Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-08 / 282. szám, szombat
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 8. Lépfene a jegybankban Washington. Az amerikai szövetségi jegybank (FED) washingtoni épületének postázójában lépfene-baktériumot találtak egy leveles ládában. Egyelőre nem tudni, hogy a ládában lévő 150 levél közül melyik volt fertőzött. A FED szóvivője elmondta, a postázó biztonságos, csak három alkalmazott és három szállítómunkás léphetett érintkezésbe a levéllel, ráadásul biztonsági öltözékbent. A biztonság érdekében elhalasztottak egy betervezett összejövetelt is, de a szóvivő hangsúlyozta: a FED működése zavartalan, (o) Bőrfertőzés rejtélyes portól Belgrád. Bőrfertőzést kapott a koszovói ENSZ-igazgatás (UNMIK) öt tisztviselője. Olyan ismeretlen eredetű porral kerültek érintkezésbe, amely egy borítékban érkezett New York-ból Pristinába. Suzan Manuelnek, az UNMIK szóvivőjének tájékoztatása szerint a rejtélyes anyag nem lépfene ugyan, de az eset nagy nyugtalanságot keltett a nemzetközi misszió pristinai alkalmazottjai között. (MTI) EU-amerikai együttműködés Brüsszel. Colin Powell amerikai külügyminiszter jelenlétében Brüsszelben aláírták az amerikai igazságügyi hatóságok és az EU-tagországok rendőrségeinek tevékenységét összehangoló Europol közötti együttműködésről szóló megállapodást. Az egyezmény a terrorizmusra és a szervezett nemzetközi bűnözés súlyosabb formáira terjed ki. (MTI) Powell szerint az eddiginél intenzívebb lesz az információcsere az amerikai hatóságok és az Europol között (TASR/AP) Letartóztatási parancs Brüsszel. Az EU-tagországok bel- és igazságügyi minisztereinek nem sikerült dűlőre jutniuk a közös európai letartóztatási parancs ügyében, amely így a jövő hét végén tartandó laekeni EU-csúcs elé kerül. A megállapodást egyetlen tagállam, Olaszország ellenállása hiúsította meg. A többiek már valamennyien elfogadták volna annak a 32 súlyosabb bűncselekménynekaz EU soros belga elnöksége által javasolt listáját, amelyekre az új jogintézményt alkalmaznák. Róma azonban ragaszkodott ahhoz, hogy jelentősen ritkítsák meg a felsorolást, vegyék ki belőle többek között a csalással, a pénzmosással és a fehérgalléros bűnözés több más formájával kapcsolatos bűncselekményeket. Az elnökség által javasolt listán ezek mellett még olyan bűncselekmények is szerepelnek, mint a lopott gépkocsikkal való kereskedés, az emberkereskedelem vagy a nemi erőszak. (MTI) Senki sem tudja, hol van Oszama bin Laden - máris formálódik az ideiglenes afgán kormány ellenzéke, egymással marakodnak a győztesek Kandahárt is átadták a tálibok A németországi Ramstein bázisra szállítottak tegnap 14 sebesült amerikai katonát. A tengerészgyalogosok pár napja sérültek meg Afganisztánban, amikor az amerikai gépek tévedésből saját csapataikat bombázták. (TASR/AP-felvétel) Kabul/Kandahár/Washington/Iszlámábád. Megkezdték tegnap a tálibok Kandahár, az utolsóként hatalmukban tartott város átadását, sőt - egy helyi tisztségviselő szerint - már le is zárult a város átadása. Más vélemények szerint az átadás két-három napig is eltarthat, de a város irányítását már tegnap egy helyi bizottság vette át. ÖSSZEFOGLALÓ Hadzsid Basír Ahmed helyi tisztségviselő az AIP hírügynökségnek azt mondta, hogy az átadás békésen történt, és nyugalom honol Kandahárban. Más jelentések ezzel szöges ellentétben álnak. Hamid Karzai, a jövendő afgán ideiglenes kormány feje azt nyüatkozta, hogy zűrzavaros állapotokról és fosztogatásokról kapott jelzéseket. Fegyveres rablók fosztogatnak Számos tálib és al-Kaida-harcos a tegnapra virradó éjszaka fegyveresen elmenekült a városból. Feltehetőleg a nehezen járható hegyi terepeken próbálnak elrejtőzni. A CNN más helyi forrásokra hivatkozva jelentette, hogy kaotikus a helyzet Kandahárban, tálibok, arab fegyveresek, törzsi harcosok és fegyveres banditák zavaros forgataga tartja félelemben a lakosokat. Fegyveres rablók fosztogatják a boltokat és a nemzetközi segélyszervezetek raktárait. A piacterek néptelenek, innen-onnan lövések döreje hallik. Mohammed Hadzsar molia, volt tálib tisztségviselő, aki a háborúban átállt az Északi Szövetséghez, azt mondta, hogy a leszerelő tálib harcosok már csapatostul igyekeznek haza, élve az amnesztiával, amelyet a fegyverletétel fejében kaptak. Az al-Kaida arab, csecsen és pakisztáni fegyveresei valószínűleg a nehezen járható hegyi térségekbe menekülnek, vagy megpróbálnak átszökni Pakisztánba. A tálibellenes afgán erők - egymás ellen fordulásuk újabb jeleként - tegnap is egymást elmarasztaló nyilatkozatokat tettek, és fegyveres erődemonstrációkat rendeztek. Gul Agha, Kandahár volt kormányzója, a várost ostromló törzsi hadseregek legerősebbikének parancsnoka szerint „a tálibok megadásáról kötött csütörtöki megállapodást Hamid Karzai új kormányfő alapvetően elhibázta, csak káoszt teremtett vele. Egyedül döntött a megállapodás megkötéséről, nem is konzultált a Kandahárt ostromló törzsi csapatok vezetőivel”. Három rivalizáló törzs emberei szállták meg a pakisztáni határ mellett fekvő Szpin- Baldakban is a jelentősebb katonai pontokat, miután az 500 fős tálib helyőrség az éj leple alatt elszökött a városból. Bin Laden talán elhajózott Félő, hogy bin Ladennek sikerült alvezéreivel együtt vízi úton elmenekülnie az afgán hadszíntérről. Ez az egyik feltételezés a terrorista vezér lehetséges tartózkodási helyét illetően. Amerikai és norvég titkosszolgálati értesülések szerint az al-Kaida a szárazföldi harci járművein és szállítóeszközein kívül 23 hajóval is rendelkezik. Nem ismertes, hogy ezek a hajók jelenleg hol vannak. Az amerikai hatóságok tájékoztatták a Perzsa-öbölben hajójáratokat működtető társaságokat, hogy amerikai hadihajók ellenőrzéseket fognak végezni a térségben bin Laden hajóinak felkutatására, és ha egyes vízi járművek személyzete ezzel szemben ellenállást tanúsít, akkor megsemmisíthetik hajójukat. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter is elismerte, hogy nem tudják, Tora Borában van-e a körözött terroristavezér. A CNN tegnapi értesülése szerint nem zárható ki, hogy Szomáliában, esedeg valamely ázsiai vagy európai országban rejtőzött el. Az al-Kaida terrorszervezet fegyveresei teret vesztettek az előző naphoz képest az Afganisztán keleti részén levő Tora Bora körzetben, de továbbra is keményen ellenállnak az őket támadó afgán törzsi csapatoknak. Ezt az AFP helyszíni tudósítója jelentette. A Tora Bora barlangrendszert az al-Kaida támaszpontként használja. Az al-Kaida harcosai aknavetőkkel lőtték a támadók állásait. Hadzsi Mohammad Zaman, Nangarhar tartomány kormányzója, aki a támadó éket vezeti, kis híján halálos találatot kapott. Lezajlott az amerikaiak első földi harci akciója Afganisztánban: csütörtök este amerikai tengerészgyalogosok megöltek hét ellenséges harcost. Az amerikai tengerészgyalogosok november 25-én foglalták el Kandahártól délnyugatra egy kis repülőtér felszállópályáját és hozták létre a környékén afganisztáni támaszpontjukat. (m, o) Eltérő vélemények a katonai bíráskodás bevezetéséről Carter bírálj a Busht Brüsszeli külügyminiszteri nyilatkozat - vannak még tisztázatlan kérdések Új NATO-orosz testület alakul MTI-JELENTÉS Brüsszel. Oroszország és a NATO külügyminiszterei tegnap közös nyilatkozatban jelentették be Brüsszelben, hogy új testületet hoznak létre a tanácskozásra, közös döntéshozatalra és együttműködésre a biztonság közös érdekű kérdéseiben. Az új testületben, amelyet a következő hónapokban alakítanak ki, „a bizalomteli és együttműködő partnerség alapján” készek megvitatni és kezelni olyan kérdéseket, mint a terrorizmus elleni küzdelem, a válságok megelőzése, a tömegpusztító fegyverek terjedésének megfékezése, fegyverzetkorlátozási és bizalomerősítő intézkedések kidolgozása, harctéri rakétaelhárítás, tengeri MTI-HÍREK Ankara/Jeruzsálem/Gáza/Kairó. Ariel Sáron izraeli kormányfő Bülent Ecevit török miniszterelnökkel közölte eltökélt szándékát, hogy megszabadul Jasszer Arafat palesztin elnöktől. A török kormányfő tegnapi ankarai sajtóértekezletén kijelentette: Sáron a minap egy telefonbeszélgetés során tudatta vele ebbeli törekvését. Ecevit a maga részéről hozzátette, hogy Arafat pótolhatatlan, és „az Arafat-tényező kiiktatása” a közel-keleti helyzet elfajulásához vezethet. Izraelnek elvitathatatlan joga az, hogy megvédje polgárait, de a zsidó állam módszerei nem vezettek eredményre, ellenben háborús légkörbe taszították a feleket. Ecevit felfedte továbbá, hogy az érintetteknek javasolta: tartsanak Törökországban, a sajtótól távol egy izraeli-palesztin csúcstalálkozót. ,/ú-afat ezt már régóta kéri, de Sáron azt mondta, hogy előbb teljes nyugalmat követel, ami sajnos lehetetlen” - fogalmazott Ecevit. Az izraeli felelősökkel folytatott tárgyalásaink nem vezettek az álláspontok közeledéséhez - jelentette ki kereső és mentési együttműködés, a hadseregek közti kapcsolatok és polgári szükséghelyzetek leküzdése. Közös elhatározásuk, hogy a közös demokratikus értékek, a stabil, békés és osztatlan Európa iránti elkötelezettségük alapján minőségileg magasabb szintre emelik viszonyukat. A közös sajtóértekezleten Lord Robertson NATO-főtitkár hangsúlyozta, hogy míg egyfelől keresni fogják az alkalmakat a kérdések közös megvitatására és együttműködésre, a közös döntésekre és közös cselekvésre, másfelől Oroszország nem vétózhatja meg a szövetség döntéseit és a NATO sem állhat Oroszország független döntéseinek útjába útjába. Az újságírók persze azt feszegették, hogyan egyeztethető össze ez az Ahmed Maher egyiptomi külügyminiszter tegnap Kairóban, izraeli látogatásáról hazatérve, miközben Simon Peresz izraeli külügyminiszter Jasszer Arafatot tette felelőssé a tárgyalások újrakezdésének elmaradásáért. Maher Saronnal, majd pedig Rámalláhban Arafattal folytatott megbeszéléseket, ugyanis Hoszni Mubarak egyiptomi államfő azzal a feladattal bízta meg őt, hogy búja rá Tizennyolc palesztin sebesült meg a tegnapi légitámadásban. Izraelt: kezdjenek komoly tárgyalásokat az igazságos és átfogó rendezés érdekében. Sáron ezt azzal hárította el, hogy országa nem hajlandó az erőszak légkörében tárgyalni. Peresz külügyminiszter tegnap azt mondta, hogy Arafat nem fejtett ki elegendő erőfeszítést a palesztin szélsőségesek letartóztatása és a palesztin vezetés szavahihetőségének helyreállítása érdekében. Izrael a térségben lévő amerikai különmegbízottak útján eljuttatott a egyenjogú döntéshozatal a húsz ország képviselőiből álló testületben, és közben a függetlenség megőrzése is, de erről egyik félnek sincs még világos elképzelése. Igor Ivanov orosz külügyminiszter elismerte, hogy ez lesz a legnehezebb kérdés az új testület működésének szabályozásában, de emlékeztetett arra, hogy minden demokratikusan működő testületben természetesek a különvélemények. A lényeg viszont az, hogy tulajdonképpen a kollektív önvédelmen kívül minden biztonsági kérdésben közösen igyekeznek majd mindenkinek megfelelő megoldást találni, s biztosította a nyugati közvéleményt: Moszkva nem igyekszik majd megtorpedózni a kibontakozó közös akaratokat. Palesztin Hatósághoz egy jegyzéket a pokolgépes támadásokért felelősnek tartott 36 palesztin szélsőséges nevével. Palesztin források szerint az Iszlám Dzsihád és a Hamász 180 tagját letartóztatták a múlt hét közepe óta. Az izraeliek azonban elégedetlenek ezzel, mert a fő felelősök közül alig 4-5 terrorista van a letartóztatottak között. Nem csökkent a feszültség a palesztin területeken, palesztin rendőrök állnak szemben palesztin tüntetőkkel, amióta - szerdán este Gázában - Arafat háziőrizetbe vétette Jaszin sejket, a szélsőséges Hamász szellemi vezetőjét. Izraeli szerint aknagránátokat gyártó üzem működött a palesztin rendőrség gázai központjában, amelyet tegnap hajnalban izraeli harci gépek támadtak. Egy izraeli F-16-os két, egyenként 400 kg-os bombát dobott a Gáza városának déli részén található rendőrségi főhadiszállás több épületére. Tizennyolc palesztin sebesült meg a támadásban, amelyet az izraeli forrás azzal indokolt, hogy a körzetben nyolc aknagránátot lőttek ki az éjszaka folyamán izraeli célpontokra. MTI-JELENTÉS San Diego/Clayton. Jimmy Carter volt amerikai elnök bírálta George Bush jelenlegi elnököt azon rendeleté miatt, amely szerint katonai törvényszék, ügyvédek és fellebbezési lehetőség nélkül ítélkezne Oszama búi Laden és más terrorista vezérek felett. A volt elnök a San Diego Egyetemen kijelentette: a katonai törvényszék bevezetésével semmissé tehetik az afganisztáni katonai győzelmet. A demokraták már kikezdték a Bush-rendeletet, azzal fenyegettek, hogy befagyasztják azokat a kormánypénzeket, amelyekből titkos pereket folytatnának le. Carter azt mondta, hogy talán nem tűnik illendőnek bírálni egy elnököt háborús időszakban, mindazonáltal úgy érzi: Bush lépései sértik az USA-nak mint az emberi jogok bajnokának hírnevét. A Fe-Újabb merénylettervek Parancsra vár az al-Kaida Tokió. Az al-Kaida csoport terroristái több tucat politikus meggyilkolását tervezik, csak vezetőjük, Oszama bin Laden parancsát várják - jelentette tegnap pakisztáni felderítési forrásokra hivatkozva a Mainichi Shimbun című japán lap. E szerint a terroristák Paldsztánon kívül merényleteket készítenek elő Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban, Indiában és Iránban. A támadások lehetséges célpontjai között emlegetik a többi között Pervez Musarraf pakisztáni elnököt, az USA iszlámábádi nagykövetét, Atal Behari Vadzspaji indiai miniszterelnököt, valamint Japán pakisztáni nagykövetét. A merénylettervekről szóló információk azoktól az al-Kaidaharcosoktól származnak, akik a tálibellenes amerikai támadás kezdete után a szomszédos Pakisztánba menekültek, ahol letartóztatták őket. A pakisztáni biztonsági szervek az értesülések nyomán megerősítették az ország vezetőinek és államhivatalainak védelmét. (MTI) hér Ház egyébként azért döntött a gyors és titkos katonai bíráskodás mellett, mert el szeremé elkerülni, hogy egy hosszadalmas, médiaérdeklódéstól övezett tárgyalás mártírrá avassa bin Ladern. Carterrel szemben Henry Kissinger volt külügyminiszter viszont azt mondta, hogy elvben támogatja a katonai törvénykezést. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez csak abban az esetben hatásos, ha valóban a felelősöket állítják bíróság elé. Mindig fennáll azonban a veszély - mondta -, hogy a nyüvánosság kizárásával működő katonai bíráskodással a hatóságok visszaélnek. Ez ellentétes történelmi hagyományainkkal, de a kihívás is példa nélküli - tette hozzá. Kissinger arra is felhívta fel a figyelmet, hogy a terrorizmus elleni háború soha sem fog a szó szoros értelmében véget érni. Hétfőn dönt a kabinet Prága és a Gripenelc Prága. A cseh kormány egyre jobban hajlik a Gripen vadászgépek megvásárlására, de a viták még nem zárultak le. A Mladá Fronta Dnes szerint a szuperszonikus vadászgépek megvásárlását az ipari és kereskedelmi minisztérium mellett már a védelmi tárca is támogatja, ami döntő lehet. A védelmi miniszter azonban szeremé elérni, hogy a gépek árát ne a tárca költségvetéséből, hanem központi alapokból fizessék ki. Ez azonban az állam eladósodásával járna, s így a vadászgépvásárlás ügye visszakerülhetne a parlamentbe. A lap úgy tudja: a kormány hétfői ülésén fogja eldönteni, hogy valóban megveszi-e a britsvéd Gripeneket, s ha igen, akkor milyen feltételekkel. A pénzügyminisztérium szerint azonban az ügy mindenképpen megint a parlament elé kerül: a tárca szakértői ugyanis úgy vélik, hogy a vételárat a képviselőknek is jóvá kell hagyniuk. A 24 Gripen megvásárlása 50 milliárd koronába kerülne. (MTI) Ankarai javaslat: Törökországban is tarthatnának izraeli-palesztin csúcstalálkozót Ecevit leleplező nyilatkozata Saronról
