Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-27 / 248. szám, szombat

6 Agrárvilág ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 27. Külföldi agrárvállalkozók Szlovákiában. Bizakodást és aggodalmat keltenek A termelők nem fordítanak kellő figyelmet a csonhéjasok megelőző kezelésére Dán konkurencia a Csallóközben rScyí Inmhfprtntlpnít'P«; — m------------ i—f a v — —.AV.1. u..» J-ll-L/Atľ-L .^L GA GYOR ALIZ Pozsony/Nagymegyer. Egyeseket bizakodással, másokat aggodalom­mal töltött el a hír, hogy két dán far­mer, Eric Jantzen és Erling Lerche- Simsonen vállalkozásba kezdett Nagymegyeren. Amíg a bizakodók annak örültek, hogy végre nemcsak őröket, hanem állatgondozókat és etetőket is foglalkoztatnak majd a jelenleg használaton kívüli füzesi, alistáli és nagydűri sertéstelepeken, addig a másik oldal képviselői a földbérlet és -használat miatt ag­gódnak. „A dánoknak nem lesz elég 2500 hektár, biztosan felverik a földbérleti díjakat, hogy nagyobb területen gazdálkodhassanak” - ér­vel a másik fél, amely a hazai és a külföldi termelők esélyegyenlőségét szorgalmazza. Végre egy csuka a lusta pontyok között, amely meg­mozgatja a hazai állóvizeket - fogal­mazott az agrártárca egyik szakosz­tályvezetője. A tárca illetékesei kö­zül többen úgy fogadták a dánok megjelenéséről szóló híreket, hogy „végre egy igazi konkurencia”. De­rűlátásuk nem véleden: Dánia a vi­lág legnagyobb sertéshús-exportő­rének számít. Eric Jantzen, a nagymegyeri Dan- Slovakia Agrar Rt. társtulajdonosa úgy fogalmazott: nem érti az aggá­lyokat, ők nem akarnak mást, csak jól működtetni egy üzemet. Dél- Morvaországban már bizonyítottak, ott sikeresen irányítanak egy csirke­farmot. Szlovákiában elsősorban nagyüzemi sertéstermeléssel sze­retnének foglalkozni. Hogyan esett a választásuk Szlo­vákiára? Véletlenszerűen rábök­tek a térképre, vagy más tényező is szólt Szlovákia és Nagymegyer mellett? Már négy éve jelen vagyunk Csehor­szágban, megismertük az ottani rendszert, gyakorlatot. A két ország közelsége és szoros kapcsolatai mi­att úgy véltük, hogy Szlovákiában is hasonlóak a vállalkozási és termelé­si lehetőségek, feltételek. Mégis, miért nem próbálkoztak például Magyarországon, vagy Lengyelországban is? A társam már vállalkozik Lengyelor­szágban. Ami Nagymegyert illeti, itt volt egy eladó farm 2500 hektáros területtel, továbbá három használa­ton kívüli sertéstelep, amely megfe­lel elképzelésünknek. Elvégre mi Szlovákiában elsősorban sertéste­nyésztéssel akarunk foglalkozni. Az épületek állaga jó, ám belülről min­dent fel kell újítani. A legkorszerűbb dán és nyugat-európai gépeket, be­rendezéseket kívánjuk idehozni. Számításaik szerint meddig tart a felfutási idő, azaz mikor érik el a tervezett 60 ezer darabos éves termelési szintet? Kétéves felfutási időszakkal számo­lunk. Az első évben mindent lecse­rélünk és felújítunk, s még a jövő év végének beállta előtt megkezdjük az állatok telepítését. Milyen befektetésekkel számol­nak? Ezt még nehéz számszerűsíteni, de a sertéstelepek rekonstrukcióját 200 mülió koronára becsülöm. Hány embert kívánnak foglalkoz­tatni a régióból? Erre nehéz ma válaszolni, csak most készítjük a sertéstenyésztési terve­Döntés a jövő évi kvótákról és felvásárlási árakról Egymilliárdos tejkeret ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÁS Pozsony. Az Állami Piacszabályozá­si Alap Tanácsa (ŠFTR) a cukorrépa és a cukor kivételével jóváhagyta a szabályozott agrártermékekre vo­natkozó 2002-es termelési kvótá­kat, minimális és garantált felvásár­lási árakat. Az élelmiszeripari búza kvótája 600 ezer tonna lesz. Nem változik a ton­nánkénti 3600 koronás garantált, il­letve 4500 koronás minimálár sem, ez utóbbi 2002 szeptemberétől 2003 júniusáig havonta tonnánként 40 koronával emelkedik. Felvető­dött ugyanakkor, hogy a gabonapi­ac szabályozása során fokozatosan alkalmazkodni kell az EU-s feltéte­lekhez, mégpedig olyan ütemben, hogy 2003-ban teljes mértékben át tudjuk venni azokat. A belföldön ér­tékesített burgonya 2002/2003-as kvótája 110 ezer tonna, miközben a garantált felvásárlási ár 4000, a mi­nimális ár 5200 korona/tonna. A havi árnövekedés szeptembertől március végéig tonnánként 350 ko­rona. A répacukor és izoglukózis esetében nem született végleges döntés. A kialakult helyzettel a cu­korrépa-terméktanács foglalkozik majd, amely valamennyi piaci sze­replő érdekeinek figyelembe vételé­vel teszi meg a kvótákra vonatkozó ajánlását. A ŠFTR Tanácsának leg­utóbbi ülésén nem hagyták jóvá a cukorgyáraknak kérését, hogy az ál­lam tonnánként 4000 koronával tá­mogassa a cukorkivitelt. November­ben visszatérnek a kérdéshez, és döntéshozataluk során figyelembe veszik Szlovákiának a Vüágkereske­delmi Szervezettel szembeni kötele­zettségeit is. A tejpiac stabilitása és további fejlődése szempontjából fontos lépés a jövő évi tehéntejkvóta egymilliárd literre történő növelése. A fejőstehenek tenyésztése kapcsán pozitív irányzatok figyelhetők meg, ami az évközi 193 literes fejésádag- növekedésben is megmutatkozott. Szakértők szerint az idei egy tehén­re jutó fejésátlag 4583 liter lesz, jö­vőre elérheti a 4893 litert. A mini­mális felvásárlási árat azonban nem hagyta jóvá a Tanács, mivel a ter­méktanács által javasolt 9,10 koro- na/literes ár csaknem 2%-kal ala­csonyabb a Mezőgazdasági és Élel­miszeripari Közgazdasági Kutatóin­tézet átlát kiszámított 9,27 koronás átlagköltségeknél. Az egyes termék- tanácsok javaslatai ellenére - ame­lyek a vágóbika esetében 26 ezer, a . vágósertés esetében pedig 165 ezer tonnát javasoltak - megmaradt az idei, tehát a 30 ezer, illetve a 190 ezer tonnás kvóta. A minimális ár 48 Sk/kg, a bikák esetében - az álla­mi támogatáspolitika keretében - az E és U minőségi kategóriákra 4 korona pótdíj kifizetését javasolják a tanácstagok. Az agrárkamara ké­résére kilogrammonként 10 koroná­val járul hozzá a ŠFTR az 550 kg-ot meghaladó vágóbikák felvásárlási árához. Erre azért van szükség, mi­vel október közepén 1500 tonna túl­súlyos vágóbika volt a tenyésztők­nél. A beavatkozás 15 millió koro­nát emészt fel. A konzervgyárak képviselői ugyanakkor 4,5 millió koronát kértek a marhahúskonzer­vek kivitelének támogatására, amit viszont elutasított a Tanács, (vkm) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. október 29-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,697 Magyar forint (100) 17,223 Angol font 70,097 Német márka 22,342 Cseh korona 1,298 Olasz líra (1000) 22,568 Francia frank 6,662 Osztrák schilling 3,176 Japán ien (100) 39,918 Spanyol peseta (100) 26,262 Kanadai dollár 31,069 Sváici frank 29,654 Lengyel zloty 11,927 USA-dollár 48,930 két. A termelés növelése több ember foglalkoztatását teszi lehetővé. Bár mindössze egy hónapja vásá­rolták meg a Farma VM vállalatot, bizonyára már kialakult önökben kép a szlovákiai agráriumról, po­zitívumai és hibáiról egyaránt. Miként vélekedik például a ter­melékenységről? Elégedett vagyok az emberek mun­kájával, keményen tudnak dolgoz­ni, szakképzettségük jó. Változtatni kell a technológián, mind az állatte­nyésztésben, mind a növényter­mesztésben. A gépeket, berendezé­seket, traktorokat fel kell újítani. Az a hír játja, hogy amikor elő­ször látogattak el a megvételre ki­szemelt cégbe, csak a tizedik em­ber akivel találkoztak mondta azt, hogy ő munkás, a többiek ál­lítólag ilyen vagy olyan vezetők voltak. Igaz ez? Nem, én üyen soha sem mondtam. Tény viszont, hogy mi Dániában egy kicsit másként termelünk. Hogyan? Csak néhány dologra specializáló­dunk, és igyekszünk az adminisztá- ciót minimalizálni. Igyekszünk be­vezetni egy rendszert, amely auto­matikusan működik. Nálunk a far­merek nagyon közel állnak a mun­kásokhoz, a traktoristákhoz, s mi otthon ugyanúgy részt veszünk a mindennapi munkában, mint ők. Ha kell, én szántok, vetek ma is. Én farmernek tekintem magam, aki Dániában 300 hektáron gazdálko­dik, és nem cégvezetőnek, igazgató­nak. Nagymegyeren sem akarunk mást, csak sikeresen működtetni egy vállalatot. Szőlészek a Tokaji borról Rendezni a márkavitát Tőketerebes. Tokaj-vidéki szőlé­szet és borászat Szlovákiában cím­mel rendeztek konferenciát Tőkete- rebesen. A tanácskozás részvevői az egyik legnagyobb problémának a védjegy használatának rendezését jelölték meg. A Tokaj márka egye­düli „birtokosa” Magyarország, ezért folytatni kell a tárgyalásokat a magyar féllel, hangsúlyozták a rész­vevők. Miroslav Kosa, az agrártárca osztályvezetője szerint a márkanév­használattal kapcsolatos tárgyalá­sok jó úton haladnak, de konkrétu­mokat nem említett. Megjegyezte, a mezőgazdasági tárca anyagiakkal is támogatni kívánja Tokaj-vidék szlo­vákiai szőlőgazdaságának, borte- remlésének fejlesztését, hogy az minden tekintetben megfelelhessen az uniós elvárásoknak, (kát) A csonthéjas gyümölcstermő ültetvényekben, a háztáji kiskertekben, szórványültet­vényekben egyre nagyobb mértékben terjed az ág- és fapusztulás. Ez eddig elsősorban a kajszi „velejáró betegsége” volt, ám mára már a meggy, cseresznye, őszibarack, és a szilvaültet­vényekben is egyre gyakrab­ban előfordul. CSEKES ZOLTÁN A betegség az őszi, ún. rezes lomb­fertőtlenítő permetezések elha­nyagolásának következményeként terjed erőteljesen. A réztartalmú készítmények permetezésére nem­csak a kora tavaszi időszakban van szükség, hanem már a tél beállta előtt is. Nagyon fontos, hogy a lombhullás fokozódásakor a csont­héjas gyümölcsfákat kellő véde­lemben részesítsük, csak így tud­juk a baktériumos és gombás fertőzések terjedését meggátolni a nyugalmi időszakban. A csonthé­jasok ág- és vesszőpusztulását előidéző baktériumok többnyire a lehullott lomb levélripacsain ke­resztül fertőznek. A viszonylag hosszú lappangási időszak után megjelenő jellegzetes tünetek (mézgásodás) kialakulásásáig a gazdák általában a megelőző keze­lésekre nem fordítanak kellő fi­gyelmet. A csonthéjasok közül kü­lönösen az őszibarack szenved az ágpusztulástól vagy ágrákosodás- tól, melyet a Stereum hirshutum gomba okoz. Ez a betegég úgyne­vezett diszpozíciós betegség. Ez azt jelenti, hogy kialakulásához feltétlenül szükséges, hogy a fa fo­gékony állapotban legyen - ezt a kedvezőtlen talajviszonyok, a fagykárosodás, a szakszerűtlen műtrágyázás és egyéb betegségek - például a levélfodrosodás - is előidézhetnek. A gomba sebpara­zita, tehát ép szöveten keresztül nem fertőz. A sérülések, sebek származhatnak metszéstől, művelőeszközöktől, vagy rovar­kártételtől, azonban a leggyako­ribb behatolási helyként most ősszel a lehullot levelek leválási helyei szolgálnak, valamint a fagy következtében elhalt vesszők és rügyek. Vesszőfertózés esetén a betegség gyors lefolyású. A gomba behato­lási helye körül barnás besüppedt folt alakul ki, amely gyorsan ter­jed, körüléri a vesszőt, s annak hir­telen hervadását okozza. Az ág vagy törzs fertőzése estén a vi­szonylag lassú szövetpusztulás kö­vetkeztében rákos seb alakul ki. A kéregszövet besüpped, a követ­kező évben a gomba elpusztítva a Őszibarackfák sztereumos ágrákbetegsége. Termőtestek a fa törzsén. (A szerző archívumából) hegszövetet tovább terjed, és rákos seb képződik. Ez a folyamat addig ismétlődik, amíg az ágat vagy a törzset a seb teljesen körbe nem éri. Ekkor az ág a fertőzés helye fö­lött elhal. Ha a fa törzsén van a rá­kos seb, az egész fa elpusztul. A gomba okozta károsodást rend­szerint erős mézgaképződés kísé­ri. Ha felnyitunk egy rákos sebet, láthatjuk, hogy a fertőzött ágrész­ben a faszövet is barnára szí- neződött. A gomba fertőzést előidéző képletei az év minden szakaszában megtalálhatók. En­nek ellenére a fertőzés rendsze­rint a késő őszi hónapoktól tava­szig következik be, mert ebben az időszakban a gazdanövény fogé­kony, és a védekezési reakciója minimális. Ebből kifolyólag a nyu­galmi időszakban kerülni kell minden olyan műveletet, amely a fa sérülését okozhatja. A metszést a vegetációs idő kezdetekor kell elkezdeni. Ilyenkor kell a rákos se­bet is kitisztítani, úgy, hogy az el­halt szövetrészt és még megköze­lítőleg 5-10 mm-es egészséges részt eltávolítunk. A metszési hul­ladékot és a fertőzött részeket égessük el. A metszési felületet és a kitisztított sebeket gomba­ölőszert tartalmazó anyaggal, Be- nomyl, Folpet hatóanyagú szerrel kell bevonni. Házikertben a met­szés a vegetációs időbe is nyúlhat. Ha zöldmetszünk, nagy való­színűséggel elkerülhetjük a fertő­zést, mert ilyenkor a fákon a sebek gyorsan gyógyulnak, így az esetle­ges kórokozók terjedése leáll. A csonthéjas gyümölcsfák permete­zésekor a körte, birs és az almafákat is lepermetezhetjük. A következő réztartalmú permetszereket hasz­nálhatjuk: Cuprocaffaro (0,4%), Champion 50 WP (0,4%), Kuprikol 50 (0,5%), Kuprofor 50 SC (0,5%), Kupritox 20 DKV (0,5%). A vegy­szert mindig bő permedében juttas­suk ki. A környezeti tényezőknek fontos szerepük van a betegség fel­lépésében, ezért a telepítés helyé­nek megválasztásakor kerülni kell a fagyzugos, mélyfekvésű vizes tala­jokat. Tápanyagutánpótlást csak a talajvizsgálat eredménye alapján végezzünk. A csonthéjas gyümölcs­fákon az idén egyes gombabetegsé­gek - a viszonylag szárazabb időjá­rás ellenére - erősebb fertőzést okoztak, mint a korábban. Ilyen volt például a levélfodrosodás, le- véllikacsosodás és a szilvalevél vö­rösfoltossága és gnomiája. A fertőzött fák közvetlen lombhullás utáni rezes permetezése egyúttal e betegségek ellen is megelőző védel­met nyújt. Ezért a lehullott fertő­zött leveleket minél előbb forgas­suk a talajba, hogy azok minél előbb humifikálódjanak. A szerző a Központi Mezőgazda- sági Ellenőrzési és Fajtaminősí­tő Intézet komáromi részlegé­nek munkatársa ZÖLDSÉGPIACI ÁRSÉTA Pozsony október 25-én Komárom október 25-én Rimaszombat október 25-én Zselíz október 25-én Losonc október 25-én Kassa október 25-én sárgarépa 10-12 Sk/kg 6-10 Sk/kg 18 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10-15 Sk/kg 12 Sk/kg petrezselyem 28-35 Sk/kg 20-25 Sk/kg 26 Sk/kg 20-30 Sk/kg 20-32 Sk/kg 32-36 Sk/kg burgonya 7-8 Sk/kg 6-9 Sk/kg 6-8 Sk/kg 5-6 Sk/kg 6-7 Sk/kg 7 Sk/kg karfiol . 15-30 Sk/fej 10-25 Sk/fej 3545 Sk/kg 15-30 Sk/fej 30-40 Sk/kg 25-35 Sk/fej paprika 34-40 Sk/kg 15-30 Sk/kg 25-35 Sk/kg 10-25 Sk/kg 25-40 Sk/kg 22 Sk/kg karalábé 15 Sk/db 3-8 Sk/db 8 Sk/db 10 Sk/db 7-10 Sk/db 10 Sk/db zeller 15 Sk/kg 4-10 Sk/db 10 Sk/db 10 Sk/db X 10 Sk/db káposzta 6 Sk/kg 6-8 Sk/kg 5-7 Sk/kg 3-6 Sk/kg 5-6 Sk/kg 8 Sk/kg szőlő 45-48 Sk/kg X X X 60-65 Sk/kg 30-40 Sk/kg dióbél 140-150 Sk/kg 120 Sk/kg X 120 Sk/kg X hagyma 10-12 Sk/kg 10-12 Sk/kg 12 Sk/kg 8-10 Sk/kg 10-13 Sk/kg 12 Sk/kg paradicsom 35-40 Sk/kg 26-30 Sk/kg 45 Sk/kg 40 Sk/kg 42-49 Sk/kg 20 Sk/kg mák 80 Sk/kg 100 Sk/kg X 70 Sk/kg 110 Sk/kg X gesztenye 60-80 Sk/kg HMNH X 45-60 Sk/kg X cékla 10 Sk/kg X X X 10 Sk/kg X kel 15 Sk/kg 10-16 SK/fej 14 SK/kg 10 Sk/fej 15 Sk/kg 16 Sk/kg alma 16-30 Sk/kg 10-35 Sk/kg 15-20 Sk/kg 14 Sk/kg 10-35 Sk/kg 18-28 Sk/kg fejes saláta 8-12 Sk/fej X X X 5-8 Sk/fej fokhagyma 60-68 Sk/kg 46-50 Sk/kg 55-60 Sk/kg 60 Sk/kg 40-60 Sk/kg 55 Sk/kg uborka 32-34 Sk/kg 35 Sk/kg 35 Sk/kg 20 Sk/kg tojás 2,50-3,00 Sk/db 2,80-3,00-Sk/db 2,60 Sk/db X 1,60-2,70 Sk/db 2,60-Sk/db tök 25 Sk/kg 8-10 Sk/db X 10 Sk/db X 15 Sk/kg

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents