonban - véli a kommentár ­Európa nem vonta meg bizalmát Olaszországtól, igaz, Rómának a jö­vőben konkrét tettekkel kell bizo­nyítania, hogy rászolgált erre a bi­zalomra. Más kérdés, hogy az or­szágjavára válik-e a külügyi irányí­tás ideiglenes összevonása a minisz­terelnöki hatáskörrel. Az újság egy másik kommentárjának szerzője úgy véli: Berlusconinak ez a lépése kétélű fegyver. A kormányfő már így is abszolút mértékben uralja saját pártját, a Forza Italiát, egy hatalmas médiabirodalomnak a tulajdonosa, és korlátlan személyes pénzügyi for­rásokkal rendelkezik, amelyeket a politikába is befektet. Mindez ön­magában is rontja Berlusconi és az ország tekintélyét. A kormányfő úgy érzi, hogy a nemzetközi porondon azért alakult ki kedvezőtlen kép ró­la, mert a külügyminiszter nem volt hajlandó megfelelő mértékben együttműködni vele. A Corriere della Sera korántsem akaija ugyan lebecsülni Berlusconi munkabírá­sát, de aligha hiszi, hogy „ugyanab­ban a színdarabban tartósan lehet két szerepet alakítani”. Ez a helyzet külhonban a törékenység látszatát keltené Olaszországról - véli a lap. A mostani helyzet máris bonyodal­makat okoz a diplomáciai naptár­ban. Törölték a francia, német, brit és olasz külügyminiszterek holnapi párizsi összejövetelét, a jövő hétre halasztották a tegnapra tervezett ta­lálkozót az olasz és a spanyol diplo­mácia vezetője között. Berlusconi ezenkívül január második felében aligha tud majd a leköszönt Rug­giero helyett elutazni Algériába, Marokkóba, Izraelbe és a palesztin autonómia területeire. Bukarest. Január végére várható a Romániai Magyar Demokrata Szö­vetség és a kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) újabb együttműködési megállapodásának aláírása. Markó Béla, az RMDSZ el­nöke tegnap elmondta, a két szerve­zet képviselői hétfőn tartottak újabb konzultációt, amelyen megállapod­tak abban, hogy a jövő hétre mind­két fél elkészíti saját mérlegét az ed­digi együttműködésről, egyben fel­vázolják a lehetséges megállapodás elemeit. Markó hangsúlyozta, egye­lőre nincs kész megállapodás, hét­főn elvi véleménycsere folyt a leg­fontosabb kérdésekről: Románia európai integrációjáról, a reform helyzetéről, szociális kérdésekről és a kisebbségi fejezetről. A megálla­podás tartalmáról csak annyit mon­dott, hogy a szövetség nyilvánvaló­an prioritásnak fogja tekinteni az egyházi ingatlanok visszaszolgálta­tásának kérdését és a magyar nyel­vű egyetemi oktatás helyzetét. Ha a két szervezet vezetői megegyeznek az együttműködés folytatásáról, az erről szóló megállapodás jóváha­gyásra az RMDSZ belső parlament­jének számító Szövetségi Képvise­lők Tanácsa elé kerül, várhatóan február első napjaiban. Adrian Nastase miniszterelnök, a PSD elnö­ke előzőleg úgy nyilatkozott: az ed­digi tárgyalásokon nem merült fel annak lehetősége, hogy az RMDSZ bekerüljön a román kormányba. Nastase úgy vélte, hogy ez nem is szolgálná az RMDSZ érdekeit.

Next

/
Thumbnails
Contents