Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-15 / 263. szám, csütörtök

8 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 15. Elégedetlen az agrárkamara a törvénytervezettel EU-csatlakozási tárgyalások: Pozsony abban bízik, hogy az agráriumról szóló fejezetet már jövőre lezárhatja Kedvezményes gázolaj ÚJ SZÓ-ÖSSZEEOGLALÓ Pozsony. Az agrárönkormányzat szerint Szlovákiának - a többi vi­segrádi országhoz hasonlóan - át­meneti mentességet kellene kérnie annak az uniós normának az átvé­tele alól, amely a mezőgazdaság­ban használatos, a „normálisnál” kisebb adókulccsal terhelt gázolaj színezését úja elő. Az immár a par­lamenti képviselők előtt lévő tör­vénytervezet szerint kedvezményes gázolajat csak mezőgazdasági munkát végző traktorokba tölthet- nének. Ugyanakkor megfeledkez­nek arról, hogy nálunk a géppark elöregedett és bizonyos mezőgaz­dasági munkákat teherautókhoz csatlakoztatott erőgépekkel is vé­geznek. A törvénytervezet nem ve­szi figyelembe azt sem, hogy a mezőgazdaságban vállalkozók mintegy 20 százaléka rendelkezik csak saját üzemanyagtöltővel. Az új gázolajat pedig - a magas letéti díj miatt - aligha fogják árusítani a közutak menti benzinkutaknál. Az agrárkamara álláspontja szerint a törvény jelenlegi formájában első­sorban az egyéni gazdákat diszkri- minálná, akik nem rendelkeznek saját gépparkkal, azaz a vetést, szántást és az aratást a nagyobb gazdaságoktól rendeli meg. Ellen­ben szövetkezetek a szolgáltatás­ként nyújtott munkára nem hasz­nálhatnak színes gázolajat, (-gyor) Hat év után ismét nyereséges a hazai cukorgyártás Olcsónak vélik a cukrot ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Előzetes becslések szerint a hazai cukorgyárak az idei répa­kampányban 1,3 millió tonna cu­korrépát dolgoznak fel. Az alap­anyagból megközelítőleg 162 ezer tonna cukrot állítanak elő. A cukor­répa áüagos hektárhozama az idén 41-42 tonna körül van, miközben a répa vetésterülete 31,5 ezer hektár­ra csökkent. Az alapanyag 82,5 szá­zalékát már kiszántották, a mara­dék betakarításával a termelők és a feldolgozók november végéig sze­retnének végezni. Előzetes becslé­sek szerint a cukorgyárak idén - 1995 óta első alkalommal - nyere­séggel zátják az évet. Az iparág bruttó adózás előtti nyereségét 100 millió koronára becsülik, miközben a forgalom eléri a 4 milliárd koro­nát. Ez 2-2,5 százalékos rentabili­tásnak felel meg. A hazai cukorgyá­raknak az elmúlt hat év során 1,3 milliárd koronás veszteségük kelet­kezett. Bár a fehér édesítőszer bolti ára az idén emelkedett, még mindig olcsóbban árusítják, mint a kör­nyező országokban - állítják a gyár­tók, akik 21-22 korona körüli áron adják a cukor kilóját a kereskedők­nek. A földművelésügyi tárca az idén még nem hagyta jóvá a jövő évi cukorkvótát. A gyártók 180 ezer tonnás alapkeretet és 10 ezer tormás tartalékot követelnek. Javaslatuk összhangban van Szlovákia EU- csatlakozási követelésével - hazánk ilyen termelési kvótát szeretne kér­ni és kapni Brüsszeltől. A hazai cu­korgyártók azt állítják: ha hazánk kisebb kvótát kér és kap, akkor Szlo­vákia cukorbehozatalra szorul, ami egyrészt a hazai répatermelők és - feldolgozók pozíciójának gyengülé­sét eredményezi, másrészt a cukor bolti ára is emelkedik majd. (s, ga) AGRÁRMORZSA A felmelegedés és a terméshozam Marrákes. A vüág néhány ki­emelkedően fontos mezőgazda- sági terményének a hozama akár 30%-kal is csökkenhet a követ­kező 100 évben a globális felme­legedés hatására - véli az ENSZ egyik jelentése. A borúlátó jósla­tot az ENSZ Környezetvédelmi Programjának dokumentuma tartalmazza. A jelentést összeál­lító szakemberek szerint a hőmérséklet emelkedése miatt komoly mértékben csökkenhet a búza-, a rizs- és a kukoricater­més. A legújabb kutatások sze­rint a hozam akár 10%-kal is csökkenhet a levegő hőmérsékle­tének 1 Celsius-fokos emelkedé­sére. A szakértők szerint a trópu­si vidékeken az átlaghőmérséklet 3 fokkal nő 2010-re. A várt hőmérsékletemelkedés miatt csökkenhet a kávétermés is, ami a termelőket arra kényszerítené, hogy hűvösebb hegyvidéki terü­leteket is mezőgazdasági műve­lés alá vonjanak. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. november 15-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 42,764 Magvar forint (100) 17,146 Angol font 69,997 Német márka 21,865 Cseh korona 1,286 Olasz iíra (1000) 22,086 Francia frank 6,519 Osztrák schilling 3,108 Japán ien (100) 39,886 Spanyol peseta (100) 25,702 Kanadai dollár 30,598 Sváici frank 29,073 Lengyel zloty 11,833 USA-dollár 48,631 Lendületesen halad a tárgyalás Pozsony. Jól haladnak Szlo­vákia és az Európai Unió kö­zötti, a mezőgazdasági feje­zetről szóló csatlakozási tár­gyalások. Pozsonyban úgy vélik, a fejezet lezárására akár már a jövő év második felében sor kerülhetne. GÁGYOR ALÍZ Szlovákia eredetileg 43 tárgyalási feltételt, kiindulópontot fogalma­zott meg az agráriummal kapcso­latban a tavalyi nizzai csúcson az Európai Bizottságnak beterjesztett alapanyagában. Még meg sem szá­radt a tinta a brüsszeli szak­értőknek továbbított dokumentu­mon, amikor Pozsony visszavonta a csirkeketrecekre vonatkozó de- rogációs (átmeneti mentesség) követelését. Szlovákia egyébként a többi csatlakozni kívánó ország­hoz viszonyítva nem igényelt sok átmeneti mentességet az unió nor­mái alól. A 43 tárgyalási feltétel­ben csak hat derogációs kérést fo­galmaztunk meg - 2006 végéig szerettünk volna például átmeneti mentességet kapni azon uniós sza­bályok alól, amelyek a határokon felállítandó állat-egészségügyi ál­lomások infrastruktúrájára, az ál­lategészségügyi beavatkozásokért fizetendő illetékekre, az élelmisze­ripar átszervezésének befejezésé­re, valamint az integrált admi­nisztratív és információs rendszer, az IACS felállítására vonatkoztak. A szlovák tárgyalási feltételek száma mára 28-ra zsugorodott, miután a kormány 2001 júliusá­ban 17 követelés visszavonása, négy módosítása és két új feltétel pótlása mellett döntött. így került ki a követelések közül például az LACS felállítására vonatkozó de­rogációs kérés is. Ez azért is fon­tos, mert az unió az információs rendszer felállításától, megbízha­tó üzemeltetésétől teszi függővé a jövőbeni uniós támogatások kifi­zetését. A szlovák agrártárca ve­zetésének szándékai szerint az LACS 2004januárjától üzemelhet, miközben fokozatos tesztelése, gyakorlati vizsgáztatása már 2002-ben megkezdődik. Azonban a földek identifikálása Szlovákiá­Szlovákia 2006 végéig szeretne mentességet kapni a sertéstenyésztési állategészségügyi normák alól (Archívum) ban csak 2005-ben fejeződik be, így a telkek légi felvételek alapján történő ellenőrzésére csak e dá­tum után kerül sor. Alig egy hó­nappal ezelőtt hagyta jóvá a kor­mány a kecsketejre és a határát­kelőkre vonatkozó derogációs ké­résének a visszavonását is. A töb­bi társult országhoz hasonlóan Szlovákia sem gyárthat és forgal­Vita alakult ki a hagyo­mányos szlovák termék­nek tartott juhtúró körül. mazhat piacán rum néven olyan alkoholt, amely nem nádcukorból készül. A Tuzemský rumként for­galmazott terméket tehát vagy nem fogjuk tovább gyártani, vagy átkereszteljük. (Az agrártárca il­letékesei az utóbbit tartják való­színűnek, miközben a gyártók ál­lítólag a Tuzemák nevet tartanák a legelfogadhatóbbnak.) Vita alakult ki a hagyományos szlovák terméknek tartott juhtúró körül is. A brindza ugyanis nem pasztőrözött tejből készül, viszont az EU-ban érvényes előírások alapján az Unióban csak olyan ter­mékek forgalmazhatók, amelyeket a közösségi közegészségügyi előírásoknak megfelelően állítot­tak elő. A szlovák agrártárca illeté­kesei szerint a szigorú megkötés nem jelenti azt, hogy az EU-csatla- kozás után ki kellene iktatnunk ét­rendünkből a brindzás galuskát - juhtúrót ugyan nem exportálha­tunk majd más EU-országba, vi­szont a hazai piacon forgalmazha­tó lesz. A módosított szlovák tár­gyalási feltételek a dohányfeldol­gozásra és a sertéstenyésztésre vo­natkoznak. A termelési lehetősé­gekre és feldolgozói kapacitásokra hivatkozva hazánk 2600 tonnás éves dohánykeretet kér, és 2006 végéig szeretne mentességet kapni a sertéstenyésztési állategészség­ügyi normát alól, mondván a ser­téstelepek átépítése, korszerűsíté­se óriási beruházásokat igényel. A közvetlen támogatások megítélé­sének és juttatásának a keretét ha­zánk a gabonafélék esetében 800 ezer hektárban, az olajosok eseté­ben 185 ezer hektárban a fehérje alapú takarmánynövények eseté­ben pedig 52 ezer hektárban hatá­rozná meg. A fehércukorra 235 ezer tonnás kvótát kértünk, izocu- korból pedig 60 ezer tonnát sze­retnénk gyártani. A tejből évente 1,2 millió litert szeretnénk előállí­tani. A szőlő termesztési területe - a szlovák javaslat szerint - a jelen­legi 22 227 hektáros szinten ma­radna. Végezetül idekívánkozik a hír, hogy Szlovákia tárgyalási fel­tételei közé sorolta a tokaji borvi­dék elismerését. Komárom térségében a laza homokos talajokon inkább rövid tenyészidejű kukoricafajtákat kellene vetni Kisebb területen nagyobb napraforgóhozam KRASCSENICS GÉZA Komárom. A Komáromi járásban utolsó szakaszához érkezett a 16 ezer hektáron termesztett szemes kukorica betakarítása. A termelők a tervezett hektáronkénti 5,4-5,6 tonnás átlaggal szemben mind­össze 5,04 tonna körüli termést ér­nek el, ami kisebb ugyan az orszá­gos átlagnál, ám a termés még így is hektáronként 1,75 tonnával jobb, mint tavaly volt. Szemes ku­koricából 4 ezer tonna körüli ter­méskiesés várható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a járás beho­zatalra szorulna, vagy drágulna a kukorica. Ellenkezőleg, a 80 ezer tonnát meghaladó terméssel bőven fedezhető az állatállomány takar­mányigénye. A piac telítettsége és az európai többlettermelés miatt a tonnánkénti 4 ezer koronás felvá­sárlási ár akár 10-20%-ot is zuhan­hat a következő hónapokban. A vetésterület jelentős része nem öntözhető. A laza, homokos talajo­kon - Szentpéter, Hetény, Karva, Dunaradvány és Dunamocs térsé­gében - termesztett kukorica egy részét le kellett silózni. A regioná­lis agrárkamara adatai szerint a megmaradt parcellákról mind­össze 3,8-4,5 tonnás hektárhoza­mot takarítanak be a gazdák. Eze­ken a területeken a termelési felté­telek nem a legkedvezőbbek. Föl­des Csaba, az Agrárkamara komá­romi regionális igazgatója szerint itt nem az éghajlati viszonyoknak és talajtípusoknak legmegfelelőbb hibridek kerülnek a magágyba. (A száraz, homokos körzetekben a rövid tenyészidejű fajták felelné­nek meg a legjobban.) Lakszakál­lastól Gútáig a termelők egyre na­gyobb területen vetettek korai ku­koricafajtákat, ezek jóval 5 tonna feletti hektárhozamot adtak. Rontják a betakarítást az elavult kombájnok, és adapterek is, ám újak vásárlására nincs pénz. (Az elöregedett gépek 10-15 százalé­kos betakarítási veszteséggel dol­goznak.) Nagyteljesítményű kom­bájnból csak kevés van. Az évközi áringadozások és az ér­tékesítési gondok miatt idén mind­össze 4442 hektáron termesztet­tek a gazdák napraforgót. A hektá­ronkénti 2,11 tonnás átlaghozam 0,21 tonnával jobb a tavalymái, és 0,16 tonnával múlja felül az idei országos átlagot. Termény Az őszi terménybetakarítás alakulása Év Bevetett terület Betakarítva Termés (ha) (ha) (tonna) Hektárhozam (t/ha) Magnak termesztett kukorica 2001 137 075 100 406 553 753 5,52 2000 165 177 129 183 429 222 3,32 Késői burgonya 2001 20 178 14 187 248 904 17,54 2000 22 806 19 039 318 726 16,74 Cukorrépa 2001 30 902 25 503 1 040 726 40,81 2000 32 151 26 262 773 202 29,44 Napraforgó 2001 62 968 60 361 116 803 1,94 2000 69 763 68 639 119 244 1,74 Az őszi vetés alakulása Termény Év Ajánlott vetésterület (ha) Bevetett terület (ha) Százalékban Búza 2001 405 000 378 523 93,46 2000 399 600 395 286 98,92 Árpa 2001 30 000 33 612 112,04 2000 17 000 18 420 108,35 Rozs 2001 32 000 30 283 94,64 2000 32 000 34 460 107,69 Tritikálé 2001 15 000 16 422 109,48 2000 8 000 13 203 165,04 Repce 2001 101 000 111 273 110,171 2000 99 100 104 176 105,12 Az adatok a múlt év azonos időszakához viszonyítva értendők. Az adatok a múlt év azonos időszakához viszonyítva értendők. Forrás: A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb, november 9-ei kimutatása. Forrás: A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb, november 9-ei kimutatása.

Next

/
Thumbnails
Contents