Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-28 / 273. szám, szerda

8 Kultúra - oktatás ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 28. A Böngésző nyertesei A Vasárnap 47. számában feltett kérdésre a helyes válasz: három. E héten az 500-500 koronát Beszédes Balázs vágsellyei, Molnár Ilo­na nyitrai és Kemdler Mária kassai olvasónk nyerte. Gratulálunk! Könyvbemutató a Vámbéryben Dunaszerdahely. A Lilium Aurum Kiadó nagy sikerű Vámbéry Könyvek sorozata legújabb kötetének bemutatója lesz holnap 18 órától a Vámbéry Irodalmi Kávéházban. A regényes életű magyar utazó Küzdelmeim című önéletrajzát a karácsonyi könyvvásárra je­lentette meg a kiadó. A könyvet Dobrovits Mihály Vámbéry-kutató, a budapesti ELTE tanára ismerteti, (ú) .r • fül' É SZÍNHÁZ $ : ____________________POZSONY____________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto 12 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Portugál 19 KIS SZÍNPAD: Kinek se nap, se szél 19 MISKOLC MISKOLCI NEMZETI SZÍNHÁZ: Jézus Krisztus szupersztár 17 Ti­zenkét dühös ember 19.30 MOZI i POZSONY HVIEZDA: Adantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 15.15,17 A szajré (amerikai) 18.30, 20.45 OBZOR: Amélie csodálatos élete (francia) 18, 20.30 MLADOSŤ: Magyar filmnapok-Torzók 18 Utol­só vacsora az Arabs szürkénél 20 MÚZEUM: Tájkép (szlovák) 19 CHARLIE CENTRUM: Amélie csodálatos élete (francia) 18 Kardhal (amerikai) 19, 20.45 Horrorra akadva 2 (amerikai) 18.30 A cigány­tábor az égbe megy (orosz) 17.15 Lázadók és szeretők (cseh) 17 Mi­előtt leszáll az éj (amerikai) 20.15 Florida, paradicsom (amerikai) 20 Amikor a csillagok vörösek voltak (szlovák-francia) 19.30 KASSA DRUŽBA: Atlantisz - Az elveszett birodalom (amerikai) 16, 18 Kardhal (amerikai) 20 TATRA: Tuvalu (német) 18, 20 ÚSMEV: Kondomédia (francia) 14 A szajré (amerikai) 16, 18.15, 20 IM­PULZ: Cookie szerencséje (amerikai) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA LÉVA - JUNIOR: Neveleden hercegnő (amerikai) 16.30, 19 GALÁNTA - VMK: Halálos iramban (amerikai) 17.30,20 FELHÍVÁS Nem mindegy, milyen szakemberek irányítják majd az iskoláinkat, vallja Albert Sándor tanszékvezető tanár Elmozdulni a minőség irányába „Valamennyi gond gyökerét abban látom, hogy a szlovákiai magyarság képzettségi szintje jóval alacsonyabb a szlovákiai átlagnál." (Somogyi Tibor felvétele) Javaslatok a A Csemadok Országos Tanácsának Elnöksége és a Fábry Emlékbizott­ság felhívással fordul mindazokhoz, akik javaslatot kívánnak tenni a Fábry-díj odaítélésére, hogy indítvá­nyaikat indoklással együtt 2001. de­cember 5-ig küldjék meg a Csema­dok OT címére: nám. 1. mája 10­12., 815 57 Bratislava. A borítékra írják rá: „Fábry-díj”. A Fábry-díj odaítélhető egyéneknek vagy alkotó közösségeknek, akik és amelyek „...támogatják a szlovákiai magyar irodalmat; a szlovákiai magyarság­gal foglalkozó történelmi és társa­dalmi írásbeliség, főleg az olyan al­kotások létrejöttét, amelyek a Fáb­Fábry-díj ra ry-életműhöz, a szlovákiai magyar­ság életéhez, a demokrácia és pol­gári társadalom kiépítéséhez, a ki­sebbségi és emberi jogok megvédé­séhez és a Csemadok tevékenységé­hez kötődnek.” A kitüntetés szépiro­dalmi vagy irodalomtudományi, társadalomtudományi, publiciszti­kai és helytörténeti művekért, poli­tikai, közéleti, pedagógiai, tudomá­nyos, kulturális és egyéb tevékeny­ségért adományozható. A Fábry-dí- jat a Fábry Emlékbizottság javasla­tára a Csemadok OT Elnöksége ado­mányozza. A díj átadására 2001. de­cember 15-én a XXXI. Fábry Zoltán Napokon kerül sor Kassán. A kassai egyes körzetben a Magyar Koalíció Pártjának egyetlen képviselőjelöltje­ként indul a megyei önkor­mányzati választásokon Al­bert Sándor, a kassai Műsza­ki Egyetem Mémöktanárkép- ző Tanszékének vezetője, akit az oktatásügy gondjairól és e gondok megoldásának lehetőségeiről kérdeztünk. MISLAY EDIT Miért döntött úgy, hogy képvise­lőjelöltként indult? Több mint három évtizede dolgo­zom a közoktatásban, úgy érzem, elég tapasztalattal rendelkezem ah­hoz, hogy szakmailag felkészültnek érezzem magam. A mostani válasz­tás azért is fontos, mert többek kö­zött az oktatás is a megyei, ületve a helyi önkormányzatok hatáskörébe kerül. Egyáltalán nem mindegy, hogy müyen szakemberek irányít­ják majd az iskoláinkat, hogy fenn­maradnak-e a kisiskoláink vagy sem, annál is inkább, mert fogy az iskoláskorú gyerekek száma. Mivel az anyagi források a közeljövőben sem növekednek, így bizonyára sor kerül majd iskolák összevonására, megszüntetésére. Nem mellékes te­hát az sem, müyen iskolákat szün­tetnek meg vagy vonnak össze. Nemzetközi kutatási eredmények azt igazolják, hogy az oktatás minő­sége, illetve egy-egy iskola színvo­nala a vezetés minőségétől függ. Úgy is lehetne mondani, hogy ami­lyen az igazgató, olyan az iskola. Az igazgató megválasztása, illetve ki­nevezése szintén az önkormányzat­ok hatáskörébe kerül, ezért is fon­tos, hogy a képviselő-testületekben az MKP által jelölt képviselők is ott legyenek, és figyelemmel kísérhes­sék, kik kerülnek a magyar iskolák­ban az igazgatói posztra. TUdjuk, hogy az anyagi források elég csekélyek. Nem jelent ez majd gondot az önkormányzatok számára az oktatási intézmények fenntartásában? A bérezés ugyan az állam hatáskör­ében marad, ennak eüenére lesz le­hetőség arra, hogy a bérezéshez a helyi és megyei önkormányzatok is hozzájáruljanak. így van ez az egész vüágon. Magyarországon az iskolák fenntartásának 70 százalé­kát állja az állam, 30 százalékát pe­dig az önkormányzat. Eleinte ott is élt egy olyan félelem, hogy az ön- kormányzatok képtelenek lesznek ellátni ezt a feladatot, és még akko­ra összeget sem fognak az oktatás­ügyre áldozni, amennyit hivatalo­san kellene. Ennek éppen az ellen­kezője történt, mert az önkormány­zatnak igenis érdeke, hogy az isko­lái működjenek. Mi az, amire az oktatásügyben törekedni kellene? Ha kitekintünk Nyugat-Európára, azt látjuk, hogy két dolog jeüemzi a jó iskolákat: az autonómia és a mi­nőség. Nálunk a középiskolák már ma is rendelkeznek jogalanyisággal, az alapiskolák pedig július 1-jével kapják meg. Az önkormányzatok ré­vén az autonómia tehát nagyjából megoldódik, a gondot a minőség je­lenti. Úgy érzem, ma már nem elég az, hogy egy iskola magyar iskola le­gyen. Minőséginek is keü lennie. A jövőben a szülők már annak alapján fognak iskolát választani, hogy az adott oktatási intézmény kielégíti-e azokat az igényeket, amelyeket ő el­vár. Állandó visszajelzésre van szük­ség: az iskolának meg kell kérdeznie a partnereit, mi az, amit elvárnak tőle. Főleg a szakiskolák esetében döntő fontosságú ez, mert ma a szakiskolák nagy része mondhatni munkanélkülieket nevel. Ennek az az oka, hogy egy központi tanterv szerint működnek, és képtelenek igazodni a helyi igényekhez. Ponto­san a helyi szempontok azok, ame­lyek nagyobb hangsúlyt kapnak a közeljövőben, és ez az a terület, amelyen a megyei, a helyi képvise­lők sokat segíthetnek. Melyek azok a hiányosságok a keleti régióban, amelyeket a leg­fontosabb lenne kiküszöbölni, és amelyeket ön szerint az önkor­mányzat hosszabb-rövidebb időn belül megoldhat? Nagyon sok mindent fel lehetne so­rolni, a régiófejlesztéstől az egészségügyön, az oktatásügyön át a munkanélküliség csökkentéséig. Én valamennyi gond gyökerét ab­ban látom, hogy a szlovákiai ma­gyarság képzettségi szintje jóval alacsonyabb a szlovákiai átlagnál. Néhány példa: a szlovákiai ma­gyaroknak kb. 3,6 százaléka ren­delkezik egyetemi diplomával, míg a szlovákoknak 8,2 százaléka. Ha­sonló a helyzet az érettségizett fia­talok körében. És ha azt is figyelem­be vesszük, hogy a szlovákiai ma­gyarok csaknem 50 százalékának csupán alapfokú végzettsége van, akkor ez bizonyos mértékben ma­gyarázat a nagyfokú munkanélküli­ségre is. Alapfokú végzettséggel ma már gyakorlatilag leheteden jó munkahelyet találni. Én a problé­ma kulcsát az oktatásügy helyzeté­nek megoldásában látom. így tet­ték ezt annak idején a háború utáni években a többi nyugat-európai or­szágok, vagy néhány évvel ezelőtt az „ázsiai kistigriseid’, elég, ha Ko­reát említjük. Óriási összegeket fek­tettek be az oktatásügybe, és ez hozta magával a gazdasági fellen­dülést is. Úgy vélem, nagyon oda keü majd figyelni, hogy az a pénz, amelyet a megyei önkormányzatok kapnak, müyen formában osztódik majd el az egyes ágazatok között. Az sem mindegy persze, hogy mi­lyen szakembereket képeznek majd az egyes régiók iskolái. Természetesen nem. Egy-egy isko­lában az oktatás minősége ugyanis nem csak színvonalat jelent, hanem azt is, hogy ez vagy az az iskola ele­get tesz-e a munkaerőpiac és a part­nerek igényeinek. Partnerek alatt a diákokat és a szüleiket, a leendő munkaadókat és a felsőfokú iskolá­kat értem. Kommunikációs csator­nát kell kiépíteni az oktatási intézmény és a partnerei között. Nyitottabbá kell válni a külvilág fe­lé, főleg a szakiskoláknak, hogy olyan diákokat képezzenek, akikre igényt tart a szakma, a munkaerő- piac. Olyan korszakot élünk, ami­kor a cégek a túléléssel vannak el­foglalva, nem nagyon tudják, mire lesz szükségük négy év múlva. Ezért az ún. kulcskvalifikációkra kellene orientálódni, vagyis olyan képességekkel keüene felruház­nunk a végzősöket, amelyekkel több munkahelyen helyt tudnak állni, gondolok itt az idegen nyel­vekre, a számítógépes ismeretekre, a kommunikációs készségek fejesztésére, a rugalmasságra. Ma az alapiskolák és a középiskolák fel­adata az, hogy megtanítsák a gye­rekeket tanulni. Ilyen szempontból gondolkodásbeli váltásra lesz szük­ség az oktatásügyben, ezért is fon­tos, hogy a megyei önkormányzat­okban is legyenek olyan szakembe­rek, akik szakmaüag is képesek be­indítani ezt a reformot, amely or­szágos szinten késik. Bízom abban, hogy az önkormányzatok az iskolák tartalmi szabályozásába is beleszól­hatnak majd, és nem csak az lesz a feladatuk, hogy a működését bizto­sítsák. Hogy mire van szükség egy adott régióban, azt a helyi közösség látja a legjobban. Pontosan arról szól az önkormányzatiság, hogy a problémákat ott kell megoldani, ahol adódnak, mert ott látják a leg­jobban a megoldás lehetőségét is. Úgy érzem, a régiót sújtó gondok megoldásának kulcsa valahol az oktatásügyben van. Azokat a ta­pasztalataimat, amelyeket az el­múlt évtizedekben szakoktatóként, iskolaigazgatóként, tanszékvezető­ként szereztem, szeretném belevin- ni a képviselői munkába, ha erre le­hetőséget kapok. A világhírű amerikai együttes holnap este lép fel a pasienky-i sportcsarnokban Comenius-napot tartottak tegnap a Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban Gospelshow Pozsonyban ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. Holnap este hétkor a pasienky-i sportcsarnokban ad koncertet a vüághírű Harlem Gos­pel Singers. Az együttessel annak egyik alapító tagja, a műfaj nagy­asszonya, Queen Esther Marrow is színpadra lép. A „királynő” felfede­zőjével, Duke Ellingtonnal kezdte pályafutását, majd többek között olyan művészekkel koncertezett együtt, mint Harry Belafonte, Ella Fitzgerald, B. B. King, Ray Charles, Chick Corea és Bob Dylan. A Harlem Gospel Singers tagjai - mindannyian kitűnő szólisták - az USA különböző államaiból szár­maznak, s az egyes vidékek spiritu­ális fekete zenéjének legjobb ha­gyományait ötvözik a dzsesszel, a rock- és popzenével, a ragtime-mal látványos gospelshow-jukban. A10 éve életre hívott 22 tagú* együttes már a vüág számos pontjára elvitte az afroamerikai közösség zenéjé­nek üzenetét: együtt, szeretetben, békében, harmóniában. Holnap Pozsony következik, (as) (Archívum) Az európai államokkal egy időben RÁCZyiNCE Somorja. A Somoijai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban hétfőn kezdődött az Európai Bizottság által kezdeményezett és támoga­tott Comenius-hét, melyet Európa számos országában egy időben tartanak. Az eseménysorozat legfontosabb rendezvénye a tegnap megtartott Comenius-nap volt, amelyre kü­lönféle programokkal várták a szomszédos járások alap- és közép­iskoláinak tanárait és diákjait. A lá­togatók 9 órától tekinthették meg a gimnázium tanulóinak az erószak- eüenesség és a tolerancia jegyében készített rajzait, valamint a gimná­zium és három külföldi partneris­kolája által közösen kidolgozott Comenius-projekthez kapcsolódó fotóalbumot. A diákok beszámol­tak a projekt keretében végzett munkájukról, bemutatták az isko­lájukról, a városukról és környéké­ről készített filmet, továbbá a pro­jekthez csatlakozó honlapot. Az ér­deklődők belelapozhattak a gim­náziumban használt tankönyvek­be, megismerhették a segédanya­gokat, az iskola életéről faggathat­ták a tanulókat. Bemutatkozott a Foltocska című helyi diáklap szer­kesztősége is. Az ideiglenesen fel­állított standon bárki megvásárol­hatta az iskolaújságot. A délelőtt folyamán chat-konfe- renéiát tartottak a Comenius-pro- jektben együttműködő iskolák ta­nulói. Az interneten keresztül vált­hattak üzeneteket a németországi A Comenius-nappal pár­huzamosan nyűt napot is tartottak. diezi Berufsbildende Schule szak- középiskola, a csehországi šlapa- nicei és a somoijai gimnázium ta­nulói. A Comenius-nap résztvevői kvízjátékban adhattak számot eu­rópai uniós ismereteikről. A játék során angol és német nyelvű kér­dőíveket kellett kitölteniük. A fel­adatot sikerrel megoldók ajándé­kot kaptak. A Comenius-nap eseményeivel párhuzamosan nyüt napot is tar­tottak a gimnáziumban, melynek során a környék alapiskoláiból ér­kezett diákok és szüleik megismer­kedhettek az iskola nyújtotta lehe­tőségekkel. Kovács László, a Somorjai Magyar Tannyelvű Gimnázium igazgatója beszámolt a 2002/2003-as tanév­re vonatkozó felvételi lehetősé­gekről. Tájékoztatást nyújtott a felvételi vizsgák tárgyáról és idő­pontjáról. Az intézményben há­rom éve működő nyolcosztályos gimnáziumban a jövő tanévben a tervek szerint egy harmincfős osz­tály nyűik. A négyosztályos gim­náziumban előreláthatólag két osztályt nyitnak, melyekbe együt­tesen legfeljebb 68 diákot vehet­nek fel. Túljelentkezés esetén írás­beli felvételi vizsgát tartanak ma­gyar nyelvből, matematikából és szlovák nyelvből. A négyosztályos gimnázium első három tanévében általános kép­zést biztosítanak a diákok számá­ra, a negyedik évben a négy köte­lező tantárgy mellett az összes töb­bi tárgy választható. Az alapiskolá­sok felmérhették tudásukat, kitölt- hették a tavalyi felvételi vizsgák feladatlapjait.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents