Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-22 / 294. szám, szombat
//1335"910067' Legközelebb csütörtökön Felhívjuk a tisztelt olvasók figyelmét, hogy az nnswgi leközelebb karácsony után, december 27-én, csütörtökön jelnik meg. 2001. december 22., szombat www.ujszo.com Ára 9 korona (előfizetőknek 8 korona) • 54. évfolyam, 294. szám Karácsonyi ének (Nagy József tollrajza) Sorsközösség fűz minket egymáshoz Az Új Szónak írta: Göncz Árpád A karácsonyi köszöntést, úgy hiszem, mindenekelőtt jókívánságokkal kell kezdeni: szívemből remélem, hogy többségük el tudja felejteni a hétköznapok gondját a karácsonyi gyertyák fényében, és a külvilág fagyától mindannyiukat megvédi családi otthonuk melege. Ha történetesen kívül rekedtek ezen a szívmelengető körön, remélem, akad ember, aki kezét nyújtja nekik, és ilyen vagy olyan módon megosztja velük a maga ünnepének örömét. S bár a pozsonyi Új Szót sokan olvassák, szeretettel köszöntök mindenkit, nemcsak azokat, akik az Új Szó olvasói, hanem azokat is, akiknek a kezébe ilyen-olyan okból el sem jut a lap karácsonyi száma. Nem hiszem, hogy egy köszöntőben helye volna az esztendő politikai elemzésének, nem hiszem, hogy állásfoglalást kívánnának tőlem a napi politika, az önkormányzati választások és a közeljövőben sorra kerülő országgyűlési választások kérdéseiben. Egyet mondhatok: tökéletesen megbízom a szlovákiai magyarok bölcsességében, helyzetismeretében és helytállásában. Büszke vagyok az önkormányzati választásokon tanúsított aktivitásukra. Mindent összevetve, Magyarországon élő magyar emberként büszke vagyok a Szlovákiában élő magyarokra. Amit a jövő esztendőben is kérni szeretnék - az itt és ott élő magyaroktól egyaránt: figyelő szemüket ne vegyék le egymásról, tanuljanak egymás hibáiból, tévedéseiből és eredményeiből, és egy pillanatig sefelejtsék: egy nép, egy nemzet tagjai vagyunk, és ha határ választ is el egymástól mindaddig amíg mindkét ország európai uniós tagsága meg nem valósul, ez a határ a lelkekben átjárható. Sorsközösség fűz minket egymáshoz, elválaszthatatlan sorsközösség. Megkockáztatnám: nemcsak bennünket, magyarokat, hanem a két országot is, amelynek történelme évszázadokig összefonódott, s mióta szétvált, azóta is mélységesen hat egymásra. Térségünk gondjai majdnem azonosak, megoldani csak közös jóakarattal tudjuk. Isten áldását kérem hát a határ mindkét oldalán élő magyarokra és mindkét ország bármilyen nemzetiségű lakójára! Ady Endre Karácsony 1 Harang csendül,. Ének zendül, Messze zsong a hálaének, Az én kedves kis falumban Karácsonykor Magába száll minden lélek. Minden ember Szeretettel Borulföldre imádkozni, Az én kedves kis falumba A Messiás Boldogságot szokott hozni. A templomba Hosszú sorba Indulnak el ifjak, vének, Az én kedves kis falumban Hálát adnak A magasság Istenének. Mintha itt lenn A nagy Isten Szent kegyelme súgna, szállna, Az én kedves, kis falumban Minden szívben Csak szeretet lakik máma. 2 Bántja lelkem a nagy város Durva zaja, De jó volna ünnepelni Odahaza. De jó volna tiszta szívből- Úgy mint régen - Fohászkodni, De jó volna megnyugodni. De jó volna mindent, mindent, Elfeledni, De jó volna játszadozó Gyermek lenni. Igaz hittel, gyermek szívvel A világgal Kibékülni, Szeretetben üdvözülni. 3 Ha ez a szép rege Igaz hitté válna, Óh, de nagy boldogság Szállna a világra. Ez a gyarló ember Ember lenne újra, Talizmánja lenne A szomorú útra. Golgota nem volna Ez a földi élet, Egy erő hatná át A nagy mindenséget, Nem volna más vallás, Nem volna csak ennyi: Imádni az Istent És egymást szeretni... Karácsonyi rege, Ha valóra válna, Igazi boldogság Szállna a világra... Szép ünnepet, meghitt perceit, tiszteit oCvasóiniJ
