Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-09 / 258. szám, péntek
8 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 9. A belga Sabena helyett új légitársaság fog működni Elbocsátások sorozata A nemzetközi pénzügyi rendszer átalakulások sorozatán ment keresztül, míg létrejött a közös európai pénz Az aranystandardtól az euróig Aranyérmék a ládikóban. Az I. világháború előtt minden ország valutája állandó, rögzített árfolyammal kapcsolódott az aranyhoz (Archívum) ÚJ szó-összefoglaló Brüsszel. Sabena megszűnt, helyette új belga légitársaság indul. A brüsszeli cégbíróság szerdán kimondta a csódbejutott Sabena belga légitársaság felszámolását, Guy Verhofstadt miniszterelnök pedig bejelentette, hogy a Sabena romjain - DAT nevű leányvállalata körül - magántőkével létrehozzák az új belga légitársaságot. A közel 80 éves Sabena adósságainak tisztázására, ingó és ingatlan vagyonának rendezésére a cégbíróság öt csődgondnokot és négy helyettest nevezett ki. A csődgondnokok feladata lesz az is, hogy megszerezzék az Európai Bizottság engedélyét a belga kormány által korábban áthidaló hitelként a Sabena rendelkezésére bocsátott 5 milliárd frank fel- használásához az új vállalat létrehozásában. Verhofstadt csaknem egyidejűleg bejelentette, hogy a DAT- ra, a Sabena leányvállalatára alapozva létrehozzák az új belga légi- társaságot, amely átveszi a Sabena európai járatait, egy amerikai és néhány afrikai járatát. A DAT indulása ellenére egyelőre úgy tűnik, hogy a Sabena dolgozóiból 5-6 ezernek nem akad állása az új vállalatnál. Az elbocsátandó Sabena alkalmazottak végkielégítéséhez becslések szerint 15-16 milliárd belga frank kell, ennek az előteremtéséről még nem született döntés, (m) Valószínűleg a közös európai valuta létrehozása a világtörténelem egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb pénzügyi művelete. Már csak ezért is érdemes végigtekinteni azon, hogy a nyugati világ pénzügyi rendszere milyen változásokon ment keresztül az elmúlt évszázadban, míg létrejött az Európai Monetáris Rendszer. GÁL ZSOLT A 19. század végétől 1914-ig a legtöbb ország aranyban határozta meg papírpénze értékét. Az ún. aranystandard azt jelentette, hogy az illető ország központi bankja köteles volt az általa kibocsájtott bankót rögzített áron aranyra váltani. Az USA-ban például az egydollároson a következő Ígéret állott: „Az Amerikai Egyesült Államok a bankjegy tulajdonosának kérésére egy dollárt fizet aranyban.” A központi bankok által kibocsájtható bankjegyek mennyiségét így a széfjeikben tárolt arany mennyisége határozta meg. Mivel a jegybankok csak annyi pénzt nyomtathattak, amennyire aranyfedezetük volt, így nem indulhatott be az infláció, azaz a pénz értékvesztése, ami mindig is a fede- zetíen pénzkibocsájtás következménye volt. Minthogy minden ország valutája állandó, rögzített árfolyammal kapcsolódott az aranyhoz, egymáshoz is rögzített árfolyammal kapcsolódtak. Mindig tudni lehetett, hogy egy angol font 7,988 gramm aranyat ér, egy amerikai dollár 1,64 grammot, a két valuta egymáshoz viszonyított árfolyama pedig: 1 font = 4,87 dollár. 1880 és 1914 között a klasszikus aranystandard a nemzetközi kereskedelemben is érvényesült, és mintegy varázsütésre egyenlítettte ki a kereskedelmi egyensúlyhiányokat. Például, ha Nagy-Britannia több árut vett a Amerikától mint fordítva, akkor az USA nagy mennyiségű fontot halmozott fel, amit a briteknek eladott árukért kapott. Ekkor Nagy-Britan- nia úgy rendezte kereskedelmi deficitjét, hogy az amerikaiaknál levő fontért cserébe aranyat szállított nekik. Ez azonnal hatott a két ország árszínvonalára is. Mivel az angolok aranyat vittek ki, ezért kevesebb pénzt nyomtathattak, ami árcsökkenéshez vezetett. Az USA ellenkezőleg, mivel új aranykészlethez jutott, növelhette a pénzkibocsáj- tást, így ott nőttek az árak. Az amerikai termékek megdrágultak, az angolok olcsóbbak lettek, miközben a két ország valutájának árfolyama nem módosult. Az aranystandardnak azonban voltak hátulütői is. Elsősorban azért, mert a világban található arany mennyisége nem állandó, hiszen bányásszák. Az Egyesült Államok például az 1849-es kaliforniai aranyláz után jelentős aranykészlettel gazdagodott, és ezért növelhette pénzkínálatát és jelentős kereskedelmi hiányt halmozott fel. De akadhat más probléma is. Például, ha egyes országok vonakodnak a pénzkínálatukat az arany be- és kiáramlásához igazítani. Az aranystandardot az I. világháború következtében felfüggesztettték, s bár a huszas években a legtöbb országban helyreállították, a nagy világgazdasági válság sokkhatásai alatt végleg összeomlott. Egyedül az USA tartottta fel részlegesen 1971- ig. A második vüágháború után, 1946-tól az ún. Bretton Woods-i rendszer működött. Ez szintén a valuták közötti kötött árfolyamokra épült, csak már nem az arany alapján. A nyugati pénzek egymáshoz viszonyított értéke pontosan rögzítve volt, nem változhatott, ületve ha elmozdult, akkor a központi bankoknak kötelességük volt „visszaigazítani”. Ezt ajegybankok a pénzkínálat szabályozásával érthették el. Ha például Németország jóval több árut szállított az USA-ba, mint fordítva, akkor megnőtt a kereslet a német márka iránt. Ez normális körülmények között oda vezetem volna, hogy a márka felértékelődik a dollárhoz képest. Itt lépett közbe a Német Központi Bank, amely a rögzített árfolyam megvédése érdekében köteles volt piacra dobni márkatartalékának egy részét. A Bretton Woods-i rendszer azonban azt a veszélyt hordozta magában, hogy az egyik fejlett nyugati ország „exportálhatta” az árnövekedést a másikba. Ez történt a 70-es évek elején, amikor az USA-ban jelentős árnövekedés vette kezdetét. A hatvanas évek 2% körüli inflációja 1971-re 6% felé nőtt. Ez eleinte a vietnami háború miatt „megszaladt” kiadások, később az 1973-as olajsokk következménye volt. Az amerikai árnövekedés következtében egyre olcsóbbá váltak az USA piacán a német termékek. Németország egyre növekvő kereskedelmi többletet halmozott fel. A Bretton Woods-i rendszer alapján a német Bundesbank 1971-ben 1 milliárd dollárral növelte a márkakínálatot. A német bankárok úgy vélték, ha az árfolyam védelme érdekében még több márkát engednek forgalomba, akkor Németországban ugyanolyan árnövekedést indítanak el mint az USA-ban. A Bundesbank nemet mondott az inflációra, nem voltak hajlandók több márkát piacra dobni, s egyszerűen hagyták, hogy a márka értéke emelkedjen a dollárhoz képest. Ezzel a Bretton Woods-i rendszer lényegében megbukott. Az 1973-as olajsokk hozta meg a rendszer végső összeomlását. 1973 után az ún. lebegő árfolyamok rendszere vált általánossá a fejlett ipari országokban. Nyugat-Európa államai azonban nem mondtak le arról, hogy az árfolyamingadozások negatív hatásait kiküszöböljék, ebbéli igyekezetük vezetett el az Európai Monetáris Rendszer, majd az euró létrehozásához. Az euróról szóló sorozatunk következő részében a lebegő árfolyamokkal foglalkozunk. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Az OTP Bank árfolyama Budapest. Szerdán a Budapesti Értéktőzsdén kezdetben emelkedett az OTP Bank árfolyama arra a hírre, hogy a magyar pénzintézet vásárolhatja meg a Beruházási és Fejlesztési Bank (IRB) többségi tulajdonát. Végül azonban az OTP 1,54 százalékkal 15 050 forintra gyengült; a bank gyengüléséről a szakértők azt mondták: az IRB megvásárlásáról szóló szerdai hír „már napokkal ezelőtt beépült az árba”, a részvény az elmúlt napokban drágult, így a szerdai csökkenés technikai korrekciónak számít. (MTI) PKN Orlen: döntés még az idén Varsó. A lengyel kincstárügyi minisztérium még az idén eldönti, folytatja-e a PKN Orlen olajipari vállalat privatizációját, de biztosan megvárja a részvénytulajdonos Nafta Polska és a Mól Rt. tárgyalásainak befejeződését - közölte Wieslaw Kaczmarek tárcavezető. A Nafta Polska a PKN Orlen 17,58%-os részvénycsomagjának eladásáról folytat kizárólagos tárgyalásokat a Mollal. (MTI) Az OMV első kilenc havi eredményei Bécs. Az osztrák OMV kőolaj- és vegyipar konszern már az idei év első kilenc hónapjában túlszárnyalta a tavalyi egész év rekordszintű működési eredményét. A konszern bejelentése szerint nettó profitja 320,3 millió euró volt, 33 százalékkal több a tavalyi első kilenc- havi 241,2 milliónál. Az OMV jelenleg a cseh Unipetrolért és a görög Hellenic Petrolért van versenyben. (MTI) ČESKA POISŤOVŇA SLOVENSKO a Különbség a biztosifásban van íeIelős$égbizfo$ííá$ban VK-819
