Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-28 / 296. szám, péntek
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 28. Kitekintő - hirdetés Az ország népessége nemcsak etnikumában, vallásában, hanem életmódjában is megosztott; az eltérő szokások, értékrendek megnehezítik a háború utáni megbékélést Afganisztán, a harmincnyelvű ország Pár hét telt csak el a Bonn- Petersbergben aláírt Afganisztán-megállapodás óta, és máris belső konfliktusok nehezítik az ország politikai irányításának kialakítását. Az üzbég hadúr, Dosztum tábornok kijelentette: bojkottálni fogja az ideigenes kormányt, mert abban - szerinte - nem kapott megfelelő képviseletet a csoportja. AL GHAOUI HESNA Az ország rendkívül vegyes etnikai összetételét figyelembe véve feltehető, hogy a jövőben sem lesz könnyű a számos népcsoport igényeit összehangolni. A nyugati afgán törzsek (a duráni, a térin és a ghilzai), a keleti afgán törzsek (a berdurániak) és az indusi afgán törzsek (a daulekhail, a gandepur, a mainkhal, a barbar, a storiani és a marvar) még számtalan további törzsekre, nemzetségre és vérségre oszlanak, s mind-mind eltérő szokásokkal, életmóddal, érték- és jogrendszerrel bír. A 26 millió lakosú ország területén majdnem egy tucat etnikai csoport él, amelyek több mint harminc nyelvet beszélnek. Régebben a legnagyobb lélekszámú etnikumok - a pastuk, a tádzsikok, a hazarák és az üzbégek - kiegyensúlyozott hatalommegosztás mellett viszonylagos békében éltek, ám a folyamatos háborúskodás folytán ez megszűnt, és állandósultak köztük a konfliktusok. Ez részben amiatt van, hogy a rendkívül szegény országban élethalál kérdése az ország szűkös anyagi javai feletti ellenőrzés megszerzése. Az évek óta tartó háborúk tönkretették a vízrendszert, a telefonrendszert, lerombolták a szennyvízcsatornákat. Az ország jelentős része éhezik. Mindennapossá váltak a fegyveres harcok a törzsek között, amelyek egymást fosztogatják az élelemért. Afganisztán gazdasága romokban hever, az utóbbi évtizedekben bevételeinek nagy része - mint a világ legnagyobb ópiumtermelő or-Törvényszerűek a konfliktusok a farmerek és a nomádok között. szágának - kábítószer-termelésből és -csempészetből származott. A tálibok - ráérezve az ebben rejlő rengeteg pénzre - mintagazdaságokban tanították a gazdákat az ópiumtermelés rejtelmeire, a befolyó pénzeket pedig fegyverkezésre és a polgárháború finanszírozására fordították. Az országban a feszültségek nemcsak az etnikai megoszlásnak, hanem a vallási ellentéteknek is betudhatóak. A többségi szunnita muzulmán lakosság, amely a népesség 84 százalékát teszi ki, kevés vallási türelemmel viseltetik a kisebbségi síita - főként hazara - muzulmánok iránt, arról nem is beszélve, hogy uralmuk alatt a szintén szunnita tálibok az országban egykor néhány ezres zsidó, hindu és szikh kisebbségi közösségeket száműzetésbe kényszerítették. Az afgán népesség nemcsak etnikumában, vallásában, hanem életmódjában is megosztott, hiszen egyaránt élnek az országban városi iparosok, kézművesek, falvakban letelepedett földművesek és folyamatosan vándorló nomád állattartók. Ezen utóbbiak - akiknek a számát 2,5 millióra becsülik - sátrakban élnek, élelmüket, ruházkodásukat az állatok teje, húsa, gyapja és bőre biztosítja. Közösségeikben a nők - valószínűleg a vándor életforma miatt - sokkal szabadabban élnek, mint a falvakban, városokban. A nomád csoportok a nyarakat a hegységek fennsíkjain legeltetéssel töltik, télire pedig a völgyekbe húzódva letáboroznak, így évente kétszer kell átvonulniuk a falvakon. A két merően eltérő életmód miatt törvényszerűek a konfliktusok a farmerek és a nomádok között, de próbálják a helyzetből fakadó előnyöket kiaknázni: az átvonuló nyájak trágyáját a föld termékenyebbé tételére használják fel. Ilyenkor beindul a cserekereskedelem is: a juhpásztorok teáért, búzáért gyapjút és tejtermékeket adnak a termelőknek. A földeken a férfiak főként búzát és gyümölcsöket termesztenek, sokszor az asszonyok is segítenek nekik a betakarításkor. A gyermekeket is korán munkára fogják: az ő gondjuk az álla'tok - és a kistestvérek - őrzése. A vidékiek életének és értékrendjének a központjában Hazara asszony ruhát mos egy barlangbejáratnál (Fotó: Reuters) KARÁCSONY UTÁN IS JÁTSSZON A TIPOSSZAL Ilyen még nem volt! Rekord nagyságú JACKPOT a Športka 1. húzásában 58 600 000 Sk a 2. húzás Jackpotja pedig - 7 900 000 Sk Nem baj, ha nem sikerült karácsonykor, a lehetősége még mindig megvan, már most vasárnap milliomos lehet. A 2001. december 50-én. vasárnap a ŠPORTKA I. díjainak várható nyereménye 46 500 000 korona Próbákozzon kitartóan, az év utolsó hetében is Önre mosolyoghat a szerencse. 2002-ben is sok szerencsét kíván a fogadáshoz a TIPOS, az ön szerencsés tippje TÁDZSIKISZTÁN KASMÍR PAKISZTÁN Pastuk 38% □ Tádzsikok 25% Hl üzbégek 8% ■ Hazarák 19% Hí Egyéb 10% INDIA TÜRKMENISZTÁN IRÁN a vallás és a család, a törzs becsülete áll. A még létező kézművesipar és a kereskedelem főként a nagyobb városokban, Kabulban, Kandahárban található, ahol még él a tradicionális manufakturális textilipar, a szőnyeg- és bútorgyártás. Az országban található földgáz- és kőolajkészletek jórészt kiaknázatlanok. A polgárháború kezdetekor Kabul és a városok lakossága folyamatosan nőtt, a vidéken tomboló harcok miatt itt kerestek menedéket az emberek. Miután Kabult is állandó támadások, bombatalálatok érték, a folyamat megfordult, és inkább vidékre kezdett vándorolni a lakosság. Rengetegen menekültek a szomszédos országokba is. Hárommillió ember áramlott át Pakisztánba, másfél millió Iránba. A polgárháborúk okozta káoszt és a belpolitikai viszályokat használták ki a tálibok, és 1996-ra - két esztendő leforgása alatt - magukhoz ragadták a hatalmat majdnem az ország egész területén. A tálibok többnyire pastu nemzetiségűek, és amellett, hogy szunnita muzulmánok, eszméik főleg a pastu törzsi hagyományokra épül-, nek. A tálibok ellen harcoló Északi Szövetség (ÉSZ) elsősorban szintén szunnita tádzsikokból áll, de jelentős az üzbég jelenlét is a szövetségben. A síita hazarák csupán Egyértelmű volt: a szövetségnek kulcsszerepet kell kapnia a vezetésben. laza szálakkal kötődnek hozzájuk. Az ideiglenes kormány megalakítása előtt már egyértelmű volt, hogy a szövetségnek kulcsszerepet kell kapnia a vezetésben, ezért is állíthatja az ÉSZ saját emberét a külügyminiszteri és a belügyminiszteri posztra egyaránt. De a pastukat - mint az ország legnépesebb etnikai csoportját - sem lehetett kihagyni a tervezésből, így (egyéb adottságainak köszönhetően is) a pastu Hamid Karzai tűnt a legalkalmasabbnak a kormányfői posztra. A tálibok lehetséges részvételéről is folytak tárgyalások, és bár Rabbani, az ESZ vezetője hajlandó lett volna „egyes, mérsékeltebb tálib vezetőkkel” tárgyalóasztalhoz ülni, tálib részről senkit sem hívtak meg a bonni konferenciára. Az egyezmény értelmében megalakuló ideiglenes kormány komoly kihívások elé néz, ha nem akarja, hogy ismét megtörténjen az, ami 1989-ben: akkor számos, a szovjetek kivonulása után kötött megállapodás összeomlott, a most ismét kormányt alakító felek egymás után rúgták fel egyezményeiket. Ráadásul a különböző népcsoportok viszonya az elmúlt hónapok hadműveletei alatt sem volt felhőtlen; néhány fegyveres konfliktusról még ma sem derült ki, pontosan mely etnikumok csaptak össze a harcokban. NÉPEK,TÖRZSEK, SZOKÁSOK Pastuk (38%)* Mint Afganisztán domináns etnikai csoportja, ők teszik ki az ország lakosságának mintegy negyven százalékát. (Legalább ennyi pastu él Pakisztánban is, miután az afgán-pakisztáni határ meghúzása kettévágta a pastuk földjét.) Eredetileg a Hindu-kus hegységtől délre fekvő területen éltek, de ma már az ország minden részén találhatóak pastu csoportok. Törzsi szervezetben élnek, és szigorú törzsi hagyományok határozzák meg mindennapjaikat, amelyek részben alapot szolgáltattak a tálibok fundamentalizmusához. Jelentős részük mezőgazdasági termelő, és falvakban letelepedve él, de sokan közülük nomád állattartókként vándorolnak. A pastu nyelvet beszélik, amely az indoiráni nyelvek keleti családjához tartozik. Ez az ország egyik hivatalos nyelve. A legtöbb pastu az iszlám többségi szunnita irányzat híve. Tádzsikok (25%) Iráni eredetű népcsoport, Afganisztán második legnagyobb etnikai csoportja. (Régebben ók alkották a legnagyobb csoportot.) Elsősorban az ország északkeleti részén, a Kabul feletti völgyekben és Hérát környékén élnek. Ők - a pastukkal ellentétben - nem oszlanak törzsekre. Elsősorban földművesek, kézművesek és iparosok, de vannak tádzsikok, aldk félnomád állattartókként élnek a Hindu-kus hegységben. A szintén indoiráni dari nyelvet beszélik, amely azonban nem azonos a Tádzsikisztánban használatos tádzsik nyelvvel. Ez Afganisztán másik hivatalos nyelve. (A legtöbb városban többen beszélik a darit, mint a pastut.) Ők is szunnita muzulmánok. Hazarák (19%) Afganisztán harmadik legnagyobb etnikai csoportja. Elsősorban az ország középső, hegyvidékes részén, Mazari-Sarifban és Kabulban élnek. A legtöbbjük földművelő vagy juhász. Bár őseik Északnyugat-Kínából származnak, az archaikus perzsa nyelvet beszélik. Miután nyolcvan százalékuk síita, a szunnita muzulmán többségű országban rengeteg megkülönböztetés éri őket. Üzbégek (8%) A Hindukus hegységtől északra fekvő sztyeppéken élő, török népek közül övéké a legnagyobb csoport Afganisztánban. Elsősorban földműveléssel, mezőgazdasággal foglalkoznak. Legtöbbjük az üzbég nyelvet beszéli. A többségi szunnita irányzat hívei. Türkmének* Szintén török nép. Elsősorban Türkmenisztán határa mentén élnek, az ország északnyugati részén. Türkmén nyelven beszélnek. Kirgizek* Szintén a török népek közé tartozik. Az ország északkeleti felén, a Vakhan-folyosó területén. Főként nomád életmódot folytatnak. Egyéb kisebbségek** Nurisztániak, beludzsok, ajmakok, herátiak, bráhúik, zsidók, hinduk és szikhek. * Etnikai megoszlás az összlakossághoz képest, 1999-es adatok ** A fenti (pastu, tádzsik, hazara, üzbég) népcsoportokon kívül élő összes egyéb népcsoportok összesen 10%-ot tesznek ki. (n-g) VK-10
