Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-06 / 280. szám, csütörtök
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 6. Készülődés a Tora Bora erődrendszer elleni végső ostromra - Omar molia feladná Kandahárt, de ennek fejében amnesztiát kért Amerikai katonák halálát okozta az amerikai bomba Norvég csapatok Afganisztánba Washington. Norvégia a szélsőséges téli időjárási feltételek között hatékonyan bevethető szárazföldi csapatokat küldhet Afganisztánba a terrorizmusellenes háborúban. Ezt Kjell Bondevik norvég miniszterelnökjelentette be Washingtonban. Norvégia esetleg az afganisztáni hadjárat humanitárius szakaszában is részt vehet majd. (MTI) USA-indiai katonai közeledés Újdelhi. A katonai együttműködés szorosabbra vonásáról állapodott meg az USA és India Újdelhiben. A két ország közös védelmi politikai munkacsoportja először ült össze azóta, hogy Washington az indiai atomkísérletek miatt 1998-ban egyoldalúan befagyasztott minden katonai kapcsolatot Indiával. (MTI) Villiger lett Svájc államfője Bécs. Kaspar Villiger pénzügyminisztert választotta meg 2002-re soros államfőnek a svájci parlament két háza együttes ülésén tegnap Bernben. A 60 éves Villiger 199-ben már volt államfő, a Svájci Radikális-Demokrata Párt (FDP) tagja, és a szociáldemokrata Moritz Leuenberger közlekedési minisztert váltja e tisztségben. Villiger 1989 óta a kormány tagja pénzügyminiszterként, idén alelnök volt. (MTI) Putyin embere a felsőház élén Moszkva. Szergej Mironov szentpétervári képviselő személyében új elnököt választott tegnap az orosz törvényhozás felsőháza, a szövetségi tanács a múlt héten lemondott Jegor Sztrojev helyére. Megfigyelők szerint Mironov színrelépése Vlagyimir Putyin orosz elnök - amúgy is stabil - törvényhozási hátterét erősíti. (MTI) Mironov szőkébb hazáján keresztül is az államfőhöz kapcsolódik (ČTK-felvétel) Új orosz tengeralattjáró Moszkva. Vlagyimir Putyin elnök jelenlétében bocsátották vízre kedden az orosz haditengerészet új atom-tengeralattjáróját, a Gepárdot a Fehér-tengeren, az Arhangelszk melletti Szeverodvinszk kikötőjében. Az ünnepség az orosz északi flotta számára nehéz időkben zajlott: a napokban jelentették be az egység vezetőinek menesztését, nyilvánvalóan a Kurszk tavaly augusztusi katasztrófájával összefüggésben. A Gepard harmadik generációs atom-tengeralattjáró, a hetedik a Scsuka B (NATO-meghatározás szerint Shark) típusból. A maga nemében a világ egyik legmodernebb ilyen eszköze, egyaránt alkalmas megelőző és válaszcsapások végrehajtására. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Rijád/Dusanbe. Két amerikai katonát megölt és húszat megsebesített egy 900 kilogrammos bomba, amelyet tévedésből a tálibellenes Északi Szövetség erőinek közvetlen közelében dobott le egy B-52 amerikai nehézbombázó Kandahártól északra - jelentette be tegnap a Pentagon. A téves bombázásában ismeretlen számú tálibellenes harcos is életét vesztette. Az amerikai hadsereg floridai székhelyű központi parancsnoksága vizsgálatot indított az ügyben. Az elesett és megsebesült katonák nevét a hozzátartozók értesítése előtt nem hozzák nyilvánosságra. A támadásban, amely az Afganisztán elleni, amerikai irányítású hadjárat kezdete óta a „baráti erőket” érő legsúlyosabb incidens volt, célra vezérelt fegyvere-Jeruzsálem/Gáza/Madrid. Újabb öngyilkos merénylet történt tegnap reggel egy nyugat-jeruzsálemi szálloda közelében: a robbanásban életét vesztette a merénylő, három személy könnyebb sérüléseket szenvedett. Az akció tovább rontotta az amúgy is rendkívül feszült helyzetet. ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli rendőrség szóvivője elmondta, hogy az elkövető a szögeket és fémdarabokat tartalmazó robbanószerkezetet a Dávid király úti David Citadel hotel, a volt Hilton közelében található védett átjáróban robbantotta fel. A merénylet színhelyétől alig néhány méterre található az a szálloda is, amelyben Anthony Zinni amerikai közel-keleti megbízott szállt meg. Emlékeztetőül: vasárnap Jeruzsálemben két merényletet hajtottak végre palesztin szélsőségesek: összesen tizenketten vesztették életüket és közel száznyolcvanán sebesültek meg. Néhány órával később Haifában robbantotta fel magát egy öngyilkos merénylő. A támadás tizenöt halálos áldozatot követelt, negyvenen megsérültek. A tegnapi merényletért az Iszlám Dzsihád szélsőséges palesztin szervezet vállalta a felelősséget. A bejelentésben az áll, hogy a merénylő eredetileg a Hűtőn hotel épületében akarta működésbe hozni a pokolgépet. Az újabb merénylet előtt Izrael azzal fenyegetőzött, hogy súlyos csapásokat mér a palesztinokra egészen addig, amíg Jasszer Arafat palesztin elnök maga nem lép fel a zsidó állam elleni öngyilkos merényleteket megszervező szélsőségesek ellen. Raanan Gissin, Ariel Sáron miniszterelnök főtanácsadója kijelentette, hogy Izrael akár minden MTI-JELENTÉS Jeruzsálem/Kairó. Jasszer Arafat palesztin elnök az izraeli támadások nyomán ugyanolyan helyzetbe került, mint Bejrút húsz évvel ezelőtti ostromakor. Hasszán al-Hatib palesztin elemző szerint mindkét esetben Arafat politikai szerepe, személyes biztonsága és az általa képviselt ügy is veszélybe került. 1982-ben Libanonban is az az Ariel Sáron vezette az Arafat elleni katonai hajtóvadászatot, aki most izraeli kormányfőként hozzájárulását adta a Palesztin Hatóság elleni küzdelem fokozásához. Akár ez a szándéka Saronnak, akár nem, az Arafattal kapcsolatban álló palesztin célpontok elleni izraeli támadókét is bevetettek - idézett egy amerikai illetékest a Reuters. Előzőleg azt jelentették, a tálibellenes erők az amerikaiak tanácsára két kilométernyire visszavonultak a kandahári repülőtérről, éppen azért, mert az amerikai bombázók nagyszabású csapásmérésre készültek a tálib állások ellen. Karzai Kandahárról tárgyal Omár molia, a tálibok szellemi vezetője amnesztiát kért maga és a tálib vezetésben résztvevő társai számára. Erről az afganisztáni átmeneti kormány tegnap Bonnban megválasztott vezetője, Hamid Karzai számolt be. Karzai elmondta: az ügy hátterében az áll, hogy tárgyalásokat kezdtek Kandahár békés átadásáról. Hozzátette, hogy Omár molia telefonüzenetben fordult hozzá, és a tálibok városának nap vagy minden másnap támadásba lendül. Az izraeli lapok többsége is azt jósolja, hogy az elkövetkező napokban folytatódni fognak a Palesztin Hatóság elleni izraeli válaszcsapások. Ezek megannyi figyelmeztetést jelentenek Arafat számára, de nem a Palesztin Hatóság megsemmisítését célozzák. A Maariv úgy tudja, hogy az izraeli hadsereg már készen áll a palesztinok elleni küzdelem fokozására. A Háárec azt emelte ki, az izraeli hadsereg vezetése kevés esélyt lát arra, hogy Arafat tényleges lépéseket tenne a terror megfékezésére. A közszolgálati rádió tegnapi jelentése szerint a zsidó állam rendőrsége sok fokozása a Palesztin Hatóság összeomlásához és Arafat politikai elszigetelődéséhez, sőt akár eltűnéséhez is vezethet. Arafat úgy véli, hogy az izraeli légicsapások fokozásával a zsidó állam nem tudja ártalmatlanná tenni az Iszlám Dzsihád és a Hamász szélsőséges muzulmán csoportok tagjait. Arafat szerint az izraeli támadások akadályozzák a palesztin rendőrség munkáját, és lehetetlenné tesznek a békefolyamat újraindítására tett bárminemű erőfeszítést. A jordán kormány szerint Arafat félreállítása az egész térségen túlnyúló, általános robbanással fenyegethet. Sáron rosszul teszi, ha abban bízik, hogy Arafat utóda teljesíteni fogja azokat az izraeli feltételeket, feladásáért cserébe kérte az amnesztiát a vezetőknek. Karzai további részleteket nem árult el a beszélgetésről. Az amerikai hadműveleti parancsnokság már 1300 tengerészgyalogost telepített Afganisztánba. Victoria Clarke, a Pentagon szóvivője nem kívánt válaszolni arra, hogy részt vesznek-e az amerikai tengerészgyalogosok Kandahár, a tálibok fő erőssége ostromában. Arra hivatkozott, hogy a Pentagon nem ismertet folyamatban levő hadműveletekkel kapcsolatos katonai részleteket. Arra sem kívánt kitérni, hogy részt vesznek-e esetleg amerikai különleges alakulatok Tora Bora barlangrendszer ostromában. Összehangolt támadás Az Északi Szövetség több szárazföldi csapata és az USA légiereje több, robbanószerkezetekkel felszerelt övét foglalt le és hatástalanított a Tel-Avivtól délre fekvő Askelon térségében egy rejtekhelyen. A robbanószerkezeteket izraeli városok ellen tervezett öngyilkos merényletekhez akarták felhasználni palesztin müicisták. Ahmed Jaszin sejk, a Hamász szellemi vezetője úgy véli, Arafat megérdemli a sorsát, mivel annak idején túlságosan megbízott Izraelben. A sejk ugyanakkor kizárta, hogy bármiféle fegyveres konfliktus alakulhat ki Arafat és a Hamász között. „Ha kell, börtönbe vonulunk, de nem fogunk harcolni a testvéreink ellen” - mondta, (m, o) amelyeket a jelenlegi palesztin vezető elutasít, mert ezt a kockázatot egyetlen felelős palesztin sem vállalná magára. Al-Hatib úgy véli, a kedvezőtlen körülmények ellenére Arafatnak - akinek politikai pályafutása alatt már többször sikerült kilábalni reménytelennek tűnő helyzetekből - most is megvan a lehetősége, hogy kimentse magát a szorításból. Arafatnak meggyőződése: Sáron nincs abban a politikai helyzetben, hogy megszabadulhasson tőle. Jelen pillanatban a legtöbb, amit a palesztin vezető tehet: kiváija, míg elvonulnak a viharfelhők, miközben felhívást intéz azokhoz, akik a legtöbb támogatást nyújthatják neki, elsősorban az európai országokhoz. tegnap összehangolt támadást intézett Afganisztán keleti részén, Oszama bin Laden al-Kaida szervezetének a Tora Bora hegy térségében kialakított harcálláspontjai ellen. Szorab Hán, a szárazföldi hadműveletek irányítója elmondta, hogy az északiak tegnap déltájban a térség mintegy felét ellenőrzésük alá vonták. Az északiak három szovjet gyártmányú T-55-ös harckocsija szakadatlanul lövi a Tora Bora behavazott csúcsai alatt nyfló barlangrendszer bejáratait egy körülbelül két kilométerrel távolabbi dombtetőről. Az amerikai légierő B-52-es repülő erődje több tájékozódó berepülés után két nagy bombát dobott az al-Kaida állásaira. Szorab Hán szerint az al- Kaida emberie harckocsikkal, rakétavetókkel, nagy- és kiskaliberű aknavetőkkel, valamint géppisztolyokkal rendelkeznek. Az északi-Washington/Ankara. Az amerikai csapatokat Afganisztánon kívül is bevethetik csapásmérésre a szélesedő terrorizmusellenes harcban - mondta George Bush az ABC News hírcsatornának adott interjújában. „Ez a terrorizmus elleni háború nagyon szokatlan; olyan csapások lesznek, amelyekről az emberek nem is szereznek tudomást addig, amíg be nem számolunk arról, hogy csapás történt.” Az amerikai elnök az utóbbi hetekben többször utalt arra, hogy megelőző katonai akciókat hajthatnak végre a bin Laden vezette al-Kaida hálózat és más csoportok ellen Afganisztánon kívül. Colin Powell amerikai külügyminiszter tegnap Ankarában igyekezett megnyugtatni török vendéglátóit: az USA egyelőre nem hozott döntést arról, hogy kiterjessze Irakra is az antiterrorista hadműveleteket. Hozzátette: Washington mindent megtesz annak érdekében, hogy Szaddám Húszéin iraki elnök ne juthasson tömegpusztító MTFHÍR Belrád. Szerbiában nem csillapodik a munkaügyi törvény elfogadása miatt kirobbant parlamenti válság, és elemzők szerint a pártcsatározás szemlátomást egyre inkább a kormányzó pártkoalíció, a DÓS szakadása felé halad. A válságot az robbantotta ki, hogy a törvényhozás hétfőn csekély szavazattöbbséggel első olvasatban elfogadta a munkaügyi törvényt, amely ellen a Kostunica jugoszláv elnök vezette DSS a baloldali és a radikális ellenzékkel együtt szavazott. A törvény elfogadása után a DSS közölte, hogy a képviselők manipuláltak a szavazókártyákkal, és követelte a „Lelkileg rosszul fogadták" Orbán Viktor a forintokról Budapest. Orbán Viktor kormányfő szokásos szerda reggeli rádióinterjújában kitért a Magyarországra beutazók számára kötelező forintmennyiségre is. Szerinte a határon túli magyarok „lelküeg nagyon rosszul fogadták” azt a rendeletet, amely lehetővé tette a határőrségnek, hogy a beutazóknál ellenőrizze, van-e a tervezett ott-tartózkodás napjaira 5-5 ezer forintjuk, ezért a kormány a rendelet visszavonása mellett döntött. Az 5 ezer forintról szóló rendeletet azzal indokolta, hogy minden ország védi magát azoktól a külföldiektől, akik nem tudják fenntartani magukat. (MTI) ak heves ellenállás közepette nyomultak előre. Egy korábbi jelentés szerint az al-Kaida mintegy ezer - túlnyomórészt arab - harcosa sáncolta el magát az ostromlott hegyoldalakon. Tovább keresik bin Ladent Afgán törzsi vezetők adatokkal rendelkeznek arról, hogy négy nappal korábban bin Laden még a térségben volt, de jelenlegi tartózkodási helyét illetően csak találgatnak. Szorab Hán egyelőre nem tudott beszámolni égjük fél veszteségeiről sem. E harcokkal egy időben az ország délnyugati részén, Hilmend tartományban mudzsahed vezetők megadásra, illetve a tartomány elhagyására szólították fel az ott lévő tálibokat, mondván: „nem akarunk vérfürdőt, tárgyalásokat szeretnénk”. (m, o, t) Bush fenyeget, Powell pedig Ankarát nyugtatgatta Aggódnak a törökök MTI-HÍREK Szerbiában tovább gyűrűzik a parlamenti válság Szakadás előtt a DOS fegyverekhez, de mindeddig nem született ezzel kapcsolatos konkrét döntés. Azt is megerősítette, hogy az Amerika nem fordult semmilyen kéréssel Törökországhoz a szomszédos Irak elleni esetleges hadműveletekkel kapcsolatban. Törökország a szeptember 11-i merényletek óta többször is megismételte: ellenzi, hogy csapást mérjenek Irakra. A Reuters emlékeztet arra, hogy a török gazdaság már így is több milliárd dollárt vesztett az Irak ellen tíz éve érvényben lévő nemzetközi szankciók miatt, és a helyi pénzügyi körök attól tartottak, hogy Powell Ankara támogatását kéri egy Irak elleni támadáshoz. Az AP szerint Ankara azért húzódozik az Irak elleni fellépéstől, mert tart attól, hogy Szaddám Húszéin hatalmának megdöntése esetén az iraki kurdok, akik Irak északi részén jelenleg de facto autonómiával rendelkeznek, kihasználnák a hatalmi űrt egy kurd állam létrehozására. Ez felerősíthetné a törökországi kurd kisebbség autonómiatörekvéseit. szavazás megsemmisítését. Drágán Marsicanin parlamenti elnök meg is semmisítette a szavazást, majd bizonyítékok hiányában visszavonta saját döntését. A DOS parlamenti frakciója tegnap a törvényhozásban indítványozta Marsicanin leváltását, aki a DSS tagja. A DOS-frakció szerint Marsicanin a pártkoalíció közös jelöltjeként lett parlamenti elnök, de kizárólag a DSS érdekeit szolgálta. A szerb parlament ülése megszakadt, a képviselők nem voltak jelen kellő számban a döntéshozatalhoz. A DOS-frakció azonban mindenképpen le akarja váltani a parlamenti elnököt, ami - vélik elemzők - nyüvánvalóan szakadáshoz vezet a DOS-ban. Román-magyar párbeszéd Holnap ismét egyeztetnek Budapest. Konkrét témákban folyik az érdemi konzultáció és egyeztetés a magyar és a román fél között a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos nyitott kérdésekről. Horváth Gábor külügyi szóvivő tegnap elmondta: az az elsődleges cél, hogy az idei évből hátralévő időben megfelelő, higgadt és a törvény életbelépését segítő megoldásokat dolgozzanak ki. A bukaresti külügyminiszteri találkozóra utalva fontosnak nevezte, hogy működik a folyamat. Jelezte, hogy Martonyi János magyar és Mircea Geoana román külügyminiszter holnap Brüsszelben ismét tárgyalóasztalhoz ül. (MTI) Jaszin sejk kizártnak tartja, hogy szervezete, a Hamász Arafat ellen is harcot indítson Újabb öngyilkos akció E szörnyű felvétel a tegnapi robbantás után készült: egy zsákba gyűjtik össze azt, ami az öngyilkos merénylőből maradt (TASR/EPA-felvétel) Sáron nincs abban a politikai helyzetben, hogy megszabadulhasson a palesztin elnöktől Jasszer Arafat, az örökös túlélő
