Új Szó, 2001. november (54. évfolyam, 252-275. szám)
2001-11-08 / 257. szám, csütörtök
6 Politika ÚJ SZÓ 2001. NOVEMBER 8. Európai kétségek státusügyben Bukarest. Ha Magyarország nem mond le a státustörvényről, kérdésessé válhat csatlakozása az Európai Unióhoz - írta a Curierul National című román lap az Európai Parlament vezető tisztséget betöltő egyik politikusára hivatkozva. Graham Watson, az EP egyik bizottságának elnöke a szélsőségesen nacionalista lapnak azt mondta, a státustörvény ellentmond az EU koppenhágai csúcsértekezletén megfogalmazott csatlakozási kritériumoknak. (MTI) Elutasították az egyezséget Belgrád. Két nagy koszovói albán párt vezetője elutasította a belgrádi hatóságok és a koszovói ideiglenes ENSZ-igazgatás együttműködési megállapodását, miközben a november 17-i általános választásokkal szembeni szerb bojkott egyik vezéralakja bejelentette, mégsem kíván szembeszállni Belgrád- dal, amely szerint a koszovói szerbeknek részt kell venniük a voksoláson. (MTI) Vádemelés Markovics ellen? Belgrád. A belgrádi körzeti ügyészség nyomozást kezdeményezett Szlobodan Müo- sevics felesége, Mirjana Markovics ellen azzal a gyanúval, hogy szolgálati helyzettel való visszaélésre buzdított. Egyes értesülések szerint Markovics holnap vizsgálóbírók elé áll. (MTI) Markovics is börtönbe kerül? (Archívum) Kivégzések Amerikában Santa Fe. Georgia államban kedden kivégeztek egy elítéltet egy 25 évvel ezelőtt, Új Mexikó államban pedig egy 15 évvel ezelőtt elkövetett gyilkosságért. Az előbbit méreginjekcióval végezték ki, miután Georgában a legfelsőbb bíróság alkotmányellenesnek minősítette a villamosszék használatát. (MTI) Kilencen folytatják a Microsoft-pert Washington. A Microsoft ellen pert indító 18 amerikai állam közül kilenc képviselői a peren kívüli megállapodás mellett döntöttek, követve az Igazságügyi Minisztérium lépését, kilencen azonban folytatják a pert. Colleen Kollar- Kotelly bírónő egyelőre nem döntött a megállapodásról, további meghallgatásokat tartanak az ügyben, miközben az antitrösztper is folytatódik. (ind) Trópusi vihar áldozatokkal Manila. Csaknem harmincán életüket vesztették, és további 103-an eltűntek abban a heves trópusi viharban, amely a Fülöp-szigeteken söpört végig tegnap. (MTI) A korábbi találgatásokkal ellentétben az amerikaiaknak kedvezhet a tél: nagy hidegben a fűtött barlangok nyílása feltűnőbben árasztja a hőt Rossz helyre hullanak a segélycsomagok Afgán hadihajó. Az Északi Szövetség fegyverzete alaposan elavult. (TASR/EPA) Washington/Kabul/Iszlámá- bád. Amerikai repülőgépek tegnap egész délelőtt bombázták a tálibok hadállásait a Kabultól északra húzódó frontvonalon. ÖSSZEFOGLALÓNK A támadások elsődleges célpontja Kapisza és Karabag térsége volt, ahova több tucat bomba hullott. A két célba vett terület 50 kilométernyire fekszik az afgán fővárostól. A tálibok a Kabulból északra vezető három országút közül kettőt ellenőrzésük alatt tartanak. A tálibok legfrissebb mérlege szerint az utóbbi két napban 37, az amerikai bombázások kezdete, október 7. óta több mint 1500 polgári személy vesztette életét. A washingtoni védelmi minisztérium merő propagandának nevezte az adatot. A tizenkét napja bombázott tálib állásokból kedd este kilőtt három-négy tüzérségi lövedék az ellenzéki Északi Szövetség egyik erődítményébe, Ai Hanúnba csapódott az Afganisztán északkeleti részén húzódó arcvonalon, de károkat nem okozott. Szemtanúk szerint a lövedékeket az Északi Szövetség ágyúinak irányába lőtték ki, de a Koksa folyó medrében robbantak fel. A tálibok kivégezték a korábban szintén meggyilkolt Abdul Hak parancsnok unokaöccsét, Izzatulla- hot, majd holttestét kedden Dzsa- lálábádban átadták hozzátartozóinak jelentette be szerdán az áldozat egyik rokona. Abdul Hak parancsnokot és valószínűleg még két társát elfogásuk után október 26-án azonnal kivégezték. A szovjetek elleni harcokban részt vevő és azzal nevet szerző parancsnok az amerikaiak támogatásával tért vissza titokban Afganisztánba, hogy a pastu törzseket megpróbálja az ellenzék oldalára átállítani. Afganisztán területén tartózkodik három hete Hamid Karzai pastu törzsi vezető is, hogy Hakhoz hasonlóan a törzsi vezetők körében támogatást nyerjen a volt király, Muhammad Záhir Sah számára, illetve a tálib kormányzat ellen. Behívatták a pakisztáni külügyminisztériumba a tálibok iszlámábádi nagykövetét, Abdul Szalam Zaifot, és figyelmeztették, hogy tartsa tiszteletben a diplomáciai etikett „harmadik ország”-szabályát, vagyis országukban ne bíráljanak, ne ítéljenek meg egy államaikon kívüli nemzetet. Pakisztáni újságok azt is tudni vélik, hogy kormányszerveik a sajtótájékoztatók számának csökkentését kérték a tálib külképviselettől. Az ENSZ egyik afganisztáni megbízottja azt követelte, hogy az Amerikai Egyesült Államok hagyjon fel az afgán lakosságnak szánt élelmiszersegélyek repülőgépről történő ledo- básával, mert a csomagok jelentős része elaknásított térségekre hull. Oszama lovon jár Oszama bin Laden mostanság alighanem lovon jár - erre a következtetésre jutott az amerikai titkosszolgálat, a The Washington Times hasábjain közölt kiszivárogtatás tanúsága szerint. Az életre-halálra keresett terroristavezér mindennapjairól persze nagyon keveset lehet ténylegesen tudni. Bin Laden a világ legfejlettebb elektronikus lehallgató rendszerével rendelkező USA legnagyobb bosszúságára nem használ elektronikus távközlési eszközt, így nem is hagy maga után elektronikus nyomot. Oszama állítólag úgy mozgatja a szálakat, hogy kézzel írt üzeneteket küld hű embereivel - ez az egyetlen „telekommunikációs” eszköze. Az üzenettovábbító lánc mentén visszafelé haladva, a CIA mindeddig sikertelenül próbált eljutni a „forráshoz” - valahányszor azt hitték az amerikaiak, hogy célközeibe jutottak, kiderült, hogy a megadott barlang hamis, vagy régi „lakcímet” takar. Az al- Kaida „cégvezetője” sűrűn, néha napjában többször is változtatja rejtekhelyét, amely rendszerint az Afganisztánban található néhány ezer barlang valamelyike. Idén tavasszal látták utoljára Oszama bin Ladent az amerikaiak: egy alacsonyan szálló, Predator típusú felderítő gépről készült videófelvételen tűnt fel egy pillanatra az egyik terrorista kiképző tábor területén. Akkor még rendszerint autókonvojjal közlekedett, mintegy negyven, elit kiképzésű al-Kaida harcos védelme mellett. Nem-arabokat - értsd a házigazda szerepét betöltő afgán nép szülötteit - nem engedett a maga közelébe. Szeptember 11-e óta szó sincs már gépkocsi-karavánokról: az amerikai hírszerzők szerint Oszama bin Laden és legszűkebb kísérete lóháton vándorol barlangtól barlangig. Ami egyébként az „élve vagy halva” kérdését illeti, a The Washington Times megírta: értesülései szerint az amerikai kormányzat különböző illetékesei között hallgatólagos egyetértés uralkodik abban a tekintetben, hogy csak kellemetlenségeket okozna, ha élve sikerülne kézre keríteni Oszama bin Ladent, mivel tárgyaláson kellene feltárni az amerikai hírszerzési eljárásmódok titkait. A tél azonban változást hozhat, mégpedig a kézenfekvő feltételezésekkel szemben az amerikaiak szempontjából kedvező változást. Az ember azt gondolhatná, jeges szélben, a hófödte sziklák között mégis csak az otthonosabban mozgó afgánok vannak könnyebb helyzetben, mint az oda vezényelt amerikai szuperkatonák. Ez nyüván igaz, csakhogy érvényesül egy másik, pofonegyszerű összefüggés is: nagy hidegben a fűtött barlangok nyílása feltűnőbben árasztja a hőt. Delta Force-fiaskó A Deltza Force számára csaknem végzetes kudarcba fulladt az egység október 20-i, Kandahárban végrehajtott bevetése. A kommandó az afgánok legfőbb szellemi vezetőjét, Omár mollát akarta elfogni, a tálibok azonban csapdát állítottak a katonáknak, akik közül 12-en megsebesültek. Katonai szakértők szerint nem kizárható, hogy az amerikaiakat akaratlanul - egy tálib ügynök téves adatai alapján - az Északi Szövetség vezette félre. Egy szakértő szerint a támadáshoz szükséges információkat vélhetően műhold- felvételek és az Északi Szövetség szolgáltatták. Ezért az sem kizárható, hogy a tálibok - egy beépített ügynökön keresztül - szándékosan dezinformálták és csalták csapdába a különleges egységet, hogy ezzel lerombolhassák a Delta Force legyőzhetetlenségéről szóló mítoszt. A kommandó behatolt a főhadiszállásra, ám a házban senkit és semmit nem találtak. Ekkor megpróbálták észrevétlenül távozni, mikor azonban kiléptek az épületből, tálib harcosok bukkantak elő és a tűzharcban 12 amerikait megsebesítettek. A szakértő úgy véli: a tálibok talán földalatti járatokon, észrevétlenül hagyták el az épületet még a támadás előtt. Olaszország 2700 katonával járul hozzá a terrorizmus elleni hadműveletekhez jelentette be Rómában a védelmi miniszter. Antonio Martino a parlamentben elmondta, hogy az olasz kontingens haditengerészeti, légi és szárazföldi egységekből áll majd. A törvényhozás a nap folyamán szavaz arról, hogy támo- gatja-e a csapatok küldését az amerikai irányítás alatt álló szövetséges haderőbe. Lépfeneriadó volt a litvániai parlamentben, miután gyanús levelet találtak egy helyiségben, amelynek szomszédságában Károly brit trónörökös időzött egy órával korábban. Egyelőre nem tudni, hogy a gyanús boríték, amelyen minden további nélkül csak a „bin Laden” felirat díszelgett, valóban tartalmaz-e lépfeTámadás egy katari légibázis ellen Doha. Egy katari férfi tüzet nyitott egy Dohához közeli légitámaszpontra, amelyet amerikai katonai repülőgépek is használnak. Az őrség a támadót agyonlőtte. Megállapították az illető kilétét, de a támadás okát még nem tudják. Az öböl menti arab állam fővárosában két nap múlva kezdődik a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) miniszteri értekezlete. (MTI) Újabb egymillió zsidó bevándorlót tervez Izraelbe telepíteni Ariel Sáron kormányfő Izrael kivonult Rámalláhból MTI-HÍREK Gáza/Jeruzsálem/Betlehem. Ariel Sáron izraeli kormányfő szóvivője megerősítette, a hadsereg a következő napokban kivonul a Reha- vam Zeévi idegenforgalmi miniszter meggyilkolása óta részlegesen megszállt Nábluszból, Túl-Karmból és Dzseninből. A kivonulás pontos napját nem közölte. Az izraeli erőket eddig Kalkilijából és Rámalláhból vonták ki. A palesztin legfelsőbb bíróság elrendelte a Népi Front Palesztina Felszabadításáért radikális szervezet két vezetőjének szabadon bocsátását. A két vezetőt, Rábáh Mehannát és Junisz al-Zsárut Zeévi október 17-i meggyilkolása után vették őrizetbe, ugyanis a merényletet a népi front vállalta. A szervezet üdvözölte a bíróság döntését, egyben követelték további 45 aktivistájuk szabadon bocsátását. Tegnap meghalt az a palesztin férfi, akit Hebron közelében tartóztatott le egy izraeli különleges egység. Az 53 éves áldozat állítólag a Jasszer Arafat vezette Fatah tagja volt. Az izraeli hadsereg harckocsijai agyonlőttek egy palesztint, további hármat pedig megsebesítettek a Gázai övezetben, Hán-Júnisz menekülttábor közelében. Darmi Naveh izraeli tárca nélküli miniszter figyelmeztette Jasszer Arafatot: ne kiáltsák ki egyoldalúan a palesztin államot. Naveh szerint a palesztinok ezzel „szörnyű hibát kövemének el.” Sajtójelentések szerint Arafat az ENSZ-közgyűlés november 10-én kezdődő New York-i ülésszakán bejelentheti az önálló palesztin állam létrejöttét. Újabb egymillió zsidó bevándorlót tervez Izraelbe telepíteni Ariel Sáron izraeli kormányfő. Sáron kijelentette: folytatjuk az építkezést. A hat milliós lélekszámú Izraelben öt millió zsidó és egymillió muzulmán él. Közben felfüggesztették egy helyi arab képviselő mentelmi jogát, mert a palesztinok harcának támogatására buzdította az arabokat, és 2000 novemberében utazásokat szervezett izraeli arab családok számára Szíriába. Csurka István, a MIÉP elnöke is részt vesz a szélsőségesek ausztriai találkozóján szélsőjobboldali csúcs Nemzetközi MTI-TUDÓSÍTÁS Bécs. A hétvégén az európai szélsőjobboldal ismert képviselői találkoznak Alsó-Ausztriában a Zur Zeit című hetilap négyéves fennállása alkalmából. Ausztriai sajtóértesülések szerint az összejövetelen jelen lesz Csurka István, a MIÉP elnöke is. A szélsőjobboldali Zur Zeitet a koalíciós jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPO) személyiségei szerkesztik. Az ünnepi rendezvényről szóló bejelentés szerint a felszólalók listáját csak a kiküldött személyes meghívókon tüntetik fel, de az APA osztrák hír- ügynökséghez eljutott egy ilyen meghívó, s abból kiderült, hogy az ünnepi szónokok az FPÖ Ausztriában jól ismert személyiségei lesznek. A pódiumvitában Berlin város volt belügyi szenátora, Heinrich Lummer (CDU), Kresimir Cosic volt horvátországi védelmiminisz- ter-helyettes, Filip DeWinter, a szélsőjobboldali belga Vlaams Blokk (Flamand Tömb), valamint- az APA megfogalmazása szerint- Csurka István, „a szélsőjobboldali Magyar Igazság és Élet Pártja elnöke” vesz részt. A bejelentett vendégek között szerepel Bruno Mégret, Jean-Marie Le Pen franciaországi Nemzeti Frontjának volt fő ideológusa. Ismét republikánus polgármestere van a Nagy Almának New York Bloombergé ORIGO-HÍR New York. Továbbra is republikánus polgármestere lesz New Yorknak. A keddi választást ugyanis Michael Bloomberg republikánus jelölt nyerte rendkívül szoros küzdelemben. A demokrata Mark Green úgy szenvedett vereséget, hogy korábban sokkal népszerűbb volt a hagyományosan demokrata városban. Bloomberg nyerte minden idők egyik legszorosabb New York-i polgármester-választását. A több millió leadott voks ellenére mindössze 40 ezer szavazatnyi előnnyel nyert a médiamogul. Áz eredmény azért is meglepő, mert New York hagyományosan demokrata. Ötször annyi demokrata szimpatizánst regisztráltak a választás előtt a városban, mint republikánust. Az Egyesült Államokban ugyanis mindenkinek fel kell iratkoznia valamelyik párt vagy a függetlenek listájára, ha élni kíván választójogával. Ennek megfelelően a közvélemény-kutatási eredmények szerint Green jóval esélyesebb volt végig a kampány során. Valószínűleg az dönthetett mégis Bloomberg mellett, hogy a szeptember 11-ei terrortámadás óta jelentősen megnőtt az eddigi, szintén republikánus Rudolph Giuliani polgármester népszerűsége. Giuliani, akit már kétszer választottak meg, és így nem indulhatott újra, Bloomberget támogatta a kampány során. Ráadásul New York állam szintén kedvelt kormányzója, George Pataki is ót támogatta. Émellett a milliomos Bloomberg rendkívül sok pénzt, 50 millió dollárt költött kampányára. Baszkföldön először öltek meg igazságügyi dolgozót Halálos ETA-merénylet MTI-TUDÓSÍTÁS Madrid. Halálos merényletet követett el a baszk szakadár terrorszervezet, az ETA tegnap reggel a baszkföldi Vizcaya tartomány Getxo nevű településén: megölte Jósé Maria Lidón Corbit, a megyei bíróság bírá- ját. Az utcán két terrorista várakozott rá, majd egy-egy tarkólövést adtak le a bíróra, aki azonnal meghalt. Ez az első olyan merénylet, amelyet az ETA baszkföldi igazságügyi dolgozó ellen követett el. A célpontnak kiszemelt bírónak nem voll testőre. Neve nem volt rajta azon i listán, amelyet egy nem régi baszk földi letartóztatás során foglalt le < rendőrség, és amelyen az ETA lehet séges célpontjai szerepeltek.
