Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-05 / 279. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 5. Politika5 A polgári szervezetek erős emberjogi biztost, nem újabb pénznyelő hivatalt szeretnének Az eddig hiányzó láncszem A civil szervezetek végig figyelemmel kísérték az ombudsman intézményének létrehozását lehetővé tevő törvény előkészítését, parlamenti vitáját. Az emberjogi biztosi hivatalról és a vonatkozó jogszabályról Šarlota Pufflerovával, a Polgár és Demokrácia Alapítvány munkatársával, a Kezdeményezés az Erős Ombudsmanért tagjával beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ A gyakorlatban az embereknek mit jelent majd az ombudsmani hivatal? Olyan intézmény jön létre, mely orvosolhatja az állam- és közigazgatási intézmények okozta sérelmeket, az etikátlan viselkedést, a fölösleges időhúzást, a polgárok érdekeit sértő hivatali eljárást. Az emberjogi biztos helyrehozhatja a törvénysértést, illetve megelőzheti a polgári társadalom és az állam közötti lehetséges konfliktusokat. Az emberek sokszor panaszkodnak az intézmények léhaságára, rossz működésére, a bíróságok tétlenségére, a szolgáltatások alacsony színvonalára, a korrupcióra, miközben mindet az adófizetők pénzéből tartják fenn. Az ombudsman lesz a hiányzó, ellenőrző láncszem. Kezdeményezésük az Erős Ombudsmanért élesen bírálta a Ľubomír Fogas miniszterelnökhelyettes által javasolt törvénytervezetet. Miért tartják a Fogaš-féle ombudsmant szomorúfűznek? Fogaš elképzelése szerint az ügyészség az állam és a polgárok jogait is védi, ám éppen ebből a felfogásból adódóan sokszor felmerül a kérdés: kinek a jogait is védi valójában? Az ombudsman » Ha csak egyetlen embernek lesz joga a panaszoknak utánajárni, akkor bizony nem sok panasz kivizsgálására jut . . majd ideje. >> egyértelműen a polgárok oldalán áll. Egyébként az ellenlábasok gyakran azzal érvelnek: nincs szükségünk újabb hivatalra, majd az ügyészség - akárcsak eddig - védi a polgárok jogait. De hát eddig védte? Kezdetben Magyarországon is összetűzésbe került az ombuds„A képviselők nagyon nehezen tudnak majd megegyezni az ombudsman személyében" (Archívum) man és az ügyészség. Ez utóbbi konkurenciát látott a biztosban. A szlovákiai törvényalkotási folyamat elején Miroslav Kusý úgy fogalmazott, nálunk nem kell a két hivatal párharcára számítani. Fogas törvény-előkészítő munkacsoportja túlnyomó részt ügyészekből állt... ...és ők arra törekedtek, hogy minél gyengébb legyen az ombudsman, hogy ne legyen képes ellensúlyozni az ügyészséget. Talán ezért gondolták néhányan, hogy nem lesz rivalizálás. Egyébként nem hiszem, hogy hosszú távú konfliktusok alakulnának ki. Akárcsak Magyarországon, itt is megtalálja majd mindkét intézmény a maga helyét, funkcióját. A kormányjavaslathoz képest miben kellene erősebbnek lennie az ombudsmannak? Jó lenne, ha a biztos aktívan bekapcsolódhatna a közigazgatási eljárásba, illetve ha a főügyészség közvetítésével indokolt esetekben - ha a jogsértésre különböző normák összeférhetetlensége miatt került sor - Alkotmánybírósághoz fordulhatna. Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szerint a közép-európai térségben az átlagnál erősebb a kormánytervezetben javasolt ombudsman. Lengyelországban erős ombudsman van, mintegy tíz éve létezik ott ez az intézmény. Csehországban nem olyan régen vezették be, és a cseh ombudsman inkább gyengének nevezhető. Viszont Motejl úr igazi személyiség, nagy tekintélye van a bíróságokon, az ügyészségeken, az államigazgatásban, és személyiségével jól ellensúlyozza a törvény hiányosságait. Csakhogy a szlovákiai állapotok között nem hagyatkozhatunk csak arra, hogy a törvényből adódóan gyenge ombudsmant majd a személyisége fogja erősíteni. Nincs arra garancia, hogy ilyen autoritást választanak biztosnak. Egyáltalán van ilyen személyisége Szlovákiának? Biztos vagyok benne, ám véleményem szerint a képviselők nagyon nehezen tudnak majd megegyezni az ombudsman személyében. A jogvédelmi biztos szlovák állampolgárságú, legkevesebb 35 éves, megfelelő főiskolai végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű személy lehet. A jogi végzettség nem feltétel. Szerintem nem ártana, ha jártas lenne a jogban, feltehetően főleg ezzel kapcsolatos problémákkal fordulnak majd hozzá a polgárok... Egy ember nem győzi majd egyedül a munkát. Az ombudsman inkább a nyilvánosság előtt fog szerepelni, erkölcsi magatartásával, tekintélyével kell eredményt elérnie, medializálnia az ügyeket. A hangyamunkát majd elvégzik a jogászai. Ezért fontos, hogy a csapata jól működjön, hogy megfelelő emberekkel legyen körülvéve. Nem mindegy, hogy munkatársai milyen hatáskörökkel rendelkeznek. A csehországi példa tanulságos lehet számunkra: a cseh ombudsmant ellepték a panaszok, de mivel csak neki van joga bizonyos dolgokhoz, munkatársai nem vállalhatják el egy-egy ügy felderítését, Motejl úr viszont egyedül nem győzi. Ezért javasoltuk, hogy az ombudsman hatáskörei egy részét - szükség esetén - munkatársaira ruházhassa, úgynevezett terepmunkás kisombudsmanokat bízhasson meg. Szlovéniában például az ombudsmani alapszabályzat meghatároz néhány konrét területért felelős helyettest. Ha ilyen egyértelmű példákkal lehet alátámasztani a biztosi helyettes szükségességét, érthetetlen, a kormányjavaslatból ez miért maradt ki. Mert ezzel is gyengíteni akarták az intézményt, hogy ne nagyon zavarhassa a már létező hivatalok köreit. Mert ha csak egyetlen embernek lesz joga a panaszoknak utánajárni, akkor bizony nem sok panaszra jut ideje. Az ombudsmani hivatal az állami költségvetésből kapja a forrásait, és a büdzsé előkészítésében annak a közigazgatásnak, amelyiket ellenőriz, komoly szerepe van. Azaz mennyire lesz független a hivatal? A kötségvetést végső soron a parlament szavazza meg, a törvényhozásban pedig a polgárok, tehát mindannyiunk által választott képviselők kapnak helyet. A büdzséből húszmilliót javasolnak az intézmény kiépítésére. Elég? SS Főleg a kezdetekr ben, amikor az ombudsman hivatala kiépül, a húszmillió koronás költségvetés >. nem sok. * * Ha gyenge, gyakorlatilag semmilyen jogkörrel nem rendelkező intézmény jön létre, akkor még sok is: ez esetben a húszmillió csak ablakon kidobott pénz. Viszont egy erős, a polgároknak igazi segítséget nyújtó ombudsman esetében ez az összeg nagyobb is lehetne. Főleg a kezdetekben, amikor a hivatal kiépül, a húszmillió nem sok. Csehországban az elején nyolcvanmilliót különítettek el erre a célra. Mi van akkor, ha „gyenge ombudsmanunk” lesz? Alapítványuk megkéri az államfőt, ne írja alá a törvényt? Nem hiszem, hogy ebben a kérdésben számíthatunk az elnök úrra. Sajnos, a polgároknak el kell majd dönteniük, szükségük van-e egy újabb pénznyelő hivatalra. De nem adjuk fel, a jövőben biztosan törvénymódosítást kezdeményezünk. Várhatóan februárban választják meg a jogbiztost Végre lesz ombudsman Az MKP megőrizné a környezetvédelmi alapot Ma szavaznak az állami alapok megszüntetéséről ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A parlament tegnap elfogadta az emberjogi biztosról szóló törvényt. Ezzel eleget tett az új alkotmánynak, mely megteremti az ombudsman intézményének létrehozását. Eltérőek azonban a vélemények a leendő kormánybiztos hatásköreinek erejét illetően. Bár a második olvasat során több képviselői indítványt is elfogadtak a honatyák, mely bővítette a biztos hatásköreit, Vladimír Pirošík, az „Erős ombudsmanért” kezdeményezés képviselője szerint a szlovák emberjogi biztos európai társait figyelembe véve inkább a kisebb hatáskörrel rendelkezők közé tartozik. Ennek ellenére örömmel vette, hogy hosszas huzavona után a parlament elfogadta a törvényt. A. Nagy László, az emberjogi és kisebbségi bizottság elnöke, és egyben a törvény előterjesztője szerint nem kell szégyenkeznünk az elfogadott törvény miatt. Elismeri ugyan a civil szervezetek érdemét a törvény gyors elfogadásában, de nem fogadja el értékelésüket az ombudsman hatásköreit illetően. „A szlovákiai emberjogi biztos intézményének jogai összemérhetők a magyarországi ombudsmanéval” - mondta A. Nagy -, „hátránya azonban, hogy míg Magyarországon több területnek, például a kisebbségi jogoknak külön biztosa van, addig Szlovákiában egy, általános hatáskörű intézményt hoztunk létre.” A. Nagy az emberjogi biztos intézményét összehasonlíthatónak tartja a főügyész hivatalával, és szerinte ha megfelelő embert választ a parlament, akkor nem kell tartani attól, hogy sóhivatal jön létre. Atörvény 2002. január l.-jén lép életbe, az ombudsmant valószínűleg februárban választja meg a parlament. (lpj) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ma szavaz a parlament az állami alapok megszüntetését célzó kormányjavaslatról, mert tegnap nem született koalíciós egyezség a kérdésben. A jövő évi költségvetési tervezet is az alapok megszüntetésével számol. A tegnapra tervezett szavazás előtt Köteles László képviselő az MKP nevében javasolta: a környezetvédelmi alapot csak 2003-tól szüntessék meg. A magyar párt a Szlovákiai Városok és Községek Társulásához hasonlóan azzal érvel, hogy az alap bevételei 80 százalékát bírságokból és illetékekből szerzi, nem pedig a költségvetésből kapja, így az egy évvel későbbi esetleges megszüntetése nem befolyásolja a büdzsét, addig pedig számos település környezetvédelmi és környezetgazdálkodási beruházása (például a vezetékes ivóvíz biztosítása) támogatható. Egy másik javaslattal az MKP azt szeretné elérni, hogy az alapok megmaradó bevételeit az egyes minisztériumok - a kormány jóváhagyásával - továbbra is hasonló programok pénzelésére fordíthassák. Peter Baco (HZDS) a mezőgazdasággal összefüggő négy alap megszüntetését odázná el, mert azok felszámolása „népellenes, aszociális és szlovákellenes”. Javasolja, ne szavazzanak a javaslatról, vagy ha mégis megszüntetik azokat, csak 2005- től, vagy 2003-tól. Ugyanakkor több politikus szerint ideiglenes költségvetést eredményezhet az állami alapok fenntartása, mivel a jövő évi büdzsé tervezete már nem számol működtetésükkel. (kár) RÖVIDEN Schuster fizeti a villanyszámlát Pozsony. Saját zsebéből fizeti az elnöki palota kivilágításának villanyszámláját az államfő. Rudolf Schusternek a tavalyi díszkivilágítást sokan felrótták: felesleges cicomákra költi az adófizetők pénzét. (SITA) ANO-bojkott a HZDS-nek Pozsony. Nem vesz részt az ANO a HZDS „NATO: stabilitás, biztonság és együttműködés” című konferenciáján. Pavol Rusko pártjának indoklása egyszerű: Mečiar mozgalma okolható, amiért Szlovákia nem kapott meghívót a NATO-ba. Az ANO emlékeztet: a HZDS nemrég még agresszornak nevezte a katonai szövetséget. (TASR) Önvédelem vagy bűntett? Rimaszombat. Továbbra sem sikerült lezárni egy romaszombati termelőszövetkezet elnöke, Pavol B. ügyét, aki életét féltve júniusban rálőtt négy roma rablóra. Tisztázatlan, hogy tette önvédelemnek vagy bűncselekménynek számít-e. Az elnök előbb a levegőbe lőtt, ám nem tudta elriasztani támadóit, ezután hasba lőtte az egyik romát. (TASR) Szalagavató az Országházban Budapest. A Galántai Magángimnázium idén ünnepli fennállásának 10. évfordulóját. A jubileum alkalmából az iskola úgy döntött, érettségizői szalagavatóját Budapesten az Országházban tartja. A zöld szalagokat holnap délután tűzik fel a Parlament Szent Koronát őrző Kupolatermében. A szimbolikus értékű gesztusra azért ezen az attraktív helyen kerül sor, mert a magángimnázium ezzel is erősíteni szeretné növendékeiben a keresztényi érzületet és a magyarságtudatot, (rv) A parlament nem engedi át a „régi parlamentet" Hol lesz a megyeháza? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlament nem adhatja át az egykori pozsonyi megyeháza épületét az új pozsonyi megyei hivatalnak és a megyei közgyűlésnek - jelentette ki a parlament hivatalvezetője. Vladislav Dzúrik ezzel Ľubo Roman frissen megválasztott pozsonyi megyei elnök felvetésére reagált, aki a megyei önkormányzat számára szeretné megszerezni a Vármegye téri ingatlant. Dzúrik hangsúlyozta, az épületben a parlament félszáz alkalmazottja dolgozik, számos rendezvénynek ad helyt és az Európa Parlament is jelezte, itt szeretné elhelyezni szlovákiai képviseleti irodáját. A több mint 100 millió korona értékű épület helyrehozatalára, illetve állagmegőrzésére 1960 óta 103 millió koronát fordítottak, Dzúrik a történelmi hagyományra való hivatkozással sem ért teljesen egyet, mert az épületnek a szlovák parlamentarizmus történetében is nagy a jelentősége. Azt az elképzelést, hogy az ingatlant jelképes egy koronáért engedjék át az új megyének, a hivatalvezető végképp elveti, mondván, állami vagyon ilyen áron semmi esetre sem kerülhet megyei tulajdonba. (kor) Megszövegeznék a csatlakozási szerződéseket Aznar bízik bennünk TASR-INFORMÁCIÓ Pozsony. Spanyolország ragaszkodik az Európai Unió (EU) bővítéséhez az eredeti menetrend szerint, sőt, már az EU spanyol elnöksége alatt - januártól - megkezdené a csatlakozási szerződések megszövegezését -jelentette ki a madridi kormány miniszterelnöke, miután tegnap tárgyalt szlovákiai kollegájával. Jósé María Aznar hangsúlyozta: országának nem okoz gondot a munkaerőpiac megnyitása az új EU-tagok számára. „Szlovákia kétségkívül a csatlakozás utolsó szakaszába kerül” - fogalmazott a spanyol kormányfő. Mikuláš Dzurinda megjegyezte: reméli, hogy a jövő évi választások után Szlovákiának reform- és integrációpárti, demokratikus kormánya lesz. Aznar válaszában leszögezte: bízik abban, hogy Szlovákiának nem kell majd visszafordulnia az EU felé vezető úton. MEGKÉRDEZTÜK Peter Breiert, a pozsonyi ružinovi kórház pszichiátriai osztályának főorvosát Az egészségügyi miniszter rendeletében december 1-jei hatállyal az Egyetemi Kórház igazgatása alá vonta a ružinovi kórházat, megszüntette jogi önállóságát és leváltotta igazgatóját, A rendelet váratlanul érte az érintetteket, és kaotikus helyzetet teremtett a kórház igazgatásában. Milyen a jelenlegi helyzet a kórházban? Bár a kórház vezetését és alkalmazottait váratlanul érte a pénteken, már munkaidő után átadott határozat, el tudja látni alapvető feladatait. Ön szerint mi volt a hirtelen döntés oka? Mi nem ismeijük ennek az elsietett döntésnek az okát, pontosabban nem látunk semmilyen racionális okot, mellyel meg tudnánk magyarázni. Lehet, hogy a minisztériumnak megvan a maga magyarázata, de mi erről értesítést nem kaptunk. Furcsa, hogy tíz évvel ezelőtt a reform azt jelentette, hogy kisebb, decentralizált kórházakat hoztak létre a kórházak közti verseny kialakulása érdekében, most pontosan ennek az ellenkezője folyik. Az Egyetemi Kórház erősebb lobbija állhat a háttérben? Természetesen. Az Egyetemi Kórház rosszabb, nem megfelelő épületekben, elöregedett műszaki felszereléssel, nagyobb kiadásokkal működik. Nem tartom azonban igazságosnak és valódi reformnak sem, ha egy jól működő kórházat kényszerítenek arra, hogy eltartsa a veszteségeset. Találkoztak már az Egyetemi Kórház vagy a minisztérium vezetésével? Az Egyetemi Kórház igazgatója találkozott a volt kórház főorvosaival, de csak frázisokat mondott az együttműküdésről; beszéde az ötvenes évek pártszónoklataira emlékeztetett. A szakminiszterrel ma találkoztunk, (lpj)
