Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-22 / 268. szám, csütörtök

ŰJ SZÓ 2001. NOVEMBER 22. Agrárkörkép A biológiai növényvédelem eszközei Gomba ellen gomba... ISMERTETŐ Szakmai körökben jelentős visszhangot váltott ki a hazai piacon nemrégiben megjelent POLYVERSUM biológiai növényvédelmi ké­szítmény, amely többévi sikeres tapsztalatok alapján a búza gom­bás gyökér és szárbetegségeivel szemben alkalmazható. Világvi­szonylatban elsőként jegyezték be a Gaeumannmyces graminist a búza szárbetegsége ellen. A készítményt a zöldségféléknél, szőlő­ben, repcénél, erdőgazdaságokban és virág-dísznövény termesztők is eredményesen használják. A POLYVERSUM mikrobiológiai kélszítmény, a gombabetegségek széles skálája ellen használatos. Hatását egy ugyancsak gombafajta a Pythium oligrandrum által fejti ki, mely a talaj természetes lakó­ja. A készítmény e gomba oospóriáinak csíráit tartalmazza. Termé­szetes ásványi hordozóanyaggal dúsítva. Nincs benne más idegen, káros anyag. Megfelel a bio- ökológiai és integrált növényvédelmi előírásoknak. Nem szennyezi a környezetet. Nincs kihatással .az al­kalmazást végző személyzetre. Nem okoz mellékhatásokat, nem toxikus az élőszervezetekre nézve, így az emberre sem. Vízkészleti zónában is használható. A növényeknél serkentő hatással van az önvédelmi rendszerre, erő­síti őkefkülönféle betegségek ellen. Serkenti a növény és annak gyökérrendszere növekedését, javítja a tápanyagfelvételt a talajból. Száraz helyen több mint tíz évig tárolható. Egyszerű használata nem kíván toxikus kihatásra való figyelmet. A kezelt növények ter­mésbetakarításánál nincs várakozási idő. Biológiai növényvédelmi készítményről lévén szó nagyüzemek költségek dotációjával is szá­molhatnak... A pythium oligrandrum (Polyversum) az alkalmazás után parazi­tába a kórokozó gombák több fajtáját. így a fent említett növényfé­léknél károsító mj. Pythium sp., Rhizoctonia sp., Phytophora sp., Phoma sp., Verticilium sp., Sclerotinia sp., gombafajták ellen is ha­tásos segítő. Rendszeres és időszakos használata mintegy „öregséget” állít a nö­vénynél. Ennek létrejöttjét már az ültetőanyag Polyversummal tör­ténő csávázásival is megalapozhatjuk. Használata során az ültetőanyagot (magok, gumók stb.) szárazon átkeveijük a Polyversum készítménnyel. A sima, kemény felületű vetőmagot csávázás előtt közvetlenüí, mérsékelten megnedvesítjük (a jobb felvitel miatt). Az így kezelt vetőmag tovább tárolható. Adagolása 0,5 - lg/100g vetőmagra. Palánta kiültetésnél a palánta gyökérrészét a Polyversum 0,05%-os oldatába mártjuk (5g/10 liter víz), majd 10 perc múlva kiszedjük. Az oldattal beöntözhetjük a palántákat is. A kiültetést követően (ajánlott 1-2 hetes intervallumokban) elvégezhetjük a permetezést 0,01g/m2,0,1 kg/ha-os adaggal. Nagyobb területen való alkalmazás esetén 1000 1/ha az adag. A nagy sortávolságban termesztett növényi kultúráknál ajánlatos be- öntözést alkalmazni a tövekhez 1-2 hetes időközökben. Nem sza­bad más gombaölőszerekkel keverni! (hinzellér) A növényi alapanyagú olajok is alkalmasak gépek meghajtására - a biodízel gyártásával expói Repceolaj a traktorba váltható ki Illusztrációs felvétel ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ tk agrárágazat je­f-w lentős nagyság- / % M rendű üzem- JL * » 1 anyagfelhasz- nálási igénye miatt az utóbbi években nálunk is kutatási és fej­lesztési sőt, gyakorlati eredmé­nyek születtek a növényi alap­anyagból, olajokból készített üzemanyagok kihasználása te­rén. Az ún. zöldolajnak is neve­zett biodízel alapanyagát növényi olajok képezik, amelyek közül nálunk a repce- és napraforgóolaj jöhet számításba. Az olajból, ve­gyi eljárás útján észterezéssel ál­lítják elő, erre ma már kidolgozott technológi­ák és gépek állnak ren­delkezésre. A biodízel alkalmazásának ellenzői ugyan hangoztatják, hogy a kisajtolt étolaj még semmilyen motort nem képes meghajtani, tehát bonyolult vegyi el­járásra van hozzá szük­ség, ^ugyanakkor az ész- terezés folyamata ebben az esetben sem bonyo­lultabb és költségesebb, mint a kőolajból készülő dízel előállítása. Gyakorlati tapasztalatok alapján egy tonna rep­céből mintegy 300 kg bi­odízel állítható elő, a fo­lyamat mellékterméke­ként csaknem ugyan­annyi takarmányként hasznosít­ható olajpogácsa és mintegy 200 kg egyéb hasznosítható termék (pl. glicerin) keletkezik. Ez any- nyit jelent, hogy egy hektár repce terméséből annyi biodízelt lehet előállítani, amennyi személygép­kocsival például mintegy 20 ezer Egy tonna repcéből átlagosan mintegy 300 kg biodízel állítható elő. km megtételéhez elegendő. Ha például generátorban használjuk a biodízelt, a számítások szerint egy 3 ezer lakosú település szán­tóterületének 10 százalékán an­nak az évi teljes áramszükségle­téhez elegendő nyersanyagot meg lehet termelni. Elméletileg és gyakorlatilag is bi­zonyított tény, hogy a növényi ola­jok alkalmasak a dízelmotorok meghajtására. Csak kevesen tud­ják, hogy Rudolf Diesel a róla el­nevezett eredeti motorjában földi­mogyoró-olajat alkalmazott. Ter­mészetesen az ásványi dízelolajra működő motorokban némi átala­kítás nélkül közvetlenül nem al­kalmazható a biodízel, bár a mo­tornak gyakorlatilag csaknem tel­jesen mindegy, hogy mit égetnek el benne. Kétségtelen az is, hogy a biodízel alkalmazásának vannak hátrányai, ezek azonban kiküszö­bölhetők, főleg azáltal, hogy a bi­odízelt nem tisztán használják, hanem mintegy 30 százalékban az ásványi alapú, kőolajból ké­szült üzemanyaghoz keverik. Hozzá kell azonban tenni, hogy a motor gyakorlatilag 100 százalé­kos biodízellel is működőképes. Komoly hátrányt jelent, hogy a magasabb üzemi hőmérséklet mi­att a motoron belüli vezetékek nem lehetnek gumiból vagy műanyagból, helyettük fémcsöve­ket kell alkalmazni. Ugyanezen ok miatt nagyobb a kenőolaj-veszte­ség is. Feltételezhető azonban, hogy a konstruktőrök a rohamos fejlődésnek köszönhetően rövide­sen erre a problémára is megtalál­ják a megoldást. Mivel a repce és a napraforgó ter­mesztéséhez nálunk is megvannak a feltételek, a vetésterülete je­lentősen növelhető lehetne a biodí­zel érdekében történő feldolgozás­ra, amelynek kőolajimportot kivál­tó hatása lehet. Természetesen az említett növények vetésterületének meghatározásakor figyelembe kel­lene venni a vetésforgó követelmé­nyeit és a növények kórtani problé­máit (a napraforgó például csak 4—5 év múlva, a repce 2—3 év múlva vethető ugyanarra a hely­re), az ország szántóterületének je­lentős részén számolni lehetne az olajosok termesztésével. Az emlí­tett két növény fontos talajlazító szerepet is betölt, így a betakarítás utáni szántás során jelentős ener­gia takarítható meg. Sőt, statiszti­kai kimutatások alapján a repce után vetett kalászosok mintegy 10 százalékos terméstöbbletet produ­kálnak. Ugyanakkor mivel őszi ve­tésű, a tavasszal vizenyős, művel- hetetlen területeken is biztonságo­sabban termelhető. A biodízelt nem tisztán használják, 30 százalékban az üzem­anyaghoz keverik. A repce- és napraforgótermesztés felfuttatása fontossá válhat az EU csatlakozásunk utáni termesztési kvóták meghatározása során. A gabonapiacok túltelítettsége miatt várhatóan nálunk is inkább a ga­bona vetésterületének visszafogá­sára kell számítani, ebben az eset­ben jól jönne, ha a repce és/vagy a napraforgó vetésterületével ellen­súlyozni tudnánk a kiesést. A biodízel előállítása során kelet­kezett melléktermékeknek is fon­tos szerepük van. Az olajpogácsa 30 százalék fölötti fehérjetartal­mával a BSE miatt a piacról je­lentősen kiszoruló állati fehérjé­ket helyettesítheti a takarmányo­zásban, ugýanakkor az egy hek­tárról származó olajpogácsa mintegy fél hektárnyi egyéb ta­karmánynövény tápértékével is egyenlő. Nem elhanyagolható szempont a biodízel környezetkímélő hatása sem. A biodízel veszélytelen és az egészségre ártalmatlan anyag, kezelése, mozgatása nem igényel olyan kötelező óvintézkedéseket, mint a kőolajból származó üzem­anyag (gyulladási hőmérséklete 110—150 oC közötti). Nem mér­gező, biológiailag könnyen kle- bomlik. Ha például ásványi olaj kerül a folyóvízbe, komoly káro­kat, nagymértékű halpusztulást okozhat, biodízel esetén viszont némi túlzással ez inkább táplálék a halaknak, nem méreg, s a víz­ben néhány hónap alatt lebomlik. Legnagyobb előnye a kipufogógá­zoknál jelentkezik. Mivel a kőolajnál nagyságrendileg keve­sebb ként tartalmaz, a levegő ke­rülő káros rákkeltő anyagok mennyisége több mint 90 száza­lékkal kevesebbre tehető. A mezőgazdasági vállalkozók a rendelet hatályának időleges felfüggesztését követelik Vörös posztóvá változott a „zöld nafta" ÖSSZEFOGLALÓ ásványi alapú olajokról szóló 239/2001. sz. törvény rendel­kezései az ag­rárvállalkozók véleménye szerint kedvezőtlen fel­tételeket teremtenek a termőföl­dön való gazdálkodáshoz. Mint is­meretes, az agrárágazatban eddig „zöld naftaként” emlegetett adó- kedvezmény azt jelentette, hogy az agrártermelők a termeléssel kapcsolatos üzemanyagfelhaszná­lása kapcsán az üzemanyag árába foglalt forgalmi adó egy részét visszaigényelhették. A jövő év ele­jétől életbe lépő törvény cikkelyei közül az agrárvállalkozók első­sorban azokat a rendelkezéseket kifogásolják, amelyek alapján az agrárgazdálkodók számára adó- kedvezménnyel eladott üzem­Az üzemanyagot megkülönböztetésül piros színnel megfestik. anyagot megkülönböztetésül pi­ros színnel megfestik, ugyanak­kor hiányolják, hogy a teherautók üzemeltetéséhez ennek a kedvez­ménynek a kihasználását nem te­szi lehetővé a mezőgazdasági vál­lalkozók számára. Az agrárkamara képviselői kemény tiltakozást helyeztek kilátásba, ha a májusban elfogadott törvény idevá­gó rendelkezései nem kerülnek mó­dosításra. Ivan Oravec, a kamara el­nöke tiltakozó megmozdulások szervezését sem zárta ki annak ér­dekében, hogy az elfogadott jogsza­bály rendelkezéseinek hatályát leg­alább felfüggesszék. Véleményük szerint ugyanis megvalósításuk egy­részt túlságosan nagy adminisztrá­ciót igényel, ugyanakkor a megköté­sek miatt az ágazat jelentős mér­tékű támogatástól esik el. Ezt a ki­esést nem pótolja a jövő évi költség- vetésben tervezett támogatás szint­je, amely ugyan az állami költségve­tés kiadásainak 15 százalékos növe­kedésével számol, a részletes terve­zet alapján azonban az ágazati tá­mogatások szintje azonban csupán 3 százalékkal emelkedne. Az agrárkamara elnökének vélemé­nye szerint ha a költségvetésben a mezőgazdaságról szóló törvény ér­telmében a támogatások összegét csupán az infláció mértékével emel­nék, a a jövő évi költségvetési támo­gatásnak csaknem 11 milliárd koro­nát kellene kitennie. A tárca teljes támogatására ennek alapján össze­sen több mint 14,5 milliárd korona járna, ehelyett a költségvetési terve­zet csupán 13 milliárd koronával számol. A leépítés az arányszámok­ból is kiolvasható, ugyanis az agrár- támogatások részaránya az állami költségvetésben az idei 4,19 száza­lékról 3,39 százalékra csökkenne. Illusztrációs felvétel Illusztrációs felvétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents