Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-21 / 293. szám, péntek

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 21. Politika5 Duka Zólyomi Árpád félrevezetőnek tartja a zöldek és a polgári szervezetek kampányát a részecskegyorsító ellen A ciklotron veszélytelen- Hozzánk legközelebb Debrecenben működik részecskegyorsító, és ott sincs semmi veszély (Dömötör Ede felvétele) Csehszlovákia kettéválása után Szlovákiában nem ma­radtak nukleáris berendezé­sek, viszont az országnak jól képzett szakembergárdája van, mely fontosnak tartotta változtatni e helyzeten. 1995- ben merült fel, hogy az orosz adósságtörlesztés keretében részecskegyorsító központot lehetne építeni. Duka Zólyo­mi Árpád atomfizikussal, par­lamenti képviselővel erről be­szélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Hogyan született az ödet? Az orosz Egyesített Atommagkutató Intézet, ahol egy külön laboratóri­um foglalkozik a részecskegyorsítók építésével. A dubnai intézet precí­zen elkészíti a terveket és a nehéz­technológiát, viszont a finommű­szereket a fejlett államokból kell be­szerezni, ezért kezdettől együttmű­ködünk a Nemzetközi Atomenergiai Ügynökséggel. Az orosz féllel olyan szerződést kötöttünk, hogy az e cél­ra szánt összeg 30%-áért nyugati ál­lamokból kap Szlovákia berendezé­seket. így szereztük a Heyduk utcai klinikán található pozitron emisszi­ós tomográfot is. Első szerződésünk tízmillióról szólt, aztán 118, később további 108 miüiót sikerült az adós­ságtörlesztésből megszerezni. Egyébként a központ nemcsak szlo­vákiai jelentőséggel bír. Egy belgrá­di intézettel együttműködve háló­zatot építünk ki, mely köré román, olasz-, görög- és magyar intézmé­nyek csoportosulnak. A súlypont Pozsony és Belgrad lesz. A környezetvédők erősen tilta­koznak a központ pozsonyi, károlyfalui elhelyezése ellen. Mi­ért a Szlovák Méréstechnikai In­tézetben jön létre? Nem volt pénz új épületre. Megvizs­gáltuk az összes szóba jöhető épüle­tet, így bukkantunk a méréstechni­» A ciklotront nem tudományos, hanem alkalmazott célokból akarjuk létre­hozni, elsősorban az egészségügy . számára. \> kai intézetre. Még Csehszlovákia idejében épült, Szlovákiának túl nagy, ráadásul befejezetlen volt, üresen állt. A kormány 1996-ban jó­váhagyta az elképzelést. Rengeteg szakmai testület, több tudós, öt - az egészség- és oktatásügyi, védelmi, környezetvédelmi és az építésügyi - tárca, a Szlovák Tudományos Aka­démia, és az Atomfelügyeleti Hiva­tal együttműködésével készül a köz­pont, és a kormány a szabványhiva­talt bízta meg a koordinálással. Miért fontos, hogy legyen ilyen központ? Nem tudományos, hanem alkalma­zott célokból akarjuk létrehozni, el­sősorban az egészségügy számára. De az oktatásban, szakemberkép­zésben, tudományos kísérletek so­rán, a méréstechnikában is haszno­sítani szeretnénk. De az egészség­ügy a legfontosabb. Mihez kell az egészségügyben egy részecskegyorsító? Segítségével radioizotópok kelet­keznek, melyeket radiofarma­­kumokká kell átalakítani. Ezeket megfelelő műszerrel be lehet juttat­ni az emberi szervezetbe, és ez kitű­nő diagnosztikai eszköz. Egyébként a nukleáris gyógyászat megalapító­ja a Nobel-díjas Hevesi György volt. Nem veszélyes az ilyen diagnosz­tizálás, illetve maga a részecske­­gyorsító? Nem. Ez fizikai, és nem nulkeáris­­energetikai berendezés, nem ha­sonlítható atomerőműhöz. Olyan berendezés, melyet ha kikapcso­lunk, megszűnik a sugárzás. És amikor működik? A radioizotópok egy kis zárt kam­rában keletkeznek, kis mennyiség sem kerülhet ki. Ennek ellenére szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítunk, ha kell, két méte­res betonfalat emelünk. Az, amit a zöldek kockázati tényezőként em­legetnek, nagyon valószínűtlen és elenyésző a környezeti, például a kozmikus vagy talajsugárzások mellett. Mindannyian az épületek falainak a sugárzásában élünk, a fürdőszobában a csempe az egyik legnagyobb radiosugárzó. A köz­pontban feltételezhető sugárzás ennél sokkal kisebb lesz. Ľubica Trubíniová a Greenpeace nevében mégis kifogásolja, hogy lakott területen helyezik el a központot, melyben ráadásul nem egy, hanem több „veszé­lyes” berendezés is lesz... De ez egyáltalán nem veszélyes! Mindent állandóan figyelnek majd, biztosítanak, a talajt, a lég­kört, a vizeket, a csapadékot is el­lenőrizni fogjuk. A központban dolgozók sem lesznek veszélynek kitéve? Nem. Ha működik a berendezés, nem szabad a közelébe menni. Ha betartják az előírásokat, nincsenek veszélyben. Egész életemben az atomfizikában, sokkal nagyobb erőterek közelében dolgoztam. Félrevezető azt terjeszteni, hogy így lehet rákot kapni. A világon rengeteg ciklotronközpont létezik, hozzánk legközelebb Debrecen­ben. És ott sincs semmi veszély. Tehát megalapozatlanok a tilta­kozók aggodalma? Elkeserítő a zöldek ellenkampá­nya, mert a cél nemes: a gyógyítás. Szlovákiában 60 ezer ember hal meg évente, 20%-uk rákos megbe­tegedésben. Első a diagnosztika, azaz pontosan meghatározni a be­tegség helyét és jellegét, utána a gyógyítás következik: proton-, elektron- és ionterápia, illetve egyéb, manapság csúcstechnológi­ának számító módszereket fogunk alkalmazni. A Heyduk utcai tomográfiái körülbelül 500 sze­mélyt sikerült kivizsgálni, de ne­hézkesen, ugyanis Prágából kell hozni radioizotópokat. Minden nap hajnalban indul gyorsautó, és négyszer annyi mennyiséget kell vásárolni, mert az út 4-5 órát tart. Ha helyben lesz a gyorsító, csőpos­tával pillanatok alatt a helyszínre lehet szállítani a tomográfhoz szükséges részecskét. Jelenleg 50 ezer koronába kerül egy-egy beteg, akkor mintegy 20 ezerbe fog. Ezen­kívül más célokból is fel lehet majd használni a gyorsítót, hasznosítha­tó a bútoriparban, sőt az élelmi­szeriparban is. Például ha a burgo­nyát így kezeljük, a sugár megöli a mikrobákat. \\ Az oroszok rájöt­­r tek, hogyha sugár­nyaláb alá helyezzük az anthraxot, szétesik, tel­jesen ártalmatlan .. porrá válik. \\ Nem lesz radioaktív a krumpli? Nem. Nem történik magreakció, csakis a káros mikrobákat öli meg. Amerikában ez megszokott dolog. Az utóbbi időben sokat beszélnek az anthraxról. Az oroszok rájöttek, hogyha sugárnyaláb alá helyezzük az anthraxot, szétesik, teljesen ár­­talmadan porrá válik. Szeptember 11. után az amerikaiak egymilliárd dollárt különítettek el, az oroszok­tól tízezer részecskegyorstót ren­delnek, és a postákon helyezik el, hogy a leveleket az elektronnyaláb segítségével azonnal semlegesít­hessék. Mikorra készülhet el a központ? 2002-ben a tervek szerint már több laboratórium elkészül, 2006-ban pedig már a nagy gyorsítójának és az egész központnak is működnie kellene. RÖVIDEN A háztartásokat nem érinti a gázáremelés Pozsony. A Szlovák Gázművek január 1-jétől a háztartásokat kivéve összes ügyfele számára 19,3 %-kal emeli árait - döntött a pénzügyi tárca, amely egy októberi kormánydöntés után vette át az árképzés jogát a termelői szférában. Az áremelést a kedveződen árfolyammoz­gásokkal és a világpiaci árakkal magyarázzák. (SITA) Eladják a Postabankot Pozsony. A Szlovák Konszolidációs Rt. tegnap versenypályázatot hir­detett a tulajdonában lévő 55%-os Postabank-részvénycsomagjára. A tulajdonrész iránt érdeklődők legkésőbb január 15-ig nyújthatják be igényüket, ajánlataikat pedig január 29-ig kellene megtenniük. Az 1993-ban alapított banknak jelenleg 600 ezer ügyfele van. (TASR) Elkelt az Istrobanka Pozsony. A Szlovák Biztosító felügyelő tanácsának döntése értelmé­ben az Istrobanka közepes méretű bank az osztrák Bank für Arbeit und Wirtschaft P.S.K (BAWAG) kezébe kerülhet. A biztosító az Istro­banka 82%-át birtokolta, és a BAWAG, a Völksbank és a Bank Austria hármasból választotta ki a győztest. A pénzintézet fennmaradó 18%-a Pozsony városának kezében van. A BAWAG szeptemberben nyitotta meg első szlovákiai kirendeltségét. A 47 müliárd euró mérlegfőössze­­gű, 5000 főt alkalmazó banknak a cseh Interbankában és a Magyar Külkereskedelmi Bankban van többségi érdekeltsége. A harmadik leg­nagyobb osztrák pénzintézet eddig is érdeklődött a szlovák bankszek­tor iránt, tavaly sikertelenül indult a Pol’nobanka privatizációjáért, (s) Német kézbe kerülhet a Szlovák Biztosító Terjeszkedik az Allianz ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A német Allianz kezébe kerül a Szlovák Biztosító (SP) nevű legnagyobb hazai biztosító. Mária Machová privatizációs miniszter az ületékes bizottság döntését a kormány következő ülésén terjeszti be, azaz csak januárban. A bizottság a holland Aegon és az Allianz aján­lata között döntött. A kormány 2001 júniusában írt ki tendert a biz­tosítóra, a pénzügyminisztérium és a Nemzeti Vagyonalap (FNM) a részvények 66,8%-át adja el az Allí­­anznak, a Penta Group szlovák be­fektetőcsoport pedig máris jelezte, hajlandó eladni a 24,27%-os része­sedését, vagyis az Allianz máris több mint 91%-os csomaghoz juthat. A hírügynökség a vételár nagyságát nem tette közzé, Róbert Merva, a privatizációs tárca szóvivője érdek­lődésünkre annyit közölt, várható­an a kormányülés után ismertetik a részleteket. Tavaly a szlovákiai biz­tosítási piac 49%-át uraló SP mint­egy 100 millió korona adózás utáni nyereséget könyvelt el. Az Allianz 993 óta van jelen Szlovákiában, szeptember végén 7,69%-os volt ré­szesedése a biztosítási piacból, (sh) A Szlovák Nemzeti Bank 2002-es prognózisa Kisebb lesz az infláció ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A Szlovák Nemzeti Bank szerint 2001-ben a hazai infláció éves szinten 6,3 és 6,5%, a bruttó hazai össztermék (GDP) 2,8 és 3,0% között alakul, a folyó fizetési mérleg­hiány éves szinten pedig elérheti na GDP 8-9%-át - közölte tegnap Marián Jusko, a jegybank elnöke. Az elköszönő évet a visszafogott inflá­ció, a gazdasági növekedés dinami­zálódásának és a folyó fizetési mér­leg egyre nagyobb hiányának idő­szakaként jellemezte. Ami a 2002-es makrogazdasági fejleményeket ille­ti, Jusko szerint látványosan csök­kenhet a pénzromlás üteme, mivel a központilag szabályozott árak jövő évi felszabadítása elmarad, viszont 2003-ban újra meglódulhat az inflá­ció. Jövőre a fogyasztói árak éves szinten 3,5-4,9%-kal emelkedhet­nek. A nominálbérek esetében 6%­­os emelkedést vetítenek előre, va­gyis a reálbérek mintegy 1,5%-kal emelkedhetnek. A világgazdasági recesszió ellenére a jegybank nem számol a gazdasági növekedés meg­torpanásával: becslése szerint 2002- ben a GDP 3,5-3,8%-kal nőhet. Vi­szont a folyó fizetési mérleghiány deficitje jövőre is számottevő, mint­egy 7,9% lesz. (shz) Novemberben 19 cégnél volt tömeges elbocsátás, háromezren kerültek az utcára A volt hadtestparancsnokság egyik szárnyába költözik a kassai alkotmánybíróság Februárra 560 ezer munkanélküli A miniszter közbelépett ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A szlovákiai munkanél­küliek száma január-február fordu­lójára elérheti az 550-560 ezret - állítja Pavel Tomasta, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal elemzője. No­vember végén 513 ezer állástalant tartottak nyilván, ami 14 ezerrel több mint októberben. A növeke­déshez jelentős mértékben a sze­zonmunkák befejezése miatt elbo­csátott mezőgazdasági és építőipari alkalmazottak járultak hozzá. No­vemberben 19 cégnél volt tömeges elbocsátás, mely során háromezer ember került az utcára. Múlt hó­napban a nyilvántartott állástala­nok aránya elérte a 19 százalékot, míg a diszponíbilis munkanélküli­ek, vagyis azok aránya, akik kedve­ző ajánlat esetén azonnal munkába tudnak állni, 17,7 százalékos volt. Decemberben a munkanélküliek száma 15-20 ezerrel, januárban pe­dig további 35 ezerrel nő, számuk így akár az 560 ezret is meghalad­hatja. Tomasta szerint a szlovák gazdaság egyelőre képtelen a haté­kony munkahelyteremtésre, ehhez ugyanis legalább 4 százalékkal kel­lene nőnie a bruttó nemzeti ter­méknek. Elemzők ugyanakkor jö­vőre csak 3-3,5 százalékos növeke­désre számítanak. Tomasta szerint a munkanélküliek aránya ennek el­lenére jövőre, éves szinten 0,5-1 százalékkal csökkenhet, 2002-ben így átlag 510-515 ezer munkanél­külire számíthatunk. A csökkenés­hez jelentős mértékben járulnak a hozzá a közhasznú munkák. Erre az állam jövőre 300, a munkaügyi hivatal pedig további 500 millió ko­ronát kíván fordítani, (mi) ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A kormány volt kénytelen dönteni az alkotmánybíróság új székhelyének három éve húzódó ügyében. A három megoldás közül a „B-változatot” választották, azaz a taláros testület jövőre a volt had­testparancsnokság épületének egyik szárnyába költözik, melyet 100 millió koronáért tesznek e cél­ra alkalmassá. Ján Mazák elnök tavaly még halla­ni sem akart erről, mondván, hogy a fontos testület nem osztozhat más intézményekkel a székházon. Tegnap már úgy fogalmazott, sze­mély szerint szívesebben költözött volna, a volt vármegyeháza tágas, Fő utcai épületébe, ahol jelenleg a Kelet-Szlovákiai Galéria székel, ám belátja, hogy nem válhat való­ra minden álma. Nem titkolta, hogy az A-változatot a kulturális miniszter közbelépése akadályoz­ta meg, mivel a galériának kellett volna átköltöznie a Kelet-Szlováki­ai Múzeumnak is otthont adó had­testparancsnokság épületébe. Mivel a hadtestparancsnokság a város tulajdonában van, előbb ál­lami tulajdonba kell kerülnie, a törvény értelmében ugyanis álla­mi intézmény nem székelhet váro­si helyiségekben. A pénzügymi­nisztérium többször nemet mon­dott erre az ötletre, a hirtelen rá­­bólintás valószínűleg időszűke mi­att történt. Jövőre ugyanis három új alkotmánybíróval bővül a talá­ros testület, akiket titkárságukkal, tanácsadóikkal együtt fizikai lehe­tetlenség elhelyezni a jelenlegi székházban. Mivel a költözés nem megy egyik napról a másikra, nem tudni, hol találnak helyet új kollé­gáiknak a bírák. „Semmilyen felelősséget nem vál­lalok ez ügyben. Két éve kérem az illetékeseket, hogy oldják meg a problémát. Tizenhármán nem­hogy a jelenlegi épületben, de a tárgyalóteremben sem férünk el” - mondta Mazák. A testület elnöke egyébként azt is komoly eredménynek tartja, hogy a bíróság Kassán marad, hiszen több város kínált nekik megfelelő székházat, (juk) Munkanélküliség a magyarlakta járásokban novemberben Járás Gazdaságilag aktivak Nyilvántartott munkanélküliek (fő; %) Szene 25 921 fö 2218 fő; 8,56% Dunaszerdahely 58 422 10 826; 18,53% Gálán ta 44 287 8819: 19,91% Vágsellye 25 679 5856; 22,80% Érsekújvár 73 413 19 039; 25,93% Komárom 55 671 14 718; 26,44% téva 60 263 15 932, 26,44% Nyitra 76 668 13 801; 18,00% Losonc 36 976 10 480; 28,34% Rimaszombat 40 229 14 792; 36,77% Nagykürtös 22 615 7510; 33,21% Nagymihály 51 768 16 587; 32,04% Tőketerebes 48 399 15 926; 32,91% Rozsnyó 30 796 9709; 31,53% Kassa-vidék 49 963 14 904; 29,83% Szlovákia 2 696 341 513 086; 19,03% (Forrás: NÚP) Mészáros elégedett az idei munkával Mészáros Lajos alkotmánybíró szerint fontos, hogy sikerült megol­dani a alkotmánybíróság székhelyének kérdését. Lapunknak el­mondta: a Csáky-Dessevffy-palota kis tárgyalótermében „nem zaj­lottak méltóságteljes körülmények között a tárgyalások”. Mészáros egyébként jó érzéssel jött el tegnap munkahelyéről, mivel - mint mondta - igényes és szép munkát végzett az a tanácsban, amely­nek a tagja. Bár az alkotmánybíró szerint is több esetben kritikusan fogadta a közélemény a döntéseket, mindent összevetve sikeres évet zárt az alkotmánybíróság. A taláros testület jogkörei jövőre bővülnek, Mészáros Lajost pedig megválasztották a tanács elnöké­nek. A magyar alkotmánybíró elmondta, munkahelyén a szakmai hozzáértés dönt, s nem a nemzetiség, (ef)

Next

/
Thumbnails
Contents