Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-06 / 280. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 6. Gazdaság és agrárvilág ¥2 Csehországban szigorították a cukortartalmú kakaópor behozatalát. A hazai cukorgyártók visszaélésre gyanakszanak Oroszország jövőre érezhetően csökkenti kitermelését Kijátszott piacvédelmi szabályok A dunaszerdahelyi cukorgyár hamarosan nevet változtat. Hogy erre mikor kerül sor, az már csak a cégjegy­zéktől függ, amelynek iktatnia kell a Juhocukor részvénytulajdonosainak döntését. Jaroslav Tabačár vezérigaz­gató és Heinz Zemke ügyvezető igazgató a gyár új emblémájának sajtóbemutatóján. (TASR-felvétel) Pozsony. A szlovákiai cukor­gyártók a piacvédelmi előírá­sok kijátszására gyanaksza­nak. Mással nem tudják ma­gyarázni eladásaik nagymér­tékű visszaesését. Érvként mutogatnak arra, hogy Cseh­országban épp a napokban tiltották be a cukortartalmú kakaópor behozatalát, mert az csak minimális kakaó­mennyiséget tartalmazott. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A számok önmagukért beszélnek: amíg 1999-ben a hazai cukorgyárak még 220 ezer tonna cukrot gyártot­tak, addig tavaly a termelés volume­ne visszaesett 127 ezer tormára. Sőt, ebből a minimális mennyiségből is maradt még a gyártók raktáraiban vagy 30-35 ezer tonna cukor, amit az idei répakampányig nem tudtak értékesíteni a hazai piacon. (Ezt a mennyiséget a gyártóknak a piaci egyensúly helyreállítása érdekében exportálniuk kell, csakhogy az ex­port most az alacsonyabb világpiaci árak miatt nem igazán kifizetődő.) A hazai eladás azonban nem azért esett vissza, mert a lakosság egy csa­pásra áttért volna az egészségesebb életmódra, azaz visszafogta volna magát a nagymértékű cukorfo­gyasztásban. Abból továbbra is vál­tozatlanul sokat, szakértői becslé­sek szerint fejenként vagy 35-40 kg fogyasztunk évente. A cukorrépa hazai feldolgozói érthetetlennek tartják, hogy eladásaik azután is csökkentek - sőt, augusztusban, te­hát a befőzési idény kellős közepén volt a legalacsonyabb -, hogy idén májusban hatályba léptek az auto­matikus cukorbehozatalt korlátozó szabályok. Mellesleg májusig vagy 15 ezer tonna cukor behozatalát en­gedélyezte a gazdasági tárca, utána még vagy 3400 tonna cukor import­jára került sor. Nehezítette az idei cukoreladást az is, hogy az Állami Tartalékalapok (ŠHR) - a raktár­készletek frissítésére hivatkozva - 7100 tonna édesítőszert dobott sa­ját készleteiből a piacra. „Vagy ez az adat nem pontos, vagy valakik ki­játsszák, megkerülik a piacvédelmi szabályokat” - vélik a hazai cukor­gyártók, akik az előbbi állításukat arra alapozzák, hogy a tartalékalap ilyen irányú bejelentéseit nem áll módjukban ellenőrizni, mivel az ál­lamtitoknak minősül. A behozatali és a piacvédelmi szabályok kijátsz­hatóságát Jaroslav Tabačár, a duna­szerdahelyi Juhocukor Rt. vezér­­igazgatója a minapi cseh döntéssel bizonyítja: Prága azonnali hatállyal betiltotta az édesített kakaópor be­hozatalát, mert az csak nevében tar­talmazott kakaót, ténylegesen mindössze 5%-ot, a többi cukor volt. A kiskapu abban van - magya­rázza -, hogy a „színezett” cukor a vámstatisztikában más számot ka­pott, így rá a korábbi behozatali kor­látozás nem vonatkozott. A behoza­tali korlátozások megkerülésének lehetősége rejlik a további feldolgo­zás címén behozott cukorban is. (Ezt a cukrot a feldolgozás után el­­vüeg ki kellene vinnünk az ország­ból, azaz itthon nem kerülhetne el­adásra.) Erre lehet gyanakodni a számok alapján is: tavaly hozzá­vetőleg 30 ezer torma ilyen cukor áramlott hozzánk, az idén szeptem­ber végéig már mintegy 20 ezer ton­na behozatalára került sor. A szlová­kiai répatermelők az idén 31 ezer hektárról szántották ki a fehér aranynak is nevezett cukor alap­anyagát. A termesztési terület tehát mintegy 1200 hektárral a tavalyi szint alatt maradt. Ugyanakkor 37- 40 tonna körüli áüagos országos hektárhozamok jócskán meghalad­ják a tavalyi valóságot, amely mind­össze alig lépte túl a 30 tonnát. Ebből a mennyiségből várhatólag 167-170 ezer tonna cukrot állítanak elő. A legnagyobb szlovákiai cukor­gyárban, a dunaszerdahelyi Juho­­cukorban idén 410-420 ezer tonna cukorrépát dolgoznak fel. A gyárral szerződött termelők átlagosan 42- 43 tonnás hozamokat és 15,5%-os cukortartalmat értek el. A nagyobb, 16-17%-os cukortartalmat produ­káló termelők akár 1200 koronát is kapnak az alapanyag tonnájáért, a gyengébben teljesítők tonnánként 800 koronát kapnak. A hazai cukor­ipar képviselői szerint nem indokol­tak a magas cukorárak a boltokban. A klasszikus kristálycukrot például - csomagolástól függően - kilo­grammonként 20,50-22 koronáért adják tovább a kereskedőknek. Ez az összeg már egy minimális nyere­séget is tartalmaz, (gyor) A Vágfüzesi Földműves-szövetkezet sertés-törzsállománya nukleusz tenyészet minősítést kapott Állattenyésztésre építik j övőjükét V. KRASZNICA MELITTA Vágfüzes. A Vágfüzesi Földműves­szövetkezet egy évtizeddel ezelőtt vásárolta az első tenyészsertése­­ket. A kezdetben szaporító-, majd 1995-ben nemesítő tenyészetté minősített Nagy Fehér fajtából álló törzsállományuk 2000 végén - az országban az elsők között - vált nukleusz tenyészetté. Az elisme­rést, amelyet a sertéstenyésztők szövetsége ítélt oda, a 10. évfordu­ló alkalmából ünnepélyes keretek között adták át a szövetkezetnek.- A nukleusz tenyészet a legmaga­sabb szintű minőségi kategória, az ilyen állomány darabjai a lehető legjobb genetikai paraméterekkel rendelkeznek - tájékoztatott Lužica Gyula, a Szlovákiai Sertéstenyész­tők Szövetségének körzeti munka­társa. - Az Európai Unióban is al­kalmazott kritériumok alapján ér­tékeltük többek között a felhízást, a takarmány-kihasználást, a súlygya­rapodást, a szalonna vastagságát, az értékes hús, valamint az összhús arányát, a vágóértéket, az állatok egészségi állapotát, a reprodukciós képességet. Az elért pontszámok alapján az országban összesen négy-öt tenyésztő kapta meg ezt a minősítést. Az elismerés tehát ga­ranciát jelent arra nézve, hogy aki ebből az állományból vásárol mala­cokat további szaporításra, kiváló kiindulási anyagot kap. A nukleusz tenyészet címet három évre ítélik oda, három év után meghosszabbít­ható, de vissza is vonható. A vágfü-A nukleusz tenyé­szet címet csak három évre ítélik oda. zesi szövetkezet közel 1400 hektá­ron gazdálkodik, fő terményei a bú­za, az árpa, a kukorica, a naprafor­gó, a lucerna és a többéves takar­mányfélék, de 40 hektáron zöldsé­get is termesztenek. A vetésforgó összeállításánál az agrotechnikai szempontokon kívül az állatte­nyésztés igényeiből indulnak ki, hogy a mintegy 700-as szarvasmar­ha-, valamint 4000-es sertésállo­mánynak egész évben biztosítani tudják a jó minőségű erő- és tömeg­takarmányokat. Az élelmiszeripari búzát, napraforgót, zöldséget jó­részt állandó partnereiknek adják el. Az idén őszi búzából 6, tavaszi árpából 5,5, napraforgóból 3 ton­nás hektárhozamot értek el. - Nyolc-tíz évvel ezelőtt úgy döntöt­tünk, hogy az akkori tendenciákkal ellentétben mi nem építjük le az ál­lattenyésztést, sőt ez lesz a fő profi­lunk - mondta Brányik Károly ügy­vezető igazgató. - Az egyik célunk a munkaerő megtartása volt, hiszen a növénytermesztésben átlagosan 6 munkaórára van szükség egy hek­tár szántóterület megműveléséhez, az állattenyésztés viszont sokkal munkaigényesebb, állandó foglal­koztatást biztosít. Ezenkívül a ga­bona állandóan ingadozó ára sem jelent termelői biztonságot, több lábon kell állnia annak, aki fenn akar maradni. Sikeresnek bizo­nyult a sertéstenyészeti progra­munk, amit a felsőbb minőségi ka­tegóriába történő besorolása és partnereink széles köre bizonyít a legjobban - tenyészsüldőket szállí­tunk a Komáromi, az Érsekújvári, a Lévai, a Losonci és a Dunaszerda­helyi járás számos gazdaságába. Természetesen hízósertéseket is tartunk, és örömmel tapasztaltuk, hogy az idén végre a felvásárlási árak is tükrözték a valós költsége­ket. A húspiac azonban még min­dig nem stabil, a meghirdetett ga­rantált ár csak akkor érvényes, ha sem túlkínálat, sem hiány nem mu­tatkozik. Véleményem szerint hosszú távon az jelentene megol­dást, ha a két szövetség, a sertéste­nyésztőké és a húsfeldolgozóké évente meg tudna egyezni a kvó­tákról és az árakról. Ebbe sem a ka­marának, sem más szervezetnek nem lenne szabad beleavatkoznia. Ez ugyanúgy érvényes más termé­nyekre is. A világon sehol sincs pi­acgazdálkodás a mezőgazdaság­ban, mindenütt kvóták irányítják ezt az á gazatot. Számunkra most az a legfontosabb, hogy az EU-s csatlakozás előtt minél jobb start­helyzetet teremtsünk, tehát minél magasabb legyen a kiindulási alap. Nem behozatallal kell megoldani a húshiányt, hanem a hazai termelés növelésével. Ezzel egyrészt javíta­nánk az ország katasztrofális külke­reskedelmi mérlegén, másrészt munkahelyeket teremtenénk Szlo­­vákia-szerte. A második legnagyobb tejfeldolgozó vállalat, az érsekújvári Mliekospol nem sieti el a stratégiai partner keresését Friss tejtermékek gyártására szakosodnak ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Az ország második leg­nagyobb tejfeldolgozó vállalata, a 10-íl százalékos piaci részesedésű érsekújvári Mliekospol Rt. azon ke­vés hazai tejüzem közé tartozik, amelyik még nem került külföldi kézre. Ugyanakkor Ján Šimunek vezérigazgató megerősítette, hogy cégük is stratégiai partnert keres. Az rt. azonban - piaci pozíciójánál és jó gazdasági eredményeinél fog­va - nem akar mindenáron szövet­kezni. A vezérigazgató arra hivat­kozik, hogy Szlovákiában több tej­ipari vállalatot áron alul adtak el. A Mliekospol a jelenlegi működési struktúrában is tud fejleszteni és nyereséget ér el. Idén közel 100 millió liter nyers tehéntejet vásá­rolt fel, forgalma eléri az 1,5 milli­árd koronát, adózás utáni nyeresé­gét 28 millió koronára becsülik, ami 10 millió koronás növekedés­nek számít a múlt évi nyereséghez viszonyítva. Az rt. piaci stratégiája a friss tejtermékekre irányul - a Mliekospol mára a legnagyobb ha­zai frisstej gyártóvá nőtte ki magát, és egyike azon kevés hazai üzem­nek, amely tartósító szerektől men­tes joghurtokat állít elő. Az érse­kújváriak idei legnagyobb beruhá­zása a TT3-as automata gépsor üzembe helyezésése volt. A gép óránként 9500 liter tejet csomagol literes, félliteres vagy 0,25 literes kupakos dobozokba. Ennek kö­szönhetően a naponta előállított 46-48 ezer doboz tejet mára 78 ezerre növelték. A berendezés napi 100-120 ezer literes teljesítmény­nél 3-4 év alatt tétül meg. (gyor) Máris drágult a kőolaj ÚJ SZČ^SSZEFOG LALÓ Moszkva. Oroszország január 1- től napi 150 ezer hordóval csök­kenti olajexportját. Előzőleg Mi­hail Kaszjanov orosz miniszterel­nök tárgyalt a legnagyobb orosz olajvállalatok képviselőivel. Az elmúlt két hétben Oroszország előbb napi 30 ezer hordós terme­léscsökkentést, majd napi 50 ezer hordós exportcsökkentést jelentett be, de ez az eddigi orosz olajkivitelhez képest jelentékte­lennek tűnt, és nem erősítette a világpiaci árakat. A Kőolajexpor­táló Országok Szervezete (OPEC) azt várja Oroszországtól, hogy nagyobb mennyiséggel vegyen részt a nemzetközi termeléscsök­kentésben. Az OPEC, novemberi döntése szerint, január elejétől napi 1,5 millió hordóval csök­kenti hivatalos összkvótáját, fel­téve, hogy a szervezeten kívüli termelők is összeadnak napi 500 hordó csökkentést. Az OPEC bécsi szóvivője szerint „most minden szem Norvégiára szegeződik”, amely korábban na­pi 100-200 ezer hordós csökken­tést ígért, függően az orosz rész­vétel mértékétől - de még nem döntött. Oroszország olajterme­lése novemberben napi 7,25 mil­lió hordó volt az októberi 7,20 millió hordó helyett. Oroszor­szágból, Kazahsztánból és Azer­bajdzsánból novemberben napi 2,87 millió hordó nyersolajat ex­portáltak a volt Szovjetunió terü­letén kívülre. Az orosz döntés be­jelentése után az északi-tengeri Brent könnyűolaj 19,98 dollár volt a londoni Nemzetközi Olaj­tőzsdén (IPE) januári szállításra, 69 centtel drágább a keddi záró­nál. (m) Már kifizették a lakossági vagyonalapi kötvényeket Tovább tart a törlesztés ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. November 30-ával befe­jeződött a lakossági vagyonalapi kötvények kifizetése. Ebben az év­ben 1,01 millió lakossági kötvényt fizettek ki, összesen 13,8 milliárd korona értékben - közölte tegnap Ivan Miklós miniszterelnök-helyet­tes. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) az év végéig mintegy 7,2 milliárd korona értékben további 500 ezer kötvényt fizet ki a jogi személyek­nek, illetve a több kötvényt birtok­ló magánszemélyeknek. Azonban még ezzel sem ér véget a kifizetés, mivel a szlovákiai bankoknak to­vábbi 4,5 milliárd korona értékben tartoznak a kötvényekért, ám e törlesztést átütemezték 2002-re. Végezetül mintegy 20 ezer lakos­sági kötvényt nem lehetett ki­egyenlíteni, mivel időközben a kötvénytulajdonos elhunyt, vagy az értékpapír pereskedés, örökö­södés tárgya, esetleg pontatlanok a köténytulajdonos adatai. Emel­lett mintegy 150 millió korona ér­tékben a kötvénytulajdonosok még nem jelentkeztek pénzükért. Az említett összeget két évig veze­tik tovább. A Nemzeti Vagyonalap azt tervezi, hogy tájékoztató jellegű kampányt indít a kifizetetlen kötvények ügyében, (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Novemberben csökkent az infláció Pozsony. Szlovákiában novem­berben átlagosan 0,1%-kal csökkentek a fogyasztói árak a központilag szabályozott árak nélkül, és 3,3%-kal voltak ma­gasabbak, mint tavaly novem­berben. Az eredmény jobb volt az elemzők várakozásánál, és jobb volt az októberinél is. A tel­jes infláció is 0,1%-os árcsökke­nést jelzett novemberben októ­berhez képest, a tizenkét havi drágulás pedig 6,5%-os volt. A teljes infláció októberben 0,1%­­os volt egy hónapra, és 7,1%-os tizenkét hónapra kivetítve. A Szlovák Nemzeti Bank decem­beri célsávja 4,2-4,6%-os mag­infláció és 7,3-7,7%-os teljes infláció, (m) Változások a Szlovák Postánál Besztercebánya. A szolgáltatá­sok egyszerűsítését tervezi a jövő évtől a Szlovák Posta. Az eddigi rendszerezés helyett, ami különbséget tett a levelezőlap, a levél és a csomag között, új rend­szerezést vezetnek be, különbsé­get téve az expressz küldemé­nyek, az első- és másodosztályú küldemények között. Ha a posta nem vezetné be a módosításo­kat, akkor évente 70 millió koro­nától esne el. Ennek ellenére jövőre nem emelnek árat, az összes tarifa az idei szinten ma­rad. Az idei év első tíz hónapját a posta 493 miiló koronás nyere­séggel zárta. (TASR) A Transpetrol eladja a benzinkútjait Pozsony. A Transpetrol Trading 100 százalékos részvénycso­magját, és ezen keresztül a tár­saság 12 benzinkútját az OMV Slovensko Kft. veheti meg. A vé­teli szerződés aláírására és a privatizáció lezárására még az idén kerül sor. A Transpetrol azért válik meg a benzinkutak­tól, mert a jövőben kizárólag az olajszállításokra kíván összpon­tosítani. (SITA) Hét szarvasmarha éhenhalt Pozsony. Állatkínzás gyanújával vizsgálat indul a buzitai Agrop­­rodukt társaság vezetői ellen, mert a felszámolás alatt lévő tár­saság kevés takarmányt és alom­nak való szalmát készített a tél­re, minek következtében az állat­­állomány napok óta éhezik. Hét jószág éhen is pusztult. Az Ag­­roprodukt 130 tehénből, 78 üszőből, néhány borjúból és 130 birkából álló állományának gon­dozását a szomszédos szövetke­zet, szesztai Agroces vette át, amely meg is venné a jószágo­kat. Ä buzitai helyzetre a regio­nális állatorvosok hívták fel a szakhatóságok figyelmét. (Rn) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. december 6-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,219 Magvar forint (100) 17,346 Angol font 68,887 Német márka 22,098 Cseh korona 1,310 Olasz líra (1000) 22,321 Francia frank 6,589 Osztrák schilling 3,141 Japán jen (100) 39,023 Spanyol peseta (100) 25,975 Kanadai dollár 30,764 Svájci frank 29,325 Lengyel zlotv 12,003 USA-dollár 48,427

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents