Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-14 / 262. szám, szerda

6 Politika ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 14. Tömeges megbetegedés Guvahati. Tízezer gyermek megbetegedett, és egy kislány meg is halt az indiai Asszám szövetségi államban, miután a vakság megelőzésére irányuló, ENSZ-támogatású orvosi akció keretében helyi orvosok való­színűleg túladagolták a gyere­keknek adott A-vitaminos gyógyszert. A rendőrség sze­rint a gyógyszerek fertőzöttek voltak, míg az egészségügyi hatóság vezetője cáfolta, hogy lejárt szavatosságú oldatokat használtak volna, és úgy vélte, orvosi műhiba, vagyis túlada­golás történt. Az UNICEF egyik tisztviselője megerősítet­te: 300 ezer gyermeknek osz­tottak szét vakság elleni vita- minos oldatot a vasárnapi kampány során. (MTI) Jövedelmező oltóanyag Bécs. Több európai kormány himlő elleni oltóanyagot ren­delt a Bema-Biotedh cégtől, te­kintettel a jelenlegi világpoliti­kai helyzetre, a biológiai fegy­verekkel való terrorcselekmé­nyek lehetőségére. Ezt a berni cég jelentette be, de nem kö­zölt részleteket sem arról, mely államokról van szó, sem pedig arról, milyen mennyisé­get adtak el. A Lancy-Vaxina néven forgalmazott oltóanyag­ból a cég nagy készletekkel rendelkezik, s az eddig megkö­tött szerződések 150 millió svájci frank bevételhez juttat­ják a vállalatot. (MTI) Kövér László lehet Várhegyi utódja Budapest. A közszolgálati ma­gyar televízió értesülése sze­rint Várhegyi Attila lemondott államtitkár helyét Kövér Lász­ló, a Fidesz - Magyar Polgári Párt ügyvezető alelnöke foglal­hatja el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában. A hírt a tárcánál nem cáfolták, és nem is erősítették meg - hang­zott el. (MTI) Kövér decembertől tölthetné be az államtitkári tisztséget (Archívum) Funar (fehér) port hintett Bukarest. Gheorghe Funar ko­lozsvári polgármester közölte: gyanús port és anthrax-fertő- zéssel való fenyegetést tartal­mazó levelet kapott Magyaror­szágról. E bejelentést kételyei­nek fenntartásával hangoztat­va ismertette a tegnapi román sajtó. Funar azt mondta, a le­vél szombaton érkezett a vá­rosházára, azon a napon, ami­kor Budapesten tüntetés volt a román nagykövetség épülete előtt. Mint mondta, a borítékot a polgármester idős személyi titkára nyitotta ki, aki szerint gyanús por hullott ki abból, néhány illetlen karikatúra kí­séretében. A por dolgában a személyi titkár nem egészen biztos, mert éppen nem volt rajta a szemüvege - tette hoz­zá. Viszont a személyi titkár a sajtónak nyüatkozva cáfolta Funar kijelentését: nem talált port vagy más gyanús anyagot a Kecskemétről származó borí­tékban. (MTI) Senki sem számított az Északi Szövetség csapatainak ilyen gyors előretörésére - a Talibán valószínűleg partizánháborúra rendezkedik be Elmenekültek a tálibok Kabulból Üzbegisztán Tádzsikisztán Türkmenisztán Kína A satírozott rész az Északi Szövetség hétfői, még a Kabul elfoglalása előtti pozícióit jelöli. Tegnap az Északi Szövetség rendőri alakulatokkal együtt vonult be Kabulba. Iszlámábád/Kabul/Washing- ton/London. Az afganisztáni Északi Szövetség csapatai tegnap reggel elfoglalták Ka­bult, továbbá a tálibok leg­főbb erősségének számító Kandahár város repülőterét és tovább nyomultak Dzsalálábád felé. ÖSSZEFOGLALÓ A tálibok először csak Kabul részle­ges elfoglalását ismerték el, de mint később kiderült: teljesen elhagyták a fővárost. Közben Mohammed Fa­him, az Északi Szövetség főpa­rancsnoka és Abdullah Abdullah, az ellenzéki kormány külügymi­nisztere is megérkezett Kabulba. Az Északi Szövetség csapatai rendőri egységekkel megerősítve vonultak be a fővárosba, hogy elejét vegyék a fosztogatásoknak. BBC: örömünnep és káosz Örömünnep és káosz fogadta az Északi Szövetség Kabulba érkezé­sét. A főváros felé nyomuló afgán erők oldalán érkezett Kabul határá­hoz a BBC forgatócsoportja, amely riportban számolt be a táhb rezsim alóli felszabadulást éltető lakosok ünnepléséről. Az ellenzéki erők pa­rancsnoka a város határánál leállí­totta csapatait, és úttorlaszokat ál­líttatott fel, hogy elejét vegye, hogy katonái beözönljenek a fővárosba. A lakosok Öljétek meg a tálibokat! Öljétek meg a pakisztániakat!” kiál­tásokkal fogadták a városba érkező katonai egységeket és a külföldi forgatócsoportot. A főútvonalak mentén tálib, főleg külföldi - ara­bok és pakisztáni - fegyveresek holttestei jelezték az előző éjszaka légitámadásait. Az Északi Szövet­ség katonáit a helyi lakosok segítet­ték a tálib rejtekhelyek felkutatásá­ban. A tudósító szerint az ellenzéki katonák különösen kegyetlenül bántak a fellelt külföldi, különösen az arab fegyveresekkel, azonnal fej­be lőtték őket. Néhányuk életét az mentette meg, hogy a forgatócso­port a helyszínre érkezett. Az afgán tálibokat foglyul ejtették. Az ellen­zéki erők bevonulása után 12 órá­val már nyugalom honolt a város­ban. A borbélyüzletek forgalma hir­telen megugrott, férfiak álltak sor­ban, hogy levágassák szakállukat. Mindenkit aggaszt a gyors siker Az Északi Szövetség közölte: nem szándékozik az országot a főváros eleste után egyedül kormányozni, hanem továbbra is a Muhammad Záhír Sah exkirály égisze alatti bé­kefolyamat elkötelezettje marad. Junisz Kanuni, Burhanuddin Rab­bani volt afgán elnök egyik közeli munkatársa megerősítette: Rabbani nem fog bevonulni Kabulba és nem tervezi, hogy ismét államfőnek nyil­vánítsa magát. Az exkirály környe­zetéből ellentmondó nyilatkozatok érkeztek. Abdul Szattar Szirat, a ha­zájából elűzött uralkodó tanácsadó­ja azt mondta, az Északi Szövetség megszegte a Záhir Sahhal kötött megállapodást azzal, hogy bevonult Kabulba. Vele ellentétben az ugyan­csak az exkirály környezetében élő Abdul Vali volt katonai parancsnok nagyszerű lépésnek nevete az afgán főváros „felszabadítását”. A pakisz­táni kormány szerint egyetlen afga­nisztáni csoportosulásnak sem sza­bad megszállnia Kabult, amíg meg nem valósul a multietnikus rende­zés. „Azt szeretnénk, ha Kabul de- militarizált övezet lenne” - mondta a pakisztáni külügyi szóvivő. Wa­shingtonban óvatosan nyilatkoztak: Sean McCormack, a Fehér Ház Nemzetbiztonsági Tanácsának szó­vivője szerint „tanulmányozzák a tálibok távozásáról szóló jelentése­ket”. Hozzátette: egyelőre nagyon képlékeny a helyzet az afgán fővá­rosban. Élőzőleg Bush elnök is fel­szólította az Északi Szövetséget, hogy ne foglalja el Kabult. Az ameri­kai védelmi tárca jelentése szerint közben Washingtonban arról dön­töttek, hogy katonai repülőgépeket telepítenek Tádzsikisztánba. A tá- dzsikok a közelmúltban felajánlot­ták, hogy az amerikaiak igénybe ve­hetik három repülőterüket. London optimistább Geoff Hoon brit védelmi miniszter a BBC-nek kijelentette, folyamat­ban van a valamennyi afgán nép­csoportot magában foglaló kor­mány megalakítását célzó diplomá­ciai offenzíva az afgán törzsi cso­portok, a térségbeli országok, és a brit kormány részvételével, de az ellenzéki erők páratlan katonai si­kerei miatt szükség van a tárgyalá­sok felgyorsítására. Közölte, az Af­ganisztánban tartózkodó brit kato­nák „nagyon jelentős szereped’ ját­szottak az Északi Szövetség gyors előrenyomulásában. Ben Bradshow külügyi államminiszter viszont óvott attól, hogy Kabul eleste nyo­mán azonnali politikai vákuum ki­alakulását feltételezzék. Rámuta­tott: az Északi Szövetség eddig tart­ja magát korábbi ígéretéhez, és ka­tonái nagy részét a városon kívül hagyta, csak csekély létszámú egy­ségei vonultak be a fővárosba. Bin Laden és Omar molia él Kabul bevétele nem jelenti az Északi Szövetség győzelmét: az igazi hábo­rú csak most kezdődik és évekig is eltarthat - vélekedett az afganisztá­ni háborút is megjárt Szergej Majev orosz tábornok. Szerinte a tálibok gyors kivonulásukkal a fővárosból csak katonáikat és haditechnikáju­kat akarták megóvni, átmentem ar­ra a partizánháborúra, amelyet az Északi Szövetség és az amerikaiak ellen vívnak majd. Bár a tálibok tegnap tagadták, az afgán emigráns kormány dusanbei képviselője viszont azt közölte, hogy az ellenzéki erők elfoglalták a tálibok fő erődítményét, Kanda- hárt is. Hozzátette: Omar molia je­lenleg pakisztáni területen tartóz­kodik. Ez utóbbiról egy név nélkül nyilatkozó tálib vezető az ÍRNA hír- ügynökségnek annyit mondott, hogy Omar molia, bin Laden és a legfőbb tálib vezetők épségben vannak. Hozzátette, „több vezető meglepődött, amikor Omar molia utasítást adott a Kabulból való ki­vonulásra és egy elhúzódó gerilla­harc előkészületeire”, (m, o) Várhatóan bejelentik a nukleárisfegyver-készletek jelentős mértékű csökkentését Megkezdik a tartományi alkotmány kidolgozását Amerikai-orosz csúcstalálkozó Vajdasági autonómia MTI-JELENTÉS Washington. Vlagyimir Putyin orosz elnök tegnap az amerikai fő­városban tárgyalt, ma pedig Geor­ge Bush texasi magánbirtokán, Crawfordban folytat megbeszélé­seket az amerikai elnökkel. A tár­gyalások előtt Bush elnök orosz új­ságírók csoportjának nyilatkozva közölte: a maga részéről arra ké­szül, hogy bejelentse orosz vendé­gének az amerikai nukleáris fegy­verkészletek jelentős mértékű csökkentését. Szavaiból kitűnt, ha­sonlóan jelentős mértékű csökken­tési bejelentésre számít Putyin ré­széről az orosz készleteket illetően. Azt is világossá tette azonban: füg­MTI-JELENTÉS Bécs. Wilhelm Molterer osztrák környezetvédelmi miniszter tegnap üdvözölte a négy parlamenti párt frakcióvezetőinek hétfőn este elért egyezségét, amely szerint közös ja­vaslatot dolgoznak ki a csehországi temelíni atomerőmű ügyében, de az egyeztetés eddigi eredménye alapján még nem tudni, hogy Ausztria megvétózza-e Csehország EU-csatlakozását az erőmű miatt. Az összes parlamenti párt ellenzi az osztrák részről nem kellően bizton­ságosnak tekintett erőmű üzembe helyezését. A jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) - Jörg Haider többszöri váratlan pál- fordulása után - a legutóbb még vé­tót is követelt és népi kezdeménye­getlenül attól, hogy a várható orosz válaszban foglalt számadatok (a fegyverkészletekre vonatkozóan) egyeznek-e majd az amerikai el­képzelésekkel, az USA-nak min­denképpen érdekében áll a birto­kában levő fegyverzet csökkentése. Nagyon óvatosnak mutatkozott vi­szont Bush azzal kapcsolatban, hogy a csúcstalálkozón történik-e áttörés az amerikai és az orosz ál­láspont közelítése terén a rakétavé­delem kérdésében, közelebbről ab­ban, hogy a jogszerűség határain belül maradva mennyire lehet túl­lépni a Washington és Moszkva kö­zött 1972-ben megkötött (az átfo­gó rakétavédelmi rendszer kialakí­tását kölcsönösen megtiltó) ABM­zést indított az ügyben, de koalíciós partnere, az Ósztrák Néppárt (ÖVP) és személy szerint Schüssel kancellár ezt - elsősorban külpoliti­kai megfontolásokból - kizárja. Andreas Khol, az ÖVP frakcióveze­tője javasolta, hogy az EU bevoná­sával folytassák a tárgyalásokat, s az EU-csatlakozási tárgyalások so­rán rögzítsék ezek eredményét vagy az energia-fejezetben, vagy különálló szerződésekben, hogy kötelező érvényűek legyenek, to­vábbá hogy a megállapodás az erő­mű esetleges privatizálása utáni tu­lajdonosra is érvényes legyen. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) anyagüag is támogatná Prá­gát, hogy lemondhasson az atom­energiáról. Végül késő este a két kormánypárt közös határozati ja­szerzódés előírásain. Bush min­denesetre azzal érvel, hogy az ABM fölött eljárt az idő, s úgy véli: a rakétavédelem kialakítására tö­rekvő amerikai álláspont friss meg­erősítést nyert a terrorizmus fejle­ményei által is. Tájékozott körök kiszivárogtatták: az amerikai­orosz csúcstalálkozón nyilatkoza­tot tesznek közzé Afganisztán jövő­jéről és a terrorizmus elleni együtt­működésről is. Az amerikai elnök ismét megerősítette: Afganisztán szilárd jövője akkor biztosítható, ha az összes fél részt vehet a tálibok utáni kormányban, Kabul­nak pedig több törzs együttélésén alapuló várossá (multi-tribal city) kell válnia. vaslatot terjesztett elő, amelyet a további egyeztetések alapjának szán: a hangsúly a biztonsági nor­mákról szóló nemzetközi jogi érvé­nyű megállapodáson van, de annak létrejöttéig nem szabadna előzete­sen lezárni az energia-fejezetet a cseh csatlakozási tárgyalásokon. Ha Csehország nem lesz az EU tag­ja, attól az erőmű erőmű marad, Ausztria viszont az unióban elszige­telődik, hiszen mind Günter Ver­heugen bővítési biztos, mind az unió nukleáris kérdésekben illeté­kes testületé úgy ítéli meg, hogy az erőmű bizonyos korrekciókkal megfelel a követelményeknek. A je­lek szerint Ausztria kinyüvánított célja - az erőmű bezárása - Bécs számára nem érhető el, a maximá­lis biztonság viszont igen. MTI-HiR Belgrád. A Vajdaságban megkezdik a tartományi alkotmány kidolgozá­sát. Erről a legnagyobb vajdasági pártok vezetői hétfőn, a késő éjsza­kába nyúló szabadkai megbeszélé­sükön állapodtak meg. A találkozó házigazdája Kasza József, az Vajda­sági Magyar Szövetségi elnöke volt. A megbeszélésen részt vett Mile Isakov, a Vajdasági Reformpárt (RV) vezetője és Nenad Csanak, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) elnöke, illetve egy tucatnyi tartományi civü szervezet vezetője. Kasza József bejelentette: azonnal hozzálátnak a vajdasági alkotmány- tervezet kidolgozásához, nem vár­nak arra, hogy elkészüljön Jugo­szlávia és Szerbia új alaptörvénye. Újvidéken közös irodát nyitnak és munkacsoportot alakítanak a fel­adat megvalósítása érdekében. A résztvevők egyetértettek abban, Bomlik a német koalíció? Fenyegetés a Zöldeknek Berlin. A közös kormányzás fel­mondásával fenyegette meg a ki­sebbik koalíciós partnert Gerhard Schröder kancellár arra az esetre, ha az alsóházban holnap esedékes szavazáskor a kormányzati tömb voksai nem lennének elegendőek az afganisztáni ellencsapásban va­ló német katonai részvétel jóváha­gyásához. Az ügy hátterében az áll, hogy a Zöldek 47 tagú alsóházi frakciójában legalább nyolc képvi­selő nyíltan ellenzi a Bundeswehr részvételét az amerikaiak vezette terrorellenes háborúban. (MTI) hogy a Vajdaságban lehetséges nép­szavazást kezdeményezni. Kasza szerint ezt a kérdést még részletei­ben tisztázni kell, de annyi biztos, ha referendumot rendeznének, az a tartományi vagyon és források fel- használására vonatkozna. Isakov el­sődleges fontosságú feladatnak ne­vezte az alkotmánytervezet kidolgo­zását, illetve azt hogy a tartomány mihamarabb átvegye azokat a jelen­leg köztársasági illetékességbe tar­tozó hatásköröket, amelyek a hatá­lyos szerb alkotmány értelmében is átadhatók a Vajdaságnak. Csanakot az újságírók egy minapi kijelentésé­vel kapcsolatosan kérdezték, amely szerint „a vajdasági autonómia már túlhaladott kérdés, és a tartomány­nak köztársasággá kell válnia”. Csa­nak - aki a tartományi parlament el­nöke is - közölte: ez már régóta pártja álláspontja, de mindez nem jelenti azt, hogy az LSV nem fog küzdeni az autonómiáért. Sáron hajthatatlan Izrael nem vonul ki Jeruzsálem. Izrael az ENSZ BT öt állandó tagjának felhívása ellené­re sem vonul ki az általa még meg­szállva tartott két palesztin igazga­tású területről - közölte tegnap Ariel Sáron kormányfő szóvivője. Az öt állandó BT-tag (Amerika, Oroszország, Franciaország, Kína és Nagy-Britannia) külügyminisz­tere hétfőn egyrészt az izraelieket sürgette, hogy vessenek véget a palesztin területek megszállásá­nak, másrészt felszólította a pa­lesztinokat: az erőszakos cselek­mények beszüntetésére. (MTI) Még nem tudni, hogy Bécs megvétózza-e Csehország EU-csatlakozását az erőmű miatt Osztrák egyeztetések Temelínről

Next

/
Thumbnails
Contents