Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-31 / 298. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 31. Kronológia Népszámlálás, a Mária Valéria híd megnyitása, megyei választások - ez történt a harmadik évezred első esztendejében Belpolitikai események 2001-ben Október 11. - Párkány és Esztergom között Mikuláš Dzurinda és Orbán Vik­tor megnyitotta a Mária Valéria hidat. Lebombázása óta több mint ötven év telt el. (Fotók: Somogyi Tibor és a szerkesztőség archívuma) Mi történt a harmadik évez­red első esztendejében Szlo­vákiában? Erről közlünk átte­kintést az alábbiakban. ÖSSZEFOGLALÓ Január 11. - a Magyar Koalíció Pártját (MKP) felvették az Európai Demokratikus Unió tagjai közé. Január 16. - Jozef Tuchyňa lemon­dott a Demokratikus Baloldal Párt­jának (SDĽ) frakcióvezetői tisztsé­géről, mivel nem őt nevezték ki Pavol Kanis helyére védelmi minisz­terré. Január 17. - a kormány jóváhagyta a regionális és kisebbségi nyelvek európai chartáját. Február 1. - a köztársasági elnök elutasította Karol Martinkának, a pöstyéni gyógyfürdő volt tulajdono­sának kegyelmi kérvényét; tizenöt százalékká emelkedett a villamos energia ára. Február 15. - Martonyi János ma­gyar külügyminiszter látogatást tett Pozsonyban. Február 16. - a Demokrata Párt (DS) besztercebányai kongresszu­sán Ľudovít Kaníkot, a Nemzeti Va­gyonalap volt elnökét választották meg a politikai erő élére. Február 19. - felfüggesztették az el­járást a kábítószer-fogyasztást nyíl­tan beismerő Richard Müller pop­énekes ügyében. BANKRABLÁSOK Február 7. - az Általános Hi­telbank pozsonyligetfalui fi­ókja, zsákmány: 250 ezer ko­rona. Március 15. - a Volksbank pozsonyhidegkúti fiókja, zsákmány: 200 ezer korona. Április 3. - a Volksbank egy másik pozsonyi fiókja, zsák­mány: 1,5 millió korona. Április 14. - a Polnobanka egyik pozsonyi fiókja, zsák­mány: 17 millió korona. Május 4. - a Devin Bank liptóújvári fiókja, a rablót még helyben elfogták. Május 22. - a Tatra Bank egyik nyitrai fiókja, zsák­mány: 250 ezer korona. Július 26. - a Szlovák Taka­rékpénztár naszvadi fiókja, zsákmány: 721 ezer korona. Augusztus 22. - a Poľno­­banka pöstyéni fiókja, a rabló túszokat ejtett, majd megadta magát. Szeptember 28. - az Általá­nos Hitelbank Sečovská Polianka-i fiókja, zsákmány: 300 ezer korona, a rablók ma­gyar állampolgárok voltak. November 7. - az Általános Hitelbank tornaijai fiókja, zsákmány: 1,5 millió korona, ezt a rablást is ez előbbiekben említett magyarországi bűnö­zők követték el. December 7. - a Szlovák Ta­karékpénztár egyik pozsonyi fiókja, zsákmány: 170 ezer korona. December 13. - a takarék­­pénztár újabb fővárosi fiókja, zsákmány: 200 ezer korona. Február 23. - a parlament elfogad­ta az alkotmány széles körű módo­sítását, a jelen levő 148 képviselő közül 90-en igennel, 57-en nem­mel szavaztak, egy honatya tartóz­kodott a voksolástól; meggyilkol­ták Ján Korecet, a Nagyszombati Atomenergetikai Kutatóintézet fő­igazgatóját. Március 2. - a kormánykoalíciós pártok jóváhagyták a 12-es megyei rendszert. Március 8. - az államfő aláírta az alkotmány módosítását. Március 26. - az MKP elítélte a szlovákiai és magyarországi kisebb­ségellenes megnyilvánulásokat. Március 30. - a parlament nem vonta meg a bizalmat Csáky Páltól; a kisebbségi miniszterelnök-helyet­tessel szembeni ellenzéki beadványt csak 41-en támogatták. Április 1. - a kabinet a 12-es megyei beosztást fogadta el. Április 17. - a Moszkva melletti Ivanovóban Anna Malíková, a Szlo­vák Nemzeti Párt (SNS) elnöke há­zasságot kötött Alekszandr Belo­­uszov orosz vállalkozóval. Április 18. - kiderült, a kameruni kormány semmit nem tud arról, hogy konzulátust működtetett Po­zsonyban; a demokrata párti Peter Zajac lemondott képviselői mandá­tumáról. Április 19. - Ivan Mikloš gazdasági miniszterelnök-helyettes belépett a Szlovák Demokratikus és Keresz­tény Unióba (SDKÚ). Április 23. - Mikuláš Dzurinda szlo­vák és Orbán Viktor magyar kor­mányfő megállapodást írt alá a ha­tár menti együttműködésről és a somoskői vár megnyitásáról. Május 7. - Vladimír Mečiar, a De­mokratikus Szlovákián Mozgalom (HZDS) és Anna Malíková, a Szlo­vák Nemzeti Párt elnöke az ellen­zéki együttműködés javításáról tárgyalt. Május 9. - leváltották Vincent Da­niel roma kormánybiztost, helyére Klára Orgovánová került június 20-án. Május 15. - Peter Zajac, Peter Tatár, Peter Osuský és František Šebej kilé­pett a Kaník-féle Demokrata Párt­ból, majd létrehozta a Polgári Kon­zervatív Pártot. Május 21. - a rossz anyagi helyzetre hivatkozva nem nyitottak ki a gyógyszertárak. Május 24. - a törvényhozás bizal­mat szavazott Ivan Mikloš gazdasá­gi miniszterelnök-helyettesnek. Május 25. - Rudolf Schuster parla­menti felszólalásában élesen bírálta a kormány és a miniszterelnök munkáját. Május 26. - Pavol Ruskót, a Markíza televízió tulajdonosát vá­lasztották meg pártelnökké az Új Polgár Szövetségének (ANO) alaku­ló kongresszusán. Május 31. - Ivan Šimko belügymi­niszter leváltotta Ján Pipta rendőr­főparancsnokot és Jaroslav Ivort, tárcája vizsgálati főosztályának ve­zetőjét. Június 2. - újra Pavol Hamžíkot vá­lasztották meg a Polgári Egyetértés Pártjának (SOP) elnökévé. Június 5. - ismét lényegesebb elő­rehaladás nélkü zárultak a dunai vízerőműről tartott szlovákt-magyar megbeszélések. Június 11. - Mikuláš Dzurinda és Orbán Viktor informális találkozó­ján az EU-csatlakozásról volt szó. Június 12. - a parlament nem von­ta meg a visszaéléssel gyanúsított Gustáv Krajči volt belügyminiszter képviselői mentelmi jogát. Június 19. - a törvényhozás ratifi­kálta a kisebbségi nyelvi chartát. Június 25. - a bécsi sajtóintézet fel­kérte az államfőt, hogy vonja vissza azt a feljelentést, amelyet Aleš Krátky, a Nový čas munkatársa ellen tett a májusi parlamenti expozéját bíráló cikk miatt. Július 3. - Mikuláš Dzurinda a parlementben a 12-es megyei be­osztás mellett szállt síkra. Július 4. - a törvényhozás nagy többséggel az ellenzék által támo­gatott 8-as rendszert hagyta jóvá. Július 5. - a parlamenti döntés mi­att az MKP elnöksége összehívta a párt országos tanácsának rendkívü­li ülését. Július 6. - rendőrök halálra verték az 51 éves Karol Sendreit Nagy­­rőcén; az ügyet az év végéig nem si­került lezárni. Augusztus 6. - az MKP vezetősége javasolta az országos tanácsnak, hogy hagyja jóvá a kormányból való kilépést. Augusztus 25. - az MKP országos tanácsa úgy döntött, hogy a párt mégsem távozik a koalícióból. Szeptember 19. - zárva maradtak a magánorvosi rendelők. Szeptember 27. - a Garamszentke­­reszti járásban találták az első BSE- fertőtött szarvasmarhát Szlovákiá­ban. Az állatorvosnő nem várta meg a kötelező vizsgálat eredményét, így 22 ldlogrammot értékesítettek az ál­lat húsából. Október 3. - a kormány elfogadta a 2002. évi költségvetést. Október 5. - Ján Slota lett a Valódi Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Október 9. - a jogtalan jutalmak ügyében végleg beszüntették a Vla­dimír Mečiar volt kormányfő ellen folytatott vizsgálatot. Október 13. - az MKP országos ta­nácsa a kormányban maradás mel­lett döntött. Október 17. - halálos fenyegetést kapott az államfő és felesége. Október 18-20. - Mádl Ferenc ma­gyar államfő hivatalos szlovákiai lá­togatáson. Október 22. - George Bush ameri­kai elnök köszönetét fejezte ki a szlovák vezetőknek, amiért részvé­tüket nyilvánították a szeptember 11-i terrortámadások után; Szlová­kiában is egyre több antraxgyanús küldemény bukkant fel. Október 30. - közzétették a tavaszi népszámlálás eredményeit; a ma­gyarok száma az utóbbi tíz évben 47 ezerrel csökkent. Október 31. - Füleken bukkantak rá a második BSE-fertőzött szarvas­­marhára. November 10. - a Keresztényde­mokrata Mozgalom (KDH) bemu­tatta annak a toleranciaszerződés­nek a javaslatát, amely lehetővé ten­né, hogy a 2002. évi parlamenti vá­lasztások után kisebbségi, jobbolda­li kabinet kormányozza az országot. November 11. - kergemarhakór Losonctamásiban, a harmadik fer­tőzött állat. November 17. - a Demokratikus Baloldal Pártjának új elnökévé az ortodox kommunistának tartott Pavel Koncoš földművelési minisz­tert választották meg. November 24. - újabb BSE-fer­­tőzött szarvasmarha, ezúttal Nyit­­rabánya közelében. November 27. - megalakult a Slota-féle nemzetiek parlamenti klubja, az új párt végül indulhatott a megyei választásokon, előzőleg ugyanis a Legfelsőbb Bíróság felfüg­gesztette a párt regisztrálását. December 4. - a parlament elfo­gadta az ombudsmantörvényt. December 6. - a parlament jóvá­hagyta azt a jogszabályt, amelynek értelmében megszűnik az állami alapok többsége. December 13. - a törvényhozás elfogadta a 2002. évi költségve­tést, a hiányt 38 milliárd koronára tervezik. A megyeielnök-választások eredménye Pozsony 1. Ľubo Roman* (SDKÚ-KDH-ANO-MKP-DS) 56,49% 2. Milan Čič (HZDS-Smer-SDĽ-SOP-SZS) 32,97% Nagyszombat 1. Peter Tomeček (HZDS-Smer-SOP) 61,48% 2. Kvarda József (MKP) 38,51% Trencsén 1. Štefan Štefanec (HZDS) 67,92% 2. Anna Záhorská (SDKÚ-KDH-DS) 32,07% Nyitra 1. Milan Belica (HZDS-SDĽ-Smer-SOP-Stred) 61,37% 2. Fehér Miklós (MKP) 38,62% Zsolna 1. Jozef Tárcák (HZDS) 80,31% 2. Anna Maliková (SNS) 19,68% Besztercebánya 1. Milan Marčok (HZDS-Smer) 52,36% 2. Jozef Mikuš (SDKÚ-KDH-ANO-DS) 47,63% Eperjes 1. Peter Chudík (HZDS-Smer) 50,11% 2. Juraj Kopčák (SDKÚ-KDH) 49,88% Kassa 1. Rudolf Bauer (KDH-DS-ANO) 59,38% 2. Alojz Engliš (HZDS-SDĽ-SOP) 40,61% *Már a december elsején tartott első fordulóban megválasztották. A második körre december 15-én került sor. Az MKP a 401 megyei képviselői hely csaknem 21 százalékát szerezte meg. ÉRDEKESSÉGEK, SZTORIK Rudolf Schuster Politikusok talpon volt Az álamfő 11 országban tett láto­gatást, ezenkívül tíz alkalommal járt még külföldön munkavizi­ten. A Grassalkovich-palotában 60 személyiséget és 90 külföldi delegációt fogadott, s hat állam­fővel is tárgyalt. A reprezentációs keretből havonta átlagosan 94 ezer koronát használt fel az elnö­ki iroda. Az államfő legemlékeze­tesebb külföldi útja a kalandok­ban bővelkedő nyári dél-ameri­kai expedíciója volt. Itthon két­szer is műtötték: szürke hályogot távolítottak el a szeméről, és mű­szemlencsét ültettek be. Rudolf Schuster államfő anakon­­dát is látott a dél-amerikai dzsungelben Felfüggesztett büntetés Március 29. - a Legfelsőbb Bíró­ság megállapította, hogy a kato­nai igazságszolgáltatási szervek törvényt sértettek, amikor Szlo­vákiában beszüntették az eljárást Alojz Lorenc ellen (a kommunis­ta titkosrendőrség utolsó'vezető­­jét a rendszerváltás után elítélték Csehországban, azonban szlovák állampolgárként sosem töltötte le a kiszabott négy évet). Október 16. - Lorenc ismét a Pozsonyi Körzeti Katonai Bíró­ság elé került; kijelentette, hogy ártatlannak érzi magát. December 5.-15 havi, felfüg­gesztett szabadságvesztésre ítélték a volt rendőr tábornokot. Alojz Lorenc megúszta és balesetek Június 15. - közlekedési baleset részese volt a Rudolf Schuster államfőt szállító gépkocsikonvoj Bazin közelében; néhány elnöki limuzin frontálisan ütközött egy Škoda Feliciával. A szeren­csétlenségben az államfői iroda hat munkatársa, a Škoda veze­tője és Rudolf Schuster orvosa sérült meg. Augusztus 31. - Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő kí­sérete Jugoszláviában szenve­dett balesetet. A tömeges ka­rambolban két személy életét vesztette: a szlovák gazdasági minisztérium egyik osztályveze­tője és egy szerb gépkocsiveze­tő. A pozsonyi kormányfő sérü­lés nélkül úszta meg a szeren­csétlenséget. Mikuláš Černák felmentése Október 5. - bizonyítékok hiá­nyában a Besztercebányai Kerü­leti Bíróság felmentette a gyil­kosság és túszejtés vádja alól a közép-szlovákiai alvilág főnöké­nek tekintett Mikuláš Cernákot valamint a maffiafőnök két tár­sát. A maffiavezémek ezért csak azt a nyolc és fél évet kell leülnie, amelyet zsarolás miatt február 7-én a Legfelsőbb Bíró­ság szabott ki. Mikuláš Černák. Néhány év múlva ismét szabadlábra kerül a rettegett bűnöző. Leszámolások az alvilágban Augusztus 29. - Iglón kivégez­ték a 37 éves M. N.-t, akit a szlo­vákiai alvilág egyik főnökének tartottak. A profi gyilkos né­hány lépésről fejbe és szíven lőt­te a férfit, amikor az éppen ki­szállt Mercedeséből. Szeptember 1. - Agyonlőtték Diószegen a 38 esztendős J. K. magánvállalkozót. Az ismeret­len tettes egy segédmotoron ér­kezett, és közvetlen közelről egy lövést adott le áldozatára. A fér­fi röviddel kórházba szállítása után belehalt sérülésébe. SZEMÉLYCSERÉK A KORMÁNYBAN Kanis Pavol Hamžík Ladislav Pittner Január 2. - távozott Pavol Ka­nis védelmi miniszter, a „sze­rencsétlen szerencsejátékos''. Nem tudott megfelelő magyará­zatot adni arra, miből telt neki több milliót érő ház építésére. Helyére Jozef Stank került. Május 4. - leváltották Pavol Hamžík miniszterelnök-helyet­test az uniós pénzek körül a kormányhivatalban kirobbant botrány miatt. A számvevőszék végül nem állapított meg tör­vénysértést. Brüsszel december­ben feloldotta a Pozsonnyal szemben bevezetett pénzfel­használási tilalmat. Mária Kadlečíková lett Hamžík utóda. Május 14. - lemondott Ladislav Pittner belügyminiszter. Lépé­sét azzal indokolta, hogy a kor­mánykoalíció baloldali tagjai ki­fogást emeltek munkájával szemben. Kisebb huzavona (Ján Čarnogurský igazságügy-mi­niszter ideiglenes megbízása) után Ivan Šimko került a bel­ügyi tárca élére.

Next

/
Thumbnails
Contents