Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-11 / 284. szám, kedd

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 11. Korbácsütés a főszerkesztőnek Teherán. Harminc korbács­ütésre és pénzbüntetésre ítél­ték, továbbá 3 évre eltiltották hivatásának gyakorlásától az Amini-Szandzsán iráni folyó­irat főszerkesztőjét. Abbász Rasadot az iszlám köztársa­ság nyugati részén fekvő Szandzsán város igazságügyi hatóságainak „folytonos sér­tegetéséért” ítélték el. A fo­lyóiratot már október végén betiltották. (MTI) Emlékezés a világűrben Cape Canaveral. A három hónappal ezelőtti amerikai terrortámadások áldozataira emlékeztek vasárnap éjjel a Nemzetközi Úrállomáson tar­tózkodó űrhajósok. Az űrállo­más éppen az USA fölött ha­ladt át, amikor az amerikai Frank Culbertson parancsnok a legénység nevében együtt­érzését és jókívánságait fejez­te ki mindazoknak, akik a tá­madásokban elvesztették hozzátartozójukat vagy ba­rátjukat, illetve akik segítet­tek a túlélőknek. (MTI) Elfogták a vírusterjesztőket Jeruzsálem. Az izraeli rendőr­ség letartóztatott négy fiatal­embert, akiket azzal vádolnak, hogy a közelmúltban kitalál­tak és elteijesztették a roppant kártékony Gonert számítógé­pes vírust. Ez képes volt arra, hogy megbénítsa a számítógé­pes rendszereket, de alkal­manként arra is, hogy elpusz­títson mindent, ami a merevle­mezeken található. (MTI) Magas francia kitüntetés Párizs. Orbán Viktor tegnap Párizsban Jacques Chirac francia elnöktől átvette a francia nemzeti érdemrend nagykeresztjét. A kitüntetést Charles de Gaulle 1963-ban alapította. Chirac a magyar kormányfő személyes érde­meit méltatta Magyarország és Franciaország kapcsolatai­nak építésében. (MTI) Orbán előtt Tony Blair brit kor­mányfő és Gerhard Schröder német kancellár részesült ebben az elismerésben (Archívum) Moszkva nem ismeri el Tyiraszpol/Moszkva. Orosz­ország illegitimnek tartja a hét végén rendezett, Igor Szmimov eddigi „államfő” győzelmével zárult elnökvá­lasztást a Moldovától egyolda­lúan elszakadt Dnyeszter men­ti köztársaságban. Szmimov viszont kijelentette: „Egyesek virtuális államnak tartanak bennünket, pedig egészen va­lóságos emberek élnek ná­lunk.” Azzal kecsegtette vá­lasztóit, hogy öt év múlva nemzetközileg is el fogják is­merni a Dnyeszter bal pártján fekvő szakadár államalakula­tot. A Dnyeszter vidékiek attól tartanak, hogy Moldovát újra egyesítik Romániával. (MTI) Amerikai tengerészgyalogosok úttorlaszai Kandahár körül - Klaus-Peter Klaiber lett az Európai Unió afganisztáni különmegbízottja Szorul a hurok Oszama bin Laden és harcosai körül ÖSSZEFOGLALÓ Kandahár/Kabul/Washington. Nehézfegyverzettel is ellátott ame­rikai tengerészgyalogosokat vezé­nyeltek tegnap Kandahár, az utol­sóként elesett volt tálib erősség kö­zelébe, hogy elvágják a menekülés útját a városban rekedt tálib veze­tők és az al-Kaida terrorszervezet harcosai előtt. Az amerikai tenge­részgyalogosok tegnap beköltöztek az USA 1989-ben bezárt kabuli nagykövetségének egykori épületé­be is. Stewart Upton százados, a tengerészgyalogosok egyik szóvi­vője cáfolta az AIP hírügynökség jelentését, amely szerint az ameri­kai erők be akarnak vonulni Kandahárba. A szóvivő szerint a tengerészgyalogosok csak köze­lebb húzódtak városhoz, hogy ha­tékonyabb legyen a terroristák és a tálib vezetők üldözése. Az egysze­rű tálib harcosok ellen csak akkor lépnek fel, ha azok még fegyvert vi­selnek. „Ha fegyvert viselnek, meg kell halniuk” - mondta Upton. Harcok Tora Boránál Egy másik amerikai szóvivő, David Romley százados elmondta, hogy a tengerészgyalogosok úttorlaszokat emelnek Kandahár körül, és szerel­vényükben lapul a tálib vezetők és több ismert terrorista fényképe. Romley veszélyesnek mondta a vál­lalkozást, a város környéke tele van gyalogsági aknákkal. Tálibellenes afgán csapatok három irányból tá­madták tegnap a jobbára arabokból álló al-Kaida terrorszervezet erőit Afganisztán keleti részén, a barlan­gokban gazdag Tora Bora hegyi körzetben. A védők ellenállása még mindig roppant szívós - jelentette az AIP hírügynökség. A terrorszer­vezet fegyveresei az amerikai bom­bázások hatására kénytelenek vol­tak hátrább vonulni a barlangok­ban kiépített első védelmi állásaik­ból, de újakat építettek ki a környe­ző hegytetőkön. A terrorizmuselle­nes nemzetközi koalíció szóvivője, az amerikai Kenton Keith úgy fogal­mazott iszlámábádi sajtóértekezle­tén, hogy napról napra szűkül az a térség, amelyben Oszama bin Laden elrejtőzhet. Politikai megállapodás Megállapodás jött létre a Kandahárban viaskodó tálibellenes frakciók hatalmi harcának beszün­tetéséről - közölte Afganisztán kije­lölt miniszterelnöke. Hamid Karzai pastu törzsi vezető, a december 22- én hivatalba lépő ideiglenes afgán kormány kijelölt vezetője azt mondta, az ő közvetítésével meg­egyezés jött létre két tálibellenes milícia vezetője - Gul Aga, Kandahár tartomány tálib idők előtti kormányzója és Nadzsibullah molia pastu törzsi vezető - között. Az egyezség értelmében Gul Aga kap ideiglenes megbízást Kandahár tartomány igazgatására és bizton­(TASR/AP-felvétel) Tálib és al-Kaida-harcosok fogságban. Sorsuk a politikai alkudozásoktól függ. ságának szavatolására, amíg ki nem épül az ország új közigazgatá­si gépezete. Nadzsibullah molia en­gedelmeskedni tartozik Gul Agá­nak, és segítenie kell őt, ha rászo­rul. A Karzai munkáját támogató törzsi tanács vasárnapi ülésén a részvevők nagy többsége Agát tá­mogatta. Karzai korábban úgy egyezett meg Kandahár tálib védői­vel, hogy nem Gul Agának adják át a várost, hanem Nadzsibullah mohának, aki jó kapcsolatokat ápolt a tálibokkal, noha nem tarto­zott közéjük. Gul Aga felháborodva reagált erre a megegyezésre, és be­jelentette, hogy nem ismeri el Nadzsibullah hatalmát a város fö­lött, amelynek elfoglalásában az ő csapatai játszották a főszerepet. A viszály a hét végén nyüt fegyveres harccá fajult a két hadúr csapatai között. Az EU tagországai Klaus-Peter Klai­­bert, a NATO volt főtitkárhelyettes­ét nevezték ki afganisztáni külön­­megbízotijuknak. A német diplo­mata feladata lesz az is, hogy figye­lemmel kísérje az emberi jogok és a nők helyzetének alakulását, (m, o) Nem a harcosok, a politikusok adták ki a közleményt a merényletek felfüggesztéséről Néhány napos tűzszünet Jeruzsálem/Gáza/Hebron/ Washington/Berlin. A szélső­séges iszlám fegyveres cso­portok felfüggesztik az ön­gyilkos merényleteket és a fegyveres műveleteket Izrael területén. Hebron közelében tegnap egy csecsemő és egy 13 éves gyerek halt meg. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Izraeli helikopterek a ciszjordániai Hebronnál tegnap tüzet nyitottak egy gépkocsira, s az első jelentések szerint egy csecsemő és egy 13 éves gyermek meghalt. Szemtanúk egy része szerint az akcióban két, má­sok szerint négy helikopter vett részt, amelyek több rakétát lőttek ki, és megsemmisítettek több gép­kocsit. A csecsemő és a tizenhárom éves fiú halálát szintén szemtanúk közölték, de voltak olyan jelentések is, amelyek szerint nem volt áldo­zat. A helikoptertámadás egy nap­pal követte azt a haifai öngyilkos merényletet, amelyben több izraeli megsebesült, ezért Ariel Sáron izra­eli kormányfő válaszcsapást helye­zett kilátásba. Az öngyilkos merényletek felfüg­gesztését közleményben jelentette be négy szervezet: a Hamász, az Iszlám Dzsihád, illetve a Jasszer Arafat palesztin vezető Fatahjához kapcsolódó két fegyveres csoport, amelyek a böjti hónap, a ramadán december 14-én várható befejezé­séig helyezték kilátásba a fegyver­­szünetet. A döntés oka: időt kíván­nak adni Izraelnek, hogy abba­hagyja a palesztin területek elleni harci csapásait. Az egyik érintett szervezet képviselője később úgy nyilatkozott, hogy a közleményt túl korán (vasárnap este) hozták nyil­vánosságra, és szerinte a dokumen­tumot nem a harcosok, hanem poli­tikusok adták ki. A közleményben egyébként is az áll, hogy a fegyver­nyugvás nem vonatkozik a palesz­tin területekre - a Gázai övezetre és a Jordán folyó nyugati partjára -, ahol az említett szervezetek to-Az EU régóta kifogásol­ja a palesztin területek elleni zárlatot. vábbra is fellépnek Izrael ellen, ha annak hadserege behatol oda, vagy bombázza és lövi a térséget. Egy iz­raeli illetékes nyomban elvetette az alkut, hangoztatva, hogy Izraelnek nincs más választása, mint csele­kedni az önvédelem jegyében mindaddig, amíg a palesztin veze­tés nem tud sikeresen fellépni a ter­rorizmus ellen, és nem foganatosít letartóztatásokat. Ugyanis a közle­ményt jegyző csoportok csak az el­múlt tíz napban több merényletet hajtottak végre Izraelben, a táma­dásokban 29-en haltak meg (a me­rénylőket nem számítva). Dick Cheney amerikai alelnök szerint visszaveti a palesztin állam ügyét az a mód, ahogy Arafat kezeli az Izrael elleni merényleteket. A lé­nyeg az - mondta -, amíg Arafat nem mutatja ki, hogy komolyan meg akaija fékezni az öngyilkos támadókat, addig nem lesz hala­dás. Az USA támogatja a palesztin állam létrehozását, de most Cheney közölte: Washington fel­függesztett minden kísérletet a megegyezés kieszközlésére Arafat és Sáron között. Simon Peresz izraeli külügyminisz­ter és Nabü Saat, a Palesztin Hatóság minisztere tegnap Brüsszelben tájé­koztatta az EU-országok külügymi­nisztereit a legutóbbi fejlemények­ről. Guy Verhofstadt, az EU soros el­nöki tisztségét betöltő Belgium mi­niszterelnöke közvetlenül érkezésük után, még a repülőtéren mindkettő­jükkel rövid megbeszélést folytatott. Javier Solana, az EU kül- és bizton­ságpolitikai főképviselője tegnap es­te a térségbe indult, hogy megpró­báljon megfelelő légkört teremteni az izraeli-palsztin tárgyalások felújí­tásához. Az EU arra próbálja rábír­ni Izraelt, teremtse meg a feltétele­ket ahhoz, hogy Arafat szembe tudjon szállni az erőszakkal. Az unió régóta kifogásolja a palesztin területek elleni izraeli gazdasági zárlatot, mert álláspontja szerint a palesztinok nyomorba döntése csak újabb erőszakhoz vezet. Fura manőverek az osztrák kormányban, hogy Haiderék megőrizhessék arcukat Fegyverszünet a Temelín-viszályban MTI-JELENTÉS Bécs/Brüsszel. Benita Ferrero- Waldner osztrák külügyminiszter azzal a felhatalmazással érkezett tegnap Brüsszelbe, hogy Csehor­szág csatlakozási tárgyalásain az energia-fejezet ideiglenes lezárá­sához a temelíni atomerőművel szembeni osztrák fenntartást hangsúlyozva, és a fejezet újbóli megnyitásának jogát kikötve járul­jon hozzá. Ausztriában ezzel egy­előre nyugvópontra jutott az oszt­rák koalíció egységét fenyegető belpolitikai vita. A felhatalmazást a populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) követelésére kormányhatá­rozatban rögzítették az utolsó pil­lanatban úgy, hogy a kormány nem ült össze, hanem minden tag­ja ott írta alá a határozat szövegét, ahol éppen volt. A szócsavaró ma­nőver fő célja a Haider-féle FPÖ ar­cának megőrzése. A párt kívánsá­gára januárra kitűzték az aláírás­­gyűjtés idejét a (parlamentre néz­ve nem kötelező) népi kezdemé­nyezéshez. Ez arról szól, hogy Ausztria az atomerőmű miatt ne járuljon hozzá az energia-fejezet lezárásához. A várhatóan nagy részvételre hivatkozva az FPÖ már népszavazást követelt. Wolfgang Schüssel kancellár azonban Brüsz­­szelben megállapodott Miloš Zeman cseh kormányfővel az Ausztria által kifogásolt temelíni fogyatékosságok kijavításáról-pót­­lásáról. Az FPÖ kezdeményezése a fejezet (előzetes) lezárásával értel­mét veszítette volna, ezért pénte­ken a parlament házbizottságában a koalíciós pártok olyan közös megfogalmazást fogadtak el, amely azt rögzíti, ami tény: ugyan­is mint minden más fejezetet, ezt is csak ideiglenesen záiják le. A vég­ső döntést Ausztria fenntartja ma­gának 2003-ig, a tárgyalások egé­szének lezárásáig. Powell Moszkvában Ivanovval és Putyinnal tárgyalt Folytatódó dialógus MTI-HÍR Moszkva. A rakétavédelmi rendsze­rekre vonatkozó párbeszéd folytatá­sáról állapodott meg tegnap Moszk­vában Colin Powell amerikai és Igor Ivanov orosz külügyminiszter. Ez a dialógus az amerikai rakétavédelmi rendszerrel összefüggő elképzelé­sekre, illetve ezzel kapcsolatban az 1972-ben megkötött, a rakétavédel­mi rakétarendszerek létrehozását korlátozó szovjet-amerikai szerző­dés (ABM) jövőjére irányul. Powell nyilatkozata értelmében gyakorlati­lag aláírás előtt áll a két ország kö­zött a nukleáris fegyverek nagyará­nyú csökkentését célzó megállapo­dás. Moszkvai beszámolók meg­jegyzik, hogy csak az idén már ti­zenhetedik alkalommal találkozik az orosz és az amerikai külügymi­niszter, bár hivatalba lépése óta Powell most először jár Moszkvá­ban. Az amerikai külügyminisztert az Ivanovval folytatott megbeszélé­se után Vlagyimir Putyin orosz el­nök is fogadta a Kremlben. Koszovó: nézeteltérések és botrányok az alakuló ülésen Felállt a parlament MTI-HÍR Belgrád. Nem tudták megválasz­tani a tartomány elnökét tegnap, a koszovói parlament alakuló ülé­sén. A tanácskozást Hans Haekkerup, a koszovói ENSZ- igazgatás (UNMIK) vezetője nyi­totta meg, hangoztatva, hogy a történelem során most első ízben ül össze demokratikusan megvá­lasztott koszovói parlament. A törvényhozás elnökévé Nedzsad Dacit választották meg, aki a vá­lasztásokon győztes, Ibrahim Rugóvá vezette Koszovói Demok­ratikus Szövetségnek (DSK) a tag­ja. A képviselők megválasztották a parlament héttagú elnökségét is. A törvényhozás első munka­napja botránnyal kezdődött és botránnyal ért véget. A főszereplő mindkét esetben a Hasim Thaqi vezette Koszovói Demokrata Párt (DPK) volt, s képviselőinek általá­ban Haekkeruppal volt bajuk. Sér­tődések, kivonulások, szómegvo­nások jellemezték az első munka­napot; persze a koszovói szerbek Visszatérés nevű koalíciójának is voltak sérelmei az UNMIK-kal szemben. De a tartomány elnökét az albán pártok széthúzása miatt nem tudták megválasztani, e poszt legesélyesebb várományosa Ibrahim Rugóvá. Éles viták után született meg a kormány döntése Gripeneket vásárolnak ÚJ SZÓ-HÍR Prága. A cseh kormány tegnapi ülésén úgy döntött, hogy tárgyalá­sokat kezdeményez a brit-svéd BAE Systems/SAAB konzorcium­mal Jas-39 Gripen típusú vadász­gépek megvásárlásáról. Milan Repka, a védelmi tárca szóvivője közölte, a minisztérium előterjesz­tése szerint a kormány 24 gép vé­teléről kezd tárgyalásokat a kon­zorciummal. A kabinet döntését a hatályos cseh törvények szerint még a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Jaroslav Tvrdík védelmi miniszter négy javaslatot tett le a kormány asztalára - új Gripenek vásárlása, régebbi típusú gépek bérlése, a szovjet gyártmányú MIG-21-esek korszerűsítése vagy légvédelmi koncepció szuperszo­nikus repülőgépek nélkül - a lég­védelem problémájának megoldá­sa érdekében. A kabinet éles viták után végül is a Gripenek megvá­sárlása mellett tette le a garast. A tárca korábbi tájékoztatása szerint a 24 új Gripen mintegy 50 milliárd cseh koronába kerül. Ha 36 va­dászgépet venne Csehország, ak­kor az ár 75 müliárd korona lenne. Mindkét változatnál az üzletkötés feltétele volt a vételár 150 százalé­kos ellentételezése közvetlen, il­letve közvetett beruházásokkal s más gazdasági és kereskedelmi megállapodásokkal, (-kés)

Next

/
Thumbnails
Contents