Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-04 / 278. szám, kedd
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 4. Kárpátaljáról Orbán Viktornak Ungvár. Levélben fordul Orbán Viktor magyar kormányfőhöz Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, parlamenti képviselő annak kapcsán, hogy jövő januártól a Magyarországra utazóknak 15 ezer forintnyi összeget kell felmutatniuk a határon, illetve Budapest a Kárpátalján sokak által használt kishatárforgalom megszüntetésére készül. Kovács azt kéri a magyar kormányfőtől, Budapest halassza el az említett intézkedések bevezetését az EU- csatlakozás időpontjáig, mivel azok rendkívül hátrányosan érintenék a kárpátaljai magyarságot. (MTI) Olasz Tornádók Tádzsikisztánba Róma. A terroristaellenes hadműveletek támogatására hivatott olasz Tornado gépeknek sikerült otthont találni az afgán határhoz közel fekvő, tádzsikisztáni Kulob repülőtéren, de olasz lapvélemények szerint legalább egy hónapba telik, amíg ott kiépítik a gépek tényleges állomásoztatásához szükséges infrastruktúrát. A hétvégén a tádzsik fővárosba érkezett egy ötven fős, olasz tisztekből és tiszthelyettesekből, valamint néhány amerikai katonából álló, légügyi műszaki szakértői csoport. (MTI) USA: újabb teszthalasztás Washington. A rossz időjárás miatt az USA másodszor is elhalasztotta vitatott rakétavédelmi programjának (NMD) soron lévő, ötödik fegyverkísérletét. A Pentagon vasárnap este lefújta és (közép-európai idő szerint) ma hajnalra halasztotta a célrakéta indítását a kaliforniai Vandenberg bázisról. Donald Rumsfeld védelmi miniszter közölte: az orosz-amerikai kapcsolatok javulása ellenére George Bush amerikai elnök továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy az USA kiépítse az NMD-t. (MTI) Rumsfeld szerint az USA-nak új stratégiai kereteket kell találnia a formálódó orosz-amerikai viszonyhoz (TASR/AP) Felújult EU-Kuba párbeszéd Havanna. Az Európai Unió és Kuba egyéves szünet után hivatalosan felújította egymással a politikai párbeszédet: a felek képviselői a hét végén Havannában bizakodásuknak adtak hangot, és kijelentették, hogy a kétoldalú együttműködési szerződés megkötése is lehetséges. Az EU és a kommunista Kuba 1996 óta tartó közeledése tavaly akadt meg, miután Brüsszel kifogásolta a Castro-kormány magatartását a másként gondolkodók és egyéb emberi jogi kérdések tekintetében. A kétoldalú viszony tovább romlott, amikor Kuba elutasította egy EU-küldöttség látogatását. (MTI) Valószínűleg elhúzódik a Bonn mellett zajló Afganisztán-konferencia - az amerikai csapatok bin Laden állítólagos búvóhelyét támadják Már Kandahárban dúlnak a heves összecsapások ÖSSZEFOGLALÓ Bonn.Kabul/Kvetta/Iszlámábád /Moszkva. Mohammed Omar molia tisztában van sorsával, ezért a megadás vagy a fogságba esés helyett valóban az utolsó leheletig tartó harcot választja - ezt Hadzsi Hakszár molia, volt tálib belügyminiszter-helyettes mondta tegnap. Értesülései szerint egyébként Gazni városában megadta magát az iszlám rendőrség hírszerzési főnöke is. A mérsékeltnek tekintett tálib politikus meggyőződése, hogy a mazari-sarifi fogolylázadás leverése csak erősítette a Kandahárt védő tálibok és önkéntes külföldi harcosok ellenállását, hiszen a fegyverletételnek ezek után nincs esélye. Tora Bora bombázása Ami a katonai helyzetet illeti: az ellenzéki erők tegnap reggel behatoltak a kandahári repülőtér területére. Egy pastu törzsi csoport elfoglalt egy tornyot a repülőtér szomszédságában. Egy másik pastu alakulat vezetője elmondta: Kandahárban az al-Kaida kemény magja fegyverrel tartja visszá a már demoralizálódon tálib csapatokat az önkéntes megadástól. A katari al-Dzsazíra hírtelevízió még frissebb értesülése szerint a tálibellenes csapatok időközben már behatoltak Kandahárba is, és ott heves harcok folynak. Pastu parancsnokok még tegnap este is azt nyilatkozták a Reutersnek, hogy Kandahárban a tálibok oldalán harcoló arabok tanúsítják a legkeményebb ellenállást. Az amerikai bombázók tegnap ismételten támadták a Dzsalálábád közelében, a hegyekben fekvő Tora Bora bázist, megölve 58 személyt. Az Oszama bin Laden rejtekhelyének tartott tábor elfoglalására helikopterek húsztagú amerikai különleges alakulatot szállítottak a régióba. Karzai lehet a befutó A Bonn közelében zajló nemzetközi Afganisztán-értekezletről tegnap reggel optimista beszámolókat közöltek a hírügynökségek, délután viszont arról tudósítottak, hogy elillanni látszanak a gyors befejezéséhez fűzött remények: a legkorábban ma, de valószínűleg csak csütörtökön fogják aláírni a résztvevők az ázsiai ország békés jövőjét megalapozó egyezményt. A négy küldöttség délelőtt egyetértésre jutott arról, hogy egyenként hány tagot delegálhatnak az átmeneti kormányba. (A testület állítólag 29 tagot számlálna: a kormányfő és öt helyettese mellett 23 miniszterből állna a kabinet.) Nincs egyezség viszont az ENSZ által kidolgozott hétoldalas megállapodásról: az egyes delegációk kifogást emeltek bizonyos pontok ellen, így annak végleges szövege csak délután került a küldöttségek elé. De e dokumentumról csak azután születhet megegyezés a négy küldöttség között, ha sikerül egyetértésre jutni az átmeneti kormány elnökének személyéről. Míg tegnap reggel két esélyes jelöltet emlegettek, délutánra egyikük kiesett a versenyből. A monarchista küldöttséget vezető és a befolyásos Északi Szövetség által is támogatott Abdul Szattar Szirat neve lekerült a jelöldistáról. Akadályt jelent a nemzetisége (tádzsik, ók alkotják a második legerősebb népcsoportot Afganisztánban a pastuk mögött), továbbá az, hogy nincs hatalmi bázisa, és az ENSZ számára sem elfogadható. így voltaképpen egyetlen személyre összpontosul a figyelem: Hamid Karzaira, a déli országrész pastu törzseinek nagy tekintélyű vezetőjére. Győztesek - egymás ellen Az ENSZ segélyszervezetei nem tudnak élelmiszer-segélyt juttatni az északon fekvő Mazari-Sarif környékén az éhező lakosságnak, mert a várost hatalmában tartó Északi Szövetség különféle frakciói egymás ellen fordultak, s helyi csatározásaik és fosztogatásaik bizonytalanná teszik a helyzetet. Ezt az ENSZ egyik szóvivője, Stephanie Bunker közölte tegnapi iszlámábádi sajtóértekezletén. „A térség 2-3 millió rászoruló lakosa közül sokan éhen halhatnak emiatt” - tette hozzá, (o, m, ú) Amerikai tengerészgyalogosok valahol Kandahár mellett. Bevetés előtt kötelező a térképolvasás. (TASR/EPA-felvétel) Felhívás Arafat elszigetelésére - több mint száz szélsőségest tartóztattak le Készültség Izraelben Washington/Jeruzsálem/Genf. Amint tegnap délelőtt megérkezett amerikai útjáról Ariel Sáron miniszterelnök, azonnal összeültek az izraeli kormány biztonsági szakemberei. Az egész izraeli kabinet rendkívüli ülését pedig tegnap estére hívták öszsze, hogy döntsön arról, miként válaszoljanak a hétvégi merényletekre. ÖSSZEFOGLALÓ Újabb merényletektől tartva az izraeli vezetés továbbra is riadókészültségben tartja a rendőrséget. Ismeretes, a hétvégi izraeli merényletek során legkevesebb 28 ember halt meg, a sérültek száma pedig 220 felett van. Sáron előzőleg, vasárnap a Fehér Házban azt mondta George Bush amerikai elnöknek, hogy Izrael választ fog adni a terrormérényletekre, fel fog lépni az elkövetők ellen. „Mivel Jasszer Arafat palesztin elnök nem tesz semmit, hogy megelőzze a terrorizmust, Izrael egyedül fog harcolni a terrorizmus ellen” - mondta Sáron. Móse Kacav izraeli államfő tegnap felszólította a vüág vezetőit: szigeteljék el Arafatot