Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-22 / 268. szám, csütörtök

A speciális növények szerepe a szlovákiai mezőgazdaság fejlesztésében - helyzetkép az egyes növények piaci részesedéséről Fokozódó kereslet mutatkozik Illusztrációs felvétel JOZEF MORBACHER A mezőgazdasági terme­li lésben a növényter­mesztés számtalan ter­melőágazatra oszlik. A mmmmmm meghatározó szerepet ugyan a gabonater­mesztés, az olajosok, a hüvelyesek, burgonya, cukorrépa, zöldség és a gyümölcs játszanak, amelyek a la­kosság élelmiszerekkel való ellátá­sának az alapját képezik, ugyanak­kor ezeket a termesztési ágazato­kat továbbiak egészítik ki, amelye­ket gyűjtőnéven speciális növény- termesztésnek nevezünk, s ame­lyeknek jelentősége és pénzbeli haszna gyakran meghaladja a ter­mőterületük nagyságát. Ide tarto­zik a komló, a lenfajták, a dohány, a cikória, a mák stb. E növényfajták termelésének meg­vannak a maguk sajátosságai, egy­részt a hazai feldolgozók vonatko­zásában, másrészt a külföldi pia­cokkal való kapcsolatukban. Első­sorban a dohány, a komló és a cikó­Az EU-ban az egyes termelési kvóták megszabásakor az utóbbi évek átlagát veszik majd alapul. ria termelésére vonatkozik mind­ez. Annak ellenére, hogy az emlí­tett termények vetésterülete kicsi, a termesztésüknek szociális szem­pontjai is vannak, mivel leggyak­rabban a magas munkanélküliségű körzetekben termesztik őket. Épp­olyan fontos e növények termeszté­sének harmadik gazdasági vonat­kozású szempontja, amely az EU- ba való belépés miatt fontos szá­munkra, ahol a termelési kvóták megszabásakor az utóbbi évek át­lagát veszik majd alapul. Néhány termény esetében a jelenlegi ada­tok alapján bizony teljes és hosz- szantartó kieséssel kéne számolni. Noha egyelőre még a kezünkben tartjuk a gyeplőt, ugyanakkor már nincs sok időnk. Ezen a területen is minél hatékonyabban kell fellépni, hogy a belépés után a szlovákiai termelők ne veszítsék el pozíciói­kat az új európai közösségben sem. A felsorolt termények jelenlegi szintje alapján joggal állapítható meg, hogy mind szubjektív, mind pedig objektív okok miatt jelen­tős tartalékaink vannak ezen a területen. Az egyes termények termelési szint­jét nálunk a következők jellemzik: Komló A világpiac rendkívül igényes kö­vetelményei ellenére ennek a ter­méknek nálunk továbbra is van perspektívája. Noha a kilencvenes években még 1300 hektárnyi terü­leten termesztették, jelenlegi ve­tésterülete már csak mintegy 360 ha, ugyanakkor fokozatosan kiala­kulnak a feltételek a csökkenés megállításához és a jelenlegi ve­tésterület stabilizálásához 2005- ig. Természetesen ehhez jelentős minőségjavulás és az is kell, hogy fokozatosan áttérjünk a vírusmen­tes komlófajok termesztésére, amelynek eddig már mintegy 70 százalékos a részesedése (250 ha). A vírusmentes komlófajtákra való átálláshoz az ágazati állami támo­gatás is hozzájárul, amelynek ke­retében lehetőség van az új komló- ültevény kialakítására fordított költségek 80 százalékos támogatá­sára, miközben az 1 hektár után já­ró dotáció 4000 korona. A szlovákiai termelők a felsőszer­dahelyi székhelyű Slovchmel szö­vetkezetbe tömörülve próbálják meg érvényesítem érdekeiket. A termelés jelenlegi szintje 960 ton­na. A tervek szerint 2005-ig az összhozamnak el kéne érnie az 1200 tonnát. A jelenlegi termés- mennyiségnek mintegy 40 százalé­kát exportálják, amit a következő években növelni szeretnének. Dohány Annak ellenére, hogy a dohány­zás elleni egyre erősödő kampány szinte az egész világon komoly méreteket öltött, a dohány az el­következő években is gazdasági­lag hatékony és sikeres termék le­het. A hazai dohánytermesztés jö­vőjét és fejlődését nagyban meg­határozta az, hogy 1992-ben a szlovákiai dohányipart teljes egé­szében (a kutatási és fejlesztési szervezetekkel együtt) eladták a német Reemtsma cégnek, amely azonban az itteni cigarettagyár­táshoz csupán 10 százaléknyi ha­zai alapanyagot, dohányt használ fel, s a meghatározó dohány­mennyiséget importálja. Ugyan­akkor a hazai dohánytermelők termékeik egy részét külföldre ex­portálják, nevezetesen Csehor­szágba, ahol a Philip Moris cég vásárolja meg tőlük. Szlováldában kétfajta dohányt ter­melnek: a Virginia és a Burley típu­sút. A dohány vetésterülete jelen­leg 1100 ha, az évi össztermés mennyisége eléri az 1800 tonnát. A dohánytermesztés hazai fejlődését az elkövetkező években továbbra is a külföldi érdekeltségű cégek igé­nyei fogják megszabni. Feltételez­hető, hogy a termelés az elkövetke­ző esztendőkben is a jelenlegi szin­ten fenntartható lesz. A dohány a termelő számára meg­felelő gazdasági jövedelmet bizto­sít, ugyanakkor főleg a munkanél­küliséggel leginkább sújtott körze­tekben kézimunka-igényessége ré­vén munkahelyek kialakításával szociális funkciót is betölthet, hi­A dohány megfelelő gazdasági jövedelmet biztosít szén munkalehetőséget teremt. A dohánytermelésben megmaradtak az elmúlt évtizedben létrehozott anyagi-műszaki létesítmények, fő­leg a nagykapacitású szárítók. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a dohány azok közé a termények közé tartozik, amelyek az EU országaiban rendkívül ma­gas támogatást élvez, s ezt a belé­pés után mi is szeretnénk igényel­ni. A földművelési minisztérium támogatáspolitikai elvei a ter­mesztésben 1 kg kitermelt és el­adott dohányra 20 korona közpon­ti támogatást írnak elő. Lenfélék Ennek a termékcsoportnak a ter­mesztése nálunk hovatovább a megszűnés felé tart. Szlovákiában kendert már 12 éve nem termeszte­nek, miközben az utóbbi időszak­ban egyre nagyobb mértékű keres­let érzékelhető iránta a németorszá­gi feldolgozók részéről. A len termesztése, noha a hegyaljai térségekben megfelelők hozzá a feltételek, szintén fokozatosan csökken. 1989-ben még 4800 hek­táron termesztették, 2000-ben ve­tésterülete már csak 80 hektárt tett ki, ezt is csupán vetőmagnak ter­mesztették. Az olajtartalmú len ve­tésterülete 1800 hektár, támogatás­ra azonban csupán csak mint ola­josnövény számíthat. A lentermesz­tés radikális mértékű csökkenését a feldolgozóipar totális leépülése okozta, gyakorlatilag megszűnt a lenszálak felvásárlása. A lenipar je­lenleg nálunk fokozatosan kezd ki­lábalni a válságból. Elsősorban an­nak köszönhetően, hogy a termé­szetes fonalak az egész világon újra divatba jöttek, s termesztése ennek következtében a környező orszá­gokban is fejlődésnek indult. A ha­zai lenfeldolgozók egyelőre a fona­lat, amely drága és gyakran gyenge minőségű, külföldről hozzák be. A földművelési tárca a szlovákiai lentermelés megújulása érdekében a termelők számára 5,5 ezer korona hektáronkénti támogatást biztosít. Sajnos, még ilyen mértékű támoga­tás ellenére sincs a termelés iránt ér­deklődés. A helyzeten némi válto­zást hozhat a rőcei Lykotex vállalat kezdeményezése, amely jövőre két­oldalú szerződések megkötésével próbálja meg garantálni a termelői és felvásárlói biztonságot. Az elkövetkező évekre Szlovákiá­ban a lentermesztésben fokozato­san el szeretnénk érni az 1000 hek­táros vetésterületet, amely 3000 tormás összhozamot biztosítana. Rőcén egyébként az idén a lenter­melőktől a gyenge minőségű alap­anyagot is felvásárolják, amelyet kötélgyártásra használnak fel. Mák Az olajnövények közé tartozó mák különleges piaci helyzetben van. Noha termelésének alapkövetel­ménye a mák előállítása, a gyógy­szeripar részéről egyre nagyobb igény mutatkozik a mákfejek és a szár iránt, amely a benne levő ópi­um-alkaloidok révén fontos alap­anyag a gyógyszergyártásban. A mák termőterülete az utóbbi években alacsony szinten mozog. 2000-ben 2100 hektáron termesz­tették, összesen 580 tonn át takarí­tottak be belőle, az átlagos hozam rendkívül alacsony (0,28t/ha) volt. Ez az alacsony termésmennyiség a mákfejek és a szár mennyiségét is meghatározta, amelyet ráadásul nem a teljes vetésterületről dolgoz­tunk fel. Tény, hogy a szlovákiai máktermelés az ezirányú hazai szükségletnek csupán 4 százalékát képes fedezni, a hiányzó mennyisé­get külföldről, főleg Csehországból importáljuk. Tavaly erre a behoza­talra 40 millió koronát költöttek a feldolgozók. A mák termelését ugyan szigorú jogszabályok, a 139/1998 sz. tör­vény előírásai szabályozzák, ennek ellenére az elkövetkező időszakban szükség lesz a mák termőterület­ének növelésére irányuló kezdemé­nyezésre, amellyel a nagy mennyi­ségű behozatal kiváltható lenne. A földművelési tárca most vizsgálja a máktermelés támogatási lehetősé­geit, egyúttal a feldolgozóipar is ha­sonló lépésekre készül a mákszár árának támogatása terén olyan új fajták termesztésének kezdemé­nyezésével, amelynek morfintartal­ma magasabb az eddigieknél. Az olajnövények 2005-ig kidolgozott fejlesztési koncepciója a mák ter­mőterületének növelésével számol, a vetésterületet 5000 hektárra, az ádagos terméshozamot 0,8t/ha kí­vánja emelni. Ezen a szinten a ter­melés már gazdaságos. Cikória répa Termesztésében az idén kedvező fordulat állt be, míg tavaly összesen 232 hektáron termesztették, s ösz- szesen 2000 tonnát takarítottak be belőle, az idén már 700 hektár a ve­tésterülete, amely minden bizony­nyal az összhozamban is érezhető­en megnyilvánul majd. A cikória ré­A lentermelés megúju­lása érdekében a termelőknek 5,5 ezer korona hektáronkénti támogatás jár. pa termesztése azért jelentős, mert a belőle feldolgozott termékek 90 százaléka exportra kerül. Évente 1200 tonnányi mennyiséget expor­tálnak belőle mintegy 25 millió ko­rona értékben. Termesztéstechno­lógiája igényes, ezért főleg a cukor­répatermesztők termelik. 2005-ig az ágazati koncepció alapján vetés- területe 800 hektárra növekedhet, ennek érdekében a földművelési tárca hektáronként 7 ezer korona támogatást biztosít. A szerző az SZK Földművelési Mi­nisztériumának osztályvezetője Sapard pénzek jövőre Az év második felétől Az agrárvállalkozók másfél éve várnak a Sapard-prog- ram által igényelhető forrá­sok folyósításának reális le­hetőségére és időpontjára. A program által támogatható tervezetek finanszírozási le­hetőségei egyelőre csak el­méleti lehetőségként élnek a hazai vállalkozók tudatá­ban. Az EU-pénzekből finan­szírozott támogatási prog­ram forrásait ugyanis csu­pán igényes administratív előkészületek és akkreditá- ciós folyamat lezajlása után vehetik majd igénybe. Ha minden igaz, s a beindított folyamat zökkenőmentesen zajlik, a Sapard-források • várhatóan már a jövő év má­sodik felében igényelhetők lesznek, állítják az illetéke­sek. Tény, hogy már megala­kult a Sapard-ügynökség, amely elődje, a Szlovák Fi­zetési Ügynökség tevékeny­ségét folytatva elsősorban az EU által előírt akkreditá- ciós folyamat követelménye­inek próbál megfelelni. Az ügynökséget szeptemberben a Deloitte and Touche könyvvizsgáló cég átvilágí­totta, s az általa kidolgozott jelentésből iderül, hogy a Illusztrációs felvétel szlovákiai Sapard-ügynök­ség képes a programba so­rolt tervezetek kidolgozásá­ra, elbírálására és finaszíro- zására. Ezt a jelentést a nemzeti alap közvetítésével az EU központjába továbbít­ják, s várhatóan december közepén sor kerülhet a Sa­pard-ügynökség hivatalos bemutatkozására is. Ennek alapján a gyakorlati tevé­kenységét februárban el­kezdhetné, s így a progra­mok reális finanszírozása a következő év második felé­től válna időszerűvé. A folyamat elhúzódása miatt nem kell tartani attól, hogy az EU által erre a célra biz­tosított források elvesznek. Az eddig felhalmozott támo­gatási források 2003 végéig lesznek igényelhetők. Az il­letékesek azonban már most figyelmeztetnek: a Sapard- program forrásait csak az előírt követelmények szigo­rú elbírálása után kaphatják meg az igénylők, (sz)

Next

/
Thumbnails
Contents