Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-12 / 285. szám, szerda
6 Politika ŰJ SZÓ 2001. DECEMBER 12. Hombach helyére Erhard Busek Brüsszel. Az EU-tagországok külügyminiszterei Erhard Busek volt osztrák alkancellárt nevezték ki a délkelet-európai stabilitási paktum új főkoordinátorává. Busek, aki a német Bodo Hombachot váltja fel ebben a tisztségben, jelenleg Benita-Ferrero Waldner osztrák külügyminiszter bővítési tanácsadója. Hombach mandátuma február 1-jén jár le. A stabilitási paktumot a koszovói konfliktus után, 1999 nyarán hozták létre a balkáni térség gazdasági újjáépítésének és demokratikus fejlődésének támogatására hivatott, szervezetként. (MTI) Megnyílik a svájci alagút Bécs. Az október 24-i súlyos -11 emberéletet követelő - baleset nyomán lezárt Szent Gotthárd-alagutat december 21-én megnyitják a személy- és a teherforgalom számára. Moritz Leuenberger svájci elnök, közlekedési miniszter hangsúlyozta, hogy a teherautók és kamionok számára rendkívüli szabályozás marad érvényben: egyirányú forgalomban és legalább 150 méteres követési távolságot tartva haladhatnak át az alagúton 2002 tavaszáig. Addigra elkészül az alagút új szellőztető rendszere, amelynek építése már a baleset előtt megkezdődött. (MTI) Milosevics hágai „vallomása" Hága. Szlobodan Milosevics tegnap Hágában abszurdnak nevezte a népirtás vádját, amelyet ismertettek vele a hágai Nemzetközi Törvényszéken. A volt jugoszláv elnököt egyebek között az 1992 és 1995 közötti boszniai háború idején elkövetett népirtással is vádolják. „Boszniában a béke és nem a háború érdekében munkálkodva szereztem érdemeket” - jelentette ki Milosevics a vádirat felolvasása után. (MTI) Milosevics nyilatkozatát Richter May bíró úgy értékelte, mintha a vádlott ártatlannak vallotta volna magát (Reuters) Egyenrangú a magánszektor Hanoi. A vietnami nemzetgyűlés tegnap alkotmánymódosítást fogadott el, amelynek értelmében a jövőben a magánszektor az államival azonos elbírálás alá esik a gazdaságban. Nemrégiben vietnami és külföldi üzletemberek Hanoiban tartott fórumukon megállapították: Vietnam vetélytársává válhat a szomszédos Kínának a magánszektor teljes felkarolásával. Nemzetközi pénzügyi támogatók méltatták Vietnam előrelépését a magángazdaság helyzetének javításában, de leszögezték: további reformokra van szükség, különösen a kereskedelemben, a bankszférában és a kormányzásban. (MTI) Péntekre várható az ENSZ békefenntartóiról szóló BT-határozat elfogadása - Kína az al-Kaida ujgur tagjainak kiadatását kéri Washingtontól London fogj a irányítani a Kabult ellenőrző erőket Oszama bin Laden feltételezett rejtekhelye ÖSSZEFOGLALÓ Kabul/London/Párizs/Washington/Peking. Elégedetten nyugtázta tegnap, s ezzel voltaképpen be is jelentette Colin Powell amerikai külügyminiszter, hogy Nagy-Britannia vállalta az afgán főváros, Kabul védelmére szánt többnemzetiségű erők irányítását. Powell Párizsban nyilatkozott, azután, hogy fogadta őt Jacques Chirac köztársasági elnök. London ezidáig elhárította azon hírek kommentálását is, amelyek szerint egy-háromezer katonából álló alakulat Afganisztánba küldését tervezi. Sajtójelentésekből tudható, hogy egy, az ENSZ-támogatással felállítandó békefenntartó erőről zajlanak az egyeztetések, és a várakozások szerint a BT pénteken hozza meg határozatát, amellyel hozzájárul a küldetéshez. USA-párti Karzai-interjú „Teljes mértékben támogatom az amerikai erőfeszítéseket, amelyek az Oszama bin Laden vezette al-Kaida tagjainak