Új Szó, 2001. december (54. évfolyam, 276-298. szám)
2001-12-08 / 282. szám, szombat
ÚJ SZÓ 2001. DECEMBER 8. Agrárvilág Hidegtűrő kártevők: egész nyáron a talajban húzódnak meg, rejtekhelyükből október végétől kezdve jönnek elő Havazik vagy rajzanak a lepkék? A kis téliaraszoló. A lepkék a hideg idő beálltával az első fagyok után jelennek meg. (A szerző archívumából) Amikor a fákról már lehullottak a levelek, és a kert növény- és állatvilága nyugalomra vonul, akkor kezdődik a téliaraszoló lepkék rajzása és násza. Az „araszolós” években az alkonyati órákban a lepkék tömeges rajzása, csapongó röpte a hózáporra emlékeztet, a kavargó lepketömeg pedig a szállingózó hópelyhek benyomását kelti. CSEKES ZOLTÁN Novemberben nem ritkán a rajzás sűrű hóeséssel is párosul. A nagy téliaraszolónak (Erannis defoliaria) csupán a hímjei tudnak repülni. Négy jól fejlett pikkelyes szárnya van, amelynek színezete és rajzolata nem olyan díszes, mint a nappali lepkéé, repülésre azonban kiválóan alkalmas. Az igen apró termetű nőstényeknek nincsen szárnyuk, legfeljebb apró csonkjaik, így repülésre képtelenek. A nőstények csápja is egyszerűbb, rövidebb, a hímeké pedig fésűszerűen fogazott, a madarak pehelytollához hasonlít. A fejlett szárnyak és a dús csáp egyaránt a helyhezkötött nőstények felkeresését szolgálják. A szárnyak színe kezdetben szalmasárga, majd a világosbarnától a világos gesztenyebarnáig sötétedik. A hímek jól fejlett csápja érzékeny szaglószerv, amely a nőstény illatára van „hangolva”. Az egész nyáron át a talajban nyugalomban maradó bábokból október végétől kezdenek előjönni a lepkék. A rajzásuk alkonyatkor kezdődik. A talajból előbújó nőstények az útjukba kerülő legelső gyümölcsfa törzsére felmásznak és a kéregre tapadva várják a hímeket. Karmaikkal olyan erősen kapaszkodnak, hogy kézzel alig tudjuk őket lefejteni a fatörzsről. A hímek is alkonyatkor vetik le a bábingüket és hagyják el a talajt. A kezdetben még gyűrött szárnykezdeményük rövidesen kisimul, repülésre alkalamassá feszül. Néhány perces pihenő után szárnyra i kelnek, és a nőstények keresésére indulnak. A nász után a nőstények rövidesen lerakják az ágakra a rügyek mellé a tavaszig nyugalomban maradó tojásaikat. Mielőtt a gyümölcsfák nedvkeringése megindulna, még a rügypattanás előtt kikelnek az áttelelt téliaraszoló tojásokból a hernyók. A frissen kikelt hernyók 20-30 cm hosszú selyemszálon leereszkednek, és az egyre hosszabb fonál végén csüggnek. A szélben a fonál elszakad, és a kis hernyó továbbvitorlázik. így akár 1-2 km távolságra is eljuthat. A fiatal hernyók a fakadó rügyekbe rágják bele magukat, majd egyre több rügyet fogyasztanak. Először a rügyek belsejét odvasítják meg, majd a fakadás után a kis hajtások leveleit, virágzáskor pedig a sziromleveleket rágják. A még ki nem nyílt bimbókból is sokat elpusztítanak. A később fejlődő hernyók pedig a már megkötött virágokat, terméskezdeményeket rágják meg. Május elejére már teljes pusztítást végeznek, miközben 5 fejlődési stádiummal 30-35 nap alatt teljesen kifejlődnek és május közepéig a talajba húzódnak. Itt 10-15 cm mélységben szövedék nélküli üregben egy ideig előbábok pihennek, majd bábbá alakulva a számukra kedvezőtlen nyári hónapokat a talajban tétlenül vészelik át. A lepkék a hideg idő beálltával az első fagyok után a ködös, zimankós őszi estéken jelennek meg. A kis téliaraszoló (Operopthera brumata) szárnyatlan nyősténye mindössze 5-8 milliméteres. Lábai hosszúak, potroha duzzadt. Hímje 2,5 cm-es, fától fáig lebbenve keresi a nőstényt, amely a megtermékenyítés után az almazöld tojásait a törzsre, az ágakra, a vékonyabb vesszők rügyei mögé rakja le. Az áttelelő tojásokból rügypattanáskor kelnek ki a kis hernyók. Teljesen berágják magukat a rügybe, szemben a nagy téliaraszolóval, amely csak félig rágja be magát. Később a hernyók a virágbimbókat és a virágokat pusztítják el. Lombfakadás után laza szövedékkel összeszövik a levélcsomókat, nappal e rejtekhelyen tartózkodnak, éjjel szabálytalanul lyuggatva-, karéjozva tovább rágják a leveleket. Tömegszaporodáskor ez a levélpusztítás a tarrágásig fokozódhat. A tarrá rágott fákon ugyan az alvórügyek kihajtanak, de a fák legyengülnek, fagyra érzékennyé válnak és az így legyengült fákat a másodlagos kártevők, így a szúbogarak is megtámadják. A hosszú meleg csapadékos ősz elősegíti az A hosszú meleg ősz segítette az araszolok elszaporodását. araszolok elszaporodását, ezzel szemben számára hátrányos a hideg, csapadékos tavasz. A késő tavaszi fagyok jelentős lárvapusztulást okozhatnak. Az araszolok közül időnként káros mértékig felszaporodhat a négypettyes téliaraszoló, a tolláscsápú téliaraszoló valamint a köszmétearaszoló, amely a ribiszkét, szilvát, sárga és őszibarackot is károsítja. Az araszolóhernyók nevüket a mozgásuk után kapták. Csak a testük elején és végén vannak lábaik, a lábatlan középső testrészük az előrehaladásuk közben magasra fölpúposodik. Nyugalmi helyzetben a hernyók csak a hátulsó lábpárjaikkal kapaszkodnak a növényeken, a testüket hegyesszögben mereven kinyújtják. Ebben a helyzetben a zöld hernyók megtévesztésig hasonlítanak a lemezétől megfosztott levélnyélhez, a barna színűek pedig a kis ágcsonkhoz. A kártevő elleni hatékony védekezés elemét képezik az ősszel a fák törzsére erősített hernyóenyves övék, amellyel a talajból előjövő és a fákra felmászó szárnyatlan nőstények összefoghatok. Az öveket a tél végén le kell szedni és meg kell semmisíteni. Az övtől a földig terjedő részen drótkefével el kell távolítani a már lerakott tojásokat. A kártevő tömeges elszaporodása esetén tavasszal a rügyfakadás és a fehérbimbós állapot között feltétlenül szükséges permetezni. Erre kiválóan alkalmas az Oleoekol (1%), vagy az Oleo Ekolx (1%) készítmény. A nagy téliaraszoló ellen rendszerint elegendő egyetlen permetezés, míg a kis téliaraszoló ellen rejtettebb életmódja miatt - a kártevő az összesodródott levelek között tartózkodik -, rendszerint 7-10 napos időközökben meg kell ismételni a permetezést. Jelentősen gyéríti a kártevőket a nyáron a fák között végzett talajmunka. A szerző a Központi Mezőgazdasági Ellenőrzési és Fajtaminősítő Intézet komáromi részlegének munkatársa 1 »111 š '51-V, *-'■' - v -ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Ä Pozsony december 6-án Komárom december 6-án Rimaszombat december 6-án Zselíz december 6-án Losonc december 6-án Kassa december 6-án sárgarépa 10-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 20 Sk/kg 15 Sk/kg 12-15 Sk/kg 13 Sk/kg petrezselyem 20-30 Sk/kg 20-22 Sk/kg 30 Sk/kg 18-25 Sk/kg 28 Sk/kg 26 Sk/kg timi burgonya 8-10 Sk/kg 8-10 Sk/kg 8 Sk/kg 12 Sk/kg 8 Sk/kg 8 Sk/kg karfiol X 15-25 Sk/fej 45 Sk/kg H ■' X 25 Sk/fej ■ paprika 56-80 Sk/kg 36-40 Sk/kg 85 Sk/kg 30 Sk/kg 60-90 Sk/kg 55 Sk/kg karalábé 15 Sk/kg 12 Sk/db 10 Sk/db 12-15 Sk/db 20-56 Sk/kg 20 Sk/kg 'Hl zeller 20-25 Sk/kg 8-10 Sk/db 20 Sk/db 18 Sk/db 22 Sk/db 13 Sk/db káposzta 6-8 Sk/kg 6-8 Sk/kg 8 Sk/kg 6 Sk/kg 8 Sk/kg 7 Sk/kg gesztenye 80 Sk/kg X X X X X dióbél 140-150 Sk/kg 120 Sk/kg 120 Sk/kg 120 Sk/kg 130-140 Sk/kg X hagyma 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 4046 Sk/kg 38-40 Sk/kg 55 Sk/kg X 3045 Sk/kg 48 Sk/kg mm mák 70 Sk/kg 100 Sk/kg 80 Sk/kg 100 Sk/kg 70 Sk/kg 75 Sk/kg fűszerpaprika 250 Sk/kg 200-250 Sk/kg 250 Sk/kg X X Ml cékla 12 Sk/kg 10 Sk/kg X X X X kel 15 Sk/kg 11-16 SK/fej 18 SK/kg X 15 Sk/kg 15 Sk/kg alma 18-26 Sk/kg 20-26 Sk/kg 15-25 Sk/kg 16-18 Sk/kg 29-35 Sk/kg 25-30 Sk/kg fejes saláta 12 Sk/fej 8-10 Sk/fej X 10 Sk/fej X x fokhagyma 66-70 Sk/kg 56-6Q Sk/kg 60 Sk/kg 70 Sk/kg 58-65 Sk/kg 60 Sk/kg uborka V * 34 Sk/kg 40 Sk/kg x X 4Ô-50 Sk/kg ■ tojás 2,90-3,10 Sk/db 2,80-Sk/db 2,80 Sk/db X 2,40-2,80 Sk/db 2,80-Sk/db bab X 60 Sk/kg 40 Sk/kg X 3040 Sk/I 40 Sk/I AGRÁRAAORZSÁK 15 ezer darab karácsonyfa Besztercebánya. A szlovák erdészeti vállalatok az idén megközelítőleg 15 ezer darab fenyőfát vágnak ki és adnak el üzleti partnereiknek. Az összmennyiségből a lucfenyő mintegy 7500, a boróka pedig 6700 darabra tehető. A vállalat illetékesei szerint a fenyőfaárak a tavalyi szinten maradnak. A fenyő fajtájától és magasságától függően 80-360, a boróka pedig 120-700 koronába kerül majd. Az erdészek megerősítették az erdők őrzését, hogy elejét vegyék a tiltott fakivágásoknak. (TASR) Több mint 100 ezer BSE-teszt Prága. Csehországban már több mint 100 ezer szarvasmarha BSE-vizsgálatát végezték el. Eddig 2 pozitív leletet találtak, az elsőt júniusban, a másodikat augusztusban. A három cseh laboratóriumban naponta mintegy 2300 darab agyszövetmintát ellenőriznek. (TASR) BSE-vizsgálat Ausztriában Bécs. Ausztriában minden bizonnyal megváltozik a BSE- vizsgálatok menete. Az országban eddig 207 ezer darab 30 hónaposnál idősebb tehenet teszteltek, de egyetlen pozitív leletet sem találtak. Mivel egy gyorsteszt 670 schillingbe kerül, a tartományi kormányok kezdeményezik az ellenőrzési szabályok módosítását. Tervek szerint az országban évente mindössze 10 ezer tehenet tesztelnének, a tesztelésre kerülő egyedeket statisztikai számítások alapján választanák ki. (TASR) Növekvő hazai tejfelvásárlás Pozsony. A hazai tejfeldolgozó vállalatok januártól novemberig mintegy 799 millió liter nyers tehéntejet vásároltak fel a termelőktől, ami 42,4 millió literes évközi növekedésnek számít. A tejkvótát is teljesítjük - a tejfelvásárlás október végéig mintegy 0,8 százalékkal haladta meg a tervezett mennyiséget, miközben az éves keret 950 millió liter volt szemben a tavalyi 930 millió literrel, (ú) Kergekór már Finnországban is Pozsony. A finn állat-egészségügyi hatóságok megerősítették, hogy találtak egy kergekóros szarvasmarhát. Ez az első eset, hogy Finnországban diagnosztizálták a BSE-t. Nyugat-Európában már csak Svédország és Ausztria számít BSE- mentesnek. (TASR) Kevesebb méhcsalád Pozsony. Az elmúlt tíz év során csaknem 155 ezer méhcsaláddal csökkent a hazai méhállomány. A méhészeket tömörítő szövetségek adatai szerint a méhcsaládok száma Szlovákiában 274,8 ezerre tehető, (t) Újabb csatát nyert a cseh Budvar Prága. Litvánia után Nagy-Britanniában is csatát nyert a Budvar az amerikai Anheuser- Busch társasággal szemben: a csehek továbbra is Búd néven árusíthatják termékeit a szigetországban. A híres cseh sörgyár és az amerikai társaság, amely a világ legnagyobb sörfőzdéje, közel 40 európai országban pereskedik a névhasználat miatt. (SITA) Szabad út a magyar gyümölcsöknek Brüsszel. Az Európai Bizottság elsőként Magyarország esetében adta hozzájárulását ahhoz, hogy az EU-ba exportálni kívánt friss gyümölcs és zöldség uniós standardoknak való megfelelését a származási ország hatóságai ellenőrizzék. Mintegy húsz unión kívüli ország nyújtott be Brüsszelhez hasonló kérvényt. Ezek összességében a friss zöldség-gyümölcs esetében az EU importjának 80%-át fedik le. A bizottság középtávon arra lát lehetőséget, hogy a származási országban lefolytatott vizsgálatok lehetőségét a behozatal felére terjesszék ki. Magyarország évente 60 millió euró értékben 85 ezer tonna gyümölcsöt és zöldséget ad el az EU-ban, főként paprikát, cseresznyét és szilvát. A bizottsági döntés az uniós importőrök számára leegyszerűsítheti az adminisztrációs procedúrát és csökkentheti a szállítási időt. (Rapid,Vg) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. december 10-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,107 Magyar forint (100) 17,309 Angol font 68,868 Német márka 22,040 Cseh korona 1,306 Olasz líra (1000) 22,263 Francia frank 6,572 Osztrák schilling 3,133 Japán ien (100) 38,611 Spanyol peseta (100) 25,908 Kanadai dollár 30,638 Sváici frank 29,182 Lengyel zloty 11,884 USA-dollár 48,291 Varsó további uniós pénzeket veszít el Elguroló eurómilliólc ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Lengyelország 22 millió eurónyi PHARE-segélytől eshet el amiatt, hogy nem képes a társfinanszírozás biztosítására. Danuta Hübner EU-integrádós miniszter bejelentése szerint az 1998-ban egy hulladék-újrafeldolgozó üzem felépítésére megítélt 8,1 millió euró elvesztése már biztos. Az önrész előteremtésének az év végén lejáró határideje további 14 millió euró elvesztésével fenyegeti különböző projektek megvalósulását, elsősorban a környezetvédelem és a mezőgazdaság területén. A PHARE keretében 1998-ban és 1999-ben összesen 500 milliót ítélt meg Lengyelország számára az EU. Az 1998-as keretből 38 millió már korábban elveszett. Hübner szerint a társfinanszírozásra való képtelenség mellett Lengyelországban a PHARE-programok végrehajtásához szükséges adminisztrációs kapacitás és a megfelelően képzett tisztviselők is hiányoznak. Az országnak most arra kell összpontosítania, hogy felkészüljön a mezőgazdaság támogatását célzó, 167 millió eurós EU-segélyt jelentő SAPARD program már amúgy is késésben lévő elindítására - idézi Hübnert az Interfax. (VG)