mindaddig, amíg le nem számol azokkal a palesztin fegyveresekkel, akik a hét végén merényleteket hajtottak végre Izraelben. Kacav elmondta: Arafat az erőszakos cselekményekből próbál diplomáciai hasznot húzni, és katasztrófába sodorja saját népét. „A szabad vüág nemzeteinek - különösen Európának, amely igen jó viszonyt ápol a Palesztin Hatósággal -, valamint az arab országoknak tudatosítaniuk kell Arafatban, hogy a terrorcselekményeknek nincs semmiféle jogalapjuk” - mondta Kacav, aki szerint Izraelnek nem érdeke a katonai feszültség további fokozása, de joga van megvédeni magát és állampolgárainak életét. A palesztin rendőrség a jeruzsálemi és haifai merényletek után, vasárnap este a Hamász és az Iszlám Dzsihád radikális palesztin csoportok 110 tagját tartóztatta le. Az őrizetbe vettek között van állítólag a Hamász három vezető beosztású tisztviselője is. Egyébként a vasárnapi merényletek után, a késő esti órákban és tegnap hajnalban is több helyütt lövöldözésre került sor izraeliek és palesztinok között; a jelentések öt palesztin haláláról szóltak. Izrael és az USA bojkottálja azt a genfi ENSZ-konferenciát, amely a holnaptól az izraeli megszállás alatt álló arab területek polgári lakosságának védelmét célzó IV. genfi konvenció megvalósulását vitatja meg. (m, o, ú) Az első izraeli válaszcsapás Gáza. Négy izraeli helikopter tegnap délután rakétákkal szétlőtte a Jasszer Arafat főhadiszállásának közveüen közelében lévő helikopter-leszállópályát, megsemmisített két helikoptert, de magában az épületben nem tett kárt. Arafat nem tartózkodott a közelben a támadás idején: a palesztin vezető a ciszjordániai Rámalláhban tartózkodott. Arafat egyik tanácsadója kijelentette, hogy az izraeli rakéták súlyos károkat okoztak. Egyes jelentések szerint Gázában több helyszínt is találat ért. Szaeb Erekat palesztin főtárgyaló a gázai akció után felszólította az USA-t, hogy gyakoroljon nyomást az izraeli rakétatámadások megszüntetése érdekében. Arra figyelmeztetett, hogy a vérontás újabb vérontást szül. (MTI) Különtalálkozót tartottak a visegrádiak - Colin Powell ma érkezik Bukarestbe EBESZ-ülés a terrorizmusról ÖSSZEFOGLALÓ Bukarest. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ) nagyobb szerepet kell játszania a terrorizmus elleni küzdelemben - mondta a román elnök tegnap Bukarestben, megnyitva a szervezet miniszteri tanácsának 9. ülését. Mircea Geoana román külügyminiszter, aki a szervezet soros elnöki tisztét tölti be, rámutatott: a szeptemberi terrortámadások után javult a légkör az EBESZ-en belül, ahol Oroszország és a Nyugat több ízben heves vitába bonyolódott Csecsenföld miatt. „Új légkör uralkodik Oroszország és a Nyugat között. Többé nincsenek jó és rossz terroristák. Mindegyiket üldöznünk kell” - fejtegette Geoana. Egy nyugati diplomata azt mondta, hogy Oroszország még mindig húzódozik a csecsenföldi EBESZ-misszió tevékenységének elfogadásától. Colin Powell amerikai külügyminisztert ma várják Bukarestbe, még annak a politikai nyüatkozatnak az elfogadása előtt, amely a nemzetközi terrorizmus elleni közös stratégiát körvonalazza majd. Az EBESZ- értekezleten részt vesznek 11 közelkeleti, ázsiai és afrikai ország tisztségviselői is. Igor Ivanov orosz külügyminiszter szerint az EBESZ válságának a leküzdése a tét a bukaresti tanácskozáson. Újságíróknak azt nyüatkozta, hogy az EBESZ csak akkor nyerheti vissza eredeti szerepét és válhat újra az egyik legfontosabb összeurópai biztonsági fórummá, ha tartalmas dokumentumot fogadnak el az Európát fenyegető kihívásokra adandó válaszok közös kereséséről. Álláspontja szerint mélyreható reformmal hatékonyabbá kell tenni a szervezet működését is. Az EBESZ-tanácskozás keretében különtalálkozót tartottak tegnap a visegrádi négyek külügyminiszterei. Megállapították: a V4 együttműködési formája azt követően is hasznos lesz, ha már mind a négyen az EU tagjaivá válnak. Eduard Kukán szlovák külügyminiszter beszámolt a Visegrádi Alap tevékenységéről, amelynek titkársága Pozsonyban székel. A négy külügyminiszter jóváhagyta az Alap jövő évi költségvetését, (m, ú) Utasítások az al-Kaida európai, „alvó" ügynökeinek Bin Laden parancsai MTI-HÍR Róma. Oszama bin Laden európai merényletekre vonatkozó parancsait tartalmazzák azok a dokumentumok, amelyek két napja kerültek az olasz hatóságok birtokába, miután a római Fiumicino repülőtéren letartóztatták Samir Khisket, a terrorszervezet irathamisító szakemberét. Khisk két nappal ezelőtt bukkant fel a római repülőtéren, s Párizsba akart tovább utazni. Az olasz hatóságok azonban felismerték. Arab nyelvű iratok tucatjait találták nála, ezek - az olasz szakértők szerint - bin Laden személyes utasításait rejtik, amelyek a pillanatnyilag „alvó” ügynököknek szólnak. Fiaskó Koszovóban - botrány az alakuló ülés előtt Visszatért a Visszatérés MTI-HÍR Belgrád. Még meg sem alakult a koszovói parlament, a szerb képviselők máris fiaskót szenvedtek: tegnap Belgrádból Pristinába repültek, de rögtön vissza is tértek a jugoszláv fővárosba. Majd három év óta először landolt a pristinai repülőtéren a jugoszláv légitársaság gépe, amely a koszovói szerb Visszatérés koalíció 22 képviselőjét, továbbá újságírókat és a kiszolgáló személyzetet, összesen 58 személyt szállított Pristinába. Az ENSZ-igazgatás szervezésében tegnap kezdték volna felkészíteni a képviselőket a parlamenti munkára. Az UNMIK azonban nem engedélyezte a képviselőket kísérő személyeknek, hogy elhagyják a repülőteret, mondván, nem tudja szavatolni a biztonságukat, s szállással sem tud szolgálni. Mintegy két órán át tartott a huzavona, mire mindannyian, a képviselők is ugyanazzal a géppel visszatértek Belgrádba. Az UNMIK arra hivatkozott, hogy nem értesült időben a 22 honatya népes kíséretéről, ezzel szemben a Visszatérés képviselői egyöntetűen azt állították, hogy jó előre tájékoztatták az ENSZ-közigazgatást. Rada Trajkovics, a Viszszatérés frakcióvezetője közölte, hogy a szerb képviselők a jövőben sem fogják elfogadni azt, ha nem biztosítják számukra a normális munkafeltételeket. „Ha a nemzetközi közösség nem képes szavatolni 50 személy útját és biztonságát, akkor nem tudom, hogy a jövőre nézve miről tudunk tárgyaim” - mondta Trajkovics. Nemzetközi fórumokhoz fordulnak segítségért Egyházak tiltakozása MTI-HÍR Bukarest. A romániai kisebbségi történelmi vallásfelekezetek képviselői közös nyilatkozatban tiltakoztak az egyházaikat sújtó diszkrimináció miatt és bejelentették, hogy az európai fórumokhoz fordulnak az ügyben. A romániai magyar történelmi egyházak vezetői mellett a balázsfalvi görög katolikus egyházmegye és a nagyszebeni német evangélikus püspök írta alá a nyilatkozatot. A dokumentum felszólítja a román parlamentet, hogy megfelelő törvényekkel vessen véget a diszkriminációnak, az egyházaktól elvett ingatlanok ügyében pedig alkalmazza a „restitutio in integrum”, azaz a teljes visszaszolgáltatás elvét. Az egyházak képviselői sürgették a román kormányt, hogy szerezzen érvényt az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására eddig hozott részleges és távolról sem teljes rendeletek alkalmazásának, lépjen fel azokkal a közigazgatási hatósá gokkal szemben, amelyek meg akadályozzák, vagy visszautasítjál az eddigi rendeletek végrehajtá sát. Ugyanakkor arra kérték az Eu rópai Parlamentet és az EB-t, hog Románia EU-csatlakozásának fel tételeként szabják meg a kisebbsé gi egyházakkal szembeni diszkri mináció megszüntetését, az egy házi javak visszaszolgáltatását.
