Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-30 / 275. szám, péntek
8 Környezetvédelem ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 30. Akár ötmillió koronás büntetést is kiszabhatnak Több mint száz szakember hároméves munkájának eredményeként született meg az új területfejlesztési koncepció Génkezelési szabályok Húszéves jövőképet készítettek A közlekedési infrastruktúra javítása elsődleges regionális fejlesztési impulzussá válhat. Az új területfejlesztési koncepció már az európai fejlődési irányokat is figyelembe veszi. (Archívum) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. A génkezelt élelmiszerek (GM) kérdése évek óta nagy vitákat kavar világszerte. Az ilyen termékek kereskedelmének szabályozásáról eddig több nemzetközi találkozón sem sikerült megállapodni, főként a szóját és a kukoricát nagyban termesztő Egyesült Államok és Kanada ellenállása miatt. Ennek ellenére minden ország saját jogrendjében igyekszik szabályozni a kérdést, sőt, az uniós csatlakozási folyamat során a génmanipuláció a környezetvédelmi fejezet egyik sarkalatos pontjának számít. Ez azt jelenti, hogy Európában azonos szabályok érvényesek a génmanipulált termékekre. Az EU-kompatibilisnek ígért hazai törvényjavaslatot október utolsó napján hagyta jóvá a kormány és Mildós László környezetvédelmi miniszter szerint várhatóan januárban foglalkozik majd vele a parlament. A törvénytervezet a génkezelt élelmiszereken kívül a génmaPozsony. A községeknek a hulladékelszállítási díj kiszabásakor figyelembe kell venniük a lakosság gazdasági lehetőségeit - figyelmeztetett Marta Gojdovičová, a környezetvédelmi minisztérium osztályvezetője azzal kapcsolatban, hogy az új hulladéktörvény értelmében jövő január 1-jétől minden községnek új rendeletben kell szabályoznia a kommunális hulladék kezelését. Ezekben alapvető változást jelent majd, hogy az új törvény a jogi és természetes személyeket tekinti a hulladék termelőinek, ellentétben a korábbi felfogással, amely egyedül a községeket tette felelőssé a hulladékgazdálkodásért. A hulladékelszállítási díj személyenként 80 és 1200 korona között mozoghat. Gojdovičová szerint a jövőre tervezett csomagolásokról szóló törvénytől várható igazán, hogy az uniós szokásoknak megfelelően nálunk is elsősorban a hulladék mennyiségének csökkentése lesz a fő cél. A környezetvédelmi minisztérium egyébként november elején nyüvánipuláció eljárásával és az így előállított élőlényekkel is foglalkozik. Előkészítése során az Európai Unió ajánlásokat és a génkezelt termékek nemzetközi kereskedelmére vonatkozó ún. kartagenai egyezmény ajánlásait vették figyelembe. A törvény különbséget tesz majd a zárt terekben - így a laboratóriumokban, kísérleti állomásokon, gyári körülmények között működő reaktorokban - végzett génmanipuláció és a környezetbe való kibocsátás - például a piacra dobás - között. A törvény hatályba lépése után (a tervezett időpont 2002. március 1-je) a génkezelést a minisztériumnak kell engedélyeznie. A törvény megszegőire akár 5 millió koronáig terjedő pénzbírságot is kiróhatnak. Aki génkezelt terméket tartalmazó élelmiszert forgalmaz, annak ezt a jövő év elejétől kötelezően fel kell tüntetnie a termékismertetőn is. Az ellenőrzés biztosítására a Szlovák Környezet- védelmi Ügynökségen belül külön részleget hoznak létre, -tlnos vitára bocsátotta az új hulladék- törvény alapján készített Országos Hulladékgazdálkodási Program tervezetét. A 2005-ig szóló, immár harmadik ilyen program megszabja a hulladékgazdálkodás fő bányait. Az országos program kiindulópontként szolgál a kerületi és a járási programoknak, de éppen úgy figyelembe veszi a községi, valamint a vállalati hulladékgazdálkodási programokat is. A hulladékgazdálkodási program előkészítése során a szakértők a RISO nevű országos szakmai információs rendszer adataiból indultak ki, és értékelték az előző országos hulladékgazdálkodási program tapasztalatait. A környezetvédelmi minisztérium állítása szerint a tervezet kidolgozásakor környezed szempontokon kívül figyelembe vették a gazdaságosságot, sőt a szociális elviselhetőséget is. Akik erről véleményt szeretnének mondani, a programot megtalálják a minisztérium internetes honlapján ( www.lifeenv.gov.sk ). Észrevételeiket és javaslataikat levélben december 29-ig juttathatják el a környezetvédelmi minisztériumba, (t) A regionális ökormányza- tok kialakításával a korábbinál nagyobb jelentőséggel bír az állami területfejlesztési koncepció. A dokumentumot október végén hagyta jóvá a kormány. TUBA LAJOS A januártól felálló regionális ön- kormányzatok a jövőben maguk gondoskodnak fejlesztési elképzeléseik kidolgozásáról és azok megvalósításáról. Ahhoz azonban, hogy ezek országos szinten is kiegészítsék, sőt segítsék egymást, szükség van egy egységes koncepcióra. Az urbanisztikai alapelvekre épülő országos területfejlesztési koncepciót három éven keresztül több mint száz szakember készítette. A munka része volt egy társadalmi vita is, amely során a környezetvédelmi minisztérium internetes oldalán közzétett anyagról a különféle hivatalokon kívül egy sor szervezet és magánember is véleményt mondott. Peter Kováčik, a környezetvédelmi minisztérium illetékes szekcióigazgatója az új koncepció fontos előnyének nevezte, hogy már az európai fejlődési irányokat is figyelembe veszi. Erre szükség is van, hiszen az általa lefektetett alapelvek legalább 15-20 évig érvényesek lesznek. Ennél rövidebb horizontot, hat évet fog át az építéTávlatilag még három nemzeti park megalakítása várható. sügyi és régiófejlesztési minisztérium főként gazdaságfejlesztési és a szociális problémák kezelésével foglalkozó Nemzeti Régiófejlesztési Terve. (A környezetvédelmi tárca szerint a jövőben szükség lesz ennek a két koncepciónak az összehangolására.) A területfejlesztési koncepció több részterületre tagolódik. Ä településszerkezettel foglalkozó rész elemzi az ország legfontosabb vonzáskörzeteit. Ezen belül is kiemelt helyet biztosít a pozsony- nagyszombati agglomerációnak, amely vonzáskörzete már ma is jócskán érintkezik a nyitrai vonzáskörzettel, így a szakemberek szerint ezek a közeljövőben összeolvadnak. Ezenkívül nagy körzeteknek számítanak még a kas- sa-eperjesi, a besztercebánya-zó- lyomi és a zsolna-túrócszentmár- toni agglomerációk. A településszerkezet második szintjét a középnagyságú városok vonzáskörzete képezi, Dél-Szlovákiá- ban ezek közé a losonc-rimaszom- bati és az érsekújvár-komáromi körzet tartozik. Az urbanisztikai szakemberek ezen kívül fejlődési tengelyeket is megkülönböztetnek. A kilenc legfontosabb ilyen tengely közül Dél-Szlovákát a kassa-eper- jesi (Eperjestől a magyar határig terjed) és a zólyom-dél-szlovákiai (Zólyom-Kassa) érinti. A kevésbé jelentős, második szintű 12 tengely között megtalálható a csallóközi (Pozsony-Komárom), a nyitramenti (Trencsén-Nyitra-Érsekújvár- Komárom), a garammenti (Tolmács-Párkány), a dél-szlovákiai (Érsekújvár-Ipolyság-Losonc) és a nógrádi (Losonc-Fülek). A tájstruktúra alapját a hazánk területén létező 7 nemzeti park, 16 tájvédelmi körzet és a közel ezer, egyéb védelem alatt álló terület jelenti. Távlatilag még három nemzeti park megalakítása várható, köztük az Aggteleki Nemzeti Parkhoz kapcsolódó Szlovák Karszt. A gazdasági, szociális és természeti jellemzők alapján a szakértők végül az országot hét természetitelepülési vonzáskörzetre osztották. Ezek között Dél-Szlovákiát a pozsonyi, az Alsó-Vág-Duna menti, a Garam és Ipoly menti, a ri- ma-hornád-poprádi és a bodrogközi érinti. Ezek a továbbiakban 19 régióra osztódnak. A területfejlesztési koncepció gazdasági és szociális infrastruktúra fejlődésével foglalkozó része elsősorban a tavaly közzétett ágazati fejlesztési koncepciók, illetve azok térbeli kihatásaival foglalkozik. A közlekedési hálózatok fejlődése elsősorban a nemzetközi főútvonalak hatásait tárgyalja. A stratégia tartalmazza viszont a Po- zsony-Kassa déli gyorsforgalmi utat, sőt ezt különleges fejlesztési impulzusként tünteti fel az érintett régiók számára. A stratégiáról tartott sajtóértekezleten a minisztérium illetékesei azt is elmondták, hogy a földművelésügyi minisztérium ugyan egy ideig a termőföld védelmére hivatkozva akadályozta az új út előkészítését, néhány héttel ezelőtt azonban sikerült megegyezésre jutniuk, így ez a munka folytatódhat. Az új országos területfejlesztési stratégia 8 térképmellékletben összegzi a fő fejlesztési elképzeléseket. A szöveges rész pedig kötelezően érvényes részt is tartalmaz majd. Ezeket a környezetvédelmi minisztérium CD-ROM- okon a kerületi hivataloknak juttatja el, így az érdeklődők is megtekinthetik azokat. Véget vetettek a környezetvédelmi és az agrártárca közötti vitának: Parlament előtt az EU által hiányolt törvény Nyilvános vita a hulladékprogramról Új rendeletek januártól ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A hulladékelszállítási díj kiszabásakor a községeknek figyelembe kell venniük a lakosság gazdasági lehetőségeit (Archívum) Az oldal a galántai Információs Központ segítségével és a Polgári Kezdeményezéseket Támogató Alapítvány (NPOA) támogatásával készült VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. november 30-án a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,348 Magyar forint (100) 17,293 Angol font 69,615 Német márka 22,163 Cseh korona 1,303 Olasz líra (1000) 22,387 Francia frank 6,608 Osztrák schilling 3,150 Japán ien (100) 39,584 Spanyol peseta (100) 26,053 Kanadai dollár 30,859 Sváici frank 29,649 Lengyel zloty 11,963 USA-dollár 48,760 Új felfogásban a vízről ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Pozsony. Legalább öt éve húzódó vitát zárt le a kormány október végén a környezetvédelmi és a földművelésügyi minisztérium között. A vita akkor tört ki, amikor a víztörvény módosításával a földművelésügyi minisztériumtól elvették a vízügyi államigazgatást. Ezt a megoldást hivatalba lépésekor Miklós László környezetvédelmi miniszter is támogatta, mondván, egyetlen gazdasági jellegű tevékenységnél sem megengedhető, hogy ugyanaz a szerv feleljen a hasznosításért és az ellenőrzésért. A két tárca közötti vita akkor élénkült meg, amikor az uniós jogharmonizáció miatt napirendre került a víztörvény módosítása. A földművelésügyi minisztérium ekkor újra kísérletet tett az annak idején elvesztett hatásköre visszaszerzésére. Emiatt a törvényjavaslat legalább két évig nem került a kormány elé, ami egyebek mellett az uniós országjelentésben is rendszeresen hiányosságként szerepelt. Végül idén októberben a kormány jóváhagyta a környezetvédelmi tárca által beterjesztett anyagot, így az a parlament elé kerülhet és a tervek szerint jövő áprilisban hatályba is lép. Az új törvényjavaslat az Európai Unióban 1976 és 1991 között a vizekkel kapcsolatban elfogadott 13 szabályozót építi be a hazai jogrendszerbe. Továbbra is érvényes marad a jelenlegi rendszer, vagyis a törvény által megszabott keretek között (például a kommunális szennyvizek esetében) engedélyt kell kérni a szennyvíz kibocsátására. A vízfolyások és a földalatti víz továbbra is állami tulajdon marad, viszont a korábbiakkal ellentétben a vízművek alatti területek nem válnak automatikusan állami tulajdonná. A környezetvédelmi minisztérium szerint a törvény újdonságai közé tartozik a vizek új ldasszifikációja: ezentúl különbséget tesznek majd az ivóvizek, a fürdésre vagy öntözésre alkalmas vizek, illetve az eredeti halfauna megtartására szolgáló vizek között. Külön kezelik majd a tápanyagfeldúsulás által veszélyeztetett vizeket (eutrofizáció). Ezeken a helyeken a szokásosnál szigorúbb szennyvízkibocsátási szabályok lesznek érvényesek. Az eddiginél sokkal jobban odafigyelnek majd a mezőgazdasági nitrátszennyezésre is. Egyrészt megjelentetik az ún. „helyes mezőgazda- sági gyakorlat kódexét”, másrészt pedig kidolgozzák a mezőgazdasági tevékenység vízvédelmi programját. Az új törvény már tartalmazza azt az uniós elvárást, amely szerint a kétezer főnél nagyobb községek számára kötelező kétfokozatú víztisztító üzemeltetése. A nagy szennyvíztermelő ipari üzemek ezentúl A vízfolyások és a föld alatti víz továbbra is állami tulajdon marad. nem elégedhetnek meg azzal, hogy befizetik a vízszennyezésért járó büntetést. Ehelyett pontos határidőket tartalmazó programot kell kidolgozniuk a szennyezés csökkentésére, illetve teljes kiküszöböléséRosszul tárolt szerves trágya. A jövőben sokkal jobban odafigyelnek majd a mezőgazdasági nitrátszennyezésre (Archívum) re. A törvényjavaslat szigorítja a nitrát és foszfor kibocsátásának határértékeit, 2004 után teljesen megtiltja a különösen veszélyes anyagok kibocsátását, 2009 után pedig a többi káros anyag kibocsátását is. Bár a törvényjavaslatot a kormány elfogadta, Miklós László környezetvédelmi miniszter novemberi sajtóértekezletén elmondta, hogy a két minisztérium közötti vita ezzel nem zárult le. Hozzátette viszont, hogy most már nem a hatáskörökről vitatkoznak, hanem a földművelésügyi minisztérium azt kifogásolja, ami szerinte kimaradt a törvényből. Hiányolják például az árvízvédelmet, amit viszont Miklós László szerint mai is érvényes külön törvény szabályoz. A vízhasználati díjakkal pedig azért nem foglalkoztak, mert a víz- és csatornaművek küszöbön álló privatizációja miatt ez nagyon gyorsan elavulna, egyébként ezt a kérdést jelenleg is rendelet szintjén szabályozzák. Végezetül pedig azt kifogásolták az agrártárca illetékesei, hogy a törvény még nem tartalmazza a legújabb uniós rendeletet. Miklós László szerint ezt még az uniós országoknak is csak 2003-ra kell beemelniük a saját jogrendszerükbe. T. L.
