Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-29 / 274. szám, csütörtök

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 29. Spanyol ajánlat Washingtonnak Madrid. Spanyolország 1300 katona és 13 repülőgép Afga­nisztánba küldését ajánlja fel az USA-nak a humanitárius segítség helyszínre juttatásá­nak és szétosztásának biztosí­tására - közölte tegnap a spa­nyol sajtó, hozzáfűzve, hogy az ajánlatot a Washingtonban tartózkodó Jósé Maria Aznar miniszterelnök teijeszti elő. A madridi kabinet tanulmá­nyozza egy katonaorvos-csa- pat Afganisztánba küldésének a lehetőségét is. (MTI) Segítene a Kadhafi Alapítvány Tripoli. A Kadhafi Jószolgálati Alapítvány felajánlotta, hogy részt vesz az afganisztáni sebe­sültek elszállításában, és vál­lalja a tálibok fegyverletéte­lének ellenőrzését. Tripoli sze­rint a líbiai szerepvállalást in­dokolja az afganisztáni Északi Szövetséget a tálibokkal és az őket támogató arab és más ön­kéntesekkel szembeállító bi­zalmatlanság, amit különösen kiélezett a Mazari-Sarifban ki­tört fogolylázadás véres leve­rése. Az alapítvány vezetője, Moamer el-Kadhafi líbiai veze­tő fia elmondta, a tálibok pa­kisztáni nagykövetsége még a bezárása előtti napokban fel­kérte Tripolit az arab és tálib harcosok fegyverletételének felügyeletére. (MTI) Javier Solana Montenegróban Podgorica. Javier Solana EU-főképviselő, aki kedden Belgrádban a Szerbia és Montenegró alkotta Jugo­szlávia fennmaradása mellett tört lándzsát, Podgoricában Milo Djukanovics monteneg­rói elnökkel tárgyalt. Baráti- an figyelmeztetett arra, mi­lyen következményekkel kell számolnia Montenegrónak az államjogi státusról hozott jövőbeni döntések után. Djukanovics azt mondta, Podgorica nem tesz egy olyan elhamarkodott lépést, amely veszélybe sodorná a köztársaság és a térség stabi­litását, ám kitartott amellett, hogy Montenegróban elke­rülhetetlen a népszavazás a különválásról. (MTI) Solana szerint az EU semmire sem akarja kényszeríteni Pod- goricát (TASR/AP) Tbiliszi ismét Moszkvát vádolja Tbiliszi/Moszkva. Grúzia tegnap azzal vádolta Moszk­vát, hogy orosz harci gépek kedden a kaukázusi ország északi részén fekvő, Csecsen- földdel határos Pankiszi- szorost bombázták. A grúz ál­lambiztonsági miniszter el­mondta, hogy a bombázások­nak nem voltak halálos áldo­zatai, de 75 család elmenekült otthonából a légitámadások miatti félelmében. Az orosz védelmi minisztérium azt állí­totta, hogy egy csecsen lázadó csoportot támadtak Pankiszi közelében, de tagadta, hogy akár egyetlen repülőgép vagy helikopter megsértette volna a grúz légteret. (MTI) Amerikai gépek bombatámadást hajtottak végre az al-Kaida terrorszervezet, illetve a tálibok vezetőinek feltételezett búvóhelye ellen Nehéz egyeztetések a bonni Afganisztán-konferencián A konferencián az Északi Szövetség képviseli a legkeményebb álláspon­tot, küldöttségét Azizullah Alkozai vezeti. (TASR/AP-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Bonn/Washington. Az Afganisz- tán-értekezleten részt vevő küldöt­tek tegnap megkezdték az egyes csoportok közötti találkozókat, hogy megvitassák a politikai átme­net teendőinek részleteit. Az egyes delegációk között Lahdar Brahimi, az ENSZ afganisztáni különmegbí- zotija és helyettese, Francesc Vend- rell közvetít. Diplomáciai források szerint igen jó a hangulat a konfe­rencia színhelyéül szolgáló peters- bergi rezidencián, de még nagyon kemény vitákra lehet számítani. Ügyvezető kormány A résztvevők késznek mutatkoznak „3-5 napon belül megállapodni” egy ügyvezető kormányról és parla­mentről, amely az országot irányí­taná egészen a hagyományos afgán népgyűlés, a Loja Dzsirga várhatóan tavaszi összehívásáig. Ez a testület választaná meg az átmeneti kor­mányt és a törvényhozást, amelyek körülbelül két évig maradnának hi­vatalban, hogy tető alá hozzák Af­ganisztán alkotmányát. Az alaptör­vényt szintén a Loja Dzsirgának kell elfogadnia. A küldöttek szerint a legnehezebb lesz megállapodni az átmeneti kormány kulcstárcáinak elosztásáról, a védelmi és a belügy­minisztériumról. Ezzel szemben konszenzus alakulhat ki Záhir Sah személye körül. Az úgynevezett pesavari küldöttség egyik tagja azt közölte, hogy a négy delegációból hárman egyetértenek egy, az iszlám országok részvételével létrehozan­dó multinacionális erő Afganisztán­ba való telepítésével, de a Burha- nuddin Rabbani vezette Északi Szö­vetség ezt továbbra is határozottan ellenzi. Az AFP névtelenül idézett egy amerikai illetékest, aki szerint Rabbani elnök kormánya elfogad­hatatlan lenne Washington számára a tálibok bukása nyomán keletkező hatalmi űrt betöltő új kormányként. Nehéz szakasz következik Nagyon nehéz szakasz következik most az afganisztáni háborúban - mondta Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter, aki szerint „idő kell az afganisztáni győzelemhez, nehéz és veszélyes lesz kivívni, és lesznek halottak amerikai részről is”. Amerikai hard gépek bombatá­madást hajtottak végre egy olyan célpont ellen, amelyről feltételez­ték, hogy az al-Kaida szervezet illet­ve a tálibok vezetőinek búvóhelye lehet. Rumsfeld név szerint nem említette, hogy vélhetően kik tar­tózkodtak a célpontul kijelölt bun­kerekben, csak annyit közölt, hogy „fontos személyek”. Omar molia, a tálibok vezetője nem volt az amerikaiak által támadott bunkerekben - ezt tegnap Abdul Szalam Zaif, a tálib rendszer koráb­bi pakisztáni nagykövete közölte. Elmondta: a molia él és egészséges, s tegnap rádióüzenetet is intézett híveihez, hogy ne adják meg magukat. Vizsgálatot követel az AI Az Amnesty International követeli, hogy sürgősen vizsgálják ki a Mazari-Sariíhoz közeli erődben va­sárnap kitört és súlyos vérontásba torkollott fogolylázadás körülmé­nyeit. Az AI szerint tisztázni kell, hogy mi váltotta ki a zendülést, és hogy az Északi Szövetség, az ameri­kaiak és a britek „arányos” választ adtak-e arra. Állítólag 300-400, a tálibok oldalán harcolt külföldi zsol­dos vesztette életét a Kaledzsangi erődben a lázadás leverésekor. A Szövetség egyik parancsnoka arról számolt be, hogy a legmakacsabbak közül 160-at kivégeztek, azokat, akik nem voltak hajlandók letenni a fegyvert, (m, o) Állítólag megöltek 16 amerikait Iszlámábád. Egy pakisztáni napilap közölte: a tálibok hétfőn megöl­tek 16 amerikai tengerészgyalogost, miközben a katonák földet értek a Kandahár melletti repülőtérnél. Donald Rumsfeld amerikai védelmi miniszter hétfőn erősítette meg, hogy Dél-Afganisztánban bevetették a tengerészgyalogosok első egységeit. A Frontier Post szerint a tálib támadás még azelőtt érte az újonnan érkezet tengerészgyalogosokat, hogy azok elfoglalhatták volna állásaikat. A lap azt írta, több mint 6000 tálib harcos esett el, mióta az USA megindította az Afganisztán elleni támadását, (o) Orbán Viktor válaszlevele Adrian Natasenak - fölöslegesen siet az RMDSZ? Zároltatja a világszervezet Omar molia bankszámláit Státustörvény-huzavona Budapest/Bukarest. íjgyártó István, Magyarország buka­resti nagykövete tegnap át­adta Cristian Diaconescu ro­mán külügyi államtitkárnak azt a levelet, amelyet Orbán Viktor magyar miniszterel­nök küldött Adrian Nastase román kormányfőnek. MTI-JELENTÉS Ez válasz arra a levélre, amelyet Nastase november 16-án adott át Bukarestben a magyar kormányfő­nek, amikor kétoldalú megbeszélést tartottak a CEFTA kormányfői kon­ferenciája alkalmából. Levelében Nastase kifejtette a magyar kedvez­ménytörvénnyel kapcsolatos buka­resti álláspontot, egyben mellékelte azokat a konkrét módosítási javasla­tokat, amelyeket véleménye szerint a magyar félnek a törvény szövegé­ben végre kellene hajtania. Orbán Viktor szokásos szerda reg­geli rádióinteijújában elmondta: a kedvezménytörvénnyel kapcsolat­ban a román kormányfőnek hig­gadt, nyugodt, határozott válaszle­velet küldött, amely esélyt ad arra, hogy a román fél megfontolhassa a magyar javaslatokat és valamilyen egyezség szülessen az ügyben. Tájé­koztatása szerint a törvény szelle­miségével szemben felhozott román kifogásokat illetően elvi természetű álláspontot fejtett ki, amely az euró­pai civilizációs hagyományokat tud­ja maga mögött érvként felsorakoz­tatni. Közölte: a román miniszterel­nökhöz intézett levél lényege az, hogy a kedvezménytörvényt nem kell módosítani, a részletes tartal­mát kijelölő végrehajtási rendele­tekről viszont szívesen tárgyal a ma­gyar fél, és minél több kérdésben egyetértésre törekszik. Horváth Gábor külügyi szóvivő tegnap arról tájékoztatott, hogy Budapest rövidesen átadja az érin­tett szomszédos országoknak a kedvezménytörvény végrehajtási rendeletéinek tervezetét, amelyről kész érdemi konzultációt folytami. Utalt arra, hogy a státustörvény végrehajtási rendelettervezete ma­gában foglalja az ET Velencei Bi­zottságának ajánlásait. Martonyi János külügyminiszter és Németh Zsolt, a tárca politikai államtitkára is találkozik a jövő héten román partnerével, és a megbeszéléseken a kedvezménytörvény ügye várha­tóan kiemelt téma lesz. Adrian Nastase román miniszterel­nök szerint az RMDSZ feleslege­sen siet a magyar kedvezménytör­vényben szereplő ajánló testületek létrehozásával, mivel ezeknek nem lesz mit csinálniuk. A megyei prefektusokkal tartott kedd esti videokonferencián Nastase úgy fo­galmazott, nem érti, hogy mivel foglalkozik az RMDSZ, a magyar­igazolványok kiadásával, avagy annak ellenőrzésével, hogy Romá­niában ki jogosult ilyen igazol­ványra. Emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnökkel tartott legutóbbi megbeszélésén semmi­ben nem egyeztek meg a magyar­igazolványok kiadását illetően. Lemondásra szólították fel loan Rus belügyminisztert az RMDSZ képviselői Magyarellenes hecckampány MTI-HÍREK Bukarest. Álproblémának minősí­tette Adrian Nastase román minisz­terelnök azt a vitát, amely a román államhatalom Hargita és Kovászna megyében történt állítólagos meg­gyengüléséről folyik Romániában. Nastase kedd este a megyei prefek­tusokkal tartott videokonferencián azt hangsúlyozta, hogy a kormány eleget tesz feladatának az ország minden megyéjében, a legutóbbi közvélemény-kutatások pedig épp azt mutatják, hogy az állam tekin­télye országos szinten növekedett. Szerinte a törvények megsértése mindenütt előfordulhat, nem csak ebben a két megyében, s hangsú­lyozta: nem hiszi, hogy Hargita és Kovászna megyében gyakrabban sértenének törvényt, mint az or­szág más területein, ezért nem szi­gorúan erre a két megyére kell összpontosítani a figyelmet. Mint mondta, lehetnek olyan más me­gyék, ahol a politikai klientúra ki­alakulása veszélyezteti az állam te­kintélyét. Figyelmeztette a Román Hírszerző Szolgálatot (SRI): ha olyan információi vannak, hogy valahol megsértik a törvényt, ak­kor kötelessége az illetékes ügyész­séghez fordulni. Nastase „politikai csapdának” minősítette az ellenzé­ki pártoknak azt a szándékát, hogy egyszerű bizalmadansági indít­vány kívánnak beterjeszteni Hargi­ta és Kovászna miatt a törvényho­zásban. „A kormány azonban nem sétál bele abba a kelepcébe, hogy álvitákba kezdjen az állam tekinté­lyéről” - mondta. Á kormányfői videokonferenciát megelőzően az RMDSZ hat parla­menti képviselője lemondásra szó­lította fel a román belügyminisz­tert és az SRI igazgatóját. Az RMDSZ hat törvényhozója a kép­viselőház politikai vitájában utasí­totta vissza azokat a vádakat, ame­lyeket a kormányon lévő Szociál­demokrata Párt (PSD) több vezető politikusa, valamint a SRI igazga­tója fogalmazott meg a romániai magyarság ellen a többségében magyarok lakta Hargita és Kovászna megyében kialakult állí­tólagos veszélyes helyzet ürügyén. Először loan Rus belügyminiszter fogalmazta meg október végén azt a vádat, hogy a magyarok az emlí­tett két megyében, valamint Maros megye egy részén „belső anyaor­szágot” akarnak létrehozni, s eb­ben a térségben a román állam je­lentős mértékben elvesztette fenn­hatóságát. Radu Timofte, a SRI igazgatója pedig egy nyilatkozatá­ban leszögezte, hogy a belügymi­niszter „feltehetően a titkosszolgá­lat által készített dokumentumok­ra támaszkodva” hívta fel a figyel­met a veszélyes helyzetre. Ezt kö­vetően loan Stan, a SRI felügyelet­ét ellátó parlamenti bizottság kor­mánypárti vezetője a SRI helyi szervezeteivel folytatott konzultá­ciókra hivatkozva közölte: Hargita és Kovászna „leszakadni készül Bukarestről”, fennáll annak a ve­szélye, hogy „magyar határok ala­kulnak ki” Románián belül. A belügyminiszter szóvivője útján közölte, hogy nem kíván érdem­ben foglalkozni az RMDSZ felszó­lításával. Terjedelmes lista ÖSSZEFOGLALÓ New York. Omar molia, a tálibok legfőbb vezetője szerepel annak a listának az élén, amelyet az ENSZ Biztonsági Tanácsának szankcióbi­zottsága tett közzé. A lista azoknak a tálib vezetőknek, illetve terrorista tevékenységgel gyanúsítható egyé­neknek és szervezeteknek a nevét tartalmazza, akiknek, illetve ame­lyeknek a bankszámláit az ENSZ ha­tározata alapján a szervezet minden tagállamának kötelező befagyaszta­ni. A lista élén álló Omar molia és Mohammad Rabbani molia, a mi­nisztertanács elnöke mellett a név­sorban a tálibok pakisztáni nagykö­vetségének egész személyzete is he­lyet kap, s a 152 tálib tisztségviselő neve között a bizottság lényegében a volt tálib kormány minden tagját megnevezi. Számos üzleti csoport, vállalkozás, sőt néhány jótékonysá­gi szervezet neve is szerepel a listán. Az üzleti érdekeltségek között pél­dául a Szomáliái székhellyel műkö­dő, Európában és Észak-Ameriká- ban leányvállalatokkal rendelkező al-Barakaat pénzügyi csoport is sze­repel, amely az amerikai kormány szerint az al-Kaida terrorszervezet működéséhez szükséges pénzügy hátteret biztosította, (m, o) Afganisztán: könnyen túszul ejthetik az újságírókat Zsarolnának a tálibok ÖSSZEFOGLALÓ London. A tálibok elraboltak egy kanadai újságírót a pakisztáni ha­tárhoz közeli Szpinboldak városban - tudatta a The Guardian című brit lap. A Montreal Mirror számára dol­gozó Ken Hetchmant egy kicsiny cellában tartják fogva. Az amerikai és a kanadai külügymi­nisztérium felszólította az Afganisz­tánban tartózkodó újságírókat, hogy ne fogadják el a tálibok meghí­vásait Kandahárba vagy Afganisz­tán más területére, mert könnyen Zimbabwei kormány AIDS-beteg miniszterek Harare. Számos politikus és Ro­bert Mugabe zimbabwei elnök kormányának hat tagja is AIDS-be- teg Zimbabwében. Az országban hetente kétezren halnak meg az AIDS következtében, és minden negyedik felnőtt fertőzött. Félel­metes ütemben teljed az AIDS a dél-afrikai országban. A Financial Gazette tudósítása szerint a beteg­ség korántsem a lakosság szegé­nyebb rétegeiből szedi csupán az áldozatait. A hat minisztert nem kívánta megnevezni az országot fenyegető kór ellen alakult szerve­zet vezetője, Frank Guni, aki azon­ban elismerte, hogy a politikusok terápiában vesznek részt, (o) túszul ejthetik őket. A felszólítás azután készült, hogy kedden újabb, az elmúlt hónapban immár a nyol­cadik nyugati tudósító vesztette éle­tét a térségben. A hírről a Toronto Star című kanadai lap számolt be. A kanadai külügyi szóvivő, Reynald Doiron azt mondta, hogy a tálibok újságírókat próbálnak egyeden megmaradt városukba hívni, de ér­tesülések szerint túszejtésre készül­nek, a nyugati tudósítókért cserébe az al-Kaida terrorszervezet letartóz­tatott tagjainak szabadon bocsátá­sát követelnék, (m, o) Lesz kompromisszum? Prágában Temelínről Prága. Rendkívüli ülést tartott teg­nap reggel a cseh kormány annak kapcsán, hogy Ausztriában jelentős ellenállás tapasztalható a temelíni atomerőművel kapcsolatban. Dön­tés nem született, s mint Prágában közölték, a kabinet az esti órákban folyatta a vitát. Egyébként az erő­művet kedden reggel helyezték is­mét próbaüzembe. Milan Nebesár, az erőmű szóvivője szerint a négy­hetes leállás után, amelye különfé­le problémák megszüntetése miatt volt szükség, az első reaktorblokk jelenleg a minimális szinten műkö­dik, de teljesítményét fokozatosan 75 százalékra emelik, és a héten rá­kapcsolják a hálózatra, (ú, o)

Next

/
Thumbnails
Contents