Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-02 / 252. szám, péntek

ŰJ SZÓ 2001. NOVEMBER 2. Politika 5 Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár szerint Velencében igazolták a magyar nemzet- és szuverenitásfelfogást Európai rangú a státustörvény Már nem lehet vitatni, hogy a határon túli magyarok a magyar nemzet részének tekinthetőek (Somogyi Tibor felvétele) Veszélyben a Transpetrol privatizálása Pozsony. Ľubomír Harach gazdasági miniszter közölte: fellebbez a Homonnai Járásbíróság döntése ellen, amely a varannói C.S.I.- FEST cég kérésére zárolta a Transpetrol részvényeinek 34%-át. Az 1995 óta húzódó, kétes lépésekben és fordulatokban bővelkedő ügy azért érinti különösen fájdalmasan a gazdasági tárcát, mert a végéhez közeledik a stratégiai vállalat részleges privatizációja. A cég iránt érdeklődő 6 társaság, köztük az amerikai Texaco, az orosz Jukos és a Slovnaft jelenleg a Transpetrol átvilágítását végzi, és november derekáig teszik meg végső ajánlatukat. Harach attól tart, hogy a jogi bonyodalom ellehetetleníti a privatizációt, vagy érezhetően csökkentheti a vételárat, (shz) Körbehordták a halottat Bukov. Holtbiztosak voltak abban, hogy fel tudnak ébreszteni egy halottat a mijavai járásbeli községben. Az eset szenvedő alanya va­lóban sokat szenvedett: kora reggel hazafelé botorkált részegen, ám az úton egy szintén részeg motorkerékpáros elütötte. A férfi a helyszínen belehalt sérüléseibe, a falubeliek azonban azt hitték, hogy csak az alkoholos befolyáltság miatt nem mozdul. Ezért kör- behordozták a faluban, abban bízva, hogy a mozgás majd életre kelti. Egy óra után döbbentek rá, hogy a férfi nem az alkohol miatt annyira csendes. A motorbicikli vezetőjét már megtalálták. (TASR) Pihentek a tolvajok Nagyszombat. Rekordot döntöttek a tolvajok a városban, az utób­bi két napban egyetlen bűncselekmény sem történt. „Ilyet még szolgálatba lépésem óta nem tapasztaltam” - jelentette ki a kerüle­ti rendőr-főkapitányság igazgatója. A város 48 rendőre tédenül ült az utóbbi 48 óra alatt: még egy tyúkot vagy egy biciklit sem lopott el senki. (TASR) Nincs gond a megyei parlamentek elhelyezésével 294 millió a választásra A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) negyedik ülése után Németh Zsoít úgy fogalma­zott: a Máért eddigi legna­gyobb eredménye a státus­törvény megalkotása. A ma­gyar Külügyminisztérium politikai államtitkárával a Velencei Bizottság jelentése után kialakult helyzetről be­szélgettünk. MOLNÁR NORBERT A Velencei Bizottság jelentését nemcsak országonként, hanem pártállástól függően is máskép­pen értékelték. A Magyar Állandó Értekezlet talált egy közös álláspontot a Velencei Bizottság jelentésének értelmezé­sére, a nemzeti egyetértést tükrö­ző zárónyilatkozatot mind a tizen­három jelenlevő anyaországi és határon túli magyar párt aláírta. Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, a bizottság jelentése nem győzelem senki számára. A Velencei Bizottság jelentése győ­zelem, de nem feltétíenül magyar vagy román, hanem Európa nem­zeti kisebbségei arattak látványos 2002. január else­jén lép életbe a tör­vény, addigra már min­den végrehajtási rende­letnek meg kell szü- . letnie. v győzelmet Velencében. Ezért kö­szönet illeti Romániát és Magyaror­szágot, hiszen együtt járultunk hozzá a Velencei Bizottság jelenté­sének elkészítéséhez, vagyis egyi­künk nélkül sem készült volna el egy ilyen jelentés. Velencében egy új nemzetközi kisebbségvédelmi norma született. A magyar státus­törvény filozófiáját és gyakorlati megközelítését is európai rangra emelte ez a szakértői testület, s ré­sze lehet annak a vitának, amely rendkívül intenzíven folyik Európa jövőjéről a kontinens fővárosaiban. A törvény igazolta a magyar nem­zet- és szuverenitásfelfogást: már nem lehet vitatni, hogy a határon túli magyarok a magyar nemzet ré­szének tekinthetőek. Az is egyértel­mű, hogy a kedvezmények és támo­gatások nem sértik a szuverenitás elvét, tehát a törvény nem tekinthe­tő területen kívüli hatályúnak. Pozsony és Bukarest mégis han­goztatja fenntartásait. Szomszédainkkal, Romániával és Szlovákiával megegyezésre törek­szünk. Üdvözlöm az Adrian Nasta­se román kormányfő felvetései mö­gött meghúzódó politikai szándé­kot, amelyet a megegyezésre törek­vés jeleként értékel a magyar dip­lomácia. Az egyik magyar országos napi­lap úgy értesült, hogy fontolgat­ják, esetleg nem lesz magyariga­zolvány. A rémhírekkel ellentétben lesz ma­gyarigazolvány, és az elnevezését sem kívánjuk megváltoztatni. Mindenféle híreszteléssel szem­ben erre a Velencei Bizottság sem kér bennünket. Mennyiben kell módosítani a Ve­lencei Bizottság értékelése után a magyar kormány által előké­szített, a státustörvényre vonat­kozó végrehajtó rendeleteket? A Velencei Bizottság jelentése alapján készítjük el a végrehajtó rendeleteket. Módosításról nincs értelme beszélni, hiszen ezek még nem készek, csak most fogjuk megfogalmazni. Figyelembe vesz- szük a bizottág javaslatait, konkré­tan azt, hogy a magyarigazolvá­nyok kiadásának a menetében az ajánló szervezetek és a magyar ha­tóság közé kell iktatnunk a konzu­látusokat, valamint meg kell hatá­roznunk azokat a szempontokat, amelyek alapján a magyarigazol- vány kiadható. A Magyar Állandó Értekezlet mindkét kérdésben ki­alakított egy álláspontot, amely a végrehajtási rendeletek megfogal­mazása során a kormány számára fontos politikai támpontot ad. Ma­gyarigazolványt kaphat az, aki magyarnak vallja magát, beszél magyarul, illetve tagja egy magyar társadalmi szervezetnek, vagy egyháznak, vagy magyarként tart­ja számon őt a szomszédos ország. Az illetve ebben az esetben mit jelent? Az a személy, aki magyarnak vallja magát, magyarul beszél, és a má­sik három feltétel egyikét teljesíti. Az a személy, akinek magyar a felesége vagy valamelyik roko­na, szintén megkaphatja a ma­gyarigazolványt? Igen, a házastársak és gyermekek, tehát a szűk család tagjai úgyneve­zett hozzátartozói igazolványt kaphatnak. Mikorra várható a végrehajtó intézkedések megszületése? Olyan híreket is hallani, hogy ezeket csak közvetlenül a tör­vény életbe lépése előtt hozzák nyilvánosságra. 2002. január elsején lép életbe a törvény, addigra már minden vég­rehajtási rendeletnek meg kell születnie. Tehát az előttünk álló egy-két hónap az évvégéig nagyon sűrű lesz. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Már ebben az évben 214 millió koronás költséget jelent a megyei önkormányzatok létreho­zása. Az összeget az induláshoz szükséges műszaki felszerelésre, egyéb kiadásokra, bérekre is költ­hetik. A regionális választások 294 millió koronát emésztenek fel. Ebből 258 milliót a belügyminisz­térium, 36 milliót a statisztikai hi­vatal kap. Ivan Budiak belügyi ál­lamtitkár szerint az előleget már át is utalták a kerületi és városi hiva­talok, községek számlájára. Kisebb gondot jelent néhány helyen egy lapon feltüntetni az összes jelöltet, például az Epeijesi járásban a 12 képviselői helyre 176-an pályáz­nak. A megyei önkormányzatok jövőre 465 millió koronát fordíthatnak működési költségekre. Budiak sze­rint sehol sem okoz gondot a me­gyei parlamentek elhelyezése, az épületeket a kerületi vagy a járási hivatalok biztosítják, (lpj) Az MKP és az SDĽ is a második olvasatba, utalás mellett Szabó Tibor és Jaroslav Chlebo a státustörvényről és a Velencei Bizottság ajánlásáról tárgyalt Pozsonyban Összhangba hozható álláspontok Alapos ellentét ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Szerintünk nincs olyan ellentét sem a Velencei Bi­zottság állásfoglalásában, sem a státustörvény végrehajtó rendel­kezéseinek tervezetében, amely kétségbe vonná, hogy ezt a jogi normát az európai gyakorlattal és Szlovákia törvényeivel össz­hangban érvényesíteni lehet” - jelentette ki Jaroslav Chlebo szlo­vák külügyi államtitkárral folyta­tott szerdai pozsonyi tárgyalása után Szabó Tibor. A Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke hangsúlyozta: meggyőző­dése szerint a Velencei Bizottság ajánlásának szlovák és magyar értelmezése „összhangba hozha­tó”. „A támogatások célba juttatása - beleértve az oktatási-nevelési tá­mogatást - kizárólag alapítvá­nyok és civil szervezeteken révén történik. A magyar álllam közvet­lenül ilyen támogatásokat nem nyújt, az alapítványi támogatás pedig összhangban van azzal a gyakorlattal, amely az Unióban elfogadott” - nyilatkozta Szabó Tibor. Utalt arra, hogy az EU is alapítványok útján támogatja például a roma társadalmi szer­vezeteket. „Megállapodtunk ab­ban is, vannak kölcsönös érdeke­ink a kisebbségvédelem terén, és elfogadható az az állásfoglalás, hogy Szlovákia a Magyarorszá­gon élő szlovákoknak egyfajta preferenciális eljárást biztosít, il­letve Magyarország a Szlovákiá­ban élő magyarság számára bizo­nyos területeken kedvezménye­ket nyújt” - tájékoztatott Szabó Tibor a kölcsönösség elvét illető egyetértésről. A felek megegyeztek, Pozsony esetleges szakmai konzultációt is igénylő kérdéseit Németh Zsolt és Jaroslav Chlebo külügyi állam­titkárok november 16-i tárgyalá­sáig megvitatják. „Először tudnunk kell, milyenek a partnerünk szándékai, hogy véle­ményt mondhassunk, és éppen a konzultáció szolgál a tárgyalófél álláspontjának megismerésére” - nyilatkozott a szerdai tárgyalás hozadékáról Jaroslav Chlebo. Hozzátette: „Közös célunkat egy­értelműen az Európai Unióba ve­zető közös utunk és Szlovákia NA- TO-csatlakozása határozza meg, amiben a kétoldalú kapcsolataink ha nem is meghatározó, mégis mindenképpen döntő fontosságú szerepet játszanak”, (korp) A kormány jóváhagyta a régóta várt felsőoktatási törvény tervezetét, most a parlamenten a sor Levelező tagozaton már jövőre lehet tandíj ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ha a parlament is meg­szavazza, jövő áprilistól tandíjat kell fizetniük a levelező tagozatos főiskolásoknak; a kormány szer­dán rábólintott a sok vitát kiváltó tervezetre. „Elfogadtuk a felsőok­tatási törvény tervezetét. Az euró­pai léptékű jogszabályt konszen­zussal, két fontos módosítással hagytuk jóvá: levelező tagozaton bevezetjük a tandíjat és megerősít­jük a rektorok jogállását” - jelen­tette be Mikuláš Dzurinda. A tandíjkötelezettséget Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-helyet­tes javasolta, a baloldal ellenezte. A levelező tagozaton az előző évre számított, egy diákra eső oktatási költségek 10-70 százalékának megfelelő összeget, körülbelül 5500-38500 koronát kell majd fi­zetni: a pontos összeget külön kor­mányrendelet határozza meg. A tandíj megállapításakor figyelem­be veszik az egyes szakok és tago­zatok attraktivitását, igényességét és költségességét. Milan Ftáčnik oktatásügyi miniszter szerint a jogi tanulmányok lesznek a legdrágáb­bak. Nappali tagozaton is kell majd tandíjat fizetni - a tanulmányi költ­ségek legfeljebb 40 százalékának megfelelő összeget ha valaki in­dokolatlanul, „nem komoly okok­ból” túllépi a tervezett tanulmányi időt. „A főiskolák vadul szedik a különböző ületékeket, ám abból alig lámák valamit: a java rész kü­lönböző magáncégek kasszájába vándorol. A tandíjak azonban kizá­rólag a felsőoktatási intézmények bevételét képezik” - hangsúlyozta Dzurinda. „A. rektor csökkentheti, sőt elengedheti a tandíjat vagy ha­ladékot adhat befizetésére. Ez a ta­nulmányi átlagtól, a diák szociális helyzetétől és egészségi állapotá­tól, vagy az iskola alapszabályzatá­ban megfogalmazott egyéb körül­ménytől is függ” - magyarázta a kormányfő. A tandíjak 40 százalé­ka automatikusan a főiskola ösz­töndíjalapjába kerül, ebből segítik majd a rászoruló diákokat. Az új törvény erősíti a főiskolák gazdasági és döntéshozatali füg­getlenségét. A katonai és rendőris­kolákon kívül az összes állami ok­tatási intézmény közszolgálativá alakul át. 2003-tól a főiskolák által kezelt vagyon államiból az adott intézmény tulajdonába megy át. Az iskolai tulajdon és az állami eszközök felhasználását az igazga­tótanács fogja ellenőrizni. Évente jelentést kell majd készíteni az in­tézmény gazdálkodásáról, és öt évre szóló, a nyilvánosság számára is hozzáférhető fejlesztési tervet kell kidolgozni. Erősödik a rekto­rok jogállása, a rektor bizonyos ha­tásköröket a dékánokra ruházhat. A dékánok vállalkozói tevékenysé­get is folytathatnak, ha az össz­hangban áll az alapszabályzattal. A jogszabály bevezeti az ún. kreditrendszert, mely lehetővé te­szi, hogy a diákok maguk állítsák össze tantervűket. A kormányülésen a főiskolák rek­torai is részt vettek, s alapjában vé­ve elégedettek a tervezettel. Fran­tišek Devínsky, a pozsonyi Ko- menský Egyetem rektora ugyan­akkor úgy véli, a modernizációt fékezheti, hogy tanulmányokat csak az akkreditált szakokon lehet folytatni: az akkreditáció időigé­nyes, emiatt több új szakon lehe­tetlenné válhat az oktatás. A Főis­kolai Tanács szintén egyetért a tandíjak bevezetésével, viszont el­lenzi a rektorok jogállásának erő­sítését. Libor Vozár tanácselnök elfogadhatatlannak tartja, hogy a dékán csak a rektor szája íze sze­rint járhasson el munkajogi ügyekben, (sza) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A parlament szerdán második olvasatba, vagyis az érde­mi tárgyalási körbe utalta a kilenc állami alap megszüntetésére vo­natkozó kormányjavaslatot. A jövő évtől a termőföldvédelmi, az erdő- és a mezőgazdasági, az út- és a víz­gazdálkodási, és élelmiszeripari, a környezetvédelmi, a gazdasági, az egészségvédelmi, a testkultúra-, továbbá a Pro Slovakia kulturális alapot, illetve 2003-tól az Állami Lakásfejlesztési Alapot (ÁLA) szüntetnék meg. Az alapok vagyo­nát, továbbá - a legtöbb alap ese­tében - a kinnlévőségeket és tarto­zásokat is az illetékes tárcák ven­nék át. A megszüntetést a koalíció­ból leginkább az SDĽ és az MKP el­lenezte, szerdán azonban e két frakció is a második olvasatba uta­lás mellett szavazatott. Brigita Schmögnerová pénzügyminiszter korábban jelezte, ha az alapokat nem szüntetik meg, veszélybe ke­rülhet a velük már nem számoló jövő évi költségvetési tervezet is. Felvetődött azonban, hogy az ala­pok felszámolásának vagy megha­gyásának megfelelően képviselői módosító javaslatokkal igazítsa­nak a költségvetés tervezetén, így azt nem kellene újra megtárgyal- tatni a kormánnyal is. A képvi­selők szerdán a bíróságok helyze­téről szóló beszámolót is tudomá­sul vették, annak ellenére, hogy az ellenzék azt átdolgoztatta volna az előterjesztő Ján Čarnogurský igaz­ságügyi miniszterrel. Ugyancsak elfogadták az igazságszolgáltatás stabilizációjának koncepcióját. Megkezdődött a vita az acquis communitaire-ről, vagyis Szlová­kia előcsatlakozási tárgyalási és felkészülési menetrendjéről is. Voj­tech Tkáč, a HZDS árnyékkormá­nyának integrációs minisztere és František Šebej, a parlament integ­rációs bizottságának elnöke egya­ránt javasolta: a parlament és a kormány közti integrációs felada­tok összehangolására hozzanak létre egy fedőszervet. (korp) Megkezdte működését a Nemzetbiztonsági Hivatal Hivatal, pénz nélkül ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Pozsony. A Nemzetbiztonsági Hi­vatalnak (NBÚ), amely hivatalo­san tegnap kezdte meg működé­sét, a jövő évi költségvetésben nem jutott külön fejezet. A parlament május 30-an fogadta el a törvényt, amellyel a hivatal július 1-jén füg­getlen, központi államigazgatási szervként alakult meg. Kérdéses azonban, miből fedezik majd az átvilágítások, titkosítások és egyéb tevékenységek költségeit. Ján Figef szerint fontos, hogy az NBÚ az államigazgatás teljes értékű szerve legyen, amihez elengedhe­tetlen a hivatal költségvetési támo­gatása. A külügyi államtitkár az Új Szónak elmondta, az NBÚ egyelő­re a belügyminisztérium költség- vetéséből elkülönített pénzből mű­ködik. Ez Juraj Puchý, a hivatal irodavezetője szerint édeskevés, a rendelkezésükre álló összeg több­szörösére lenne szükségük. „Jövő­re az állami költségvetésnek kell biztosítania a hivatal tevékenysé­gét” - mondta Figef, aki szerint az átmeneti intézkedések, amelyek az NBÚ létrejöttével kapcsolatban a törvényben szerepelnek, nem lesznek kárára a hivatal működé­sének. 01)

Next

/
Thumbnails
Contents