Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-19 / 291. szám, szerda
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 19. Politika5 Nemeskürty István író, irodalomtörténész, forgatókönyvíró, millenniumi kormánybiztos és dandártábornok „Örültek annak, hogy vannak” 1999-ben a magyar kormány 3200 magyarországi települést biztatott ünneplésre, és háromezer helyről érkezett pozitív választ. Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos megbízatása e hónapban jár le, a „fő ceremóniamestert” ennek kapcsán kértük a nagyszabású akciósorozat értékelésére. JUHÁSZ KATALIN Több magyarországi sajtótermék Fidesz-kampánynak titulálta az ezer éves államiság ünneplését, melynek költségeiről több szó esett, mint hozadékáról. Kormánybiztosként hogyan „kezeli” ezt a helyzetet? Eleinte majdnem mindenkinek tetszett a terv, hiszen az ünnepségekkel kapcsolatos kiadásokat térítettük, jó ötleteket esetén költségesebb terveket is finanszíroztunk, a helyiek azt hívhattak ünnepi szónoknak, akit akartak, és az önkormányzat emlékül millenniumi zászlót kapott. Sokan meglepődtek az érdeklődés láttán, nem gondolták, hogy az ország polgáraiban ennyire él a nemzeti öntudat. Én bizakodóbb voltam, ám úgy tippeltem, az 1998-as választások számarányában fognak jelentkezni a települések. Ehhez képest háromezernél is több kívánt részt venni a közös ünneplésben, ami még engem is meglepett, jólesően hihetetlen eredménynek tartom. Ön szerint miért kezdtek pénzről cikkezni a lapok? Én nyolcvan milliárdos összköltségről is olvastam... Mert a hírlapírók azt hitték, a „régi módon” történnek a dolgok, amikor például április 4-e alkalmából kaptak a falvak óvodákat, orvosi rendelőket. Egyáltalán nem erről volt szó. Az Országgyűlés a millenniumi költségekre, azaz az én személyes hivatalos rendelkezésemre 1 milliárd 760 mülió forintot szavazott meg, ami egyáltalán nem sok. » Mindenütt arra biztattam a helyieket, írják meg maguk saját községük tör- . . ténetét. « Aztán egyre nagyobb számok kezdtek közszájon forogni. Megkísérlek jóindulatú választ adni kérdésére, és nem mondom, hogy ez politikai csalafintaság, amit azért kövemek el, hogy ellenszenvet ébresszenek az ügy iránt. Ehelyett inkább azt mondom, hogy mivel a hogy vannak. Egy Baranya megyei faluban odajött hozzám egy öreg néni, és azt mondta, hogy az ő falujuk 1092 óta szerepel az okleveleken, de azóta nem járt náluk se király, se nádor, se főszolgabíró, én vagyok az első, aki odatalált. Mindenütt arra biztattam a helyieket, úják meg maguk saját községük történetét. így tudatosíthatják leginkább az elmúlt ezer évet. Az is sikerélménynek tekinthető, hogy sehol nem volt széthúzás, együtt ünnepeltek reformátusok és katolikusok, egy román határ menti faluban kitűzték a román zászlót, másutt a szlovák nemzetiségűek szlovákul énekeltek. Senki sem bántotta a másikat, és mindenki megvalósíthatta, amire vágyott. „Nálam még csak pénz sem volt, így a leggonoszabb emberek sem tudtak lopással, divatos szóval „lenyúlással" vádolni1' (Fecsó Ivett felvétele) rám bízott ünneplési összegen túl a különböző minisztériumok, szervezetek szintén költöttek millenniumi célokra, lehet, hogy egyesek ezeket is hozzászámolták az összeghez. Ebben a végösszegben viszont benne van az is, hogy például a pécsi püspök a dóm kapujára egy gyönyörű bronz-kilincset csináltatott. Dühös rám ezért a kérdésért? Nem, a legnagyobb jóindulattal mondom, amit mondok, mert becsületsértés gyanúja nélkül kijelenthetném azt is, hogy az egész egy ronda hazugság. Az Országgyűlésnek annyival kell elszámolnom, amennyit kaptam. Idén további másfél milliárdot adtak, és hála istennek nagyon szigorúan fogtak, a parlament előtt többször beszámolót kellett tartanom. Ennek örültem, mert így a pénzt nem is én kezeltem, csak jóváhagytam az összegeket, melyeket aztán a kincstár utalt ki. Nálam tehát még csak pénz sem volt, így a leggonoszabb emberek sem tudtak lopással, divatos szóval „lenyúlással” vádolni. Beszéljünk a dolog kellemesebb oldaláról. Milyenek voltak ezek a millenniumi ünnepségek? Az emberek a legkisebb falvakban is hatalmas szeretettel ünnepeltek, a maguk választotta napon. Arra törekedtem, hogy minél kisebb a település, annál magasabb rangú állami vezető látogasson oda. Ebben a minszterelnök nagyon jó partnernek bizonyult, 2000 január 2-án ő maga ment le egy Bajót nevű kis faluba az első millenniumi ünnepségre. Pár ezer lakosú községek is jelentkeztek azzal az ötlettel, hogy szobrot akarnak emelni vagy csinosítani akarják a falut. Ötvenhat város és falu emelt például Szent István-szobrot, érdekes módon legtöbbet a Tisza menti református községekben. Megértették, hogy nem egy szentet ábrázolnak, hanem egy államalapítót. Egyébként az is meglepett, hogy a háromezer település hatvan százaléka templomban rendezte az ünnepséget. Sok tudósnak, Írónak is lett szobra, sőt alkalmi zeneműveket is rendeltek a községek. Abba sem szóltunk bele, melyik szobrászt, festőt vagy zeneszerzőt válasszák. Előfordult, hogy magánemberként támadtak esztétikai jellegű kifogásaim a végeredménnyel szemben, de elhatároztam, hogy ha nekik tetszik a mű, lelkem rajta. A költségek egyharmadát egyébként az illető községnek kellett fedeznie. Ön nemrég azt nyilatkozta, hogy a magyar nemzetnek nincsenek sikerélményei, és tulajdonképpen ezért szervezték az egyéves akciót. Tényleg nem volt sikerélményünk, elég, ha csak az elmúlt század eseményeit nézzük. A két világháborút, Trianont, a kommunizmus évti- -f zedeit persze nem lehet egy év alatt kompenzálni, de valahol el kell kezdeni. Sikerélménynek számít, ha egy falu vagy város közössége öszszegyűlik, és együtt örülnek annak, Ön például dandártábornok lett. Erről is sok gúnyos cikkeket olvastam. Pedig nem is ez az igazi kitüntetés, a kinevezés mellett megkaptam a magyar érdemrend nagykeresztjét, amivel csak egy-két ember büszkélkedhet, és hencegve mondom, hogy talán meg is érdemeltem. De téljünk vissza a tábomokságomra. 1925-ben születtem, hivatásos katonatisztnek neveltek, a Magyar Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát végeztem el. Fiatal hadnagyként esküt tettem a haza védelmére, és ezt komolyan is gondoltam. Ahhoz a nemzedékhez tartozom, amelyet a nálunk idősebb felelőtlen politi\\ Együtt ünnepeltek r reformátusok és katolikusok, egy román határ menti faluban kitűzték a román zászlót, másutt a szlovák nemzetiségűek szlovákul énekeltek. kusok és hadvezérek miatt kegyetlenül megaláztak. A magukat bűnösnek érzők Nyugatra szöktek, én itt maradtam. Katonai tárgyú könyveket is írtam, és a millennium évében sokat tettem a honvédségért, így a vezérkari főnök engem szólított meg. Azt mondta, itt az idő, hogy végre az én nemzedékem valamiféle megbecsülésben részesüljön. És mivel mindenkit nem tudnak kiemelni, engem viszont mindenki ismer, kineveznének tartalékos tábornoknak. Meglepte az öüet? Váratlanul jött, ám tudtam, hogy ez egy jelképes dolog, és hogy sokan olvasták a Rekviem egy hadseregért című könyvemet. Amikor a parlamentben megköszöntem a kinevezést, egész nemzedékem nevében köszöntem meg. Arra ügyelünk, hogy a sürgős ellátást igénylők ne érezzék hátrányát az intézkedésnek Korlátozott betegfelvétel Komáromban V. KRASZNICA MELITTA A múlt héten szükségállapotot vezettek be a komáromi kórházban. Az okokról kérdeztük Milan Líška kórházigazgatót. Mit jelent a gyakorlatban a szükségállapot? A kórház vezetése a múlt héten úgy határozott, hogy kizárólag az életmentő és a halaszthatatlan műtéteket végezzük el. Néhány napon belül hasonló korlátozásokat kellett bevezetnünk más osztályokon is, tehát a betegfelvétel valóban csak az indokolt esetekre korlátozódik. Arra természetesen ügyelünk, hogy akinek az állapota sürgős kórházi ellátást igényel, az semmilyen hátrányát ne érezze ezeknek az intézkedéseknek. Mekkora adóssága van az intézménynek? Összesen 170 millió korona. Jó hírnek számít, hogy a kórházak adósságeltörlése keretében a régi, még az 1997-es és 1998-as évből származó tartozásainkat az állam kiegyenlíti, ami esetünkben nem csekély összeg. Másfelől viszont havonta újabb 5-7 millióval növekszik a kórház adóssága, mivel a biztosítóktól befolyt pénzek nincsenek arányban költségeinkkel. Napjainkban a legsúlyosabb problémát a kórház mindennapi működésének fenntartása jelenti. A gyógyszer- és az egészségügyi szegédeszközök szállítói kissé toleránsabbak velünk szemben, de a szállítók nagy része, az eddigi tapasztalatokból okulva, előre kéri a pénzt. Legnagyobb gondot a hús, az üzemanyag, az őrző-védő és takarító szolgálat biztosítása jelenti. Mindennapos harc ez. A víz- és energiaszolgáltatók mindeddig nem korlátozták szolgáltatásaikat, a gázművek viszont csődeljárást indított ellenünk. A napokban folytatott tárgyalások eredményeként végül megszüntették az eljárást, mivel a már említett adósságeltörlés keretében nekik is ki tudtuk egyenlíteni a fizetési határidőn túli számlák egy részét. Jövőre mekkora összeggel gazdálkodnak majd? Pontos információim még nincsenek, de éppen most értesültem arról, hogy január elsejével új szabályozás lép életbe, amely végre teljesítmény alapján ítéli meg a kórházaknak járó összeget. Mi ezzel csak jól járhatunk. Néhány hété itt jár Roman Kováč egészségügyi miniszter, aki még ebben az évben 655 ezer, összességében pedig 2,8 millió koronát ígért a transzfúziós állomás felújítására. Megérkezett már a pénz? Az első tétel, tehát a 655 ezer korona igen és fel is használtuk, a fennmaradó összeget jövőre kapjuk meg. Februárban lép hatályba A kórházba nem mehet végrehajtó Pozsony. Tegnap elfogadta a végrehajtási rend módositását a szlovák parlament, a változás elsősorban a kórházakat, rendelőket érinti. A honatyák Tibor Šagát volt egészségügyi miniszter javaslatára rábólintottak a javaslatra, amely szerint az egészségügyi intézmények vagyona nem lehet végrehajtás tárgya; eszerint tehát a kórházak felszerelését még csőd esetén sem lehet majd elárverezni. A végrehajtási rendet egyébként már harmadszor módosítja a parlament, a tegnap elfogadott legújabb változat nagyobb jogi biztonságot nyújt, és a hitelezők helyzetét is megszilárdítja. A törvénycikkely februárban lép hatályba, ha Rudolf Schuster köztársasági elnök is aláírja. (TASR) RÖVIDEN Anna Malíková vádaskodik Pozsony. Megváltoztatja a közvélemény-kutatások valódi eredményeit az MVK társaság - jelentette ki az SNS elnöke. Anna Malíková szerint az MVK legutóbbi felmérései csak a társaság tulajdonosának és az ANO elnökének beteljesületlen kívánságait tükrözik.- Ugyanez történt a ‘98-as választások előtt, amikor az SOP támogatottsága az MVK felméréseiben a kétszerese volt a választásokon elértnek - figyelmeztetett Malíková. Az MVK felmérése szerint az SNS-nek már csak 4,8% a támogatottsága, az ANO-é 8%. (SITA) Egyfordulós választást akar az SOP Pozsony. Sikeresnek tartja a megyei önkormányzati választásokon való szereplését az SOP „a jelenlegi körülmények között”. A pártelnök fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy az SOP által jelölt Ivan Budiak lett a közigazgatási államtitkár - miután szerinte Viktor Nižňanský kudarcot vallott. A párt azonban szorgalmazni akarja a megyei választásokról szóló törvény módosítását. Több egymandátumos szavazókörzetet alakíttatnának ki, a megyeielnök-választás meg csupán egyfordulós lenne: a SOP érvelése szerint ez gazdaságosabb. (TASR) Koncoš elfogadhatóbb a kommunistáknak Pozsony. Pavel Koncoš (SDĽ) elfogadhatóbb a KSS számára, mint Jozef Migaš volt - jelentette ki a kommunista párt központi bizottságának elnöke. Jozef Švec bevallotta: levélben már felvették a kapcsolatot, az SDĽ és a KSS elnöke azonban még nem találkozott.- Őrülnék, ha együttműködnénk, azonban kettőn áll a vásár - fogalmazott Švec. Szerinte a jövő évet a jobboldal és Vladimír Mečiar harca jellemzi majd. (SITA) A „renitens" bírónőt javasolja a DS Pozsony. Jana Dubovcovát javasolja az ombudsman hivatalának betöltésére a Demokrata Párt (DS), csakúgy mint a Szlovákiai Bírónők Társulása (NASS). Dubovcová a Besztercebányai Járási Bíróság elnökeként írta be magát a jogtörténelembe: névtelen válaszadásra vette rá a polgárokat a a besztercebányai bíróságon előforduló korrupcióról. Ezért viszont magyarázatot kellett adnia az igazságügyi minisztériumban. A DS közölte: a NASS-tól függetlenül is jelölik Dubovcovát. (TASR) 300 millió közhasznú munkavégzésre Pozsony. A Szociális Biztosító (SP) jövő évi költségvetésének bevételi oldala meghaladja 95 milliárd koronát és több mint 90 milliárdot a kiadás. A biztosító a munkanélküliek közhasznú munkavégzésére a tervezett 600 millióval szemben csak 300 milliót kap az állami költségvetésből. A Nemzeti Munkahivatal (NÚP) jövőre több mint 15 milliárddal gazdálkodhat, tervezett kiadásai pedig valamivel meghaladják a 12 milliárdot. (k) Fokozottabb áruellenőrzés Pozsony. Az ENSZ-charta és az EU-ról, illetve az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződéseknek megfelelően Szlovákia is szigorítja a nemzetközi felügyelet alá vont áruk, köztük a kettős, vagyis civil és katonai célokra egyaránt felhasználható cikkek kivitelekor és behozatalakor végzett ellenőrzést, (kár) 180 milliárdot használhat fel az FNM Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) jövőre mintegy 180 müliárd koronát használhat fel az eredetileg tervezett 186 milliárddal szemben, mert az államadóság törlesztésére 2002-ben az eredetileg elképzelt 102 miliárd helyett nem egész 96 milliárdot fordítanak. Az FNM a jövő évi tervezett bevételének összegét később pontosítja, mert az például attól is függ, mennyiért adják el a gázművek (SPP) magánosításra szánt 49%-os részvénycsomagját, (k) Idén nem zárunk több fejezetet Pozsony. Szlovákia idén valószínűleg már nem zárja le a pénzügyi ellenőrzésről szóló fejezetet, noha felkészült rá. Eddig azonban nem kaptunk meghívót a következő tárgyalási fordulóra, amelyre eredetileg még decemberben kellett volna sort keríteni - mondta Ján Fígeľ külügyi államtitkár. A pénzügyi ellenőrzésről, a közlekedés- és a versenypolitikáról szóló fejezetek lezárása a spanyol elnökség idejére halasztódik. Spanyolország márciusban, májusban és júniusban tervez egy-egy fordulót, februárban pedig egy rendkívüli találkozóra kerülhet sor. Dirk Meganck, az Európai Bizottság bővítési főigazgatóságának vezetője szerint most az a fontos, hogyan sikerül az állami támogatásról szóló szlovák jogszabályt a gyakorlatba átültetni, (szm) Egyre jobban szeretjük az uniót Pozsony. A polgárok 67%-a támogatja Szlovákia uniós csadakozását- derül ki a Statisztikai Hivatal felméréséből. A júniusi eredményekhez képest öt százalékkal növekedett az EU népszerűsége a lakosok szemében. Másrészt viszont minden negyedik polgár ellenzi a csadakozást. Százból mindössze heten nem tudtak állást foglalni. (TASR) Schuster, Dzurinda és Migaš közös értékelése Év végi összhang ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Rudolf Schuster, Jozef Migaš és Mikulás Dzurinda tegnap szokásos év végi találkozójukon megvonták az elmúlt év mérlegét. Egyetértettek abban, hogy a megyei önkormányzati képviselők és a megyefőnökök megválasztásával a közigazgatási reform valósággá vált. Mikuláš Dzurinda kormányfő elmondta, januárban találkozik a megyei képviselőkkel és elnökökkel, hogy megvitassák az önkormányzatok működésének és finanszírozásának részleteit. A három közjogi méltóság az ország euroatíanti integrációját is értékelte. Örvendetesnek tartják, hogy az EU- tagságot a lakosság 73%-a támogatja, amit még Brüsszel is hitedenkedve fogadott. Az egyik legfontosabb feladatnak a NATO-tagság támogatottságának legalább 60%-ra való feltomászását tartják. Annak ellenére, hogy az államfő, a kormányfő és a házelnök viszonya év közben nem volt mindig felhőtlen, tegnap egyikük sem vetett semmit a másik szemére, (szm)
