Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-04 / 278. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 4. GAZDASAG ES FOGYASZTOK Az argentin kormány a teljes fizetésképtelenség határán táncol. Dél-Amerikában nagyon félnek a dominóhatástól. Veszedelmes pénzügyi tangó Részlet a Lucecita című argentin szappanoperából. A pénzügyi válság eredményeként egyre kevesebben vehetnek a bőség kosarából (Archívum) Buenos Aires. Argentína az utóbbi időben ismét óriási figyelemnek örvend. Bár ez az odafigyelés most koránt­sem vet jó fényt az országra. A „tangóhullám” névre ke­resztelt pénzügyi válság­­helyzet azért lehet veszé­lyes, mert ez sem marad meg a latin-amerikai ország határain belül. RIGÓ KONRÁD Az ország spanyol gyarmati múlt­jával 1853-ban szakított végleg, amikor egy igencsak demokratikus hangvitelű alkotmányt sikerült megalkotniuk - alapelvei az ame­rikai alaptörvényből származnak. Az ország 23 tartományra oszlik, melyek élen kormányzók állnak. A jó start ellenére az ország több mint 100 éves múltjában megfor­dultak különböző katonai junták és emberi jogokra fittyet hányó po­litikai rendszerek. Dél-Amerika második legnagyobb országa máig nem tudott leszámolni ezzel a múlttal és az ebbe jól beágyazó­dott korrupcióval. Mára a hatalo­mért folyó harcban két párt jut je­lentősebb szerphez. Az első cso­portot a peronisták alkotják, akik annak a Juan Domingo Peronnak a követői, aki a második világhábo­rú után került hatalmora és felesé­gével egyetemben nagy tisztelet­nek, támogatásnak örvendett. An­nak ellenére is, hogy Peron nem bánt kesztyűs kézzel politikai el­lenfeleivel. A másik csoport a Ra­dikális Párt. Jelenleg az ő kezük­ben van a kormány. Miniszterelnö­küknek, Fernando de la Rúanak eddigi pályafutása során nem sike­rült az 1998 óta recesszióban sínylődő gazdaságot újraéleszte­nie, sőt a tetemes államadósságot is csak növelni tudta, ami 132 mil­liárd dollárra duzzadt. A munka­­nélküliség pedig az idén elérte a 17%-ot. Ugyan két évvel ezelőtt Cavallo pénzügyminiszter egy ra­dikális lépéssel gátat vetett az inf­lációnak, de a peso a dollárhoz va­ló 1:1 arányú kötésének mára már inkább csak a hátrányai mutatkoz­nak. Az amerikai dollár erősödésé­vel az argentin export versenykép­telenné vált. A külföldi befektetők kezdtek kivonulni az országból, az emberek pedig egy esetleges leér­tékeléstől való félelmükben sorra váltják át megtakarításaikat dol­lárra. Ennek következtében tavaly decemberben már csak a Nemzet­közi Valutaalap (IMF) időben ér­kezett 40 milliárd dolláros hitel­csomagja mentette meg az orszá­got a összeomlástól. Nyárra vi­szont ez is elfogyott, és egy újabb hitelről már a nemzetközi szerve­zet sem akar hallani. Argentína nem teljesítette a beígért reformo­kat. Néhány elemző szerint az IMF már lemondott a Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdaságá­ról. Szerintük ezt bizonyítja, hogy míg Argentína nem remélhet újabb hiteleket sem a Világbanktól sem az IMF-től, addig Brazília 15 milliárd dolláros hitelt könyvelhe­tett el. Az IMF ezzel próbálja meg­menteni az 1998-as válságból fel­épülni látszó brazü gazdaságot amire könnyen átteijedhet a vál­sághullám, s így akár dominóha­tást keltve vüágméretű problémát okozhat. Argentína tehát magára maradt. A kormány válságprog­ramjának sikere pedig kétséges. Ennek értelmében a magas kama­tú állami kötvényeket hoszabb le­járatú, alacsonyabb hozamú, vi­szont biztonságosabb kötvényekre cserélnék be. Ezzel időt és főleg pénz nyernének, viszont ehhez nemcsak a hitelezők jóakarata, ha­nem a nagyobb biztonság szavato­lása is szükséges lenne. Miután a Világbank nem vállalta a kötvé­nyekért a felelősséget, ezért a kor­mány megpróbálja még szoro­sabbra húzni a nadrágszíjat. A pénz forrása pedig egyrészt a tar­tományok támogatásának meg­nyirbálása, másrész pedig az álla­mi szektorban dolgozók fizetésé­nek és a nyugdíjak 13%-os kurtí­tása lenne. A peronista ellenzék kormányzói viszont a kormány teljes külpolitikai kudarcát kivár­va - november 11-én Bush elnök is nemet mondott de la Rúanak - az utolsó pillanatban mentették meg a gazdasági csomagot. A legújabb hírek szerint Latin-Amerika orszá­gai egy közös pénznemben gon­dolkodnak, aminek első lépése egy argentin-brazil pénzem lenne, de ez már a jövő zenéje. A jelenle­gi súlyos problémák ellenére az argentin vezetés megpróbálja el­hitetni a külvilággal, hogy a gon­dokra megoldást tud találni. De la Rúa előszeretettel mondogatja: „Nem kell aggódni. Argentína biz­tonságban van.”. Kétséges, hogy rajta kívül sokan gondolkodnának hasonlóan. Szigorú banki korlátozásokat vezetnek be Buenos Aires. Az adósságválsággal küszködő Argentínában számos banki korlátozást vezetnek be, három hónapos időtartammal. Egye­bek között korlátozzák a külföldi átutalásokat, a bankbetétekhez va­ló hozzáférést és a kölcsönügyletek nem bonyolódhatnak pesóban. Domingo Cavallo gazdasági miniszter bejelentése szerint a korláto­zás 90 napig marad érvényben. Annak érdekében, hogy elejét ve­gyék a bizalmatlan befektetők rohamának, havonta legfeljebb ezer dollár vehető fel készpénzben a bankszámlákról. Az e feletti művele­teket csekkel, vagy bankkártyával kell bonyolítani. Az intézkedés cél­ja egyúttal az adókijátszás megakadályozása. Tegnaptól kezdődően a bankok nem nyújthatnak kölcsönt pesóban, vagyis a kölcsönök dol­lárban képződnek, alacsonyabb kamatozással. Az intézkedések a tőke kimenekülését hivatottak megakadályozni. Pénzügyi szakértők már hosszú ideje kétlik, hogy Argentína hatalmas adósságát még hosszú ideig kezelni tudja. A132 milliárd dolláros adóssághegy, amely a bruttó hazai termék 50%-a, párosulva az immár több mint 3 éve tartó gazdasági recesszióval egyszerűen kezelhetetlen, s az or­szágot terhelő magas kamatterhek miatt szakértők egyre szkeptiku­­sabban ítélik meg a kilábalás esélyeit. (MTI) Az európai energiapiac számára is komoly gondot jelent Olcsóbb áramot szeretne Bodak, Doborgaz és Vajka Óriási méretű csőd lesz Elég volt a hitegetésből ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Houston/Essen. Az Enron cég fenyegető csődje az amerikai energiafelügyelet szerint nem járna hátrányokkal az ameri­kai áram- és földgázpiacra, mivel az ezáltal keletkező űrt más keres­kedők gyorsan betöltenék. A szö­vetségi energiaszabályozó bizott­ság (FÉRC) elnöke szerint az En­ron csődje önmagában tragédia, de az iparág átvészeli a nagy piaci résztvevő kiesését. Az Enron a mindenkori legnagyobb energia­kereskedő az Egyesült Államok­ban, a hat héttel ezelőtt bejelentett 638 millió dolláros negyedbeli vesztesége után e héten csődvédel­met kér, s ezzel az amerikai törté­nelem legnagyobb szabású csődel­járása kezdődhet meg. Ugyanak­kor lapjelentések szerint az Enron várható csődje a német és a horvát piacra hatással van, hiszen a cég már most sincs abban a helyzet­ben, hogy a kialkudott szállítási mennyiségeket ezekben az orszá­gokban teljes egészében teljesítse. Az az Enron-szállításokban máris korlátozások vannak, s az erfurti, a memmingeni, a mendeni és a pe­­inei szállításoknál máris szűk ke­resztmetszetek alakultak ki. A Pri­­ceWaterhouseCoopers könyvvizs­gáló időközben bejelentette, hogy az Enron londoni, Európa-köz­­pontjából 1100 alkalmazottat el­bocsátanak. Az Enron világszerte 21 ezer dolgozót foglalkoztat, (m) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A Duna öreg medre és a felvízcsatorna közötti mestersé­ges szigeten található három köz­ség, Bodak, Doborgaz és Vajka polgármestere ma olcsóbb villa­mos energiát követelő petíciót nyújt át Ľubomír Harach gazda­sági miniszternek. A kezdemé­nyezést, amelyet a három telepü­lés mintegy 1000 polgárának több mint 90 százaléka írta alá, A. Nagy László, a Magyar Koalí­ció Pártjának parlamenti képvi­selője is felkarolta. A bősi vízmű miatt nagyon nehezen megköze­líthető falvaknak az erőmű építői korábban megígérték, hogy a kel­lemetlenségeket ellensúlyozan­dó, Bős elkészülte után olcsóbb villamos energiát kapnak. A szó­beli ígéretekből eddig semmi sem valósult meg. Varga József, Vajka polgármestere lapunkkal közöl­te: a vízmű miatt nemcsak elvág­ták őket a külvilágtól hanem a te­lepülésekhez tartozó földek je­lentős részét is elvették, ráadásul szinte fillérekért. A községek nin­csenek gázművesítve, sőt ez biz­tonsági és anyagi okok miatt gya­korlatilag nem is várható, ezért a polgárok többsége - bízva az ígé­retekben - a fűtésre villamos energiát használ. A községeknek elfogyott a türelmük, ezért Ľu­bomír Harach miniszternél sze­retnének gondjukra gyógyírt ta­lálni. (shz) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Befejeződött a kötvénykifizetés Pozsony. A Nemzeti Vagyon­alap (FNM) pénteken befejezte a lakossági vagyonalapi kötvé­nyek kifizetését. Miután megér­kezett az Általános Hitelbank (VÚB) magánosítása után járó pénzösszeg, a vagyonalap a múlt héten 2,046 milliárd koro­nát fordított a kötvények kifize­tésére. Az alapra még a jogi sze­mélyek kielégítése vár, erre 7,3 milliárd koronát kell majd for­dítania. (TASR) A lakástámogatás eddigi mértéke Pozsony. Az Állami Lakástámo­gatási Alap (ŠFRB) 2001 első 10 hónapjában 3332 pénzügyi igénylésnek tett eleget, ezek együttes összege 2,93 milliárd koronára rúg. Az összeg 5570 lakóegység felépítéséhez ele­gendő - közölte Kása Zoltán, az SFRB elnöke. (TASR) Döntöttek a Transpetrolról Pozsony. Az illetékes privatizá­ciós bizottság tegnap este dön­tött a Transpetrol kőolajszállító cég 49 százalékos csomagjának privatizálásáról. A cég kisebbsé­gi részvénycsomagja iránt a ha­zai Slovnaft és az orosz Jukosz érdeklődött. Előzetes értesülé­sek szerint ma teszik közzé, me­lyik cég nyert a nyilvános pályá­zaton. (TASR) Szlovákia és az uniós színvonal Brüsszel. Szlovákiának még 20 évre van szüksége ahhoz, hogy elérje az Európai Unió 15 tagállamában a bruttó hazai össztermék (GDP) egy főre ju­tó jelenlegi színvonalának 75 százalékát - derül ki egy brüsszeli uniós dokumentum­ból. Magyarországnak ehhez 11 évre és Csehországnak 15 évre lesz szüksége, míg Szlové­nia és Ciprus már elérte a 75 százalékos szintet. (TASR) Az állami büdzsé idei hiánya Pozsony. Az állami költségvetés hiánya 2001 első 11 hónapjában elérte a 29,796 milliárd koronát, ebből a novemberi hiány 2,235 milliárdra rúgott. A 29,7 milliár­dos deficit az egész évre terve­zettnek a 80,1 százalékát jelenti. November végén a bevételek el­érték a 185,216 milliárd koronát, a kiadások pedig 215,013 milli­árdra rúgtak. (TASR) Oroszország és az olajtermelés Moszkva. Viktor Hrisztyenko orosz kormányfő-helyettes közöl­te: országa, a vüág második leg­nagyobb nyersolaj-exportőre, de­cember közepe felé dönt a 2002 első negyedévi kitermelésről. Hrisztyenko szerint Oroszország­nak erős érdeke fűződik a nyers­olajpiac stabilitásának megőrzé­séhez. A politikus szerint a meg­felelő olajár a Brent olajfajta szá­mára 20-25 dollár hordónként. Mint elmondta, Oroszország kap­csolatban áll mind a Kőolajex­portáló Országok Szervezetével (OPEC), mind az OPEC-en kívüli országokkal a kitermelés kérdé­sében. Az OPEC jelentős nyo­mást gyakorol Oroszországra, hogy az eddig bejelentett 50 ezer hordó/nap mennyiségnél na­gyobb mértékben csökkentse ki­termelését. (MTI) A LEGKEDVEZŐBB VALUTAÁRFOLYAMOK A legkedvezőbb valutavétel Pénznem Árfolyam Bank USD 49,62 Istrobanka DEM Osztrák schilling 21,57 3,22 VÚB SLSP, Istroban, Pol'nobank Svájci frank 30,09 Banka Slovakia Angol font 70,79 ČSOB Pénznem A legkedvezőbb valutaeladás Árfolyam Bank USD 47,79 Banka Slovakia DEM Osztrák schilling 22,81 3,09 Postabank Tatra banka,Banka Slovakia Svájci frank 28,80 Tatra banka Angol font 67,66 VÚB, Banka Slovakia Érvényes december 3-án. A feltüntetett árak nem veszik figyelem­be a kezelési költségeket. (Forrás: SITA) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. december 4-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta_____________Árfolyam Valuta____________Árfolyam EMU - euró 43,230 Magyar forint (100) 17,256 Angol font 68,810 Német márka 22,103 Cseh korona 1,305 Olasz líra (1000) 22,326 Francia frank 6,590 Osztrák schilling 3,142 Japán ien (100) 39,139 Spanyol peseta (100) 25,982 Kanadai dollár 30,750 Sváici frank 29,317 Lengyel zloty 11,936 USA-dollár 48,388 A koronában vezetett számlák betéti kamatai (érvényben 2001. dec. 2-án) Lakossági 7 nap 1 hónap 3 hónap 6 hónap 12 hónap 24 hónap folyószámla ČSOB 4,85-5,05 5,35-5,55 5,85-6,05 6,35-6,55 6,656,85 6,756,95 1,50-4,50 Banka Slovakia 5,50 6,00 6,40 7,00 7,30 . -3,00 HVB bank Slovakia 4,65-5,50 5,15-6,00 7,00 5,606,45 5,656,50 5,956,80 1,50 Investičná a rozvojová banka 5,00-5,20 5,506,10 6,106,40 6,506,70 6,707,00 6,707,00 2,20-4,50 Istrobanka 4,80-5,00 5,405,55 5,806,10 6,406,60 6,606,85 6,807,00 2,00 Ľudová banka 4,75 5,00 5,50 6,00 5,756,25 6,256,75 2,00-3,75 Poľnobanka 4,90-5,10 5,506,15 5,706,60 6,106,75 6,306,95 6,40-ind. 2,00-4,00 Prvá komunálna banka 4,80 5,205,50 5,605,90 5,906,20 6,306,60 6,70 2,00-3,00 Tatra banka 5,305,60 5,505,80 5,906,20 6,156,45 6,156,45 2,00 Slovenská sporiteľňa 4,704,80 5,205,30 5,45-5,55 5,906,50 6,156,80 6,256,60 1,75 Všeobecná úverová banka 4,85-5,00 5,205,60 5,706,00 6,206,60 6,506,90 6,70 2,00-3,70 Poštová banka 5,00 5,506,00 5,206,20 5,506,50 6,007,00 6,307,30 2,50-5,50 A bankkönyvek betéti kamatai (érvényben 2001 Bank Felmondási határidő 3 hónap 6 hónap 9 hónap 12 hónap 18 hónap . dec. 2-án) Felmondási idő 2 év nélkül HVB bank Slovakia 7,00 5,00-5,50 5,25-5,75-3,75-4,00 Banka Slovakia 6,50 7,10 7,40 7,60 4,00 Investičná a rozvojová banka 6,30 6,60 6,80 7,00 7,10 4,25 Istrobanka 6,00 6,50 6,65 6,85 7,00 3,00 Ľudová banka 5,55 6,15 6,465 6,95 3,25 Poľnobanka 6,40 6,80 6,85 6,90 3,50 Poštová banka 6,30 6,50 7,00 7,30 3,75 Prvá komunálna banka 6,10 6,50 6,70 6,90 7,00 3,20 Tatra banka­­­­-4,00-4,75 Slovenská sporiteľňa 4,90-5,60 5,40-6,00-5,50-6,35 5,90-6,70 2,50 Všeobecná úverová banka 5,20 5,40 5,60 5,80 5,90 6,00 2,50

Next

/
Thumbnails
Contents