Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-28 / 296. szám, péntek

6 Gazdaság és fogyasztók ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 28. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Konkurenciaharc a pénzpiacon Pozsony. A Banka Slovakia az idei évet a tavalyihoz hasonló gazdasági eredménnyel, 27 millió koronás brutó nyereség­gel zárja. A pénzintézet képvi­selői szerint a stagnáláshoz a bankpiacon tapasztalható kon­kurenciaharc erősödése járult hozzá. Ez az egyik oldalon a ki­adások csökkentésére ösztönzi a bankot, a másik odalon kény­telenek újabb fiókokat nyitni, hogy részesedésüket megőrizzék. (SITA) Nálunk is hódít a mobiltelefon Pozsony. Az EuroTel mobiltele­fon-szolgáltató jövőre 45%-osra szeretné növelni piaci részesedé­sét - nyilatkozta Jozef Barta a cég vezérigazgatója. Szerinte jö­vőre csaknem minden második szlovákiai lakosnak lesz már mo­biltelefonja. (SITA) Dotált városi közlekedés Pozsony. Jövőre 1,53 milliárd korona jut az állami költségve­tésből az öt kiemelt városi közle­kedési vállalatnak. A legnagyobb támogatást jövőre is a Pozsonyi Közlekedési Vállalat kapja, össze­sen 897,5 millió koronát. Kassa 372,6 millió koronát kap, míg a fennmaradó összeget Eperjes, Zsolna és Besztercebánya között osztják szét. (SITA) Támogatás a volt munkanélkülieknek Pozsony. A munkaügyi hivata­lok januártól megtérítik a mun­kába járás utazási költségeit azoknak a munkanélkülieknek, akiknek sikerült munkát talál­niuk és korábban legalább 12 hónapig voltak a hivatal nyil­vántartásában. A legfeljebb 1500 koronás havi támogatást egy éven keresztül nyújtja a hi­vatal. (SITA) Külföldi befektetők Szlovákiában Pozsony. Szlovákiába az idei év első kilenc hónapjában 28,691 milliárd koronányi közvetlen külföldi befektetés érkezett, amivel a külföldi befektetések összege elérte a 203,531 milli­árd koronát. A befektetések több mint 60%-a a bankszférába irányult. Regionális tekintetben továbbra is Pozsony vezet, amely a befektetések 81%-át vitte el. A legnagyobb beruházó továbbra is Ausztria. (TASR) Januártól argentino Buenos Aires. Az argentinóról - mint a pesó és a dollár mellett Argentína harmadik fizetőesz­közéről - a hét végéig dolgoz­nak ki törvényt. Az argentinóra nem kevesebb feladat hárul, mint az ország fizetőképességé­nek biztosítása. Az új pénznem januárban kerül forgalomba, bár a nyomdai kapacitással egy­előre gondok vannak. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. december 28-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,739 Magyar forint (100) 17,413 Angol font 70,191 Német márka 21,852 Cseh korona 1,328 Olasz líra (1000) 22,073 Francia frank 6,516 Osztrák schilling 3,106 Japán len (100) 36,800 Spanyol peseta (100) 25,687 Kanadai dollár 30,309 Svájci frank 28,847 Lengyel zloty 12,134 USA-dollár 48,416 A Szlovák Villamos Művek az idén sem feledkezett meg a rászorulókról: karitatív programja keretében három kerekes székkel ajándékozott meg három gyereket. (Fotó: archívum) Szlovákiai gazdaság 2002-ben: Kényszerítő tényezők híján valószínűleg nyugodt választási év elé nézünk Elhalasztott (nagy) áremelések A munkanélküliség az egyedüli mutató, amelyben jövőre sem várható komolyabb javulás. (Archívum) Pozsony. Jövőre nem kell tartani nagyobb gazdasági megrázkódtatásoktól, sőt nyugodt választási év elé né­zünk, mivel a kormány elha­lasztott minden lehetséges hangulatromboló intézke­dést. TUBA LAJOS Nálunk az árakra - beleértve a központilag szabályozott árakat is - még nem jellemző, hogy azok tartalmaznák a termelési költsége­ket és a tisztességes hasznot. Ezért néhány nagy áremelési hullám még előttünk van. A víz-, gáz-, és villanyfogyasztásban alig van le­hetőségünk a takarékoskodásra, így az elmúlt három év áremelései jeíentősen befolyásolták a csalá­dok anyagi lehetőségeit. A válasz­tási év ilyen szempontból lélegzet­vételnyi időt jelent majd - jövőre mindössze a nagyfogyasztók gáz­árait emelik. Ez ugyan a távfűtés miatt „begyűrűzik” a lakosság egy részéhez, de ismerjük el: nagyon furcsa helyzet, hogy olyan cégek is, mint a Slovnaft vagy a Duslo még mindig az indokoltnál olcsób­ban jutnak a földgázhoz. Ebben a Nyugodt év elé nézünk az infláció kapcsán is. tekintetben azonban különösebb okunk nincs az örömre, hiszen a jövő ősszel hatalomra kerülő kor­mány éppen azzal bizonyíthatja majd, hogy populizmus helyett ko­moly szándékai vannak az ország­gal, hogy közzéteszi a 2003 elejé­től érvényes központi áremelése­ket. Bár a kormány most nem emel, megteszik ezt mások: a Szlo­vák Távközlési Vállalat (ST) így ké­szül a piac 2003-as nyitására, ja­nuártól többe kerül majd a cigaret­ta és a dohányáru, de magasabb lesz a hulladékszállítási díj is. Ennek ellenére nyugodt év elé né­zünk a leginkább zsebpróbáló makrógazdasági kategória, az inf­láció kapcsán is. Az általában leg­józanabb becsléseket készítő jegy­bank a fogyasztói árszint legfel­jebb 5 százalékos emelkedésével számol. De az alsó becslési határ 3,5 százalék, ami lassan már egy uniós tagsági ambíciót vetítene elénk. Persze az sem elhanyagol­ható, hogy így a pénzünkért az év végén szinte ugyanannyit vásárol­hatnánk, mint manapság és a mai banki kamatok mellett pedig a megtakarításaink legalább a reál­értéküket megőriznék. Makroszin­ten valami hasonlóra számítha­tunk a fizetések terén - a jegybank ezzel kapcsolatban arra figyelmez­tet, hogy a pénzkiáramlás megkö­zelítőleg 6 százalékos bérszint­­emelkedésig követné a termelé­kenység növekedését. Vagyis, ha a bérek ennél nagyobb mértékben növekednek, akkor az már inflá­ciógerjesztő hatású lenne. A 6 szá­zalékos emelkedés egyébként a jö­vő év végére 12 800 korona körüli átlagbért jelentene. A többi makrogazdasági mutató közül a 3,5-3,8 százalékosra ter­vezett gazdaságbővülés (GDP- emelkedés) a realitások ismereté­ben örvendetesnek számít ugyan, de a még mindig nagyon messze található uniós szint ettől még ép­pen csak nem távolodik tőlünk. Egyre szimpatikusabbak viszont a növekedés kiváltó tényezői: húzó ágazatnak az új értékeket teremtő hazai ipari beruházások és a lakos­ság fogyasztása számítanak. Ezzel visszaesés nélkül átvészelhető az az időszak, amíg - becslések sze­rint az év vége felé - végetér a nyu­gat-európai recesszió és újra ma­gához tér a korábbi évek húzóága­zatának számító export. Egyedüli mutató, amelyben jövőre sem vár­ható komolyabb javulás, az a mun­kanélküliség. Kár, hogy a parla­mentben nem ment át az a javasat, amely szerint a hosszabb ideje el­helyezkedni képtelen személyek a községükben elvégzett közmunká­val tették volna hasznossá magu­kat. A javaslat elfogadása valószí­nűleg módosította volna a munka­nélküliségi mutatót is. A jövő év következő nagy kérdése a korona stabilitása. A jegybank szerint a fő kockázati tényezőnek nem a továbbra is hatalmas külke­reskedelmi deficit számít. A nem­zeti bankvezetői leginkább a hazai politikai helyzettől és a világgaz­daság alakulásától tartanak, ha az a kettő nem romlik lényegesen, az euróhoz képest stabil árfolyamra számítanak. Az idei évre tervezték, de várható­an 2002 lesz a privatizáció éve. A Nemzeti Vagyonalap (FNM), amely idén csak hitelek felvételével volt képes 22 milliárd koronát for­dítani lakossági kötvényei kifizeté­sére, jövőre 202,4 milliárd koronás költségvetéssel számol. Ennek kb. küencven százaléka a gázművek pivatizációjából származik majd. Ezzel kapcsolatban mindenki opti­mista, hiszen néhány napja a ke­vésbé lukrativ cseh testvérvállala­tot a tervezettnél többért sikerült Bár a kormány most nem emeli az árakat, te­szik ezt helyette mások. eladni. A FNM vezérei egyelőre azt ígérik, hogy tartják magukat az ed­digi koncepcióhoz és ezt a pénzt csak hosszú távú célokra költik: 97 milliárd koronát az eddig felhal­mozott államadósság törlesztésére, 55 milliárd koronát pedig a nyug­díjreformra. Az államadósság kö­zel 100 milliárdos lefaragása csak első látásra tűnik komoly összeg­nek. Elég arra gondolunk, hogy csak az állami költségvetés évente több mint 30 milliárd koronás hi­ánnyal gazdálkodik és ehhez járul még az összes állami ellenőrzés alatt álló ágazat (egészségügy, ál­lami nagyvállalatok stb.) által évente produkált rejtett veszteség. A deficitnek csak átfogó reformok­kal lehetne elejét venni, ilyesmire azonban jövőre - választási év lé­vén - nem nagyon számíthatunk. Halvány remény talán az új nyug­díjrendszer - eredetileg idénre ígért - első pillérének bevezetésére van, de ez is legfeljebb a nyugdíjre­form előszelének tekinthető. A gazdaságot befolyásoló kor­mányintézkedések sorában figye­lemre méltó, hogy talán közzéte­szik dotációkkal kapcsolatos infor­mációkat - erre állítólag az eddig legnagyobb donor, a földművelés­­ügyi miniszter is ráállt. Emellett még sok világmegváltó koncepciót is el kell majd viselnünk. Úgy tűnik ugyanis, hogy ez a kormánygarni­túra sem tud ellenállni a csábítás­nak, miszerint hároméves kivárás után a távozása előtt még egy sor nagy koncepciót tegyen le az asz­talra, emelyekből az utánunk kö­vetezők szinte semmit sem hasz­nosítanak. A Transpetrol 209 koronáért jutott hozzá a részvények darabjához, amit most 160 koronáért adott el Titokzatos tulajdonos a VSŽ-ben ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Kelet-szlovákiai Vas­mű (VSŽ) 21,24 százalékos rész­vénycsomagjának az új tulajdono­sát továbbra is homály fedi, nevét valószínűleg csak a Pozsonyi Ér­tékpapírközpont megnyitását kö­vetően, január második hetében ismerhetjük meg. A Transpetrol még december 21-én vált meg a részvénycsomagtól 559 millió koronáért, ez volt ugyanis a Transpetrol magánosításának az egyik feltétele. Vevője azonban az­óta ismeretíen, és nincs minden rendben az árral sem. Míg koráb­ban a Transpetrol 209 koronáért ju­tott hozzá a részvények darabjához, most 160 koronáért adott túl raj­tuk. A 3,5 millió részvényből álló csomag esetében ez 170 millió ko­ronás különbséget jelent. Anton Bidovský, a VSŽ elnöke szerint cége saját részvényeiért 200 koronát ajánlott, ennek ellenére nem nekik adták el a csomagot. Czucz István, a Transpetrol vezérigazgatója ta­gadja Bidovský állítását. Szerinte a VSZ vezetése vételi szándékát nem tárgyalta meg a cég felügyelőtaná­csával, amely engedélye nélkül ez nem tehet ajánlatot a részvények megvételére. Czucz szerint a Transpetrol decemberben csak két vételi ajánlatot kapott, az egyik 200, a másik 130 koronára szólt. A 200 koronát ajánló cég azonban visszalépett. A Transpetrol vezér­­igazgatója szerint az elmúlt idő­szakban ezen kívül semmüyen véte­li ajánlat nem érkezett a céghez. Ennek ellenére a részvénycsomag eladása meglepte a Nemzeti Va­gyonalapot (FNM) is, amely a saját 16,5 százalékos VSŽ-részvény­­csomagját a Transpetrollal együtt szerette volna eladni. Czucz szerint az eladásra a Transpetrol 100 szá­zalékos részvényesének, a gazdasá­gi tárcának a tudtával került sor. Ľubomír Harach gazdasági minisz­ter ugyanakkor még egy nappal az eladás előtt, kedvezőbb árajánlat reményében, a kivárást ajánlotta a Transpetrolnak. (s, t) A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001 Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap dec. 23-án) Felmondási idő 2 év nélkül HVB Bank Slovakia 5,00-5,50 5,00-5,50 5,25-5,75-3,75-4,00 Banka Slovakia 6,50 7,10 7,40 7,60 4,00 Investičná a rozvojová banka 6,30 6,60 6,80 7,00 7,10 4,00 Istrobanka 6,00 6,50 6,65 6,85 7,00 3,00 Ľudová banka 5,55 6,15 6,45 6,95 3,25 Poľnobanka 6,40 6,70 6,75 6,80 3,50 Poštová banka 6,30 6,50 7,00 7,30 3,75 Prvá komunálna banka 6,10 6,50 6,70 6,90 7,00 3,20 Tatra banka­­­­-4,00-4,75 Slovenská sporiteľňa 4,90-5,60 5,40-6,00-5,50-6,35 5,90-6,70 2,50 Všeobecná úverová banka 5,20 5,40 5,60 5,80 5,90 6,00 2,50 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. dec. 23-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČS0B 4,75,4,95 5,25-5,45 5,755,95 6,256,45 6,556,75 6,656,85 1,50-4,50 Banka Slovakia 5,50 6,00 6,40 7,00 7,30-3,00 HVB bank Slovakia 4,65-5,50 5,356,20 5,556,40 5,606,45 5,656,50 5,956,80 1,50 Investičná a rozvojová banka 4,90-5,10 5,506,10 6,106,40 6,506,70 6,707,00 6,707,00 2,00-4,30 Istrobanka 4,80-5,00 5,405,55 5,806,10 6,406,60 6,606,85 6,807,00 2,00 Ľudová banka 4,75 5,00 5,50 6,00 5,756,25^ 6,256,75 2,00-3,75 Poľnobanka 4,90-5,10 5,406,00 5,606,45 6,006,65 6,206,85 6,20-ind. 3,50ig Prvá komunálna banka 4,80 5,205,50 5,605,90 5,906,20 6,306,60 6,70 2,00-3,00 Tatra banka 5,105,30 5,405,60 5,806,00 6,006,20 5,906,20 2,00 Slovenská sporiteľňa 4,704,80 5,205,30 5,455,55 5,906,50 6,158,80 6,258,60 1,75 Všeobecná úverová banka 4,85-5,00 5,205,60 5,706,00 6,206,60 6,506,90 6,70 2,00-3,70 Poštová banka 5,00 5,506,00 5,206,20 5,506,50 6,007,00 6,307,30 2,50-5,50

Next

/
Thumbnails
Contents