Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-28 / 273. szám, szerda
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 28. Százezer gyermek veszélyben Teherán. A kemény afgán tél akár százezer gyermek halálát is okozhatja a következő hetekben, s ezért még gyorsabban el kell juttatni az országba az alapvetően szükséges segélyküldeményeket - hangsúlyozta az iráni fővárosban tartózkodó Thomas McDermott, az ENSZ gyermekalapjának (UNICEF) regionális igazgatója. Fontos lenne az oltási program végrehajtása is: hírek szerint az elmúlt hetek folyamán több száz afgán gyermek halt meg járványos betegségek következtében az Iránhoz közeli menekülttáborokban. (MTI) USA: fenyegetett a gázszektor is Washington. John Ashcroft amerikai igazságügy-miniszter közölte: a kormányzat az USA földgázipari szektora ellen irányuló terrortámadás eshetőségére vonatkozó értesülés birtokába jutott. Az erre vonatkozójelentés azonban nem tartalmazott közelebbi információt a fenyegetettség mibenlétét illetően. így azt sem lehet tudni, vajon gázvezeték, tároló létesítmény vagy cseppfolyósító ipari üzem ellen irányulna-e a feltételezett terrortámadás, melynek lehetősége arra az esetre szól, ha Oszama bin Ladern vagy Omar mollát megölnék. (MTI) Kisebbségi kabinet Dániában . Koppenhága. Anders Fogh Rasmussen, a Liberális Párt vezetője tegnap kisebbségi koalíciós kormányt alakított a konzervatívokkal. Az új kabinet rá lesz utalva vagy a szociáldemokraták vagy a szélsőjobboldali, bevándorlóellenes Dán Néppárt parlamenti támogatására. Az utóbbi, idegengyűlölő párt jelentősen megerősödött a múlt keddi választásokon, 22 képviselője van a parlamentben. Az új kabinet a szociáldemokrata Poul Nyrup Rasmussen leköszönő miniszterelnök által vezetett baloldali koalíciós kormányt váltja fel. (MTI) Fogh Rasmussen a kampányban kizártnak nevezte, hogy tárcát adjon a Dán Néppártnak (TASR/AP) Korea-közi lövöldözés Szöul. Rövid tűzpárbajt vívtak tegnap egymással észak- és dél-koreai katonák a két országot elválasztó demilita- rizált zónában: az összetűzésnek az első jelentések szerint nincs sebesültje. Mindkét fél a másikat okolta az incidensért. A dél-koreaiak a jelek szerint nem akarják felfújni az ügyet, s úgy nyilatkoztak, hogy valószínűleg valamilyen véletlen baleset történt. Mindenesetre ez volt az első ilyen incidens a demi- litarizált zónában a két Korea közötti békefolyamatot beindító, történelmi jelentőségű csúcstalálkozó óta, amelyet 2000 júniusában tartottak Phenjanban. (MTI) Mazari-Sarifban az Északi Szövetség leverte a fogolylázadást - Donald Rumsfeld: folytatódik az amerikai csapatok telepítése Bin Laden Csecsenföldre menekülne? Kandahár mellett bevetésre indulnak az amerikai tengerészgyalogosok (TASR/AP-felvétel) Talikan/Kabul/Moszkva/ Mazari-Sarif. Miközben a világ tegnap a bonni Afganisz- tán-konferenciára figyelt, a háború sújtotta országból is érdekes hírek érkeztek. Orosz forrás szerint bin Laden elhagyta Afganisztánt és Csecsenföld felé tart. Szenzációként tálalták azt is, hogy orosz katonák vannak Kabulban. ÖSSZEFOGLALÓ Az Amerika elleni terrormerényletek megszervezésével gyanúsított Oszama bin Laden elhagyta Afganisztánt, és Csecsenföldre készül. Ezt pakisztáni katonai körökből származó értesülésre hivatkozva az ITAR-TASZSZ jelentette. E hírek szerint az al-Kaida vezetője az utóbbi napokig az Afganisztán északkeleti részén fekvő Kunduzban rejtőzködött, de november 23-24-én, amikor a városban bekerített tálibok és külföldi támogatóik már közel álltak a megadáshoz, bin Laden „a felfordulást kihasználva kiszökött a városból, és a közeli üzbég határ felé indult”. Ha hinni lehet az idézett forrásoknak, bin Laden most a tádzsik-üzbég határ térségében tartózkodik, és az orosz hírügynökség szerint az a célja, hogy eljusson Csecsenföldre. Hol vannak az oroszok? Fegyveres orosz egység érkezett a tegnapra virradó éjszaka az afgán fővárosba, Kabulba. A kilencven főből álló osztag az orosz katasztrófavédelmi minisztérium alárendeltségébe tartozik, és az a feladata, hogy tábori kórházat építsen az afgán fővárosban, illetve hogy rendbe hozza, használható állapotúvá tegye az ottani orosz nagykövetség épületét. Ezt a DPA jelentette hozzátéve: 12 évvel az utolsó szovjet katona Afganisztánból való kivonulása után nagy feltűnést keltett az afgán fővárosban az orosz fegyveresek újbóli felbukkanása. Később maga Szergej Ivanov orosz védelmi miniszter cáfolta az ügyet, mondván: nyilvánvalóan az tévesztette meg a hír közzétevőit, hogy 12 orosz katonai gép érkezett a napokban a Kabul melletti repülőtérre. A gépek azonban csak humanitárius segélyt, illetve az orosz külképviselet felállítását előkészítő szakembereket szállítottak Afganisztánba, s az orosz katonák kevesebb mint 5 órát tartózkodtak afgán területen. Hozzátette: az orosz légierő által végrehajtott, sikeresen zárult akció annyira bonyolult volt, hogy azt csak katonák közreműködésével lehetett megvalósítani. Akcióban a tengerészgyalogosok Amerikai tengerészgyalogosok Cobra harci helikopterekkel megtámadták Afganisztán déli részén páncélos járművek egy oszlopát, amely az amerikai erők ideiglenes támaszpontja, illetve az azon belül levő felszállópálya felé tartott. Ez volt a tengerészgyalogosok első harctevékenysége, amióta megvetették lábukat afgán földön, a tálibok fő erősségének számító Kandahár közelében. A csatározások mellett folytatódik az amerikai csapatok telepítése a Kanda- hárhoz közeli ideiglenes támaszpontra. Donald Rumsfeld védelmi miniszter közölte, hogy napokon belül több mint ezerre növelik az amerikai tengerészgyalogosok számát a Kandahár közelében levő hevenyészett támaszponton, amely magába foglal egy betonozatlan felszállópályát is. A tálibellenes Észalti Szövetség csapatai - saját bejelentésük szerint - tegnap leverték a fegyveres fogolylázadást a Mazari-Sarif mellett levő földsáncerődben, ahol a kunduzi csatában elfogott tálib- barát külföldieket őrzik. Usztad Atta, az Északi Szövetség egy magas rangú parancsnoka elmondta, a legmakacsabbul kitartó harminc lázadó foglyot két tálib parancsnok vette rá a megadásra. A Szövetség ugyanis tegnapig adott haladékot a lázadóknak a fegyverletételre, figyelmeztetve őket, hogy különben megsemmisítő végső rohamot intéz ellenük, (m, o) „Baráti tűz" - tévedésből Washington. A Newsweek hírmagazin internetes honlapján olvasható beszámoló szerint az afganisztáni tálibellenes Észald Szövetség (ÉSZ) erői is számottevő veszteségeket szenvedtek, amikor vasárnap este az amerikai légierő bombázással igyekezett segíteni a kunduzi ostrom sikerét. Az ÉSZ mindössze néhány órával korábban vette be az addig tálib erősségnek számító várost, amikor amerikai gépek mértek rájuk csapást. Az amerikaiak nyilvánvalóan abban a hitben voltak, hogy tálibokat támadnak. Az incidens Kunduz központjában, a Kuna Kala nevű erődnél történt. A „baráti tűz” északi szövetségbeli veszteségmérlege nem ismert. (MTI) William Burns és Anthony Zinni tegnap megkezdte közel-keleti misszióját Afganisztán: Ulf Stromberg a nyolcadik lelőtt újságíró Palesztin merénylők a tömegbe lőttek Meghalt egy operatőr MTI-HÍREK Jeruzsálem. Két izraeli és két palesztin vesztette életét tegnap az észak-izraeli Atillában, amikor palesztin fegyveresek tüzet nyitottak a piactéren a vásárlókra. A palesztinok egy izraelit megöltek és több mint harmincat megsebesítettek, akik közül kilencnek az állapotát a rendőrség súlyosnak minősítette. Egy izraeli később belehalt sérüléseibe. A támadó palesztinokat az izraeliek agyonlőtték. Egy ismeretlen telefonáló az Iszlám Dzsihád nevében máris vállalta a támadást. Avi Paznar izraeli kormányszóvivő kijelentette: a palesztinok a támadással üdvözölték az Izraelben tárgyaló amerikai megbízottakat. A terrorista csoportok ezzel megerősítették, hogy a tűzszünet megszilárdításáért tett amerikai erőfeszítések ellenére folytatni akarják gyilkos akcióikat. Ariel Sáron izraeli miniszterelnök tegnap fogadta William Burns amerikai külügyi államtitkár-helyettest és Anthony Zinni nyugalmazott tábornokot. A tárgyalások után mindhárman helikopterre ültek, hogy izraeli és palesztin területekre látogassanak. Az amerikai küldöttek saját maguk is látni akarták, milyen biztonsági problémákkal kell szembenéznie a zsidó államnak. Burns és Zinni ezt követően tárgyalt Simon Peresz izraeli külügy- és Benjamin Ben Eliezer védelmi miniszterrel, ma pedig Jasszer Arafattal találkoznak. Az amerikai küldöttek érkezésével szinte egy időben az izraeli katonák, a harckocsikkal és páncélozott szállítójárművekkel együtt kivonultak a palesztin fennhatóság alá tartozó Dzsenínből és környékéről. Ez volt az utolsó palesztin település, amelyet az izraeli hadsereg Rehavam Zeévi miniszter meggyilkolása után elfoglalt. MTI-HÍR Kabul. Fegyveres rablók lelőttek egy svéd operatőrt Afganisztánban. A 42 éves férfi már a nyolcadik újságíró, aki az amerikai katonai akció megkezdése óta életét vesztette. Az információk szerint abban a Kunduz közelében lévő házban ölték meg, ahol két más kollégájával és egy afgán tolmáccsal lakott. Ulf Stromberg kollégái elmondták, hogy hétfőn éjjel két óra körül Kalasnyikovokkal felfegyverzett turbános férfiak törtek be a házba, és pénzt követeltek. Bár a támadókat láttán a svéd operatőr azonnal becsapta szobája ajtaját, a két fegyveres mégis tüzet nyitott. Az egyik lövés a mellkasán találta el, rögtön kórházba szállították, de az életét már nem lehetett megmenteni. A támadók egy szatelittelefon- nal és pár ezer dollárral távoztak. Macedónia: nincs megállapodás a januári választásokról Indokolatlan halasztás Elfogadhatatlan támadások a romániai magyarság ellen Hargita és Kovászna ürügyén RMDSZ: először a kormány ellen MTI-JELENTÉS Bukarest. Politikai jelzés is volt, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői most első alkalommal a kormánypárt ellen szavaztak a román képviselőházban. Pataki Júlia, az RMDSZ képviselője tegnap elmondta, a képviselőház hétfőn tárgyalta azt az egyszerű bizalmatlansági indítványt, amelyet az ellenzéki liberálisok (PNL) és a demokraták (PD) nyújtottak be a kormánnyal szemben az egészségügy katasztrofális helyzete miatt. A honatyák 128 nem szavazattal 102 igen szavazat ellenében elutasították a javaslatot, de a kormány elleni indítványra szavaztak a magyar képviselők is. Az RMDSZ első alkalommal fordult a kisebbségi kormányzást folytató Szociáldemokrata Párt ellen, amióta a két szervezet tavaly decemberben egy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött. Az ellenzék ezt megelőzően négy alkalommal nyújtott már be egyszerű bizalmatlansági indítványt, s az RMDSZ képviselői minden esetben a kormánypárt mellett szavaztak. Pataki Júlia szerint valamennyi párt közös felelőssége az egészségügy területén kialakult helyzet rendezése, alapvetően ezért szavaztak az RMDSZ képviselői az indítvány mellett. De politikai jelzés is volt: az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja azokat a támadásokat, amelyeket az utóbbi időben a kormánypárt több vezető politikusa indított a romániai magyarság ellen Hargita és Kovászna megye ürügyén. MTI-HÍR Szkopje. A macedón parlament tegnap délután döntéshozatal nélkül zárta le a vitát a januárra tervezett előrehozott törvényhozási választásokról, s ezzel lényegében későbbre halasztotta a választásokat. Az augusztusi ohridi megállapodások értelmében, amelyet az ország fő macedón és albán pártjai kötöttek a NATO égisze alatt, január 27-ére kellett volna kiírni a parlamenti választásokat. Sztojan Andov házelnök azonban visszavonta a parlament feloszlatásának tervét, amely nélkülözhetetlen a választások kiírásához. Lépését azzal indokolta, hogy a korábban az albán szakadárok által ellenőrzött északi területeken lassan halad az államhatalom helyreállítása. Előzőleg a Reuters tudósítása szerint a 116 képviselő többsége jelezte, hogy a januári választások ellen szavazna, mivel egyetért ezzel a helyzetértékeléssel. Az ellenzék szerint Andovnak nem volt joga a feloszlatási terv visszavonásához, mivel nem volt ott az ohridi aláírók között, és egyike volt azoknak, akik fékezték a megállapodások végrehajtását. Andov már hétfőn figyelmeztetett: november 27-e a parlament feloszlatásának utolsó lehetséges dátuma ahhoz, hogy január 27-re ki lehessen írni a választásokat. Most a pártoknak kell dönteniük erről - mondta. Ibrahim Rugóvá ismét nemzetközi elismerést követelt Koszovó máris független Brüsszel kész hozzájárulni a szerb-montenegrói párbeszéd folytatásához Solana új szövetségi államot sürgetett MTI-HÍR Belgrád. Az EU szerint Szerbiának és Montenegrónak mihamarabb rendeznie kell viszonyát, és Brüsszel azt szeretné, ha a majdani „új szövetségi állam” az Unió részévé válna - szögezte le Javier Solana. Az EU főképviselője tegnap Belgrádban, a Goran Szvi- lanovics jugoszláv külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után közölte: Brüsszelnek világos elképzelése van arról, miként lehet kedvezően és alkotó jelleggel rendezni Szerbia és Montenegró viszonyát. De hozzátette, sem neki, sem az EU-nak nem dolga, hogy modellt javasoljon, a megoldást a tárgyalófeleknek kell megtalálniuk, ráadásul mihamarabb, mert ez sokáig nem maradhat nyitott kérdés. Sölana tolmácsolta az EU készségét, hogy hozzájárul a szerb-montenegrói párbeszéd folytatásához. „Hisszük, hogy a legjobb megoldás a szövetség fenntartása lenne, annak az irányvonalnak a folytatása, amely új föderáció megteremtése felé vezet, amelynek Montenegró is a tagja. Bármely más alternatíva rosszabb lenne” - tette hozzá. Belgrád. Rugóvá szerint Koszovó már lényegében független. „Szabadok vagyunk a NATO nemzetközi haderejének jelenlétében. Most várunk és cselekszünk azért, hogy hivatalosan is elismerjék Koszovó függetlenségét” - közölte a Zeri című lapnak nyilatkozva a november 17-i választásokon győztes Koszovói Demokratikus Szövetség (DSK) elnöke. Szerinte a tartományban lakók kívánságával összhangban kell meghatározni azt, miként rendeződjenek a koszovói problémák. A mérsékeltnek tartott Rugóvá úgy értékelte, hogy az első parlamenti választások „békésen és méltósággal zajlottak le, amivel Koszovó népe ismételten vizsgát tett arról, hogy elfogadja az élet demokratikus berendezkedését, illetve azt is tudja, miként kell ezt megszervezni”.
