Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-09 / 258. szám, péntek

Kultúra ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 9. Kiállítás Bácskái Béla festményeiből Komárom. A Duna Menti Múzeum, Komárom városa és a Pro Arte Danubii Polgári Társulás Bácskái Béla eddig ismeretlen műveiből rendez kiállítást Őszi freskó címmel a múzeum termeiben. A ma 16 órakor kezdődő megnyitón Batta György költő és Bajnok István pszi­chiáter méltatja a festőművészt. Közreműködik Bősi Szabó László énekes. A kiállítás 2002. február 28-áig tekinthető meg. (vkm) SZÍNHÁZ ____________________POZSONY____________________ SZ LOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Hattyúk tava 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bogár a fejben 19 KIS SZÍNPAD: Jelenetek egy házas­ságból 10,19 KOMÁROM JÓKAI SZÍNHÁZ: Tartuffe 10 MOZI POZSONY HVIEZDA: Kardhal (am.) 16.45, 18.45, 20.45 CHARLIE CENT­RUM: Montmartre-i Amália (fr.) 18, 20.15 Evolúció (am.) 18 Lo­vagregény (am.) 20 Lázadók és szeretők (cseh) 18 Blöff (am.) 17 Brian élete (ang.) 20 Vadállatok pavilonja (szí.) 19.30 KASSA DRUŽBA: Neveletlen hercegnő (am.) 15.30,17.45, 20 TATRA: Balla­dák (cseh) 16, 18, 20 CAPITOL: Kardhal (am.) 15.45, 18, 20.15 ÚSMEV: Tudatlan tündérek (ol.-fr.) 14 Moulin Rouge (am.) 16,18,20 D É L-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Horrorra akadva 2 (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Kémkölykök (am.) 16.30 Amerika kedvencei (am.) GALÁNTA - VMK: Jurassic Park 3 (am.) 17.30 Kulturális napok a balassagyarmati múzeumban Palócok egykor és most ÚJ SZÓ-ÉRTESÜLÉS Balassagyarmat. A Magyar Tudo­mány Napja alkalmából ma és hol­nap millenniumzáró tudományos konferenciát és kulturális napokat tartanak a balassagyarmati Palóc Múzeumban. Ma délelőtt előadá­sok hangzanak el a palócok erede­téről, etnikai összetevőiről, a Pa­lócföld kiterjedéséről, délután pe­dig a palóc népi táplálkozás, népi vallásosság, a palóc népzene jel­lemzőiről, a Nyitra vidéki palóc nyelvjárásokról és a népi átkok or­vosi magyarázatáról lesz szó. Este a rozsnyói Meseszínház bemutatja „A juhásznak jól van dolga” című palóc közösségi maszkos játékát. Holnap 9 órától kezdődnek a prog­ramok. Előadás hangzik el a palóc régió kutatási programjáról, a Szlovákia területén élő palócokról, domaházi palóc táncokat mutat be a Lajtorja Gyermek Néptánccso­port, bemutatkozik a Palócföld cí­mű közéleti, irodalmi és művészeti folyóirat és az ötven éve alakult szécsényi Palóc Népművészeti és Háziipari Szövetkezet. Kora dél­után kerekasztal-beszélgetéssel zárul a rendezvénysorozat, amely­re az Ipoly innenső oldaláról is várják az érdeklődőket, (dzsár) A Pátria rádió kétnapi kínálatából válogathatnak Hétvégi programok- MŰSORAJÁNLÓ Szombaton 8 órakor kezdődik a Hétről hétre című publicisztikai magazin, melyben egyebek között szó lesz a szlovák-magyar együtt­működésről a katonasírok gondo­zásának terén, beszélgetés hangzik el Hamerlik Richárddal, a nagykür­tösi Járási Hivatal elöljáró-helyette­sével a december elsejei megyei vá­lasztások fontosságáról, Kvarda Jó­zseffel, a Csemadok országos elnö­kével az évzáró taggyűlésekről. A 11 órai hírek után orvosi tanácsok, majd honismereti sorozatunk kö­vetkezik. 11.30-tól Hazai tükör cí­mű műsorunkban a Feketevíz part­jára, Zonctorony községbe invitál­juk a hallgatókat. A déli híreket kö­vetően Nótacsokor, majd Téka: iro­dalmi műsorunkban Dosztojevsz­kijre emlékezünk, Koncsol László pedig a festőművész Szabó Gyula irodalmi munkásságáról beszél. 13.30-kor a Keresd a nőt! című ma­gazinunkat hallhatják; a téma: ho­gyan tudják a mai nők beosztani a szabadidejüket? A Slágerhullám után az Őszidő jelentkezik. A 16 órai hírek után Köszöntő, majd a Napzártában összefoglaljuk a nap eseményeit. Vasárnap 8 órakor hírekkel és sportösszefoglalóval indul a Pátria rádió műsora. Ezúttal református félórával jelentkezik a Világosság című egyházi mősor, amelyben Szabó András nagymegyeri lelki- pásztor Jézus egyik gyógyításáról elmélkedik, Csorna László püspök­helyettes pedig a 7. Európai lelkész­egyesületi konferenciáról számol be, melynek helyszíne a deregnyői tanulmányi központ volt. Nyolcvan éve született Cziffra György magyar származású francia zongoramű­vész. Rá emlékezünk a Zenei galé­riában. A tízórai hírek után Rande­vú, melyben összeállítást hallhat­nak a rimaszombati regionális nép- dalversenyről, kisiskolások mond­ják el véleményüket arról, miben különböznek a lányok és a fiúk, az Ifi magazin által rendezett szépség- verseny kapcsán a szépség témáját játjuk körül, a sztárvendég pedig a Romantic. A 14 órai hírek után Jakab István új szavakról, új fogal­makról beszél nyelvművelő előadá­sában. 15 órától a kultúra világát kísérhetik figyelemmel. Az idősek hónapjában, októberben került sor a Szeniorok III. Népművészeti Ta­lálkozójára Padányban. Az ott fellé­pő együttesek műsorából nyújtunk ízelítőt a Hazai tájakon fél négykor kezdődő adásában. A 16 órai híre­ket a Köszöntő követi, majd 18 órakor a Napzártával ér véget va­sárnapi adásunk. (B. E.) November 13. és 18. között latin filmnapokat - olasz, francia és spanyol filmszemlét - tartanak a 901 -es Filmklubban Egzotikus nagy találkozások Pozsony. A Francia Intézet, az Olasz Kulturális Intézet, valamint a pozsonyi spanyol nagykövetség második alka­lommal rendezi meg a szlo­vák fővárosban a latin film­napokat, azaz a közelmúlt terméséből válogatott spa­nyol, francia és olasz filmek szemléjét. TALLÓSI BÉLA A latin filmnapok megszervezésé­vel az említett intézmények Po­zsonyban nem Hollywoodnak üzennek hadat, vagyis nem az amerikai mozi ellen harcolnak, ha­nem az európai filmművészetet, konkrétan a mediterrán országok, Spanyol-, Francia- és Olaszország mozgóképművészetét akatják elfo­gadtatni, szlovákiai nézőtáborát növelni, bővíteni. A tavalyi latin filmnapokhoz hasonlóan, idén is olyan filmeket soroltak be a prog­ramba, amelyek főszereplője vala­miképpen a nő. Vagy úgy, hogy a rendezője és legtöbb alkotója nő, vagy úgy, hogy a gyengébb nem problémáiról szól, vagyis olyan té­mát dolgoz fel, amelyben a nő kö­rül forog a világ, esetleg úgy válik „női filmmé” ez vagy az a mozgó­képes opus, hogy a főhőst alakító díva teszi nevezetessé és vonzóvá az alkotást, azaz valamely neves sztárszínésznő kelti fel a figyelmet a produkció iránt. Mint például Luchino Visconti 1963-as filmj­ében, A párducban, amely azért szerepel a latin filmnapok műso­rán, hogy a fiatalabb nézők is meg­ismerhessék a filmvászonról az egykori dívát, Claudia Cardinalét. Az olasz filmek közül mindenkép­pen egzotikusnak és látványosnak ígérkezik Giorgio Treves rendező Rosa és Cornelia című tavalyi mun­kája, amely kosztümös film, a tizen­nyolcadik században játszódik, és egy arisztokrata nő és a szolgálólá­nya közötti érzelmi viszonyról szól, arról, hogyan védelmezik szerelmü­ket az előítéletekkel szemben. Nem kevésbé érdekes kapcsolatot mutat be Mimmo Calopresti 1995- ös mozgóképe, a Második alkalom­mal. Lisa egy terrorakcióban Alberto életére tör, de a férfinak si­kerül megmenekülnie a tragédia elől. A támadást követően, tizenkét év után újra találkoznak, ám a nő nem tud hozzá őszinte leírni: nem vallja be, hogy az éjszakáit harminc éven át börtönben kell töltenie. Lenyűgöző, tunéziai berber kör­nyezetben játszódik Pino Quartullo Szerelmi történet tövisekkel című 1996-os filmje, amely egy házasság megromlásáról szól. A félj Karthá­góba szökik egy pályája elején álló énekesnővel, hogy együtt töltsék szabadságukat. A feleség egy köz­vetítőirodától partnert bérel magá­nak, s elindul, hogy „bevegye” Kar­thágót. A helyzetét nehezíti, hogy a bérelt férfi kezdő a pályán, első al­kalommal próbálkozik ezzel a szol­gáltatásformával. Egzotikus témákat kínálnak a programba beválogatott spanyol filmek is. Patricia Ferreira tavalyi munkáját, a Tudom, ki vagy című thrillert nézve egy fiatal pszichiáternő és emlékezetkiesésben szenvedő be­tege kapcsolatán keresztül nem­csak a lélekben búvárkodhatunk, hanem a spanyolok demokráciáért folytatott harcáról is képet kapunk. Icíar Bollaín ’99-es, a Virágok egy más világból című opusának egy dominikai lány a főszereplője, áld illegálisan él Madridban. Családi titkokba pillant be Garcia Querejeta ugyancsak ’99-es filmje, a Ha visszatérsz. Hosszú idő után, édesanyjuk temetésén találkozik újra három lánytestvér, s újra kez­dik megismerni egymást. Juan Carlos Tabío tavalyi filmje, A várakozók listája Kubába viszi a nézőt, konkrétan egy falusi busz- pályaudvarra, ahonnan éppen el­indul egy busz, de a motor fel­mondja a szolgálatot. Utasai a ro­zoga kabinban összezárva türel­metlenül várják, hogy folytathas­sák az útjukat - ez az 1993-ban ját­szódó jelképes történet a kubai po­litikai-társadalmi viszonyokra is utal. A spanyol filmek között szerepel még a műsoron Carlos Saura Goya Bordeaux-ban című filmje. A francia filmek közül Tonie Marshall filmje, a Vénusz Szépség az élet sűrűjéből mutat igencsak hiteles képeket. A Vénusz Szépség kozmetikai szalonban rengeteg vendég fordul meg. S mint kiderül, nem csak a tulajdonosnő és a há­rom kozmetikuslány az állandó. Vannak törzsvendégek, nők és fér­fiak, akik mindennapi problémáik­kal és örömeikkel élettel töltik meg a szalont. Catherine Corsini rendező Szerel­mesek című 1994-es filmjében két testvér, a hosszú idő után hazaköl­töző Viviane és a saját neméhez vonzódó öccse, Mark kapcsolatára figyel, bemutatva az őszinte nagy feltárulkozásokat. A vetítések helyszíne a pozsonyi 901-es Filmklub (Račianská 59). A félúton megrekedt kubai autóbusz utasai, Vladimir Cruz (Emilio) és Thaimi Alvarino (Jacqueline) A várakozók listája című filmből (Archív felvételek) Hizsnyai Zoltán nemcsak használja a nyelvet, hanem dialógusra készteti, interaktív viszonyba lép vele Kháron ladikjától Noé bárkájáig RÁCZ VINCE A költő szavaival élve a vers hat, a többi nyolc. Ezt bizonyítja Hizsnyai Zoltán legújabb versgyűjteménye is, mely a közelmúltban jelent meg Bárka és ladik címmel a Kalligram Kiadó gondozásában. A szerző sor­rendben negyedik kötetében talán eddigi legjobb verseit olvashatjuk. A változatos formanyelv sokszínű tar­talmak megjelenítését teszi lehető­vé: filozofikus, bölcselkedő szöve­gek váltakoznak egészen könnyed hangvételű, játékos szakaszokkal, esetieg a kettő sajátos vegyülékével. Verseiben az ősi rigmusok és csujogatók, valamint a tudományos igényességű stílus nyomaira egy­aránt rábukkanhatunk. Hizsnyai szívesen él a különféle szereplehe­tőségekkel is. Mások bőrébe bújva kísérli meg az önkifejezést, hogy egy idegen személyiség szűrőjén át mégis önmagát adja. Nagy hagyo­mánya van ennek a magyar iroda­lomban, gondoljunk csak az ismer­tebb alteregókra. A kötet egészén nyomon követhető a szerző parado­xonok iránti vonzalma is. Az egy­másnak feszülő igazságok látszóla­gos ellentmondásával az igazság egy mélyebben fekvő rétegének fel­tárására tesz érdekes kísérletet. A kötet darabjainak egy része el­hangzott már különféle megnyitó­kon, találkozókon, ami nem lehet véletlen, ugyanis csúnya szóval él­ve: ezek a versek szavalhatok. Nem pusztán néma olvasásra szánt verseivel Hizsnyai a kortárs irodalom azon áramlatához csatla­kozik, amely a termékenyítőleg ható hagyományt felvállalva egy­szerre tűnik modernnek és verete­sen patinásnak. A régies nyelv- használat, a félholt szavak életre pofozása jobb szó híján a vadonat- régiség hatását kelti. Az archaiz- musok tudatos alkalmazása para­dox módon az újszerűség védje­gyévé válik. Egyáltalán nem le­pődnék meg - ez persze csak felté­telezés, mely hiányos nyelvtörté­neti ismereteimből adódik -, ha ki­derülne, saját szócsinálmányait is becsempészte a nyelv múltjából megidézett szavak sorába. Mára darabjaikra hullottak a me­sék, talán csak a szerző által vers­ben köszöntött Jókai mester je­gyében kovászolódhatnak ismét értelmes egésszé, hagyományos értelemben vett verssé és regény- nyé az egymástól elszigetelt törté­netfoszlányok és verssorok, a tra­díció vállalása épp ezért modern tettnek bizonyulhat. A szerző nem csupán használja a nyelvet, ha­nem dialógusra készteti, interak­tív viszonyba lép a nyelvvel, mi­közben új dimenziókat tárva fel megkérdőjelezi a készen kapott fogalmakat, bár tudja, jelentésbő­vülésnek álcázott jelentéstelenség fenyegeti a szavakat. Kontúrját veszti minden, a Bárka és ladik cí­mű opuszában felbukkanó szemé­lyekhez és tárgyakhoz hasonlóan, hogy részesévé váljon egy virtuá­lis valóságnak, ahonnan megidéz­hető egy gombnyomásra (enter). A címben foglaltak egyik lehetsé­ges, a költő által nyújtott magyará­zata szerint az egyénitől a közössé­giig vezet az út, a ladikot Kháron, az alvilág folyójának révésze kor­mányozza, a bárkát Noé. Az indivi­duum és mindaz, amit önmagában hordoz, felszívódik az őt körülölelő és tápláló kultúrába. Nagyfokú, szövegformáló erőként ható nyelvi játékosság jellemzi ezt a lírát. A nyelvi humor és logikai já­tékosság jegyében arra utal, hogy a szavak egyértelműen többértelmű- ek. Hizsnyai Zoltán verseiben pár­beszédet folytat idegen szövegek­kel is. Idézeteket sző saját versszö­vetébe, így születik meg a szokás szerint csak begyakorlott rutinnal, a szavak értelmét mellőzve, bár fel­tételezhetően jámbor szándékkal elmormolt Miatyánkból egy saját használatra szánt fohász. Hizsnyai Zoltán Bárka és ladik cí­mű kötetét végezetül tehát mind­azoknak ajánlom, akik szívesen be­tekintenének egy költő gondolati és érzelmi univerzumába, és haj­landók átadni magukat a versolva­sás nyújtotta érzéki élvezetnek. Megéri. (Hizsnyai Zoltán: Bárka és ladik. Kalligram Kiadó, Po­zsony 2001.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents