Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-29 / 274. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 29. Politika 5 Megyeielnök-jelölteket bemutató interjúsorozatunk végén Bugár Bélát kértük választás előtti esélylatolgatásra Nem mindegy, kire szavazunk Az MKP tudja, hogy kiket jelölt, és ezeket az embereket azért ajánlja a választópolgároknak, mert tudja, hogy meg fogják állni a helyüket. (Somogyi Tibor felvétele) A Magyar Koalíció Pártja (MKP) a szombati önkormányzati választásoktól azt várja, hogy minél több magyar jelöltje jusson megyei képviselői mandátumhoz, és megyeielnök-jelöltjei már a választás első fordulójában megszerezzék a szavazatok többségét. A megyeielnök-jelölteket bemutató interjúsorozatunk végén Bugár Bélát, az MKP elnökét kértük választás előtti esély- latolgatásra. JUHÁSZ LÁSZLÓ Azt már tudjuk, kikre adhatjuk le szombaton a szavazatainkat, sok olvasónknak azonban még most sem világos, egyáltalán miért is kell elmennünk választani. Tüdőm, hogy az embereknek már tele van a hócipőjük azzal, hogy a pártok azt ismételgetik: el kell menni választani. Most, és ez még így lesz sok-sok választási időszakon keresztül, azért kell az urnákhoz járulni, mert azokban az országokban, ahol a demokrácia már évtizedek óta működik, nem csak beszélnek róla, azt teljesen normálisnak veszi mindenki, hogy a lakosság 20 százaléka, tehát azok, akik elmennek szavazni, dönt a másik 80 százalék sorsáról is. Amíg azonban Szlovákia társadalma ennyire megosztott, ennyire sebezhető a » Amíg a szlovákiai r társadalom ennyire megosztott, ennyire sebezhető a demokrácia, a lehető legnagyobb választási részvételre .. van szükség. demokrácia, a lehető legtöbb választóra van szükség. Ha sok szlovákiai magyar megy el szavazni, előfordulhat, hogy már az első fordulóban megválasztják valamelyik magyar megyeielnök-jelöltet. Milyen gyakorlati előnyökkel jár a mostani választás eredménye? Az egyes régiók fejlesztéséről dönthet a megye parlamentje, a képviselők és a megyei elnök. Arról is ők döntenek, hol fognak utakat javítani és építeni. Nem mindegy, ugye? A középiskoláink sorsa is az ő kezükben lesz. Az sem mindegy, hol hoznak létre, illetve szüntetnek meg középiskolákat, közülük melyik kap anyagi támogatást, melyik fejlődhet tovább. Folytathatom a sort az egészségüggyel vagy a szociális ügyekkel. A kórházak nagy részét a megye fogja támogatni, fejleszteni és ha kell, megszüntetni. Ezekről eddig a központi kormány döntött, most a döntés joga a megyei parlamentekhez kerül. Ha csak ezt a néhány részterületet vesszük számba, nyilvánvalóvá válik: azért kell elmenni választani, hogy ezekbe a döntésekbe mi is beleszólhassunk. Nem minden magyar nemzetiségűjelölt indul az MKP színeiben. Miért kellene az MKP jelöltjeit támogatnunk? Nem a függedenek ellen kampányotok, félre ne értse senki. De nézzük meg, mi történt 1998-ban. Sok magyar, majd két százaléknyi félreszavazott. Hittek annak az elképzelésnek, hogy csak a legerősebb párt verheti meg Mečiart. Ez a két százaléknyi szavazat két vagy három parlamend képviselőt jelentett volna a Magyar Koalíció Pártjának. Ha tizenhét vagy tizennyolc képviselőnk lenne, néíkülünk nem fogadhattak volna el bizonyos törvényeket, például a kisebbségi- nyeív-használatról szóló törvényt. Nem mindegy tehát, kire szavaznak a választópolgárok. Az MKP tudja, hogy kiket jelölt, és ezeket az embereket azért ajánlja a választó- polgároknak, mert tudja, hogy meg fogják állni a helyüket. A függeden magyarok ön szerint nem azon lesznek, hogy minél többet tegyenek a szlovákiai magyarságért? Ismerek olyan függeden képviselő-jelöltet, aki programjában nem csak egy választási időszakról beszél, de ismerek olyant is, aki csak a saját érdekeit képviseli, és ezért csapódik hol ilyen, hol olyan párthoz. Vannak olyan függedenek is, akik már egy pártnak sem kellenek. Van különbség független és független között, de még nagyobb különbség van köztük és az MKP jelöltjei között, akik nemcsak a választóinak, hanem a pártnak is tartoznak számadással. Az a képviselő, aki nem kötődik párthoz, nagyon nehezen szerzi be azokat az információkat, amelyeket egy párt a központi szintről meg tud szerezni, és le tud juttatni az önkormányzati szintekre. Mi ezeket az információkat tovább tudjuk adni a megyei képviselőknek, akik eleve olyan helyzetet teremthetnek, amely nagyobbat lendíthet a választók érdekeinek képviseletén. Mire számít az MKP? Arra, hogy elmennek a választók, és elviszik magukkal azt a szórólapot, amelynek hátlapján ott van, hogy ki a megyeielnök-jelölt, kik a mi képviselő-jelöltjeink, és a nevük előtt lévő számokat karikáz- zák be. Mi lesz, ha az MKP szempontjából nem sikerülnek ezek a választások? Kidolgoztak valamiféle katasztrófa-forgatókönyvet erre az esetre is? Nem vagyok az a típus, aki eleve negatívan közelíti meg a dolgokat. Azt mondom, hogy sikerülnie kell a választásoknak. Ahol én voltam választási nagygyűléseken, ott a kultúrházak tele voltak. Mindenütt azt mondtuk az embereknek, nem elég, hogy ők elmennek, másokat is meg kell győzniük, hogy menjenek el választani. Elmagyaráztuk, hogy egy listán lesznek a megyeielnök-jelöltek, és egy másikon a képviselőjelöltek is. Milyen eredményt könyvelne el sikerként az MKP? A minimum az - és ez már az optimumot is jelenti -, hogy mindenhol bejutnak a képviselőink a megyei parlamentekbe, és az igazi siker az, ha a megyeielnök-jelöltünk- ből is lesz megyei elnök. Ez már siker, mert a törvény rossz. A szlovákiai magyarokra jellemző, hogy a minimumból is ki tudják hozni a maximumot, csak erre rá kell jönniük. Ha a rossz törvény ellenére mi már az első körben megyei elnököt tudunk állítani, és bejuttatjuk a képviselőinket is, akkor igazán a maximumot hoztuk ki a december 1-i választásokból. Ez pedig már az optimumon felüli teljesítmény lesz. Januártól a pénztárcánkat is ellenőrzik a határőrök, engedményt a magyarigazolvány sem jelent majd Magyarországra minimum 15 ezer forinttal ÖSSZEFOGLALÓNK Budapest. Januártól a Magyarországra belépő külföldieknek személyenként legalább 15 ezer forinttal kell rendelkezniük. Akinek nincs ennyi pénze, azt visszafordítják, engedményt a státustörvény, illetve a magyarigazolvány sem jelent. A 15 ezer forint is csak háromnapi ott-tartózkodásra jogosít, és minden további napra ötezer forint meglétét kell igazolni. Aki kilencven napot meghaladó időtartamra érkezik, annak havonta legalább százezer forinttal kell rendelkeznie. A Népszabadság információja szerint az anyagi fedezet meglétét a határőrség ellenőrzi, szükség esetén pedig kérheti a Vám- és Pénzügyőrség közreműködését is. Fedezetként továbbra is elfogadják a meghívólevelet, ha abban vállalják a külföldi ellátását is. Elsőként egy 1993-as rendelettel szabályozták a külföldiek beutazásának és magyarországi tartózkodásának anyagi feltételeit, a beutazásonként előírt ezerforintos összeg azóta sem változott. A jogszabály azt azonban már nem írta elő, hogy a megélhetéshez mekkora összegre van szükség, így aki a határon egyeden ezerforintost fel tudott mutatni, azt már nem tartóztathatták fel. Határőrségi források szerint ennek az lett a következménye, hogy egyes határszakaszokon a szomszédos országokból érkezők jó része minden alkatommal ugyanazt a fóliával védett ezres bankjegyet mutatta fel. Az idegenrendészeti törvény lehetővé teszi, hogy a külföldiek tartózkodási idejét a határőrség, az utazó pénzügyi lehetőségeire figyelemmel, a belépéskor korlátozza. Abban az esetben, ha valaki például csak a beutazás feltételéül szabott 15 ezer forinttal rendelkezik, számíthat rá, hogy az útlevelébe háromnapos tartózkodásra jogosító pecsét kerül. A beutazási feltételek hiánya miatt idén októberig 29 ezer külföldit fordítottak vissza a magyar határról, ám közülük ezernél is kevesebben voltak azok, akiket a megélhetéshez szükséges anyagi fedezet hiánya okán nem bocsátottak be. Várható azonban, hogy jövőre ennél lényegesen többen kényszerülnek majd lemondani a magyarországi utazásról, mert a határőrségnek elvileg nincs lehetősége a mérlegelésre. Azt viszont a jogszabály nem határozza meg, hogy az utasnak készpénzzel kell rendelkeznie, így az anyagi fedezet igazolásához a határőrség elfogadhat akár hitelkártyát is, míg a számlán lévő pénzt már nem köteles ellenőrizni. Ha indokoltnak látja, az intézkedő határőr kérhet számlakivonatot, sőt akár azt is megkövetelheti, hogy a külföldi az átkelőn található automatából vegye ki az előírt összegű készpénzt. Az erdőtűz oltásánál és a tavaszi árvizek idején is hasznosnak bizonyult a magyar-szlovák együttműködés Közösen a természeti katasztrófák ellen MTI-HÍR Kassa. - Az együttműködés elmélyítéséről tárgyalt tegnap Kassán a katasztrófák elleni védekezésben illetékes magyar-szlovák vegyes bizottság. A felek egyetértése szerint elsősorban a tűzesetek és a veszélyes anyagok szállítása során bekövetkező balesetek következményeinek elhárításában, a határmenti övezetek polgári védelmi alakulatainak közös gyakorlatozásában szükséges fokozni az együttműködést. A magyar és a szlovák kormány között négy éve jött létre a katasztrófák elleni közös védekezést szolgáló kétoldalú egyezmény, majd a magyar-szlovák alapszerződésben rögzítetteknek megfelelően az illetékes vegyes bizottság is, amelynek tagjai évente találkoznak. Bakondi György, a magyar belügyminisztérium illetékes szakosztályának vezetője a kassai ülés után elmondta: az elmúlt év tapasztalatait elemezve megfogalmazták a jövőre esedékes, közösen megoldandó tennivalókat. „A közös képzéseket, az információcsere jobbításának módozatait, a két- és többoldalú nemzetközi szakmai találkozókat tervezzük meg annak érdekében, hogy tovább erősítsük reagálóképességünket” - mondta. Bakondi szerint a 2001-ben bekövetkezett vészhelyzetekben eredményesnek bizonyult az együttműködés. Emlékeztetett arra, hogy Szlovákiában a magas hegységekben pusztító erdőtüzeknél igen jó eredményekkel vetettek be magyar tűzoltó-helikoptereket, a tavaszi árvizeknél igen jól hasznosult az információcsere, de „említhetném azt is - mondta -, amikor szlovák segítséggel találtunk meg egy Magyarországon eltűnt légi járművet vagy azt, amikor magyar segítséggel sikerült eloltani a Balassagyarmathoz közeli szlovák területen berobbant olajvezeték hatalmas lángjaid’. RÖVIDEN Ma reggeltől kampánycsend Pozsony. A szavazólapokat már kinyomtatták, tévesztésüket a járási hivatalok biztosítják, a szavazóhelyiségekbe legkésőbb két órával a voksolás megkezdése előtt kell megérkezniük - mondta Lívia Škulté- tyová, a Központi Választási Bizottság jegyzőkönyvvezetője. Ma reggel kezdődik a kampánycsend, amely a szavazás napjára is vonatkozik. Ekkor a választási bizottságok tagjai sem befolyásolhatják a szavazót. A belügyminisztérium információs telefonvonalain naponta 70 ember teszi fel kérdéseit a választásokkal kapcsolatban, (s.t) EBESZ- és ET-megfigyelők érkeznek Pozsony. Az első megyei önkormányzati választásokat az Európa Tanács megfigyelői is figyelemmel kísérik. A nyolc megfigyelő és a Központi Választási Bizottság tagjai december elsején több szavazóhelyiséget is felkeresnek, vasárnap pedig sajtótájékoztatón számolnak be észrevételeikről, tapasztalataikról. Az EBESZ 14 fehérorosz megfigyelőt küld az országba. A Központi Választási Bizottság azt ajánlotta valamennyi választási bizottságnak, tegyék lehetővé számukra, hogy jelen legyenek a szavazásnál és a szavazatszámlálásnál. (TASR) Az SNS már nem fog akadékoskodni Pozsony. A Legfelsőbb Bíróság tegnap érvénytelenítette Stanislav Lehoťákbíró döntését, melyben elrendelte a Valódi Szlovák Nemzeti Párt (PSNS) bejegyzésének leállítását. A bíróság határozata ellen nem lehet fellebbezni. A PSNS tehát egy törvényesen bejegyzett párt, és részt vehet a szombati megyei önkormányzati választásokon. A Szlovák Nemzeti Párt letett arról a tervéről, hogy a PSNS bejegyzése körüli botrány miatt megkérőjelezze a választásokat. (SITA) Sárközy és Köteles nem szavazott Pozsony. A kormánykoalíció többi pártjához hasonlóan kedden az MKP-s képviselők többsége is támogatta a Ján Slota vezette PSNS