Új Szó, 2002. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
2002-01-09 / 7. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2002. JANUÁR 9. Gazdaság és fogyasztók A nem haszonszerzés céljából létrehozott szervezeteknek január végéig kell közjegyzőnél bejegyeztetni magukat További hullámverés a VSZ részvényeinek eladása körül Döntés adónk egy százalékáról Bár az 1 százaléknyi adó nem jelent sok pénzt, mégis a kisebb szervezeteknek aranyat érhet (Archívum) Pozsony. Az 1999. január elsején életbe lépett jövedelemadóról szóló új törvény az adóköteles személyek számára különlegességet tartogatott: adójuk egy százalékát közhasznú célokra fordíthatják. BERNiÁTH SZILVIA A figyelmes olvasó azonban észre- vehétte azt is, hogy az említett rendelkezés hatályba lépését két évvel kitolták, ami arra engedett következtemi, hogy az állam ezen csekélyke adójövedelem-forrásáról is csak nehéz szívvel képes lemondani; sőt az sem lett volna meglepő, ha a rendelkezést még hatályba lépte előtt módosították volna. Ez azonban szerencsére nem következett be. Az állampolgárok így adójuk egy részét elajándékozhatják, s mindez többletköltséggel sem jár. Az adót így is, úgy is meg kell fizetniük,mindössze annak felhasználási célja változik; sőt az adózó pontosan tudhatja, az általa felajánlott összeget milyen célra fordítják. Vitatkozhatnánk arról, hogy az adó egy százaléka sok-e vagy kevés; az egész akció sikere azon múlik, hogy a kormánytól független szervezetek vajon mennyire győzik meg a lakosságot; mindeközben persze legfőképp arra törekedve, hogy a pénzeszközök jogtalan felhasználásával kapcsolatban rájuk a gyanú leghalványabb jele se vetődjék. A dolog egyeüen szépséghibája az, hogy a törvény túlságosan is leszűkítette az egy százaléknyi adóra pályázható szervezetek körét: adónk egy százalékát ugyanis csak a harmadik szektorban működő szervezetek, nevezetesen a polgári társulások, alapítványok, a befektetésekkel nem foglalkozó alapok, nem haszonszerzés céljából létrehozott közhasznú tevékenységet folytató szervezetek, továbbá egyházi- valamint nemzetközi elemet felmutató szervezetek és a Vöröskereszt kaphatja meg. Mindezen szervezetek tevékenységi körének egyúttal a jogszabályban meghatározott tevékenységi körökkel is egyeznie kell. Ezek közé tartoznak a szellemi értékek, az emberi jogok, a környezetvédelem, a kulturális értékek és az egészség védelmével kapcsolatos, valamint a szociális támogatást nyújtó tevékenységek. Ebből következően adónk egy százalékát iskolának, melybe gyermekeink járnak vagy kórháznak, ahová mi is könnyen bekerülhetünk, nem ajándékozhatjuk. A törvény kiskapuja ugyan lehetőséget nyújt arra, hogy az iskolák mellett működő, szülőket tömörítő polgári társuláson' keresztül juttassuk el adományunkat az általunk kiválasztott oktatási intézménynek. Ennek legfeljebb a törvény azon rendelkezése szabhat gátat, amely meghatározza, hogy ily módon csupán a legalább két éve működő társulások támogathatók. S hogy néz ki mindez a gyakorlatban? Az egész eljárás, amely során papírmunkából nem lesz hiány, azzal indul, hogy az adóját ajándékozni kívánó személy egy, az adóhivatalnak címzett nyilatkozatban jelenti ki, hogy adója 1 százalékát egy általa megnevezett társaságnak kívánja eljuttatni. Ezt a kijelentést a vállalkozónak április 15-ig, a munkaviszonyban levő alkalmazottnak április végéig tanácsos megtennie. Ez utóbbinak mellékelnie kell munkáltatója igazolását adója tényleges elvezetéséről is. További feltétel az is, hogy sem az ajándékozónak, sem az ajándékozottnak sem adóhátraTúlságosan leszűkítették az adónkra pályázó szervezetek körét. léka, sem biztosítókkal szembeni tartozása nem lehet. A megajándékozandó, nem haszonszerzés céljából létrehozott szervezeteknek január végéig közjegyzőnél kell bejegyeztetniük magukat. A közjegyző, amennyiben igazolja, hogy az adóért folyamodó szervezet az összes törvénybe foglalt feltételt teljesíti, ezt a tényt a közjegyzői kamara tudomására juttatja, amely az adók egy százalékára jogosult személyek jegyzékét vezeti. Amennyiben tehát valaki úgy dönt, hogy adója egy százalékát közhasznú célokra fordítja, az adóhivatal az írásos nyilatkozat megtételétől számított 60 napon belül átutalja az összeget. A jogszabály kiköti, hogy amennyiben a megajándékozott szervezet az ajándékozott adó átutalásától számított egy éven belül megszűnik, a számára nyújtott támogatást köteles az állami költségvetésbe visszajuttatni, kötbérrel megterhelve. Hasonló büntetés vár azokra a szervezetekre is, amelyek az idén kapott összeget legkésőbb 2003 végéig nem használják fel. Szakemberek véleménye szerint az adózók leggyakrabban a helyi szinten működő szervezeteket támogatják majd. Az összegyűlt pénz így mindenekelőtt a régiójukban levő problémák orvoslására kerül felhasználásra, s a szervezetek közelsége talán elegendő garanciát nyújt majd azok ellenőrzésére is. Társasági adóból tavaly 20,3 milliárd korona folyt be, ami jelentősen elmarad az előző évi bevételektől Költségvetési hiányunk 36 milliárd korona ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az állami költségvetés tavaly 36,35 milliárd koronás hiánnyal zárt, ami 843 millió koronával alacsonyabb a költségvetési törvényben eredetileg feltételezettnél - nyilatkozta Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter a 2001-es költségvetés előzetes eredményeit ismertetve. Költség- vetési deficitünk így eléri a bruttó hazai össztermék (GDP) 3,7 százalékát. Tavaly a bankszektor szerkezetátalakítására 8,05 milliárd koronát fordítottak, a kormány így 44,4 milliárd koronás hiánnyal gazdálkodott. Az ország költségvetési bevételei tavaly 205,3, kiadásai pedig 249,7 milliárd koronát tettek ki, az előbbi így 13,7, az utóbbi 14,7 százalékkal haladja meg az eredetileg feltételezett gazdálkodást. A bevételek nagy részét, 165,5 milliárd korona értékben, az adók tették ki. Ezekből csaknem 5 százalékkal többet sikerült behajtani az eredetileg feltételezettnél. Társasági adóból tavaly 20,3 milliárd korona folyt be, ami jelentősen elmarad az előző évi 25 milliárd koronát is meghaladó bevételektől. Schmögnerová szerint ezzel valóra váltak a pénzügyminisztérium előrejelzései, amelyek szerint az adókulcsok nagyobb mértékű csökkentése a bevételek jelentős visszaeséséhez vezet. A pénzügy szerint az adókulcsok csökkentésének pozitív hatása leghamarabb 2-3 év múlva lesz érzékelhető. A hozzáadottérték-adóból az állam tavaly 73,5 milliárd koronás bevételre tett szert, ami csaknem 3 milliárd koronával több, mint egy évvel korábban. A pénzügy- miniszter szerint ez a nagyobb behozatal számlájára írható. Több folyt be tavaly az“ államkasszába a személyi jövedelem- adóból is, tavaly ez az adófajta 27,7 milliárd koronával gazdagította a költségvetést, míg fogyasztói adóból 28,4 milliárd koronát sikerült behajtani. Ez utóbbi 348 millió koronával volt alacsonyabb az eredetileg tervezettnél. (mi) Az évek óta súlyos anyagi gondokkal küszködő brünni traktorgyár iránt szlovák befektető is érdeklődik Versenyfutás a Zetorért ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Az egykor híres brünni Ze- tor traktorgyár leendő új tulajdonosa vagy a török Uzel cég, vagy a szlovák HTC Holding társaság lesz - állítja a Mladá fronta Dnes tegnapi száma. A két érdeklődő hétfőn nyújtotta át a végső árajánlatát. A Ceská konsolidacní agen- túra cseh állami ügynökség, amely a Zetor Brno magánosítási folyamatát vezényli le, egyelőre nem hajlandó a privatizáció feltételeit ismertetni. Az Uzel a török traktorpiac 40 százalékát tudja magáénak, mezőgazdasági erőgépei gyártásakor az amerikai Massey Fergusson társaság alkatrészeit is felhasználja. A szlovák HTC Holding 300 millió koronás alaptőkével működő kereskedelmi, tanácsadó és szoftvercég. A Zetor már évek óta súlyos pénzügyi gondokkal küszködik, 2000-es vesztesége 1,368 milliárd, 1999-es vesztesége pedig 1,657 milliárd cseh korona volt, anyagi források hiányában 19 hónapig nem üzemelt. A termelést 2000 októberében újították fel, mégpedig a Konszolidációs Banktól kapott 700 millió koronás hitelnek köszönhetően. A Zetor napjainkban több mint 2000 főt alkalmaz, a 2000-ben legyártott 1353 traktor közül 1099-et adott el; 2001 novemberében pedig 350, decemberében 400 mezőgazdasági erőgép hagyta el a gyártószalagokat. (c, só) A brünni Zetor megújult traktorai (Archívum) Manipulálták az árakat? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony/Kassa. A Transpetrol kassai vasműben (VSZ) birtokolt 21,24 százalékos részvénycsomagjának eladása során manipulálták az árakat, így a Pozsonyi Értéktőzsdének be kellett volna avatkoznia - nyilatkozta tegnap Brigita Schmögnerová pénzügy- miniszter. Szerinte most a Pénzpiaci Felügyeleten a sor, mivel az eladással veszélybe kerültek a többi befektető, köztük az amerikai US Steel érdekei is. A részvénycsomagot a Közép-európai Tőzsdeház (SMD) vette meg még karácsony előtt. Ebből a csomagból adták tovább a cég 11,87 százalékát a Postabanknak, és a fennmaradó részre is befektetőt keresnek. John H. Goodish, a US Steel elnöke szerint a kormány a VSZ részvénycsomagja eladása során nem járt el tisztességesen és áttekinthetően. Goodish szerint még az osztalék kifizetése előtt 300 koronát ajánlott fel a vasmű egy-egy részvényéért, míg a Transpetrol később csak 160 koronáért adta el. Összehasonlításul: a pozsonyi tőzsdén tegnap egy VSZ-papír 190 koronát ért. AUS Steel jelenleg a VSZ 24,5 százalékát birtokolja, (mi, t) Legyenek óvatosak a nem banki szubjektumok ügyfelei Csalóka lehet a kamat ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Banki körökből származó információink szerint Szlovákia meghatározó nem banki szubjektumai (pl. Horizont Slovakia, B. M. G. Invest, AGW) ingatag pénzügyi alapokon állnak. Hozzávetőleges becslések egy esetleges csődsorozat a lakosságnak akár 20 milliárd koronás - az állam által nem visszafizetett - veszteséget is okozhat, ami a Devín Bank összeomlásakor keletkezett kár közel kétszerese. Értesüléseink szerint a nem banki szubjektumok intenzív reklámkampányaik révén csupán előremenekülnek, hogy ki tudják fizetni jelenlegi klienseiket. Figyelmeztető jelnek számít, hogy a Horizont Slovakia az elmúlt év végén visszaadta az értékpapír kereskedésére kapott licencét. Megfigyelők szerint