elfogására vagy megölésére irányulnak” - jelentette ki Hamid Karzai, a december 22-én hivatalba lépő afgán ideiglenes kormány feje. Mohammed Omar mollát, az országot a közelmúltig kormányzó fanatikus szunnita muzulmán tálibok bukott vezetőjét „szökésben levő bűnözőnek” nevezte a The Washington Postnak adott nyilatkozatában, és megígérte, hogy bíróság elé állíttatja, ha sikerül elfogni. „Omar ezreket ölt meg, nagy pusztítást végzett az országban, és ő hozta nyakunkra a terroristákat” - mondta az interjúban, amelyet a molia volt kandahári rezidenciáján adott. Kérte az USA-t: ne hagyja magára Afganisztánt, mint 12 évvel ezelőtt, miután segített neki megszabadulni a szovjet megszállástól. Karzai fogadkozott, hogy kormánya Washington megbízható szövetségese lesz. Sebesültek lemészárlása A kandahári repülőtér elfoglalása után több mint ezer, a helyszínen maradt holttestről számoltak be a szemtanúk, elsősorban segélyszervezetek munkatársai, akik a hetekig ostromlott város közelében tartózkodnak. Elmondásuk szerint a tetemek a repülőtér körül hevernek. Hetven súlyosan megsérült arab harcost pedig, akik a tálibok oldalán küzdöttek Kandahár ostrománál, a kandahári kórházban mészároltak le. A sebesült katonák meggyilkolásáról a pakisztáni Jang című lap számolt be. A The New York Times tegnapi, szemtanúkra hivatkozó cikke szerint Afganisztánban tálib foglyok tucatjai haltak meg fulladás következtében, amikor embertelen körülmények közt, összezsúfolva szállították őket börtönbe, miután megadták magukat az Északi Szövetség erőinek. A fulladásos halálesetek a Kunduzból Hibarganba való átszállítás közben történtek, amikor háromezer foglyot fél tucat fémkonténerbe tereltek. Peking kihasználná az alkalmat Miközben szorul a hurok az al- Kaida fegyveresei körül, Peking jelentkezett, hogy maga akar eljárni az al-Kaida Kínából elszármazott ujgur tagjai ellen, ezért kéri az elfogottak kiadását. Csang Csi-jüe kínai külügyi szóvivő jelentette ezt be tegnap. Egy amerikai tisztségviselő a múlt héten jelezte: kínai ujgurokat fogtak el Afganisztánban, Csang nyilván erre reagált pekingi sajtóértekezletén. Kína a Szovjetunió felbomlása, a közép-ázsiai muzulmán radikalizmus erősödése óta nagy problémákkal küszködik az ország északnyugati Hszincsiang-ujgur Autonóm Területen, ahol a muzulmán ujgurok túlnyomó többségben vannak a kínai lakosokkal szemben. A radikális muzulmán szervezkedések és az ujgur nemzeti elszakadási törekvések elleni korábbi fellépéseit az USA rendre elítélte, mint az emberi jogok megsértését. Most kedvező alkalom kínálkozik Peking számára, hogy az ujgur szeparatizmus elleni fellépést a terrorizmus elleni nemzetközi harc részeként tüntesse fel. (m, o-o) Mindenáron nagyobb szerepet szeretne játszani az Európai Unió a Közel-Keleten Arafat térfelén a labda Elutasították Kostunica ultimátumszerű követelését Rendkívüli választások? Jeruzsálem/Gáza. Izrael tegnap elégedetten nyugtázta, hogy az Európai Unió előző nap felszólította Jasszer Arafat palesztin elnököt: számolja fel a Hamász és az Iszlám Dzsihád terroristahálózatait. Túl-Karm közelében az izraeliek lelőttek két palesztin férfit. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Az izraeli szóvivő külön kiemelte, hogy az unió részéről ez változást jelent, most első ízben hangzott el üyen egyértelmű és vüágos, Arafatnak címzett felszólítás. „Az egész világ tudja immár, hogy a labda Arafat térfelén van a terrorista mozgalmak elleni harcban” - mondta. Az AFP érdeklődésére, va-Obzina-per: KOKES JÁNOS Prága. Február elejére halasztották tegnap a Jaromír Obzina volt csehszlovák kommunista belügyminiszter és négy egykori magasrangú munkatársa elleni bírósági pert. Azzal vádolják őket, hogy a hetvenes és a nyolcvanas években megfélemlítették az akkori ellenzékieket és megpróbálták elérni, hogy Nyugatra távozzanak. Obzina a legmagasabb rangú volt kommunista kormánytisztviselő, aki az 1989-es rendszerváltás után bíróság elé került. A kilencvenes évek elején bírósági döntés alapján másfél évre börtönbe került Miroslav Štépán, a kommunista párt volt prágai első titkára, december 17-én pedig Prágában bíróság elé áll Ľubomír Strougal, volt kormányfő is. De Štrougalt mint volt belügyminisztert idézték a bíróság elé, hivatali visszaélés vádjával. jón e felhívás után az EU-nak az eddiginél nagyobb lehetősége nyüik-e arra, hogy aktív szerepet töltsön be a térséggel kapcsolatos tárgyalásokban, a külügyi szóvivő azt mondta, erre még korai lenne válaszolni. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tegnap reggel Jeruzsálemben Ariel Sáron izraeli kormányfővel találkozott, délután pedig Arafattal ült tárgyalóasztalhoz. Solana útja az EU előző nap Brüsszelben elhangzott állásfoglalásának szellemében fogant. Az unió külügyminiszterei Izraelt is sürgették: vonja ki csapatait a megszállt palesztin körzetekből, szüntesse be a bírósági ítélet nélküli kivégzéseket, és fagyassza be a palesztin területek beépítését. Izraeli helikopterek támadást intéztek tegnap hajnalban palesztin biztonsági őrállások ellen Gáza közelé-A prágai 6. kerületi bíróság elnöke Obzina perében azzal indokolta döntését, hogy még további 21 tanút kell kihallgatnia, akik közül legalább hatan anyagi kártérítést is követelnek a vádlottaktól. A per februárban azonban csak abban az esetben folytatódik, ha Jaroslav Bures igazságügy-miniszter úgy dönt, hogy a vádlottakra a Václav Havel államfő által 1993-ban kiadott kegyelmi rendelet nem vonatkozik. A prágai Kommunizmus Bűntetteit Vizsgáló és Dokumentáló Hivatal által kidolgozott vádirat szerint az Asanace fedőnevű akció 1977 és 1985 között zajlott le. A belügyminisztérium és a titkosszolgálatok munkatársai megpróbálták megfélemlíteni az 1977 januárjában megjelent Charta ‘77 emberi jogi felhívás aláíróit, s állandó zaklatásokkal elérni, hogy távozzanak a szocialista Csehszloben, és lerombolták az Arafat személyes őrizetével is megbízott Force 17 egyik épületét. Az északciszjordániai Túl-Karm közelében izraeli katonák lelőttek két, autón közlekedő palesztint. Izraeli illetékesek szerint a jármű lassítás nélkül közelített egy ellenőrzőpont felé, noha a katonák először a levegőbe, majd a kerekek felé figyelmeztető lövéseket adtak le. Ezt követték a sofőrre és utasára leadott lövések, amelyek végeztek a két férfival. Egy közeli palesztin falu lakója viszont azt látta, hogy az izraeli katonák két embert kergetnek egy olívaültetvényen - gyalog -, majd lövések dördültek. Az izraeli hadsereg mindenesetre lezárta a környéket, és palesztin orvosokat sem engedtek a holttestek közelébe. A tegnap reggeli áldozatokkal együtt 1067-en haltak meg tavaly szeptember óta. vákiából. Ez mintegy húsz esetben sikerült is nekik. Néhány akkori ellenzéki a vádlottaktól anyagi kártérítést is követel, 50 ezer koronától egészen kétmillió koronáig. Az akció során ugyanakkor legalább ötven ellenzékit fizikailag is bántalmaztak, s hosszabb-rövidebb időre rács mögé is dugtak. Az egykori chartások a bíróság előtt jogsértőnek és emberellenesnek minősítették a volt kommunista titkosszolgálat módszereit, s követelték a felelősök megbüntetését. Tanúként szerepelt Marián Čalfa volt kormányfő is, aki jelenleg sikeres prágai ügyvéd. A ma 72 éves Obzina, aki 1972 és 1983 között irányította a belügyi tárcát, a per során azt állította, hogy a törvénysértést az ellenzékieket tömörítő Charta ‘77 követte el, mert tevékenysége nem volt összhangban a szocialista csehszlovák állam alkotmányával. MTI-HÍR Belgrád. Rendkívüli választások kiírását követelte tegnap a szerb parlamentben a jugoszláv elnök vezette Szerbiai Demokrata Párt (DSS). Dejan Mihajlov, a DSS frakcióvezetője azután jelentette be pártja követelését, hogy a DSS egynapos parlamenti bojkott után viszszatért a törvényhozásba. Mihajlov közölte azt is: a rendkívüli választásokon kívül követelik, hogy a parlament sürgősségi eljárással kezdjen vitát a pártja által elkészített MTI-HÍR Belgrád. A tagköztársaságok közötti párbeszéd elősegítése végett a jövő héten ismét Belgrádba, majd Podgoricába látogat Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, aki alig két hete járt a két jugoszláv tagköztársaságban. Solana közölte: folytatni kívánja erőfeszítéseit Szerbia és Montenegró párbeszédének meg-Bukarest. Már megjelenése előtt elítélte a román lapok többsége azt a memorandumot, amelyben romániai román és magyar értelmiségiek egy csoportja Romániát a régiók államaként képzeli el az egyesült Európában. A Provincia című román és magyar nyelvű politikai, kulturális havilap szerkesztői által kidolgozott dokumentumot tegnap hozták nyilvánosságra. Az aláírók úgy vélik, hogy Romániának régiókból felépülő állammá kell válnia. „Olyan közigazgatási reformot javasolunk, törvényről, amely szabályozná a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködést. A DSS bejelentése annak a folyománya, hogy a szerbiai kormánykoalíció, a DOS hétfő késő esti ülésén elutasította Vojiszlav Kostunica ultimátumszerű követelését. Ebben a jugoszláv elnök azt szorgalmazta, a DOS tegye lehetővé, hogy pártjának alelnöke, Drágán Marsicanin visszakaphassa parlamenti elnöki tisztségét. Marsicanin azért mondott le, mert a DOS előzőleg kezdeményezte a leváltását. könnyítésére, s megemlítette: legutóbbi látogatásán abban állapodtak meg, hogy az év végéig rendezik az alkotmányos válságot. Szerinte az említett időpontig fontos lenne tisztázni az szövetségi viszonyokat, mert márciusban Belgrádban fontos tárgyalások lesznek a jugoszláv kormány és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között, és ha addig rendeződnének a szóban forgó kérdések, Belgrád jobb pozícióba kerülne. amely újrafogalmazza a létező területi egységek státusát és új politikaiközigazgatási formákat vezet be. Ezek kialakításában a fejlesztési régiók vagy a történelmi tartományok jelenthetik a kiindulópontot. A régiók székhelyén vagy a tartományi fővárosokban felállítandó regionális tanácsok, illetve tartományi parlamentek létrehozásának megvitatását javasoljuk” - hangsúlyozta a dokumentum. A szerzők szerint a jelenlegi -1989 óta lényegében változatlan - romániai közigazgatási rendszer a korrupciónak és a bürokratizmusnak kedvez. A volt kommunista belügyminiszter szerint a Charta 77 sértette meg a törvényt folytatás februárban Javier Solana ismét Belgrádba és Podgoricába látogat Uniós erőfeszítések Román és magyar értelmiségiek memoranduma Románia: régiók állama? MTI-HÍR