frakcióalakítását. Sárközy Klára képviselőasszony a szavazáskor tartózkodott. Lapunknak elmondta, számára elfogadhatatlan Melánia Koláriková eljárása, aki október 17-én még az Anna Malíková- féle Szlovák Nemzeti Párt (SNS) frakcióvá minősítését követelte, majd Slotáékhoz átállva a PSNS-ét. Az MKP képviselői közül a szavazáskor jelezte jelenlétét, de nem szavazott Köteles László, (kor) Igboanusi beszámolt Slota kijelentéséről Zsolna. Ján Slota legutóbbi, Columbus Igboanusi emberi jogi aktivista címére tett kijelentései komolyan foglalkoztatják a nemzetközi diplomáciai köröket. A PSNS elnöke nem kívánatos személynek minősítette a színes bőrű férfit, és kiutasítását követelte. Slota szerint Igboanusi áldemokrata, és kétféle mércét használ a romák és nem romák megítélésére. Az aktivista fontolóra veszi az ügy jogi rendezését, a civil szervezetek pedig a kormányhoz fordulnak panasszal. (SITA) Vizsgálják, hová szállítottak húst Pozsony. A tiszti főorvos arra kéri a privigyei és losonci egészség- ügyi intézetet, derítse ki, hogy azok a farmok, melyeken felbukkant a BSE fertőzés, hova szállítottak feldolgozás céljából húst. Ha bebizonyosodik, hogy az érintett gazdaságokról származó húsból kon- zerveket vagy fagyasztott árut készítettek, a gyártók és a felhasználók nevére is szükség lesz. (TASR) Kedvezőtlen a külkereskedelmi mérlegünk 90 milliárdos hiány ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Kedvezőtlenül alakul Szlovákia külkereskedelme és folyó fizetési mérlege - jelentette ki Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter, aki a kabinet elé terjesztette a külkereskedelmi deficitről szóló jelentést. A kormány úgy döntött, havonta elemzi a mérleghiány alakulását. Schmögnerová elismerte: óvintézkedéseket elsősorban a költségvetési szférában lehet foganatosítani, főleg az idei évre tervezett kiadások csökkentésével. Hogy mekkora összegről lehet szó, a pénzügyminiszter nem tudta megmondani. A folyó fizetési mérleghiány növekedéséhez legnagyobb mértékben a megemelkedett hazai kereslet járult hozzá, amit főleg a vagyonalapi kötvények kifizetése eredményezett. A pénzügyminiszter szerint ezt támasztja alá a szlovák behozatal összetétele is, melyben az utóbbi időben az elektronikai cikkek és a személygépkocsik domináltak. Marián Jusko, a jegybank elnöke szerint a fizetési mérleget az export támogatásával és lehetőség szerint a kereslet visszaszorításával lehet helyreállítani. A külkereskedelmi deficit az első félévben meghaladta a 42 milliárd koronát, ami a bruttó hazai össztermék 8,8 százalékának felel meg. A nemzeti bank szerint a hiány csökkenése a külföldi tőkebeáramlástól és a kivitel dinamikájától függ majd. A bank számításai szerint a külkereskedelmi hiány az idén megközelíti a 90 müliárd koronát, (szm) Útmutató az EU-támogatások felhasználására Uniós pénz Komáromba ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. A kormány mindent elkövet annak érdekében, hogy az Európai Uniós előcsatlakozási alapokból kapott összeget minél áttekinthetőbben használják fel. Ezt a célt szolgálja az ISPA- és a SAPARD- pénzekkel való gazdálkodás útmutatója, melyet tegnap hagytak jóvá a miniszterek. A dokumentum meghatározza a kormánytagoknak, a pénzeszközökkel kapcsolatba kerülő szubjektumoknak és azoknak a hatásköreit, akik a keretből meríteni szeremének, illetve biztosítja, hogy az uniós pénzek felhasználása egységes és hatékony legyen. A kabinet tegnap elfogadta azt a pénzügyi memorandumot, melynek értelmében Komárom városa a szennyvíztisztítás megoldására az ISPA alapból a szükséges összeg felét kapja. A dél- szlovákiai város és közvetlen környéke szennyvíztisztításának a megoldása 8,8 millió euróba kerül. A pénzt két részletben folyósítják, az elsőt, mintegy 3,2 millió eurót még az idén megkapjuk, a fennmaradó összeget 2005-ben. A költségek másik felét Komárom az állami költségvetésből, illetve hitel formájában kapja fele-fele arányban A 2005 decemberéig megvalósítandó tervre már vonatkoznak az új gazdálkodási utasítások, (szm)
