Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-08 / 257. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 8. Politika 5 A pozsonyi külügyi államtitkár szerint a státustörvény jelenlegi formájában nem alkalmazható Szlovákiában Chlebo: kiutat csak az újabb tárgyalások jelenthetnek A szlovák külügyminisztéri- umi államtitkár kedden ismertette a státustörvénnyel kapcsolatos pozsonyi álláspontot. A sajtóértekezlet után arra kértük őt, hogy lapunkban részletesen indokolja a fenntartásait. SZILVÁSSY JÓZSEF Államtitkár úr, a magyar politikusok gyakran hangoztatják: kevés információt kaptak arról, hogy Szlovákiának valójában mik is a kifogásai a készülő státustörvénnyel kapcsolatban. Megtudhatjuk végre a konkrét ellenvetéseiket? Azt, hogy viszonylag kevés konkrétumot tudnak az álláspontunkról, legfeljebb az újságírók mondhatják, ugyanis megegyeztünk magyar partnereinkkel, hogy nem a sajtón keresztül üzengetünk, mert nem szeretnénk, ha a státustörvényt érintő vitáink megrontanák az eredményesen fejlődő szlovák-magyar kapcsolatot. Diplomáciai úton azonban részletesen kifejtettük a véleményünket, méghozzá a törvény parlamenti elfogadása után. Már akkor hangsúlyoztuk, hogy ez a jogi norma ellentétes az európai jogrenddel, bizonyos részei pedig nem egyeztethetők össze Szlovákia törvényeivel. Aggályos az Emberi és Kisebbségi Jogok Európai Chartájának alapelvével történő összevetés is, amely szerint senki sem diszkriminálha- tó. Márpedig ha valakit kedvezményben részesítünk, akkor az állam többi polgárát diszkriminál- hatjuk. Különösen akkor, ha a vegyes házasságokban a nem magyar családtagokat is preferenciában részesítjük. A velencei bizottság állásfoglalása ellentmond ennek az elemzésnek, hiszen nem látott kivetnivalót a kisebbségvédelem új módszerében, vagyis a státustörvény alkalmazásában. » Diplomáciai úton kifejtettük a véleményünket a törvény parlamenti elfogadása után. ^ A neves európai jogi szaktekintélyek nem a magyar státustörvényt elemezték, hanem a már említett új kisebbségvédelmi megoldásokat. Ä dokumentum a mi elveinkkel összhangban egyértelműen leszögezi, hogy a kisebbségvédelem elsődlegesen annak az államnak a kötelessége, amelynek a nemzeti kisebb„Szlovákia nem egyezik bele, hogy intézményes jogi kapcsolat jöjjön létre saját polgárai és egy másik ország között." (Somogyi Tibor felvétele) séghez tartozó személy polgára. Nem tiltja azt, hogy az anyaország - amelyhez az érintett személyt elsősorban nyelvi, kulturális kötődések fűzik - meghatározott formában támogassa ezeket a személyeket, ám ez a segítség kizárólag azonosságtudatuk megőrzését és művelődését szolgálhatja. A dokumentum kiemeli azt is, hogy a kisebbségvédelemben is megkülönböztetett szerepe van a kétoldalú államközi egyezményeknek. Ilyen szemszögből a státustörvény legalábbis nem veszi figyelembe a szlovákmagyar alapszerződést, amelynek életbeléptetéséért ez a szlovák kormány nagyon sokat tett. Többet, mint az előző kabinetek az elmúlt évtized alatt. Ma már mind a tizenkét kormányközi vegyes bizottság megalakult és dolgozik. Magyar partnereinkkel azt is közöltük, hogy a státustörvény veszélyeztetheti ezeket a jószomszédi kapcsolatokat, a közép-európai stabilitást, gerjesztheti a nacionalizmust. Elnézést, de ezek továbbra is eléggé általános érvek. Mik tehát a konkrét kifogások? Ismét csak a velencei bizottság állásfoglalására hivatkozom, amely szerint ha bármelyik ország a jól körülhatárolható támogatáson túl egyéb kedvezményeket is kíván nyújtani, méghozzá részben egy másik szuverén állam területén, akkor ezt csak akkor teheti, ha az érintett ország ehhez a beleegyezését adja. Márpedig Szlovákia a státustörvény elfogadása óta ugyanezt az elvet vallja: nem egyezik bele abba, hogy intézményes jogi kapcsolat jöjjön létre saját állampolgárai és egy másik ország között. Nem ellenezzük, sőt, támogatjuk a kulturális kötődések, az identitástudat erősítését, ám további preferenciákat törvényeink nem tesznek lehetővé. Ezért további tárgyalásokat és egyeztetéseket tartunk kívánatosnak. A magyar fél szüntelenül azzal érvel, hogy a budapesti kormány közvetlenül semmilyen anyagi segítséget sem nyújt, az alapítványi támogatás rendszere pedig már európai gyakorlat. Mivel kapcsolatban vannak hát Pozsonynak aggályai? Azzal, amivel a velencei bizottságnak. Ne a társadalmi szervezetek legyenek a döntőbírák, hanem a jogi norma végrehajtásával kapcsolatos valamennyi teendőt a kedvezményt nyújtó ország külképviselete, például a konzulátusa végezze. Jelenleg sok részletkérdés nem világos, egyebek között az sem, hogy miképpen oldható meg a kedvezményért folyamodó személyek adatainak védelme. Számos végrehajtó rendelkezés tervezetéről azért nem tudok véleményt mondani, mert máig nem ismerem azokat. A státustörvény tizenegy végrehajtó rendelkezést irányoz elő. A szlovák fél ebből máig mindössze négynek a tervezetét kapta meg. Egyeztetnek-e a státustörvényről a románokkal, koordinál- ják-e álláspontjukat és további lépéseiket? Christian Diaconescu úrral néhány hete tájékoztattuk egymást a két ország álláspontjáról. Azóta még csak nem is telefonáltunk Bukarestbe. Nincs rá semmi szükség azért sem, mert Szlovákia és Románia majdnem azonosan ítéli meg ezt a jogi normát. Sokan ütköznek meg amiatt, hogy Pozsonynak fenntartásai vannak a státustörvénnyel kapcsolatban, miközben már négy éve hatályos a szlovák kedvezménytörvény. Mit válaszol erre a felvetésre? Azt, hogy a mi törvényünk kizárólag Szlovákiában hatályos. A Magyar Állandó Értekezlet legutóbbi tanácskozásán olyan döntés született, hogy a velencei dokumentum ismeretében sincs szükség lényeges módosításra. A státustörvény januártól hatályba léphet. Mi erről a véleménye? Nem kommentálom a Máért döntését. Természetesen nem tudhatom, hogy partnerem, Németh Zsolt milyen új felvetésekkel és tervezetekkel érkezik a november 16-ára kitűzött pozsonyi tárgyalásunkra. Azt viszont leszögezhetem, hogy a státustörvény jelenlegi formájában Szlovákiában nem alkalmazható. Jelenleg két megoldást tartunk elképzelhetőnek. Az egyik a törvénymódosítás, a másik A további tárgyalások, egyezteté- és a kétoldalú egyezés hívei . . pedig az, hogy bizonyos végrehajtási rendelkezések januártól nem lesznek hatályosak. Mire készül Szlovákia, ha a státustörvény januárban mégis életbe lép? A további tárgyalások, egyeztetések és a kétoldalú megegyezés elkötelezett hívei vagyunk. Természetesen vannak európai mechanizmusok, amelyeket végső esetben érvényesíthetnénk. Hisszük, hogy nem kell ilyen megoldáshoz folyamodnunk, hiszen a viták tárgyalásos rendezése, a konszenzus keresése olyan értékrend, amely az Európai Unióba tartó két ország számára is követendő. Nem véletlen, hogy tudomásom szerint Günter Verheugen bővítési főbiztos és több más ismert európai személyiség is további tárgyalásokra, értelmes kompromisszumok keresésére ösztönözte magyar partnereinket. Rajtunk nem múlik, ám csak olyan egyezségre vagyunk hajlandók, amelyek összhangban vannak az európai és a szlovákiai jogrenddel. U. S. Steel: részleges termelésszüneteltetés az év végén Kňažko a médiatörvények vitájának felfüggesztéséről Szabadság kényszerből Parlamenti televízió? ÚJ SZ^TUDÓSlTÁS Kassa. A U. S. Steel amerikai vezetősége úgy döntött, december 22- étől január 7-éig a vállalat néhány gyártórészlegén szünetelteti a termelést. Ezt a lépést az acélipar világméretű recessziója teszi elkerülhetetlenné. A termékek iránti kereslet visszaesése Észak-Amerika után már az európai piacot is elérte. Jozef Marko, a kassai vállalat szóvivője elmondta, hogy a döntést alapos helyzetelemzés előzte meg; minden a cég érdekeit szem előtt tartva történik, és tudomásuk szerint a közeljövőben több más európai acélgyártó tervez hasonló intézkedéseket. Az Egyesült Államokban az utóbbi évek során számos kohóipari vállalatot bezártak, és mivel a tengerentúli fejlemények mindig is előre jelezték az európai piac alakulását, a U. S. Steel kassai alkalmazottai közül sokan tömeges elbocsátásoktól tartanak. Jozef Marko kijelentette, hogy az aggodalom felesleges, Kassán üyesmi nem fenyeget. Szerinte az is csak pletyka, hogy a kényszerszabadságra távozó alkalmazottak fizetésüknek csupán a 60 százalékát kapnák meg a szóban forgó hetekben. „Mivel december folyamán a kassai vállalat megrendelői is csökkentik termelésüket, azaz kevesebb félkész termékre van szükségük, ez a lépés tűnik a legésszerűbbnek, hiszen a U. S. Steel raktárai már most tele vannak. Egyelőre nem tudni, hány alkalmazottnak kell decemberi szabadságra mennie. Azokat, akik már kimerítették éves keretüket, más munkára osztják be, egy részükre azonban nem éppen csábító lehetőségként fizeteden szabadság vár a szóban forgó időszakban” - mondta a vállalat szóvivője, (juk) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Csoportérdekeknek engedve függesztette fel a parlament a Szlovák Televízióról és a Szlovák Rádióról szóló törvénytervezet vitáját - állítja Milan Kňažko. A két kormányjavaslatot kidolgozó kulturális tárca vezetője szerint „a választások előtti évben nyilván több koalíciós és ellenzéki párt szerint sem érhető el a közszolgálati médiumok politikamentessé tétele”. A parlament arra hivatkozva függesztette fel a javaslatok megvitatását, hogy ha a médiumok vagyona saját tulajdonukba menne át, eladósodottságuk miatt a vagyon könnyen végrehajtás tárgyává válhatna. A kormány a vagyonalap révén már törlesztette a két intézmény távközlési vállalattal szembeni tartozását, a parlament viszont nem lát garanciát arra, hogy a televízió és a rádió nem adósodik el újra. A vitát felfíiggesztők szerint először az előfizetői díjakról szóló jogszabályt kell módosítani, csak aztán vezethető be új törvényekkel rugalmasabb gazdálkodási rendszer; Kňažko viszont éppen fordítva járna el. „Nyugodtan nevezhetjük parlamenti televíziónak - jelentette ki a miniszter. - Önös érdekek döntöttek, összekapcsolódva különféle ambíciókkal, nem pedig azzal az igyekezettel, hogy segítsenek a két intézménynek.” Szerinte sokan várják a televízió anyagi ellehetetlenülését, hogy „meg kelljen menteni”. Úgy véli, néhány „mentőcsoport” már készen is áll „segédkezet nyújtani ahhoz, hogy a prime time burkolt privatizációjával kiragadják a nyomorból a televíziót, amely ezáltal természetesen a közszolgálati jellegét is elveszíti”, (kár) RÖVIDEN Tovább késik az elektronikus aláírás Pozsony. Tévesnek bizonyult - a hírügynökség hibájából - az elektronikus aláírásról szóló tegnapi hírünk, ugyanis a parlament néhány képviselő (köztük két MKP-s honatya, Gyurovszky László és Farkas Pál) kezdeményezésére átdolgozásra visszaadta az ilyen aláírásról szóló törvény tervezetét. Tehát tovább késik annak a jogszabálynak az elfogadása, amely egyenértékűvé teszi a virtuális dokumentumot a papírra vetett szöveggel, (ká, ú) Schuster a Mečiar-féle konferencia védnöke Pozsony. Rudolf Schuster államfő nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy védnökséget vállalt a HZDS szervezésében sorra kerülő NATO-konferencia fölött. „Ha a mozgalom akciót tart a NATO-tag- ságról, rossz elnök lennék, ha nem támogatnám” - mondta az államfő. A konferencián Schuster nem jelenik meg, mint megjegyezte, pártrendezvényekre nem jár. (SITA) Gyurovszky László az orosz adósságról Pozsony. „Nehéz jó megoldást találni az orosz adósság törlesztésére, mert Moszkva komolytalanul viselkedik. A legtisztább az lenne, ha bekerülnénk a párizsi klubba” - mondta Gyurovszky László MKP- képviselő, aki a cseh mintára történő rendezést nem tartja megfelelőnek; ráadásul Oroszországtól Szlovákia nem kapott hivatalos ajánlatot. A koalíciós tanács soron következő ülésén az MKP javasolni fogja: az orosz és a szlovák kormány megbízottjai folytassanak tárgyalásokat arról a lehetőségről, hogy Moszkva az államadósság egy részét készpénzben kifizetné, egy részét pedig Pozsony leírja, (sz-a) Megmentik a Szlovák Légitársaságot Pozsony. A kormány tegnap úgy döntött, hogy az állam 34 százalékról 82,4 százalékra emeli részesedését a Szlovák Légitársaságban, s ezzel elhárítja a céget fenyegető csőd veszélyét. A részesedés növelésenem készpénzzel történik, hanem a vállalat repülőgép- parkját három TU-154-M típusú utasszállítóval bővíti. Ä közlekedési tárca dolgozza ki a társaság privatizálásának tervét. (TASR) Az állami költségvetés első 9 hónapja Pozsony. A kabinet tegnapi ülésén áttekintették a 2001-es állami költségvetés első 9 havi alakulását. Eszerint szeptember végéig a kiadások 174,63 milliárd, a bevételek 151,75 milliárd koronára rúgtak, vagyis a deficit 22,87 milliárd koronát tesz ki. A hiányból 7,828 milliárd korona esik a bankkonszolidáció kiadásaira, vagyis a tényleges deficit 15,50 milliárd korona. (TASR) Patkoló írásos bizonyítéka a sterilizációról Pozsony. Alexander Patkoló, Szlovákia Roma Kezdeményezésének elnöke bizonyítékot adott át a hatóságoknak a roma nők törvénytelen sterilizálásáról. A dokumentummal, mely egy roma nő 1995- ben történt esetéről számol be, az Uletékes nyomozó foglalkozik, ám szerinte nem tekinthető bizonyítéknak. Patkoló a héten több hasonló „bizonyítékot” emlegetett, mondván: szerinte megdöbbentik majd a nyilvánosságot. (SITA) Devínsky is felügyeli a magyar oktatást Pozsony. Ferdinand Devínskyt, a Komenský Egyetem rektorát is beválasztották a Magyar Akkreditációs Bizottság Nemzetközi Tanácsadó Testületébe. A szlovák rektoron kívül további hét - amerikai, francia, svéd, ír, német, finn és dán - tagot választottak; három évig ők felügyelik majd a magyarországi felsőoktatást. (SITA) Megoldódott a szociális konfliktus Pozsony. Megoldódott a szociális partnerek érdekegyeztető tanácsában keletkezett, gázáremeléssel kapcsolatos konfliktus - olvasható a szakszervezeti konföderáció nyilatkozatában. Ľubomír Čierny szóvivő szerint elérték céljukat: megakadályozták a lakosságot érintő gázáremelést. A konföderáció ezentúl részt vesz az érdekegyeztető tanács ülésein azzal a feltétellel, hogy a kormány és a munkaadók egyenrangú partnerként kezelik a szervezetet. (SITA) Dzurinda fejét követeli a baloldal Pozsony. „Mikuláš Dzurinda ígéretével ellentétesen szavaz a kormányban, nem tartja meg a politikai egyezségeket, figyelmen kívül hagyja a koalíciós partnerek véleményét” - adott hangot elégedetlenségének Ľubomír Ándrassy, a Demokratikus Baloldal Pártjának alel- nöke a gázáremeléssel és a felsőoktatási törvénnyel kapcsolatos kormánybeli szavazásra célozva. Szerinte nemcsak a baloldal; hanem az egész koalíció prioritásaként volt feltüntetve a díjmentes oktatás és a gázárak tartása, s nem zárta ki: Dzurindának „erkölcsi szempontból” fontolóra kellene vennie távozását, (ú) Októberben 7,1 százalékos volt az infláció Szlovákiában Mérséklődő pénzromlás ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Októberben a fogyasztói árak 7,1 százalékkal voltak magasabbak, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez megfelel az elemzők elvárásainak, akik októberre 7-7,4 százalékos pénzromlást jósoltak. A Szlovák Statisztikai Hivatal legfrissebb jelentése szerint így az elmúlt hónapban enyhén csökkent az infláció üteme, hiszen szeptemberben még 7,4 százalékos pénzromlást mértek. Ha figyelmen kívül hagyjuk az állami beavatkozásokat, akkor az infláció mértéke októberben csak 4 százalékos volt. Elmúlt havi maginflációnk (mely nem veszi figyelembe az államilag szabályozott árak hatását) így az idén mért legnagyobb és legalacsonyabb értékek között maradt. Az árak idén leginkább júniusban nőttek, 5,5 százalékkal, a legkevésbé pedig februárban (3,6 százalék). A legnagyobb áremelésekre a víz-, villany- és gázdíjak esetében került sor; a múlt évhez képest 17 százalékkal nőttek az árak. Az élelmiszer 5 százalékkal drágult. A jegybank idén 7,3-7,7 százalékos inflációra számít, a maginfláció 4,2-4,6 százalék között mozog majd. A nemzeti bank elemzőinek legutóbbi nyilatkozatai szerint ilyen mértékű infláció jelenleg nem jelent problémát Szlovákiának, (mi)