e lépés hátterében az áll, hogy az értékpapírról szóló törvény értelmében a Pénzpiaci Felügyelet az értékpapírkereskedőket az eddiginél jóval tüzetesebben vizsgálhatja át, továbbá az átvilágítás nem csupán az értékpapírkereskedőre vonatkozik, hanem az anya- vállalatra, esetünkben a Horizontra is. A B. M. G. Investet is felügyelő Horizont csoport a Hospodárske no- viny információi szerint tavaly több mint 2 milliárd korona adósságot halmozott fel. Ezért az érintett társaságok ügyfelei ne csupán a helyenként 30%-os kamatokat vegyék figyelembe, hanem a komoly anyagi kockázatokat is. (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK A hajógyár nem jogos hitelgaranciája Pozsony. A pénzügyminisztérium által a komáromi hajógyárnak (SLKB) nyújtott 29,370 millió márka hitelre szóló kormány- garancia nem volt jogos - állítja az Állami Támogatások Hivatala (ÚSP). A pénzügyminisztérium a kormány 2001. február 28-i döntését követően nyújtott hitel- garanciát, viszont ezt csak az USP teheti meg. Ezért a hivatal még decemberben felszólította a hajógyárat, hogy fizessen vissza az állami költségvetésbe 13,872 millió koronát. Az említett összeg a közönséges hitel és az állami garanciával nyújtott hitel közötti kamatkülönbségnek felel meg. (TASR) A cseh gazdaság idei fejlődéséről Prága. Csehországban az idén 4%-os infláció várható, ha a kőolaj és a földgáz ára a mai szinten marad - mondta Milos Zeman cseh kormányfő. Zeman szerint a GDP-növekedés szintén 4% körüli lesz az idén, 2003-ban pedig 5%-os. Leszögezte, hogy az államadósság, amely jelenleg a GDP 17%-át teszi ki, 2004-ben mintegy 25%-ra nő, majd fokozatosan csökkenni fog. (m) Az IMF szakértői Buenos Airesben Buenos Aires. Buenos Airesbe érkezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői küldöttsége azzal a céllal, hogy részletes elemzés tárgyává tegye Eduardo Duhelde argentin elnöknek a gazdaság megújítására irányuló szükségprogramját. A szakértők a találkozókon döntenek majd az argentin államadósság átütemezéséről és egy esetleges 15- 20 milliárd dolláros gyorssegélyről. (MTI) Nem magánosítják a cseh CEZ-t? Prága. A beérkezett két vételi ajánlat ellenére a Cseh Villamos Művek (CEZ) és a hat regionális energiaelosztó hálózat magánosításának elhalasztását javasolja az ügyben ma döntő Zeman-kor- mánynak a privatizációs ajánlatok kiértékelésével megbízott tárcaközi állami bizottság. A megadott határidőig a francia Electri- cité de France, továbbá az olasz Énei és a spanyol Iberdrola közösen nyújtott be vételi ajánlatot. A francia fél 213 milliárd, az olaszspanyol konzorcium pedig 136 milliárd koronás vételárat ajánlott fel. Úgy tűnik azonban, hogy az egyik fél sem teljesíti a cseh kormány követelményeit. (CTK) Szlovákiában tavaly több BMW kelt el Pozsony. Tavaly 293 darab BMW típusú személygépkocsit adtak el Szlovákiában. Az egy évvel korábbi 178-as darabszámhoz képest a növekedés elérte a 65 százalékot. A legnagyobb növekedést tavaly a BMW X5 típus könyvelhette el, amiből 40 darabot adtak el. Ez 167%-kal több, mint egy évvel korábban. (TASR) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2002. január 9-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,838 Lengyel zloty 12,226 Angol font 69,301 Magyar forint (100) 17,577 Cseh korona 1,329 Svéd korona 4,632 Dán korona 5,758 Szlovén tollár (100) 19,787 Japán ien (100) 36,268 Svájci frank 29,115 Kanadai dollár 30,025 USA-dollár 48,048
