Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-04 / 278. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 4. Politika5 Az alelnök szerint az MSZP gyakorlatilag már elvesztette a jövő évi választást, a Fidesz viszont még nem nyerte meg Kövér: nem kell új megközelítés A Márai Sándor Alapítvány vi­tafóruma keretében holnap a Pokomi Zoltán vezette Fiatal Demokraták Szövetségének alelnöke, Kövér László érke­zik Dunaszerdahelyre, hogy a magyarországi választások előtt bemutassa a Fidesz programját.. MOLNÁR NORBERT Ön azt nyilatkozta a napokban, hogy az MSZP már elvesztette a választásokat, de a Fidesz még nem nyerte meg. Értelmezné ezt a mondatot? A közvélemény-kutatások a Fidesz népszerűségének növekedését és az MSZP népszerűségének csökkené­sét mutatják. A választók érzik azo­kat az erőfeszítéseket, amelyeket a kormány kifejt, és azokat az ered­ményeket, amelyeket elért. A lakos­ság három és fél éve hiába vár arra, hogy az MSZP hiteles alternatívája legyen a Fidesznek. A baloldali el­lenzék három és fél éve negatív kampányt folytat. Úgy tűnik, nem­csak mondanivalója nincs, hanem a csodafegyverként beharangozott miniszterelnök-jelölt, Medgyessy Péter is csütörtököt mondott. Az MSZP gyakorlatilag már elvesztette a jövő évi választást, a Fidesz vi­szont még nem nyerte meg: a hátra­levő négy és fél hónapban komoly erőfeszítéseket kell tenni, hogy el­nyeljük a polgárok többségének bi­zalmát. Mi újat kínál a polgároknak A jö­vő elkezdődött című program­juk? Nem hiszem, hogy radikálisan új megközelítést kellene kialakíta­nunk. Nemcsak azért, mert ami be­vált, azon nem érdemes változtatni, hanem azért is, mert nem a mi fan­táziánk szabta meg a kormányprog­ram vezérfonalát, hanem a magyar valóság; a rendszerváltozás óta el­telt időszakban felmerült gondok ír­ták elő, mit kell tenni. A család, a munka, a tanulás, a rend, a nemzeti összetartozás - ezek programunk alappillérei. Ez nem azt jelenti, hogy pontosan ugyanazt fogjuk ten­ni, amit eddig, de a fő elvek marad­nak. A következő időszak egyik nagy feladata lesz az ország területi egyenlődenségeinek kiküszöbölése, SS Nem érdekünk a ' három és fél év alatt jól alakuló szom­szédi kapcsolatok . romlása. > hiszen ma jelentős a különbség az élet minden területén egy Szabolcs- Szatmár-Bereg megyei kisközség­ben és Budapest egyik belvárosi ke­rületében születő gyermek esélyei között. Magyarország a következő választási ciklusban valószínűleg tagja lesz az Európai Uniónak, meg kell teremtenünk a csaüakozási fel­tételeket. A tagságot nem célként, hapem eszközként kell tekinte­nünk, hogy a magyar társadalom Kövér László: „A lakosság három és fél éve hiába vár arra, hogy az MSZP hiteles alternatívája legyen a Fidesznek." (Archív felvétel) akik szembefordultak Torgyán Józeffel vagy kiléptek az FKgP- ből? Nem pontos a fogalmazás, hiszen Torgyán József fordult szembe na­gyon sok kisgazdával, miután nem voltak hajlandók szolgai módon olyan dolgokat végrehajtani, ame­lyek ellenkeztek a kisgazdapárt szellemiségével. Közülük minden­képpen szeretnénk támogatni egyé­ni jelöltként azokat, akik az FKgP-n belüli nehezen követhető esemé­nyek ellenére megőrizték tekinté­lyüket választópolgáraik körében. Listás helyekről nincs szó? Elsősorban az egyéni kerületi képvi­selőket szeretnénk támogatni, de ez nem zárja ki, hogy némely esetben akár listás helyet is kaphassanak. A Fidesz eddig néppárti jellegű volt, nem félnek attól, hogy pejo­ratív értelemben gyűjtőpárttá vá­lik? Egy néppárt addig tud hatékony és erős lenni, amíg olyan irányzatokat egyesít, amelyek értékrendszere egyezik vagy hasonló. Az FKgP nem véletlenül lett a koalíció tagja, ha­gyományos értékrendje nagyon is közel áll hozzánk. A Fideszben konfliktusok nélkül dolgoznak együtt azok a képviselők, akik ko­rábban a kereszténydemokratáktól, a kisgazdáktól és máshonnan jöt-15-20 év alatt fel tudjon zárkózni az unió átlagos színvonalára. Jaroslav Chlebo szlovák külügyi államtitkár azt mondta, a státus­törvény a Fidesz választási kam­pányának része, és a párt még jobban bekeményít a választások előtt. Mennyire fontos a státus­törvény a Fidesznek? Nagyon fontos. Büszkék vagyunk arra, hogy megalkotásában részt tudtunk venni. Az államtitkár úr nyilván saját országa belviszonyai­­ból indul ki, amikor azt feltételezi, hogy egy nemzeti szempontból ér­zékeny kérdést választási kampány témájává lehet tenni. Magyarorszá­gon ez másként van; teljes nemzeti konszenzus övezi a státustörvényt, mindenki abban érdekelt, hogy a törvény elérje célját. Ezt elérhetné a szlovák kormány is, ha komolyan venné az uniós alapelveket, és se­gítené a felvidéki magyarságot ma­gyarságának megtartásában. A nép­számlálási adatok a szlovákiai ma­gyarságjelentős fogyását mutatják. Ennek akár az elvándorlás, akár az asszimüáció az oka, Szlovákia egyikre sem lehet büszke. Mert ez azt jelenti, hogy Szlovákia nem biz­tosítja a magyar kisebbség nemzeti önazonosság-tudatának megmara­dását. Márpedig ez a törvény azt szolgálja, hogy a szlovákiai magya­rok úgy tudjanak megmaradni lojá­lis szlovákiai állampolgárnak, hogy szülőföldjükön nemzetükhöz hű magyarok tudjanak lenni. Ha ebben a célban meg tudunk egyezni, a stá­tusviták teljesen fölöslegesek. Akár annyira is fontos a státustör­vény, hogy megromolhat Magyar­­ország viszonya néhány szom­szédjával, vagy az EU megfeddje Budapestet? Figyelemre méltó, hogy szomszéda­ink jelentős része nem kifogásolja a státustörvény végrehajtását. Romá­nia az egyetlen, amely konokul el­lenzi, a szlovák politikusok hol hi­deget, hol meleget fújnak. Nem ér­dekünk a három és fél év alatt pél­dátlanul jól alakuló szomszédi kap­csolatok romlása, ezért is tartjuk sajnálatosnak, hogy néhány politi­kus belpolitikai megfontolásokból támadja a státustörvényt, engedmé­nyeket téve az ottani nacionalisták­nak, akik nem mulasztanak el egyetlen napot sem, hogy bele ne gázoljanak a magyarság önérzeté­be. A jó viszonynak nincs alternatí­vája, az uniós szempontokat viszont mindenkinek figyelembe kell ven­nie. Európában jó néhány olyan ál­lam van, amely kedvezménytör­vénnyel segíti a határon túl élő nemzettársakat. Szlovákiának is van üyen típusú törvénye, amely nemcsak a szomszédos országok­­beli szlovákokat segíti, hanem pél­dául a Romániában élőket is. Árul­kodó tény, hogy ez eddig sem Ro­mániában, sem Szlovákiában nem tűnt fel senkinek, csak akkor jelent­keznek problémák, amikor a ma­gyar állam próbál segítem a határon túl élő nemzetrésznek. A Fidesz megkömyékezte Kokót, hogy induljon választási listáján. Milyen hírességek bukkanhatnak fel a névjegyzéken? Nagyon tiszteljük Kokó sportteljesít­ményét, megtisztelő számunkra, hogy pártunkat összekötötték nevé­vel, de üyen felkérés nem volt. Nem is gondoljuk, hogy különböző híres­ségekkel kellene a Fidesz listáját vonzóvá termi. Helyet kapnak listájukon azok a kisgazdák vagy volt kisgazdák, Számtalanszor cá­­r foltam már, hogy a Fidesz koalícióra ké- * szülne a MIÉP-pel. v tek, az MDF-fel is konfliktusmentes az együttműködés. Nincsenek olyan konfliktusok, amelyek gyen­gíthetnék a Fideszt mint pozitív ér­telemben vett gyűjtőpártot. A Fidesszel kapcsolatban egy kér­dés érdekel mindenkit: együtt­működik-e a jövőben a MIÉP-pel. Orbán Viktor semmit sem zárt ki, Pokomi Zoltán elnök viszont ezt elvetette. Számtalanszor cáfoltam már, hogy a Fidesz koalícióra készülne a MIÉP- pel, számos indokát tudom, de ma­radjunk csak egynél: az ország eu­rópai uniós csatlakozási esélye. Egy üyen koalíció ütőkártyákat adna azok kezébe, akik nem érdekeltek Magyarország csatlakozásában. Et­től függetlenül szimpatizálok a mi­niszterelnök úr megjegyzésével, hogy semmit sem zár ki, az ember a személyiség fejlődésének egy bizo­nyos szakaszán túljutva már nem abban keresi az önmeghatározás le­hetőségét, hogy kitől mibén külön­bözik, és kitől müyen módon tud el­határolódni, hanem abban, hogy a közös célok érdekében kivel és mi­lyen feltételek meüett tud együtt­működni. A MIÉP-től való unos-un­­talan elhatárolódás igényét belpoli­tikai motívumokra vezetem vissza, de a másik oldalon egyáltalán nem látom ezt a fajta elhatárolódást attól a Munkáspárttól, amely mind a mai napig a kommunizmus elveit hirde­ti és tévedésnek tartja a rendszer­­váltást. Csáky Pál kisebbségi miniszterelnök-helyettes véleménye szerint az átlagosnál jobb a szlovákiai ombudsmantörvény Középerős volna a leendő jogvédelmi biztos ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Ma ismét napirendre ke­rül a parlamentben az ombudsman­­ról szóló jogszabály kormányterve­zete. A civil szervezetek a múlt hé­ten, szinte az utolsó pülanatban több módosító indítvánnyal áütak elő, ezért remélik: Csáky Pál kisebb­ségi miniszterelnök-helyettes kez­deményezi a vita újbóli megnyitá­sát. Egyelőre nem tudni, a honatyák holnap szavaznak-e a törvényről. ,A kormány általi tárgyalás előtt aláír­tam a civü szervezetek javaslatait, és csak az ezekkel kiegészített terve­zetet, melyet a polgári szerveződé­sek - köztük a Šarlota Pufflerová ve­zette kezdeményezés is - elfogadha­tónak találtak, engedtem a kabinet elé terjesztetni. A kormány által el­fogadott törvényjavaslat egy közép­erős ombudsmanről szól, jobb a kö­zép-európai térség átlagánál” - nyi­latkozta Csáky Pál, aki szerint az utolsó pülanatban módosítást szor­galmazó civü szervezetek „későn ébredtek fel, és furcsa módon nyit­ják meg újra a kérdést”. A miniszter­elnök-helyettes elvből támogat min­den elfogadható jobbító javaslatot, szinte az utolsó pillanatig tárgyalá­sok, egyeztetések folynak az egyes módosító indítványokról, amelye­ket még be lehet a jogszabályba ik­tatni. Ha ehhez szükség lesz a vita újbóli megnyitására, Csáky ezt kér­ni fogja; ott lesz a parlamentben. Azt a javaslatot, hogy a biztos a köz­­igazgatási eljárás aktív szereplője le­gyen, a politikus támogathatónak tartja, ugyanakkor figyelmeztet: az aktív részvétel jogát biztosítani kell, viszont egyetlen ombudsman sem lesz képes többezer nyitott ügybe bekapcsolódni, aktívan részt venni. A jogvédelmi biztos nem a rosszul működő államigazgatási rendszert- bíróságokat, vizsgálótiszteket, ál­lami és önkormányzati hivatalokat- hivatott helyettesíteni. Az om­budsman egyfajta „biztosíték” arra az esetre, ha ez a rendszer rosszul működik; akkor a polgárok panaszt tehetnek, és neki kötelessége lesz a panaszt orvosolni. „Hatékony om­­budsmantörvényt szeretnék elfo­gadtatni. Ugyanakkor óriási hiba volna most frontális támadást indí­tani a végső szavazás előtt áüó jog­szabály ellen. Új hivatalt akarunk bevezetni, és ha az emberekben két­ségeket keltünk, öngólt rúgunk, mert a polgárok bizalma előre meg­rendül” - fogalmazott Csáky. Ami a poszt betöltését illeti, a koalíciós ta­nácsnak köztiszteletben áüó szemé­lyiséget javasol. (sza) RÖVIDEN Slota: Belouszovnénál maradt a pénz Pozsony. Viszonylagos elégedettségének adott hangot a megyei választások eredményeivel kapcsolatban a Valódi Szlovák Nemzeti Párt elnöke. Ján Slota szerint pártja azért nem ért el nagyobb si­kert, mert a kampányra fordítható pénz „Belouszovnénál maradt”. Megjegyezte: „Szerencse, hogy a cigányok nem egységesek, mert ha azok lennének, észrevennénk, hogy a cigányok és a magyarok kezdenek kormányozni.” (SITA) Peter Tatár 1989 szellemiségét keresi Pozsony. Nem titkolja csalódottságát az önkormányzati választá­sok eredményei miatt a Polgári Konzervatív Társulás képviselője. Peter Tatár szerint látható, hogy a szlovákiai politikából kezd ki­veszni 1989 szellemisége. „Az emberek többsége nem bízik a politi­kusokban”-véli Tatár. (SITA) Százezer korona a „magyar MacGyverért" Pozsony. Százezer koronáról szóló utalványt adott át az Általá­nos Hitelbank elnöke a belügyminiszternek, amiért sikerült elfog­ni a pénzintézet varannói és szécsmezői fiókja elleni rablótáma­dás elkövetőit. Az összeget öt rendőrtiszt között osztják szét. Az el­követők magyar állampolgárok, az egyik „magyar MacGyverként” ismert. (TASR) Hogyan támogathatjzuk a nonprofit szervezeteket? Egy százalék az adóból ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. A 366. számú adótör­vény módosításáról mindenekelőtt az étkezési utalványok felhaszná­lásának korlátozása kapcsán szer­zett tudomást a lakosság. Arról azonban bizonyára már sokkal ke­vesebben tudnak, hogy a jogsza­bály 48. paragrafusa - a magyaror­szági gyakorlathoz hasonlóan - ezentúl nálunk is lehetővé teszi a természetes személyek számára adójuk egy százalékának felajánlá­sát valamely nonprofit szervezet részére. Mivel a köztársasági elnök - az étkezési jegyek körüli botrány miatt - újratárgyalásra visszaadta a törvényt a parlamentnek, ezért nem tudni, mikor lép hatályba. Nem árt azonban, ha egy-két fon­tos tényre már most felhívjuk a fi­gyelmet. Az adózó személynek az illetékes adóhivatalban kell beje­lentenie, hogy adója egy százalé­kát melyik szervezetnek ajánlja fel. Ez az összeg azonban nem le­het 20 koronánál kevesebb, tehát évente legalább 2000 korona adót kell fizetnie annak, aki fel szeremé használni ezt a lehetőséget. A ma­gyarországi gyakorlattól eltérően nálunk egy adófizető csak egy szervezetet ajándékozhat meg. Ä törvény tételesen felsorolja, kik le­hetnek a megajándékozottak: pol­gári társulások, alapítványok, nem befektetési alapok, közhasznú szolgáltatásokat nyújtó nonprofit szervezetek, egyházak, nemzetkö­zi érdekeltségű szervezetek, vala­mint a Szlovák Vöröskereszt. Tevé­kenységi körüket tekintve pedig foglalkozniuk kell a szellemi érté­kek, az emberi jogok, a környezet, az egészség, a kulturális és termé­szeti örökség védelmével, támo­gatniuk kell az oktatást, a sportte­vékenységeket, illetve szociális té­ren kell segítséget nyújtaniuk. A szervezetek legfontosabb feladata, hogy közjegyzőnél vetessék magu­kat nyilvántartásba. Nem újrare­­gisztrálásról van szó, ám az adó­zók csak azoknak a szervezetek­nek ajánlhatják fel adójuk egy szá­zalékát, amelyek szerepelnek a közjegyzők kamarájának nyilván­tartásában. Ezt a jegyzéket az adó­hivatalok kötelesek lesznek kifüg­geszteni. „Értesüléseink szerint a természetes személyek évente mintegy 30-40 milliárd korona adót fizetnek be, ennek egy száza­léka 300-400 millió - fejtegette Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója. - Fi­gyelembe véve a magyarság rész­arányát az országban, évente 30-40 millió korona kerülhetne pluszban a magyar érdekeltségű alapítványokhoz, szervezetekhez. Egy-egy társaság, alapítvány előre­láthatólag néhány tízezer, esetleg százezer koronát kap majd, ami nem túl nagy összeg. De ha évente csupán ekkora összeggel gyara­podna például az iskolánk támo­gatására létrehozott Király Püspök Alapítvány, akkor abból több szá­mítógépet vagy más fontos segéd­eszközt tudnánk vásárolni. A szű­kös anyagiak mellett minden koro­nát meg tudunk becsülni.” A lakosságnak azt kell tudatosíta­nia, hogy nem egy további adófaj­ta bevezetéséről van szó, hanem ki-ki szabadon dönthet az amúgy is befizetésre kerülő adójának egy százalékáról, (vkm) Bárdos: a környezetvédelmi alap még működhetne Büdzsé és Devin Bank ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A ma folytatódó 53. parla­menti ülés legkésőbb december 21- ére tervezett befejezéséig, sőt, még korábban elfogadható a jövő évi ál­lami költségvetés - reméli Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője. A büdzsé holnaptól várható vitája előtt azonban még jóvá kell hagyni az áüami alapok megszüntetéséről szóló jogszabálytervezetet is. A kor­mány küenc áüami alapot kíván fel­számoltatni. Bárdos elmondta: az MKP kezdeményezi a környezetvé­delmi alap ideiglenes megőrzését. „Nagyon fontosnak tartanánk, ha a környezetvédelmi alap megszünte­tésének határidejét legalább egy év­vel későbbre tolhatnánk ki. Nem a felszámolása ellen vagyunk, de ez az alap nyolcvan százalékban nem az áüami költségvetésből kapja a pénzét, hanem a különböző bírsá­gokból és más forrásokból szerzi. Az alap meghagyásával tehát nem ve­szélyeztetnénk a 2002-es költségve­tés elfogadását sem, a települések pedig jövőre is támogatást kaphat­nának az alaptól” - hangsúlyozta a frakcióvezető. A Szlovákiai Városok és Falvak Társulása egyébként ha­sonló javaslatot vetett fel. Szakértők szerint az alapok meghagyása felbo­ríthatja a büdzsé tervezetét, és elő­fordulhat, hogy költségvetési provi­zóriummal kezdjük a következő évet. A parlament pénzügyi bizott­sága egyetlen költségvetési terüle­ten sem hagyott jóvá lényegesebb növelést, azonban a képviselők a vi­tában számos emelési javaslattal él­hetnek. A parlamentnek döntenie keü azokról a határozati javaslatok­ról is, amelyeket a Devin Bank csőd­jéről és kényszerfelügyeletéről tar­tott pénzügyminiszteri tájékoztató után nyújtottak be képviselők. Jirko Malchárek kéri, a kormány a parla­ment januári ülésszakára készítsen jelentést a bank megmentésére ho­zott eddigi intézkedéseiről, és a jegybank elnökét is parlamenti je­lentéstételre kötelezné. Gyurovszky László ezzel egyetért, de Marián Juskótól a Devin Bank csődjéért fe­lelős jegybanki tisztségviselők fele­lősségre vonását is követeli, (kor)

Next

/
Thumbnails
Contents