Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-19 / 291. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 19. Gyanús fehér por a külügynek Washington. Fehér port tartalmazó levél érkezett hét­főn az amerikai külügymi­nisztériumba. Richard Armitage külügyminiszter­­helyettesnek címezték, de egyik munkatársa bontotta fel. A küldeményt Texas ál­lamban adták fel, csak fehér port tartalmazott, összetétele egyelőre nem ismert. „Felté­telezhető, hogy a postai keze­lés során besugárzással fer­tőtlenítették, így akkor sem veszélyezteti senki egészsé­gét, ha a gyanú beigazolódik, és a por a lépfene-kórokozót tartalmaz” - mondta a kül­ügyi szóvivő. (MTI) Északír leszerelés öt éven belül London. A brit kormány öt évet kíván biztosítani az északír félkatonai csopor­­oknak a teljes leszerelés vég­rehajtására. John Reid, az északír ügyek minisztere közölte: a jelenlegi törvény 2002. február 26-át jelöli meg a fegyverbeszolgáltatás végső határidejeként, ezt azonban a brit kormány módosító javaslata egy évvel meghosszabbította. A kormány egyben kezde­ményezte, hogy hasonló hosszabbításra évente sor ke­rüljön, egészen a 2007-es végső határidőig. (MTI) NATO-párti civil szervezet Belgrád. Megalapították a Jugoszláv Atlanti Klubot Belgrádban azzal a céllal, hogy elősegítse Jugoszlávia euroatlanti integrációját. Allan Lee Williams, a párizsi Atlanti Szervezetek Társasá­gának (ATA) elnöke történel­mi eseménynek nevezte azt, hogy a NATO-t támogató civil szervezetek szövetsége Jugo­szláviában is megnyitotta klubját. (MTI) Irak arab csúcsot sürget Bagdad. Arab csúcstalálkozó összehívására szólított fel tegnap Szaddám Húszéin el­nök az iraki néphez intézett rádióbeszédében, hangsú­lyozva: erre a palesztin nép elleni agresszió miatt van szükség. (MTI) Szaddám javaslatát a palesz­tin területek biztonsági hely­zetének romlásával indokolta (Archívum) Tábornokhalál: baleset volt Moszkva. Az első jelentések szerint rendkívül gyanús kö­rülmények között halt meg hétfőn este egy orosz tábor­nok: kizuhant 8. emeleti moszkvai lakásából. Tegnap­ra bebizonyosodott, hogy Vlagyimir Kazancev vezérőr­nagyot, a koszovói orosz bé­kefenntartó kontingens volt parancsnokát tragikus bal­eset érte: lakásának zárja el­romlott, ezért szomszédja balkonján keresztül próbált bejutni otthonába. (MTI) Afganisztán új vezetői elfogadták az 5000 fős nemzetközi békefenntartó erőt - vita robbant ki Németország és Nagy-Britannia között Már a halottak között is keresik Oszama bin Ladent ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/Kandahár/Washington. A tálibok bukása után hatalomra ke­rült afgán vezetők elvben elfogad­ták, hogy ötezer főből álló nemzet­közi békefenntartó erő érkezzék az országba. Az elvi egyezséget nehéz alkudozások előzték meg: szombat óta Kabulban tárgyalt erről John McColl brit tábornok, aki megbízást kapott arra, hogy előkészítse a tere­pet a békefenntartók első elemeinek telepítéséhez. Amerikai és brit katonák barlangról barlangra járva, már a halottak kö­zött is keresik a kelet-afganisztáni Tora Bora körzet hegyeiben az al- Kaida terrorszervezet vezetőit, köz­tük Oszama bin Ladent. Az ameri­kai és brit katonák meg a pastu tör­zsi harcosok egyaránt azt tekintik most legfontosabb katonai felada­tuknak, hogy elvágják a Pakisztán felé menekülés útját a megmaradt al-Kaida-harcosok előtt, mégsem veszik biztosra, hogy sikerült meg­akadályozni bin Laden átjutását. Az FBI nyolc ügynöke érkezett tegnap Kandahár repülőterére, hogy kihall­gassák az al-Kaida fogságban lévő tagjait. Az FBI-ügynökök nem csu­pán a szeptember 11-i merényletek körülményeire kíváncsiak, hanem információkat akarnak szerezni a korábbi merényletekről és a terro­risták későbbi terveiről is. Az afgán törzsi erők beleegyezné­nek, hogy szabadon engedjenek magas rangú tálibokat fontos terü­letekért (főleg Kandahár környéké­ért) cserébe - közölte a Pentagon illetékese. „Az a világ történelmileg barterre épül, ezért feltételezzük, hogy ez megtörténhet” - mondta John Stufflebeem szóvivő. „Amikor Kandahárt, a tálibok korábbi főha­diszállását elfoglalták a tálibellenes erők, nem sok tálib katonát talál­tunk. Ezért jogos lehet az a feltétele­zés, hogy többen pénzért megvál­tották saját menekülésüket.” Moha­med Omár mollát, a tálibok vezető­jét szintén nem találták a városban. Vita dúl Németország és Nagy-Bri­­tannia között az afganisztáni béke­­fenntartó kontingens kapcsán, ami késlelteti az ENSZ-erők misszióját. Tegnap a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta, a szövetségesek kö­zött „konzultációs igény” merül fel a békefenntartók feladatát, összeté­telét és parancsnoki struktúráját il­letően. Emiatt Berlinben már nem számolnak azzal, hogy az ENSZ BT idejekorán határozatba foglalja a békeerők mandátumát, s így a né­met parlament sem lesz képes hol­nap vagy pénteken foglalkozni a Bundeswehr részvételére vonatko­zó kormányzati előteijesztéssel. A brit-német vita arról folyik, müyen szorosan kapcsolódjék a békefenn­tartó kontingens parancsnoksága az amerikaiak központi vezénylő szer­véhez (Centcom), amely az afga­nisztáni hadműveleteket irányítja. Míg Berlin a két misszió egyértelmű szétválasztását kívánja, London azt követeli, hogy a két parancsnoki rendszer fonódjon össze, (m, o) Hamid Karzai kijelölt afgán kormányfő tegnap Rómában tárgyalásokat kezdett Zahir Sahhal az exkirály hazatéréséről (TASR/AP felvétel) Mindenesetre a kulisszák mögött folytatódnak az izraeli-palesztin konzultációk Csak Arafattal nem Nemzeti szimbólumok NATO-ülés Brüsszelben Visszakozott Radikális a miniszter csökkentés Tokió/Jeruzsálem/Gáza/Pá­­rizs/Washington. Izrael haj­landó béketárgyalásokat foly­tatni egy olyan új vezetővel, akit a palesztin nép választ, de a Palesztin Hatóság veze­tőjével, Jasszer Arafattal nem. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ezt Meir Sitrit izraeli igazságügyi miniszter mondta tegnap Tokióban Tanaka Makiko japán külügymi­niszternek. Sitrit azzal vádolta Arafatot, hogy rendre elszalasztottá a békés rendezésre kínálkozó lehe­tőségeket. Jeruzsálemi források sze­rint Izrael változatlanul magas szin­ten érintkezik palesztin tisztségvise­lőkkel annak ellenére, hogy a pa­lesztin elnökhöz fűződő kapcsolata­it befagyasztotta. Egy külügyi tiszt­viselő a Reutersnek kijelentette: „A kormány nem hozott olyan döntést, amely ellenzi a palesztinokkal való találkozást vagy megbeszélést.” Iz­raeli politikai elemzők ugyanakkor hangsúlyozzák: bármely palesztin illetékes áll is kapcsolatban izraeli tisztségviselőkkel, az valószínűleg jelenti Arafatnak az elhangzottakat. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök te­lefonon azt mondta Jacques Chirac francia elnöknek, hogy szavak he­lyett tetteket vár Arafattól. Chirac vi­szont azt hangsúlyozta, hogy Arafat és az általa vezetett Palesztin Ható­ság az egyetlen legitim partnere Iz­raelnek a békekötéshez. Sáron Je­lentéktelennek” nevezte Arafatot, és úgy vélte, hogy néhány részieméi többet nem érdemes megnézni va­sárnapi tévébeszédéből, amelyben az izraeliek elleni fegyveres akciók beszüntetésére szólította fel népét. A francia elnöki szóvivő szerint Chirac üdvözölte Arafat beszédét, bár maga is rámutatott: a palesztin vezetőnek biztosítania kell, hogy szavainak le­gyen foganatja. Sáron előzőleg zsidó telepesekkel találkozott, és magasz­talta idealizmusukat, de előttük is kijelentette, hogy „ma kész tartós békét komi, még fájdalmas enged­mények árán is”. A washingtoni kül­ügyminisztérium bírálta Izraelt, amiért letartóztatta Szári Nuszeibét, a PFSZ Jeruzsálem ügyében illeté­kes vezetőjét, mert az efféle intézke­dések provokatívak és a szándékolt­tal ellentétes hatással járnak. Nagyon megnehezítheti Madrid dolgát a francia parlamenti és elnökválasztás Gondok a spanyol elnökség alatt MTI-JELENTÉS Brüsszel. Az EU soros elnökségét ja­nuár elsején átvevő Spanyolország dolgát nehezíteni fogja, hogy Franci­aországban tavasszal parlamenti és elnökválasztások is lesznek - ismer­te el a spanyol külügyminiszter. Josep Piqué Madrid elnökségi terve­it ismertetve emlékeztetett arra, hogy a csatlakozási tárgyalásokon a spanyol elnökség alatt kerülnek na­pirendre a pénzügyi szempontból legkényesebb témakörök: a mező­­gazdasági politika, a regionális tá­mogatások, valamint a közös költ­ségvetés fejezetei. Ezek közül a kö­zös agrárpolitikára (CAP) és a struk­turális politikákra fordított kiadások az uniós költségvetés 80 százalékát képviselik. Emellett Franciaország a GAP egyik fő haszonélvezője, s a szakértők egy része még abban is ké­telkedik, meg tudja-e határozni az Unió az agrárfejezettel kapcsolatos közös álláspontját a francia választá­sok előtt. A csatlakozási tárgyalások szempontjából a spanyolok számára a soros elnökséget kétszeresen is há­látlanná teszi, hogy a strukturális politikáknak viszont ők a legna­gyobb haszonélvezői. Márpedig a bővítés következtében bizonyos tá­mogatásoktól minden valószínűség szerint elesnek, még ha nem is azon­nal. Piqué szerint mindamellett a spanyol elnökség a terrorizmus elle­ni harcot kívánja tevékenysége kö­zéppontjába állítani. A miniszter el­ismerte, hogy országa számára a ter­rorizmus különleges problémát je­lent, de hangoztatta: az USA elleni szeptemberi terrortámadások bizo­nyították, hogy mindenkit érintő, globális fenyegetésről van szó. A spanyol elnökség alatti első - márci­us végén Barcelonában tartandó - EU-csúcsot jórészt gazdasági kérdé­seknek szentelik, a két és fél éve Lisszabonban megkezdett folyamat folytatásaként. Bukarest. Rodiča Stanoiu román igazságügy-miniszter reméli, hogy a legfőbb ügyészség „kiegyensú­lyozott és észszerű” következteté­sekre jut a himnuszüggyel kapcso­latban. A tegnapi román sajtó azt írta, hogy Stanoiu hétfőn elhatáro­lódott az ügyészségtől, amikor Markó Béla RMDSZ-elnök közbelé­pésére a parlamentben azt mondta a magyar politikusnak, hogy szerin­te a magyar himnusz eléneklését az SZKT-ülésen nem lehet a román nemzeti szimbólumok megsértése­ként értelmezni. Erre a sajtóhírre célozva a miniszter tegnap már úgy fogalmazott: fel sem merült az, hogy tárcája elhatárolja magát az ügyészségtől. „Az ügyészségnek jo­ga és kötelessége hivatalból eljár­nia minden olyan jelzésre, amely törvényszegésre utalhat” - mondta a miniszter asszony. (MTI) Brüsszel. Brüsszelben tegnap megnyílt a NATO-országok védel­mi minisztereinek szokásos év végi értekezlete A kétnapos ülés közép­pontjában a terrorizmus elleni vi­lágméretű küzdelem és a szövet­ség balkáni békefenntartó művele­teinek értékelése áll. Különös fi­gyelem irányul a NATO és Orosz­ország egyre szorosabbá váló együttműködésére is. NATO-forrá­­sok szerint a szövetséges országok miniszterei megkezdik azoknak a kérdéseknek a kiválasztását, ame­lyeket a leendő új tanácsban Oro­szországgal együtt vitatnának meg. Az előzőleg megtartott orosz-amerikai védelmi miniszteri találkozón megegyeztek: Moszkva és az USA januárban szakértői tár­gyalásokat kezd a hadászati táma­dófegyvereik radikális csökkenté­sének részleteiről. (MTI) Nem jelentek meg a beidézett tanúk - a vádlott tagad Elnapolt Štrougal-per ÚJ SZÓ-HÍR Prága. Január 21-re napolták teg­nap Ľubomír Štrougal perét. A volt kommunista politikust azzal vá­dolják, hogy belügyminisztersége idején, a hatvanas években, vissza­élt beosztásával, s megakadályoz­ta az Állambiztonsági Hivatal egyik bűntettének a kivizsgálását. Štrougal a bíróság előtt tagadta, hogy törvénysértést követett volna el, mondván: azért állította le 1965-ben az ominózus ügy akkori kivizsgálását, mert csak kishalak kerültek volna horogra, míg a va­lódi felelősök, a magasabb tisztsé­gekben lévő személyek büntetle­nek maradtak volna. Ezért állító­lag felkérte a főügyészt, hogy kez­deményezzen új vizsgálatot. Azon­ban az ügy kirobbanása után egy hónappal távozott a belügyminisz­térium éléről, így már nem volt módjában tovább foglalkozni az dologgal. A nagy érdeklődéssel várt per tegnap csak a régi doku­mentumok olvasásával folytató­dott. Mivel a beidézett tanúk nem jelentek meg, a taláros testület el­nöke a tárgyalást január 21-re el­halasztotta. (kj) Koszovóban lelőtték a KFOR egyik brit katonáját Rugóvá mindent vinne MTI-HÍREK Kurszk-tragédia Régi-új elmélet Moszkva. Lev Matuskin ellenten­gernagy, az oroszok atom-tenger­­alattjáró flottájának egyik volt pa­rancsnoka - a korábbi elméleteket felmelegítve - azt mondta, biztos abban, hogy egy külföldi, feltehe­tően amerikai tengeralattjáróval való ütközés okozta tavaly nyáron a Kurszk atom-tengeralattjáró el­süllyedését. Kizártnak nevezte azt a jelenleg leginkább valószínűsí­tett feltételezést, hogy a Kurszk tragédiáját egy torpedó meghibá­sodása okozta. Matuskin arra ala­pozta véleményét, hogy a szeren­csétlenség közelében az amerikai haditengerészetnél rendszeresített zöld-fehér vészjelző bójákat talál­tak a víz felszínén, az orosz flottá­nál viszont a vörös-fehér jelzést használják. (MTI) Belgrád/Pristina. A koszovói par­lament elnöke bejelentette: az új tartományi törvényhozást legköze­lebb január elején hívja össze, hogy a parlamenti pártoknak legyen elég idejük a koalíciós megegye­zésre. Daci Nexhat reményét fejez­te ki, hogy a következő ülésen sike­rül megválasztani Koszovó elnö­két, és a vezető albán pártok meg­kötik a koalíciós megállapodást. A november 17-én megválasztott parlament eddig kétszer ülésezett. A botrányokkal kísért alakuló ülé­sen nem is került sor az elnökvá­lasztásra, míg a második ülésen Ib­rahim Rugóvá, a Koszovói Demok­ratikus Szövetség (DSK) vezetője nem kapott elegendő szavazatot, mert a másik két nagy albán párt, a Hasim Thaqi vezette Koszovói De­mokrata Párt (DPK) és a Ramus Haradinaj vezette Szövetség Ko­szovó Jövőjéért (AAK) bojkottálta a szavazást. A DPK és a választáso­kon győztes DSK azért nem egye­zik ki egymással, mert az utóbbi párt az elnöki és a kormányfői tisztséget is magának akarja, miu­tán a parlamenti elnöki széket már megkapta. Thaqi el is fogadná, hogy a DSK jelöltje, Rugóvá legyen Koszovó elnöke, de azt már nem, hogy a DSK adja a kormányfőt is. Koszovóban hétfő este halálra se­beztek egy brit békefenntartót. A KFOR katonája egy Pristina köz­pontjában épülő ortodox temp­lomnál őrködött, amikor rálóttek, és belehalt sebeibe. Jeremy Moo­ney brit katonai szóvivő közölte: csak a lövéseket hallották, de nem látták a tetteseket, és nem is sejtik indítékaikat. Václav Havel kórházban Nem javult az állapota Prága. Nem javult Václav Havel ál­lapota, akit hétfő este óta légzési za­varokkal kezelnek a prágai központi katonai kórházban - közölte tegnap délelőtt Martin Krafl, az elnöki iro­da szóvivője. Hja Kötik, a cseh ál­lamfő kezelőorvosa elmondta, hogy Havelt antibiotikumokkal kezelik, s a nap folyamán több vizsgálatnak vetik alá. Hétfőn az orvosok megál­lapították, hogy Havel jobb tüdeje nem kap elég levegőt, s ezért nem jól működik. A 65 éves Havel jobb­oldali tüdejének a felét évekkel ez­előtt eltávolították egy nem túl nagy, de rákos daganat miatt. A tü­dő ezen részével azóta is komoly problémái vannak az elnöknek, gyakran nagyon nehezen lélegzik, s rendszeresen légzési gyakorlatokra kell járnia. (MTI) A kisebbségek szerepe Orbán Viktor díjátadáson Budapest. Magyarország számít a jövőben is a határon túli magya­rokra, mert azok új szellemi és gaz­dasági erőt jelenthetnek az anyaor­szág számára is; ugyanakkor nél­külözhetetlennek tartja a hazai nemzeti kisebbségek értékteremtő munkáját - jelentette ki Orbán Vik­tor miniszterelnök a Kisebbsége­kért Díjak átadása alkalmából ren­dezett tegnapi ünnepségen. A Ma­gyarországon élő nemzeti kisebb­ségekről szólva emlékeztetett Szent István intelmére, amely sze­rint gyenge és esendő az egynyelvű és az egyszokású ország. „Az a leg­jobb megoldás, ha a nemzeti ki­sebbségek megmaradnak jó ro­mánnak, szerbnek, horvátnak, szlováknak, annak, aminek szület­tek” - hangsúlyozta. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents