Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)

2001-11-08 / 257. szám, csütörtök

8 Agrárvilág - gazdaság ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 8. A Swissair után a belga Sabena is csődöt jelentett A jövő évi állami költségvetés és a mezőgazdaság. A tervek szerint 2002-ben még kevesebb pénzt kap az ágazat Közel 80 évig működött ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. A Sabena belga légitár­saság igazgató tanácsának drámai ülése után Fred Chaffart elnök be­jelentette, hogy a vállalat felszá­molási eljárást kezdeményez a cégbíróságon. A kérelmet tegnap reggel be is adták a bíróságra. Ez a belga történelem eddigi legna­gyobb üzleti csődje. Ezzel véget ért az egyik legrégebbi európai polgá­ri légiforgalmi társaság közel 80 éves története, az 1923-ban alapí­tott Sabenáé, amelynek első utas- szállító járata 1924-ben szállt fel. Az eltelt évek közül azonban a Sa­bena mindössze kétszer volt nye­reséges. Fred Chaffart elnök hate­zer, Christoph Müller vezérigazga­tó hétezer fős leépítésről beszélt. A szakszervezetek felhívására teg­nap reggel az alkalmazottak több­sége a brüsszeli repülőtéren gyüle­kezett és tüntetett a vezérigazgató bejelentése miatt. Fred Chaffart el­nök a következő tényezőkkel indo­kolta a Sabena csődjét: krónikus üzleti veszteségek, a 49,5%-ban tulajdonos svájci Swissair túl nagyratörő bővítési törekvései, az utóbbi hónapok vadsztrájkjai és a polgári légiforgalom általános visszaesése és válsága a szeptem­ber 11-i merényletek után. Az igazgató szerint előrehaladott tár­gyalások folynak a brit Virgin Exp- ress-szel és belga befektetőkkel a vállalat új alapokon való felélesz­tésére. A leendő vállalat a Sabena európai járatain kívül csak a nye­reségesen üzemeltethető tenge­rentúli járatokat tartja meg. A 2 milliárd dolláros adóssággal küsz­ködő légitársaság tegnap sem in­dította járatait. (m) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Végre fizetnek a betéteseknek Pozsony. A Betétvédelmi Alap a Szlovák Takarékpénztáron ke­resztül a Devin Bank ügyfeleinek két nap alatt 2,67 milliárd koro­nát fizetett ki, ami a csődbement pénzintézet betéteseinek járó összegnek a 23%-a. December 21-ig a takarékpénztáron keresz­tül 11,6 milliárd koronányi össze­get készülnek kifizetni. (SITA) Milliós károk a Filagrónál Fülek. A Filagro Kft.-nek csak­nem 2,6 millió koronára lesz szüksége állatállományának fe­lújításához, azt követően, hogy kalajvölgyi farmján kergekóros tehenet találtak. Az említett összeget üszők vásárlására for­dítanák, amelyekkel a novem­ber 5-én leölt teheneket helyet­tesítenék. A cég képviselői sze­rint az üszők vásárlása hossza­dalmas folyamat. (TASR) A távközlés idei nyeresége Pozsony. A Szlovák Távközlési Vállalat (ST) 2001 első 9 hónap­jában 2,474 milliárd korona adó­zás utáni nyereséget könyvelt el. A vizsgált időszakban a cég 3,9 milliárd koronát fordított beru­házásokra. A12 300 alkalmazot­tat foglalkoztató ST szeptember végén 1 621301 vezetékes tele­fonvonalat regisztrált, ami 30%- os lefedettséget jelent. (SITA) A FAO globális előrejelzést javasol Róma. Globális információs és korai előrejelző rendszer segítsé­gével lehetséges drasztikusan csökkentem az állatjárványok kockázatát - mondta az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) vezetője. A szervezet római tanácskozásán elhangzott: sok fertőző állatbe­tegség az állatok legális vagy ille­gális kereskedelmével, vagy állati termékekkel teljed. Európában például az 1991 és 1999 között dúló 11 nagy száj- és körömfájás­járvány közül hét az élő állatok vagy állati termékek illegális be­vitelével teijedt el. (MTI) Davos helyett New Yorkban Bécs. A Davosi Világgazdasági Fórumot 2002-ben New York­ban tartják. A New York-i talál­kozó egyik fő témája annak megvilágítása lesz, hogy milyen hatással voltak a világgazdaság­ra a szeptember 11-i terrorcse­lekmények. A tanácskozást 2002. január 31-től február 5-ig a New York-i Waldorf Astoria luxusszállóban tartják. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. november 8-án a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,253 Magyar forint (100) 17,207 Angol font 70,180 Német márka 22,115 Cseh korona 1,295 Olasz líra (1000) 22,338 Francia frank 6,594 Osztrák schilling 3,143 Japán ien (100) 39,584 Spanyol peseta (100) 25,996 Kanadai dollár 30,054 Svájci frank 29,385 Lengyel zloty 11,752 USA-dollár 47,865 Nagyobb összeg helyett kurtítás Ha az állami költségvetés tervezete figyelembe venné a mezőgazdaságról szóló törvényt és a dotációk összegét a feltételezett infláció mértékével nö­velné, akkor 2002-ben a szlovákiai mezőgazdaságnak csaknem 10,976 mil­liárdos állami dotációt kellene kapnia. (Somogyi Tibor illusztrációs felvétele) Pozsony. Ködösnek, a mező- gazdasági termelés szempont­jából rossznak tartják a 2002- es állami költségvetés parla­ment előtt lévő tervezetét az agrárönkormányzat szak­értői. Az Agrárkamara igaz­ságtalannak tartja, hogy a tervezet épp az egyik legsze­gényebb ágazat keretét nyir­bálja meg, semmibe véve a mezőgazdaságról szóló, még mindig hatályos törvényt. GÁGYORALÍZ A Szlovák Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Kamara (SPPK) számí­tásai szerint miközben az állami költségvetés kiadási oldalán 2001- hez viszonyítva 15 százalékos nö­vekedés várható, addig az agrár­tárca kerete 2,076 milliárd koroná­val lesz kisebb a tavalyinál, ami kö­zel 16 százalékos évközi csökke­nésnek felel meg. Az állami költ­ségvetés tervezete nem számol a dotációk valorizálásával, ahogyan azt a mezőgazdaságról szóló tör­vény feltételezi, hanem mintegy 450 millió koronával lefaragja azt. (Az SPPK adatai szerint a nem be­Az állami költségve­tés nem számol a dotáci­ók valorizálásával. ruházásra irányuló állami támoga- tásokjövőre mintegy 500 millió ko­ronával csökkennének az idei 7,503 milliárdról 7,003 milliárd koronára. Csak a tőkekiadások nö­vekednének 50 miihó koronával 1,675 milliárd koronára.) Ez jóval, mintegy 1,238 millió koronával ke­vesebb annál, mint amit a jóváha­gyott agrárkoncepció előirányoz - figyelmeztetnek az agrárönkor­mányzat szakértői. Azt hangoztat­ják: ha az állami költségvetés ter­vezete figyelembe venné a mező- gazdaságról szóló törvényt és a do­tációk összegét, akkor a feltétele­zett infláció mértékével, azaz 6,7 százalékkal növelné, valamint az­zal az összeggel pótolná, amit 2001-ben az állami mezőgazdasági alapok nyújtottak az agráriumnak. Ebben az esetben 2002-ben a szlo­vákiai mezőgazdaságnak és feldol­gozóiparnak csaknem 10,976 milli­árdos állami dotációt kellene kap­nia, az agrártárca összköltségveté­sének pedig mintegy 14,626 milli­árd koronának kellene lennie. Ivan Oravec kamaraelnök cáfolja, hogy a mezőgazdaságban és élel­miszeriparban vállalkozó ter­melők rosszul használnák fel az ál­lamtól kapott pénzeket. „Egy-két ügyeskedő miatt nem kell az egész ágazatot büntetni” - véli az elnök, aki ugyanakkor arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy a pénzügyi tárca az idén a dotációk összegéből mint­egy 164 millió korona kifizetését zárolta, s természtesen a mezőgaz­daságnak előirányozott keretből kellett lecsípni mintegy 20 millió koronát, hogy Szlovákia a kerge­kór miatt eleget tudjon tenni a marhahús-feldolgozással kapcso­latos uniós közegészségügyi elő­írásoknak. „Ez a pénz most nagyon hiányzik az ágazatból” - mutatott rá a kamaraelnök. További „kitolásként” értékelik a kamara gazdasági szakértői az ag- ráriumban vállalkozókkal szem­ben, hogy az állami költségvetés tervezete a dotációk megadóztatá­sával számol. (A termelőknek a ter­vezet értelmében a kapott pénzből mintegy 15 százalékot adóként kel­lene visszafizetniük.) A költségve­tés kidolgozói már tavaly is kísérle­tet tettek a dotációk megadóztatá­sára. „Akkor sikerült a törvényho­zókat meggyőznünk arról, hogy ez egy elhibázott lépés lenne” - fogal­mazott Ivan Oravec, aki felfogha- tatlannak tartja, hogy egy év eltel­tével ismét terítékre került a kér­dés. Hasonlóan elhibázottnak és rossznak tartja azt a törvényterve­zetet is, amely 2002. január 1-jétől bevezetné a színes gázolajat. (Ezt a típusú üzemanyagot csak mező- gazdasági munkákra lehetne alkal­mazni, ám csak traktorokba tan­kolható, bár nálunk sok szövetke­zetben még teherautókhoz csatolt haszongépekkel végeznek néhány elengedheteden mezőgazdasági tevékenységet.) „Ha a tervezetet a jelenlegi formában hagyná jóvá a törvényhozás, az főként az önálló­an gazdálkodó termelőket sújtaná, ám a nagyobb mezőgazdasági ter­melők életét is jelentősen megne­hezítené” - véli az SPPK vezérkara. Ivan Oravec azonban optimista. Derűlátását a kormány gazdasági miniszterelnök-helyettesével foly­tatott tárgyalásaira alapozza, aki - Oravec értékelése szerint - már szintén rádöbbent arra, hogy a tör­vény azonnali alkalmazása nagyon káros lenne. Lengyelországban botrány tört ki az agrárpénzek körül Az uniós tagjelöltek mezőgazdasági versenyképessége Visszaköveteli a dotációt Nehéz állni a versenyt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Az előírásokkal ellentétes módon magánkézbe került a len­gyel mezőgazdasági teljesítmé­nyek felmérésére és a jövőbeli uniós támogatások kifizetésére felállított informatikai rendszer, az LACS. Emiatt Brüsszel vissza­kéri a rendszer létrehozására adott 30 millió eurót, és az ügy akár az ország EU-csatlakozását is késleltetheti. A földművelés, ál­lattenyésztés és élelmiszer-terme­lés egészének igazgatását és el­lenőrzését szolgáló integrált rendszer kiépítésén a lengyel ha­tóságok már több éve dolgoznak. Ez fogja meghatározni, hogy az agrártermelők közül kik és mek­kora pénzügyi támogatást kap­hatnak az uniós költségvetésből. Számítások szerint évente több mint 4,5 milliárd eurónyi EU-tá- mogatásról van szó. Brüsszel szá­mára a pénzek szabályos felhasz­nálásának biztosítékát az IACS feletti állami ellenőrzés fenntar­tása jelenti. Ez a lengyel Mező­gazdaság-korszerűsítési és szer­kezetátalakítási Ügynöksége (ARiMR) feladata lenne, ám - a Rzeczpospolita lengyel napilap szerint - az ellenőrző rendszert egy Agro-Comp elnevezésű ma­gáncég vette át. Az ügy korrupci­ógyanús, mert a nevezett cég sok jelenlegi munkatársa korábban az ARiMR-nél dolgozott. Günter Ver­heugen EU-főbiztos a napokban levelet küld Jaroslaw Kalinowski lengyel mezőgazdasági miniszter­nek, amelyben visszaköveteli az IACS kiépítésére folyósított 30 millió eurós EU-dotációt, Len­gyelország ezenfelül gyakorlati­lag elveszítheti a rendszer kiépí­tésére saját költségvetési forrás­ból fordított 37 millió eurót. Ha pedig az ügynökség létrehozását újra az elejéről kell kezdeni, az az ország belépésének időpontját is kitolhatja. Ha Lengyelországnak valóban vissza kellene fizetnie 30 millió eurót, ez kétségtelenül a legnagyobb botrány lenne a Var­sónak juttatott uniós segélyala­pok eddigi történetében. (VG) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az EU-tagjelöltek csatla­kozása után középtávon nem lesz lehetőség két különböző agrárpoli­tika fenntartására a régi, illetve az új tagországok számára. Ugyanak­kor a közös agrárpolitika (CAP) ez utóbbiakra való azonnali kiterjesz­tése sem lenne célszerű - állapítja meg egy Brüsszelben közzétett füg­getlen tanulmány. Az elemzést az Európai Bizottság mezőgazdasági főigazgatósága rendelte meg, an­nak az előkészítő munkának a ré­szeként, amelynek során az EU ki­alakítja a csatlakozási tárgyaláso­kon agrárkérdésekben képvise­lendő álláspontját. A tanulmány szerint a közép- és kelet-európai tagjelöltek nagyon nehezen birkóz­nak meg mezőgazdaságuk szerke­zeti átalakításával. Bár a helyzet or­szágonként eltérő, mezőgazdasá­guk a vámvédelem és a kevésbé szi­gorú minőségi és egészségügyi kö­vetelmények ellenére is csak nagy erőfeszítések árán képes állni a ver­senyt az EU-tagországokéval. A kulcskérdés ezért az, hogyan lehet sikeresen megvalósítani a CAP teljes alkalmazására való áttérést ezek­ben az országokban. A mű nem tar­taná célszerűnek a közvetlen jöve­delemtámogatásoknak a csatlako­zás utáni azonnali és teljes körű be­vezetését. Szerinte ez megmerevíte­né a jelenlegi kétpólusú agrárszer­kezetet, miközben nem biztosítaná a szerkezetátalakításhoz és a ver­senyképesség növeléséhez szüksé­ges forrásokat. Az Unió egységes mezőgazdasági piacához való csat­lakozás után a szerkezetátalakítási kényszer különösen a félig önellátó kisgazdaságokban és a volt szövet­kezetekben fogja felszínre hozni a rejtett munkanélküliséget. A tanul­mány következtetése szerint ezért a közép- és kelet-európai országok mezőgazdasági talpraállását olyan politikákkal kell segíteni, amelyek elsősorban a szerkezeti átalakulást és a rejtett munkanélküliség felszá­molását szolgálják. Az ehhez szük­séges gazdasági, társadalmi alkal­mazkodási folyamat azonban hosszú időt vesz igénybe, (m) Az őszi vetés alakulása Termény Év Ajánlott vetésterület (ha) Bevetett terület (ha) Százalékban Búza 2001 405 000 360 948 89,12 2000 399 600 391 423 97,95 Árpa 2001 30 000 33 523 111,74 2000 17 000 18 416 108,33 Rozs 2001 32 000 29 763 93,01 2000 32 000 34 403 107,51 Tritikálé 2001 15 000 15 926 106,17 2000 8 000 13 095 163,69 Repce 2001 101 000 111 273 110,17 2000 99 100 104 176 105,12 Az adatok a múlt év azonos időszakához viszonyítva értendők. Forrás: A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb, november 3-i kimutatása. Az őszi terménybetakarítás alakulása Termény Év Bevetett terület (ha) Betakarítva (ha) Termés (tonna) Hektárhozam (t/ha) Magnak termesztett kukorica 2001 137 075 79 611 442 573 5,56 2000 165 177 113 556 387 641 3,41 Késői burgonya 2001 20 178 14 116 248 309 17,59 2000 22 806 19 004 318 153 16,74 Cukorrépa 2001 30 902 21 795 880 415 40,40 2000 32 151 22 824 667 954 29,27 Napraforgó 2001 62 968 61 434 117 528 1,91 2000 69 763 68 001 118 781 ■ 1,75 Az adatok a múlt év azonos időszakához viszonyítva értendők. Forrás: A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb, november 3-i kimutatása.

Next

/
Thumbnails
Contents