Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)

2001-12-11 / 284. szám, kedd

ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 11. Politika5 A. Nagy László képviselő szerint a civil szervezetek is elégedettek lehetnek az ombudsmanról szóló törvénnyel Lesz ügyvédje a népnek December 4-én a törvényho­zás elfogadta az emberjogi biztosról szóló jogszabályt. A. Nagy Lászlóval (MKP), az emberjogi bizottság elnöké­vel, a törvény bizottsági elő­adójával az ombudsman in­tézményéről beszélgettünk. SZENTGÁLI ANIKÓ Az ombudsmanról szóló törvény parlamenti szavazása során ön jelbeszéddel - le- vagy felfelé mu­tató hüvelykujjával - is kommuni­kált a képviselőkkel. Erre a jog­szabály körüli káosz, a módosító javaslatok nem ismerete miatt volt szükség vagy azért, hogy a kormánypártiak egységesen sza­vazzanak? Parlamenti előadóként nem volt le­hetőségem szóban értékelni a kép­viselői indítványokat, ézért így je­leztem, hogy az egyek javaslatok­kal kapcsolatban milyen megegye­zés született az embeijogi bizott­ság, a kormány képviselői és a pol­gári szervezetek között. Egyébként az ilyenfajta jelbeszéd máskor is működik. Most azért volt feltűnő, mert Ján Cuper és Ivan Gašparovič megpróbált zavart kelteni azzal, hogy felhívta a figyelmet a dolog­ra. Talán ismét az időhúzó taktikát akarták beverni. Mindenképpen hatásos volt­igen, és ennek köszönhetően sike­rült megvalósítani az említett egyezséget, és az elfogadott jogsza­bály jobb a kormányjavaslatnál. Először talán úgy tűnhetett, a kor­mány, a képviselők és a polgári szer­vezetek már-már összetűzésbe ke­rültek a jogszabállyal kapcsolatban. Voltak nézeteltérések, ám ez a tör­vény javára vált. Az elfogadott vál­tozattal mindenki elégedett lehet. Az elfogadott változat mitől jobb a kormánytervezetnél? SS Ha az ombudsman jól megszervezi munkáját, hetente, havonta az egyes régiókban fogadó­órákat tarthat. « Ezt is kifejtem, ám szeretném, ha előbb mindenki tudatosítaná: az emberi jogok védelmezője intéz­ményének létrehozását tízéves küz­delem előzte meg. A mečiari kor­mány hallani sem akart róla. 1998- ban az MKP javaslatára az om­­budsmani intézmény létrehozása bekerült a kormányprogramba, de még így is komoly csatát kellett vív­nunk a régi szovjet modell védel­mezői, az ügyészségpártiak ellen. Gašparovič és Cuper is e szemlélet képviselőiként hadakoztak most is a törvény ellen. Viszont éppen Ivan Gašparovič indítványozta, hogy a biztos kez­deményezhessen fegyelmi eljá­rást a bírók ellen, azaz javasolta a hatáskörök lényeges bővítését... Az ombudsman intézményének létrehozását tízéves küzdelem előzte meg (Somogyi Tibor felvétele) Ez mindenkit meglepett, hiszen emlékezünk még Gašparovič om­­budsmanellenes kirohanásaira az alkotmánymódosítás vitája során. A jogszabály első olvasati tárgyalá­sakor is ellenségesen viszonyult a dologhoz, ezért lepett meg min­denkit a tőle szokatlan jó javaslat. Ilyen légkörben és csaták után pozi­tívan kell értékelni, hogy egyálta­lán megszületett a törvény, mely megállja a helyét a nemzetközi ösz­­szehasonlítás során is. abszolút büntetlenséget, ami lehe­tetlenné tette volna olyan szemé­lyek esedeges megválasztását, akik a volt rendszer alatt igazságtalanul kerültek börtönbe. Ezt nem hagytuk jóvá, viszont azt igen, hogy om­budsman csak az lehet, aki megvá­lasztásakor nem tagja egyeüen pártnak sem, illetve megválasztása esetén ki kell lépnie a pártból. A szó­ba jöhető jelöltek közül korábban többen taroztak valamilyen párt­hoz, illetve most is párttagok... Nem állhat elő ugyanaz a helyzet, mint Csehországban? Az ottani ombudsman nem ruházhatja át jogköreit munkatársaira, így min­den rá marad, és egyedül nem győzi, olyan sok a panasz. Eleinte mindenhol sok a panasz, nyilván nálunk is így lesz. Csehor­szágban sem az a gond, hogy az ombudsman nem bízhat meg úgy­nevezett kisombudsmanokat, ha­nem valószínűleg rossz a munka­­szervezés. A lengyel ombudsman több mint tíz éve működik, évente 40 ezer üggyel foglalkozik, és bír­ják, mert megszervezték a rend­szert. A magyarországi biztosok sem személyesen foglalkoznak az egyes panaszokkal, hanem a szak­embereik, viszont a döntéshez ők adják a nevüket. Egyébként nálunk is jobb lett volna, ha a magyarorszá­gi példához hasonlóan Szlovákiá­ban is legalább háróm, esedeg két biztos lenne, ám ez a javaslat nem talált megértésre. Mivel sikerült javítani a törvényt? Megteremtettük az intézmény anyagi függedenségét. A hivatal nem az államkincstárhoz tartozik, hanem önálló költségvetési fejezet­ben szerepel. Vagyis a pénzeszkö­zökhöz kizárólag az ombudsman nyúlhat, ugyanolyan függetlenséget élvez, mint a bíróságok, az ügyész­ségek stb. Elfogadható feltételeket szabtunk az ombudsman kiválasz­tásához is. A kötelező jogi végzettsé­get elvetettük, fontos viszont a jog ismerete. Gašparovič javasolta az Kik jöhetnek szóba? Kusý professzor úr, Švec képviselő úr, de a baloldali párt több, jelenleg parlamenti képviselőjéről is hírlik, hogy szeremének ombudsmanje­löltek lenni. Szóba jöhet Ján Hru­­bala jogász is, és sorolhatnám... Ön megpályázza? Nem, mert úgy érzem, a politikában még sok teendőm van. A Magyar Koalíció Pártja is javasol majd há­romjelöltet, de erről korai beszélni. Milyen hatáskörei lesznek a jog­védő biztosnak? A törvény szerint a biztos nem for­dulhat alkotmánybírósághoz, ezt az ügyészségen keresztül sem teheti meg, ez alkotmányellenes lenne, így jelentősen szűkülnek az om­­budsmani hatáskörök, bár hamaro­san a törvényhozás elé kerül az al­kotmánybíróságról szóló jogsza­bály, ott lehet ezt a szépséghibát ki­küszöbölni. Van erre reális esély? Igen. A jogszabályt is nagy fölény­nyel fogadta el a parlament, a jelen­levő 90 honatyából 75-en szavaz­ták meg. Szerintem lesz politikai akarat a biztosi jogkörök ilyetén bő­vítéséhez. A kormányon kívüli szervezetek szerették volna törvénybe iktatni, hogy az ombudsman a közigazga­tási eljárás aktív résztvevője le­hessen. Ez a jogszabályban benne van, csak nem egy mondattal, ahogyan a pol­gári szervezetek szerették volna, ha­nem az egyik cikkely hét pontjában van szétírva. Túl komoly szerkezeti beavatkozás lett volna ezt átírni. Ha a polgárok jogsértést szenved­nek, hogyan tehernek panaszt? Bárhogyan. Levélben, távirattal, interneten, személyesen vagy telefo­non. Nem kell illetéket fizetni, és mindenki az anyanyelvén kérhet se­gítséget. Ha olyan ügyről van szó, melyben el kell hallgatni az illető ne­vét, akkor ezt a biztos köteles meg­tenni, titoktartás kötelezi. Az emberi jogok védelmezőjének a lehető leg­érthetőbben, a leginkább hozzáfér­hető módon kell működnie. Példá­ul a különböző ombudsmanok hi­vatalában világszerte nincsenek bürokratikus akadályok, nem kell az épületben senkinek igazolnia magát, nincsenek őrök, ott min­denki biztonságban érezheti ma­gát, a legegyszerűbb embernek is jogorvoslatra kell találnia. Igen, de a hivatal Pozsonyban, a keleti végektől elég távol lesz. A törvény szigorú­­r an megszabja, hány napon belül kell az egyes panaszokra válaszolni, az ügyeket ^ elintézni, a leghosz­szabb időpont harminc nap. Jobb, mintha Besztercebányán len­ne, oda rosszabb utazni, mint a fő­városba. Ezenkívül a minisztériu­mok, a központi szervek is Pozsony­ban székelnek, és a legtöbb ügyet éppen itt lehet majd elintézni. Ha az ombudsman jól megszervezi mun­káját, hetente, havonta az egyes ré­giókban fogadóórákat tarthat. Ausztriában ez működik. A jogszabály január 1-jével lép hatályba, és legtöbb fél év áll rendelkezésre, hogy a hivatal ki­épüljön, a munka elkezdődjön. Vagyis leghamarább csak júni­us-júliusban lehet panasszal for­dulni az ombudsmanhoz? A panaszok már a biztos megvá­lasztásának a pillanatától érkez­hetnek. Ez a hat hónap egyfajta biztosíték, ha valami miatt még nem lesz működőképes mindjárt másnap a hivatal. Elméletileg azonnal lehet a panaszokkal fog­lalkozni, ha erre lesz lehetőség. A törvény szigorúan megszabja, hány napon belül kell az egyes pa­naszokra válaszolni, az ügyeket el­intézni, a leghosszabb időpont har­minc nap. A hosszadalmas bírósági eljárással összevetve az ombuds­­mani hivatal határidői nagyon rövi­dek, és előfordulhat, hogy eleinte nem tudja majd betartani. Ezért kellett a féléves biztosíték. Mikor választja meg a parlament az első ombudsmant? Ha minden jól megy, már febru­árban. Csáky Pál szerint nő is betöltheti az emberjogi biztos posztját, a jelöltnek nem lehet kommunista múltja Ombudsman helyett ombudswoman? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A parlamentben konszen­zusra lesz szükség ahhoz, hogy az ország első ombudsmanját már az első fordulóban megválasszák - mondta tegnap Csáky Pál, a kor­mány alelnöke. Éppen ezért A. Nagy László, a parlament emberi jogi bi­zottságának elnöke úgy véli, a civü szervezetek képviselői közül kellene alkalmas személyt választani, hi­szen közülük valók azok, akik az el­múlt évtizedben sokat tettek az em­beri jogok érvényesítéséért és a tör­vényért is. „Ha pártoskodni fogunk, nehéz lesz megtalálni azt a sze­mélyt, aki az ellenzéknek és a kor­mánypártoknak is megfelel” - mondta A. Nagy. Csáky szerint az ombudsman nő is lehetne, ő eddig öt tehetséget jelöltet, köztük egy nőt szólított meg. Azt a gondolatot, hogy a biztos nem rendelkezhet kommunista múlttal, Csáky jónak tartja. A. Nagy elmondta, senkire sem szavazna, akinek kommunista múltja van, Miroslav Kusý profesz­­szor kivételével. Az ombudsman­­választásra februárban kerül sor. A kormány januárban rendezi be az ombudsman hivatalát, és javasolni fogja, hogy az alkalmazottakat, jo­gászokat pályázat útján válasszák ki. A. Nagy László kevésnek tartja a hivatal működésére szánt 16 millió koronát, ez nem elég az intézmény pénzügyi függedenségének biztosí­tására, 40-50 millió koronára tenne szükség a zavartalan működéshez. Bízik abban, hogy abból az egy mil­liárd koronából, amely a képviselői indítványok kielégítésére szolgál a költségvetési vita során, jut akár 50 millió korona is az új intézménynek. A Szlovák Helsinki Bizottság (SHV) annak ellenére, hogy üdvözli az em­berjogi biztosról szóló törvény elfo­gadását, szeretné elérni mihama­rabbi módosítását. Ingrid Bauman­­nová, a bizottság igazgatója kifogá­solja, hogy az ombudsmannak nem tesz joga közvedenül az Alkotmány­­bírósághoz fordulni, és hibának tartja, hogy nem kell jogi végzett­séggel rendelkeznie. Az igazgatónő szerint az intézmény kialakítása so­rán fontos, hogy annak vezetője tisztában tegyen a törvények nyúj­totta tehetőségekkel. A kezdeti lé­péseknél a szélesebb jogkörök haté­konyabban segíthetik a biztos társa­dalmi pozíciójának kialakulását, mint a feladatra kiválasztott szemé­lyiség elismertsége. Baumannová bízik benne, hogy a hivatal alapsza­bálya pontosítja a követelménye­ket. (szamó, lpj) RÖVIDEN A többség az EU tagság mellett Brüsszel. Ha Szlovákiában népszavazást tartanának az Európai Unió­hoz való csadakozásról, a polgárok 66%-a a belépésre szavazna. Ezt mindössze 11 százalék ellenezné; minden tizenötödik polgár nem menne el szavazni - derül ki az Eurobarometer legújabb felmérésé­ből, amelyet tegnap ismertetett az Európai Bizottság. Az EU-tagságot egyébként jó dolognak tartja a megkérdezettek 58 százaléka, százból mindössze öten gondolják ennek ellenkezőjét. Egyébként 87 százalék tudja, hogy Szlovákia is kéri felvételét az EU-ba, minden kilencedik polgár azonban erről még csak nem is hallott. (TASR) Csak egy fejezetet zárunk le ma Brüsszel. A várakozásokkal ellentétben csak a környezetvédelem­ről szóló csatíakozási fejezetet zárhatjuk te a tárgyalások újabb for­dulóján; a pénzügyi ellenőrzésről szólót egyelőre nem. Elképzelhe­tő, hogy karácsonyig még egy kiegészítő fordulót rendeznek. Szlo­vákia eddig húsz csatiakozási fejezetet pipálhatott ki, ám ebben a félévben csupán egyet zárt le. (TASR) Csökkenő üzemanyagárak Pozsony. Tíz fillérrel csökkenti az üzemanyagok árát a Slovnaft. A benzintípusok ára mától: Normal 91 - 27,80 korona; Normal 91 Uni - 28,20 korona, Super 95 - 28,80 korona, a Super Plus 98 - 30,70 korona literenként. A gázolaj ára 28,80 koronára csökken. A módosításra a Brent olajtípus árának csökkenése és a szlovák koro­nának az amerikai dohárai szembeni erősödése adott okot. (TASR) Nőhet a családi támogatás összege Pozsony. A gazdasági miniszterek tanácsán tegnap nem született döntés arról, hogy a 2002-ben újra általánossá váló családi pótíék mekkora összeggel növeli a kiadásokat: a pénzügyminisztérium becs­lése szerint 2,1 milliárd, a szociális és családügyi tárca szerint viszont csak 0,3 milliárd korona többletkiadást gerjeszt. Az általános családi pótíék újbóli bevezetése mellett jövőre a családi támogatás nagysága is nőhet a jelenlegi 2750 koronáról 3790 koronára. (TASR) Egyenruhás embercsempészek Pozsony. Rendőrségi nyomozás vetett véget két, az ukrán-szlovák határon szolgáló határőr illegális jövedelemkiegészítésének. Ötszáz dohár és ezer korona készpénzért ugyanis tehetővé tették tizenhat indiai illegális bevándorlónak, hogy a zöld határon át Szlovákiába lépjenek. Az embercsempészek és ügyfeleik azonban nem jutottak messze a határtól, egy közúti ellenőrzéskor lebuktak. (TASR) Már a héten szavaznak a költségvetésről? Tízmilliárdos igények ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A parlament ma folytatja a jövő évi költségvetés tervezetének vitáját. Pavol Hrušovský parlamenti alelnök a múlt héten bejelentette, hogy a büdzséről és az ahhoz be­nyújtott, számos esetben több milli­ós emelést követelő módosító javas­latokról várhatóan már csütörtökön szavaz a törvényhozás. A parla­menti képviselők számos, konkré­tan 135 kiegészítő javaslatot fűztek a büdzséhez, ennek eredménye­ként a költségvetés kiadási oldala további 9,5 milliárd koronával bő­vül, ami nyilvánvalóan tarthatat­lan, hiszen a pénzügyminisztérium tervezete már eleve 37 milliárd ko­ronás hiányt tervez 2002-ben. Az egyik legmerészebb javaslattal Ján Langoš képviselő rukkolt elő, aki a honvédelemre fordítandó kiadáso­kat a bruttó hazai össztermék (GDP) 2 százalékára szeretné emel­ni, ami 1,2 milliárd koronának megfelelő pótíólagos kiadást ger­jesztene. Egyedül Peter Tatár füg­getlen honatya javasolja a kiadások lefaragását, mégpedig 15,5 mihiárd koronával. A legkövetelőzőbbnek a mezőgazdasági tárca bizonyul, amely 2 müliárd korona többletfor­rást szeretne, a belügyminisztéri­um pedig a tervezetthez képest 1 milliárddal kér többet, (ú, kár) A magyarokról szóló hírek 93%-a politikai töltetű Velünk foglalkozik legtöbbet a szlovák sajtó ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Valamennyi szlovákiai kisebbség közül a magyar szerepel legtöbbször a médiákban - derült ki a Szlovák Helsinki Bizottság (SHV) monitorozásából. A bizott­ság márciusban kezdte megvalósí­tani azt a programot, melynek ke­retében három napilapban (SME, Nový čas, Nový deň) és a Markíza, valamint a Szlovák Televízió hír­műsoraiban a magyar, roma, és zsidó kisebbséget, valamint a me­nekülteket, homoszexuálisokat és a családon belüli erőszakot érintő cikkeket, híreket elemzi. Az utóbbi kilenc hónapban 2193 magyar té­májú hír jelent meg az említett médiákban. A második leggyak­rabban szereplő kisebbség a roma, melyről „csak” 1223 sajtóhír szólt. A zsidó kisebbséget 168, a mene­külteket 242, a homoszexuálisokat 144 alkalommal említette a sajtó, míg a családon belüli erőszakról 206 esetben szóltak a hírek. A ma­gyar kisebbség „népszerűsége” leginkább az MKP-nak köszönhe­tő, mert minden hír 93,4 százaléka a politikáról és a közéletről szól. A magyar kisebbséggel legtöbbet a Nový deň napilap foglalkozott, a sajtóhírek közel fele, 1011 ebben a HZDS-hez közel álló lapban jelent meg - mondta Natália Makovská programigazgató. Az összes cikk 17,1 százaléka volt negatív kicsen­gésű, ami nagyrészt az említett lap kormányellenes beállítottságának tudható be. A Nový deň írásainak 33,5 százalékában a magyar ki­sebbség elmarasztaló értelemben volt említve, a többi sajtóorgá­numban ez az arány nem érte el a négy százalékot. Az SHV a sajtómonitoring mellett több, menekültekkel foglalkozó programot is indított. A menekül­tek ingyenes jogi képviseletét látja el, és felvállalta a témával kapcso­latos jogi tanácsadást is. A másik programot most indítják: a Med­vén rendőrségi őrizetbe helyezett menekültek életkörülményeit, a rendőri bánásmódot és a törvé­nyek betartását kérdőívek segítsé­gével hetente vizsgálják majd. A bizottság célja az idegenek életkö­rülményeinek emberibbé tétele és a rendőri túlkapások tehetőségé­nek csökkentése. dpj)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents