Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-27 / 248. szám, szombat

[f Politika ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 27. Nem kapnak 14. fizetést Prága. Mintegy 250 millió ko­ronát takarít meg a cseh költ­ségvetés azzal, hogy a parla­menti képviselők, szenátorok, miniszterek és más, kiemelt köztisztviselők az idén nem kapnak 14. havi fizetést. Erről a képviselőház döntött, s már a szenátus is jelezte, hogy tá­mogatni fogja. Az éles bírála­tok miatt már a múltban is megtörtént, hogy a politiku­sok lemondtak róla. Azt a bal­oldali javaslatot, hogy magát a 14. havi fizetést törvényesítő határozatot egyszer s minden­korra töröljék, viszont még nem szavazták meg, a hon­atyák most is elutasították ezt a megoldást. (MTI) Japán feloldotta a szankciókat Tokió. Japán tegnap felol­dotta az India és Pakisztán ellen - 1998-as nukleáris rob­bantásaik óta - alkalmazott szankcióit, hogy ezzel támo­gassa közreműködésüket a terrorizmusellenes nemzet­közi koalíció megerősítésé­ben. Tokió döntésében nem csak az játszott szerepet, hogy a két ország határos Af­ganisztánnal, hanem az is, hogy mindkettő vállalta nuk­leáris kísérleti robbantásai­nak befagyasztását. (MTI) Phenjan nem akar tárgyalni Szöul. Észak-Korea tegnap azt válaszolta az amerikai párbeszédfelhívásra, hogy nem érdekelt a tárgyalások­ban Washingtonnal, és bocsá­natkérést követelt George Bush amerikai elnöktől a múlt heti ázsiai- csendes­óceáni csúcstalálkozón tett megjegyzéseiért. A Mindzsu Dzsoszon kormánylap go­nosznak és ellenségesnek mi­nősítette Bushnak a KNDK-val szembeni politikáját. Az újság szerint az amerikai kormány­zat drágán fog fizetni maga­tartásáért. (MTI) Djukanovics megtörte a jeget Belgrád. Megtört a jég Belg­rad és Podgorica viszonyá­ban: Milo Djukanovics mon­tenegrói elnök bejelentette, hogy eleget tesz Vojiszlav Kostunica jugoszláv elnök meghívásának és részt vesz a szövetség jövőjéről tartandó tanácskozáson. Djukanovic közölte: Montenegró függet­len állam akar lenni, és ko­molyjavaslatot tesz Szerbiá­nak, hogy államszövetséget kíván vele alkotni. (MTI) Djukanovics nem ismeri el a jugoszláv szövetségi intézmé­nyeket (Archívum) Eltörölték a halálbüntetést Belgrád. A jugoszláv parla­ment felsőháza elfogadta az új büntető törvénykönyvet, amely eltörli a halálbühte- tést, negyven év szabadság- vesztésre változtatva a ki­szabható legmagasabb fokú ítéletet. (MTI) Fokozatosan hívják vissza a csapatokat a palesztin területekről - tegnap hajnalban lelőttek három Hamász-tagot Szent Gotthárd-alagút Izrael mégis kivonul mti-hírek Jeruzsálem/Gáza. Tel-Avivban tegnap hajnalban úgy döntött a ki­bővített izraeli biztonsági kabinet, hogy a hadsereg csapatai fokozato­san kivonulnak abból a hat város­ból, amelyet a múlt hét második fe­lében szálltak meg a Jordán folyó nyugati partján fekvő, palesztin ön­rendelkezésű területen, Ciszjor- dániában. Előzőleg az USA, az EU és Oroszország közös nyilatkozat­ban kérte a zsidó államot az azon­nali kivonulásra. A nyilatkozatot Terje Roed-Larsen ENSZ-külön- megbízott olvasta fel Gázában. A 929-re nőtt az erőszak- hullám halálos áldozatai- ' nak száma. dokumentum Jasszer Arafat palesz­tin vezetőt is felszólította arra, hogy tegyen újabb lépéseket a terrorista jellegű szervezetek ellen. A kivonulással kapcsolatban egy iz­raeli küldöttség várhatóan a palesz­tin biztonsági illetékesekkel is egyeztet majd. Sajtóértesülés sze­rint a lépcsőzetes kivonulás Betle- hem körzetéből, Beit Dzsala telepü­lésről várható a legkorábban. Egy névtelenül nyilatkozó forrás az AFP- nek azt mondta, ahogy a kivonulás ma este kezdődhet, ha a helyzet ad­dig kellőképpen nyugodtnak bizo­nyul. Ismeretes, az izraeli bevonu­lást az váltotta ki, hogy a múlt hét közepén meggyilkolták Rehavam Zeévi idegenforgalmi minisztert. Közben izraeli katonák tegnap haj­nalban lelőttek három palesztin fegyverest, akik egy zsidó telepre próbáltak bejutni a Gázai övezet északi részén. A palesztin komman­dóra, amelynek valószínűleg egy negyedik tagja is volt, akkor nyitot­tak tüzet az izraeliek, amikor az előbbiek át akartak jutni a Dugit te­lepet körülvevő védőkerítésen. A hadsereg nagy erőkkel keresi a kommandó feltételezett negyedik tagját, akinek azonban valószínűleg sikerült visszajutnia palesztin fenn- hatóságú területre. A megölt palesz­tinoknál kalasnyikovokat és páncél­törő gránátokat találtak. A kom­mandó valószínűleg Beit Lahia kör­zetéből indult, amely az úgyneve­zett A zónában (teljesen palesztin ellenőrzés alatti övezetben) fekszik. Az AFP adatai szerint e halálesetek­kel 929-re nőtt a már több mint egy éve tartó erőszakhullám - többsé­gükben palesztin - áldozatainak száma. A Hamász fegyveres szárnya tegnap közölte, hogy harcosai haj­tottak végre támadást hajnalban a gázai övezetbeli zsidó telep ellen. Egyúttal elismerte, hogy az akció három emberük életébe került. A nyüatkozat szerint az összecsapás­nak izraeli oldalon is voltak halálos áldozatai. Izrael eközben kezdemé­nyezte a háromoldalú (izraeli-pa- lesztin-amerikai) biztonsági főbi­zottság összehívását. Izraeli katonák elszállítják a tegnap megölt három palesztin fegyveres holttestét (TASR/AP-felvétel) Száznál több embert keresnek Bécs. A Szent Gotthárd-alagútban tegnapra virradóra sikerült a tüzet annyira eloltani, hogy hozzáláthat­tak a mennyezet szerkezetének megerősítéséhez, ami előfeltétele a további munkálatoknak. A szerda reggeli baleset és az azt követő, rendkívül magas hőfokú tűz nyo­mán a mennyezet borítása mintegy 250 méter hosszúságban leomlott, illetve meglazult. A biztosítást fém állványzat segítségével végzik. Dél­után zürichi szakértők keresték fel a baleset helyszínét, és fotósok rögzí­tették a látványt. Ezután láthatnak hozzá az áldozatok kiemeléséhez. A romok alatt az alagútban 100 sze­mélyautó és 15 kamion van, de azt még becsülni sem lehet, hogy há­nyán vesztették életüket. Tegnap még mindig száznál több embert kerestek, a hatóságok arra számíta­nak, hogy az eddig kiemelt 11 holt­test után még további áldozatokat is találnak - remélik, hogy a kereset­tek számánál jóval kevesebbet. Fel­tételezik, hogy az alagútban lévő -autók többsége üres, s emlékeztet­nek arra, hogy az eddig kiemelt ál­dozatok legtöbbjét az aszfalton ta­lálták meg. Marco Guscio, Ticino kanton közlekedési rendőrségének vezetője úgy vélte, hogy a formátlan halmokká égett roncsok kivontatá­sára csak később kerül majd sor. Fel- tételezése szerint a katasztrófát egy durrdefekt okozhatta. (MTI) Új orosz-amerikai megállapodás várható Putyin és Bush novemberi találkozójától Macedónia: a menekültek hazatérésének megkönnyítése Uniós támogatással Stratégiai alku köttetik Washington. Donald Rums­feld amerikai védelmi minisz­ter bejelentette: az USA elha­lasztja bizonyos kísérletek végrehajtását az átfogó raké- tavédelmi rendszer (NMD) megteremtésére irányuló program keretében, hogy ne érhesse az ABM-szerződés megsértésének vádja. ÖSSZEFOGLALÓ Az 1972-es ABM-szerződés megtil­totta mindkét szembenálló hideg- háborús nagyhatalomnak, hogy át­fogó rakétavédelmet építsen ki ma­gának, s ezzel megteremtette a bal­lisztikus rakétákkal való nukleáris támadástól a feleket kölcsönösen el­rettentő globális egyensúlyt. Az USA szerint az ABM-szerződés fö­lött eljárt az idő, hiszen nincs már hidegháború. Ehelyett új veszélyek elhárítására kell felkészülni, és ezt célozza az NMD. Oroszország azon­ban mindeddig nem adta fel az ABM-előírásokat védelmező állás­pontját. Vlagyimir Putyin orosz el­nök novemberben Washingtonba látogat; megfigyelők a George Bush amerikai elnökkel folytatandó meg­beszéléseit döntő fontosságúnak te­kintik abból a szempontból, hogy ki­derüljön, létrejön-e az egyetértés a rakétavédelem kérdésében, vagy pedig az USA kénytelen lesz egyol­dalúan kilépni az ABM-szerződés korlátái közül. Rumsfeld bejelenté­se ezért gesztusértékű, s tükrözi az utóbbi hetekben tapasztalt orosz­amerikai közeledést. Alexander Vershbow, az USA moszkvai nagykövete szerint elkép­zelhető, hogy Putyin és Bush új megállapodást ír alá a stratégiai fegyverekről a novemberi csúcsta­lálkozón. Vershbow tegnapi sajtótá­jékoztatóján azt mondta, hogy a két állam vezetőjének múlt heti Šang­haji találkozója megnyitotta az utat a jelentős előrelépéshez ezen a te­rületen. Arra a kérdésre, hogy aláírt hadászati megállapodás is szület­het-e, a nagykövet azt válaszolta: „semmi sem zárható ki”. Hozzátet­te: minőségi változás következett be a két ország kapcsolatában a nemzetközi terrorizmus elleni har­cot kísérő együttműködés során. El­ismerte ugyanakkor, hogy egyes te­rületeken még mindig jelentős né­zetkülönbségek vannak Moszkva és Washington között. Azonban opti­mizmusra ad okot, hogy Putyin és Bush legutóbb is baráti hangnem­ben vitatta meg ezeket a nézetkü­lönbségeket. (MTI) MTI-HÍR Brüsszel. Az Európai Unió további 12 millió eurós támogatást helye­zett kilátásba Macedóniának, hogy ösztönözze az ottani politikai pár­tok által aláírt keretmegállapodás végrehajtását - jelentették be teg­nap Brüsszelben. Az Európai Bizott­ság a héten hagyta jóvá a segély- programot, amely a menekültek ha­zatérésének megkönnyítésére irá­nyul. A támogatásból elsősorban a helyi infrastruktúra helyreállításá­nak és újjáépítésének költségeit fe­dezik, illetve a menekülteket befo­gadó családoknak osztanak ki kész­pénzsegélyeket. A program végre­hajtásának feltétele az augusztusi politikai keretmegállapodással kap­MTI-HÍR Prága. Václav Havel egészségi álla­pota miatt csak nagyon korlátozott mértékben vesz részt a cseh nem­zeti ünnep - Csehszlovákia meg­alakulásának évfordulója - rendez­vényein - közölte tegnap Ladislav Špaček elnöki szóvivő. A cseh ál­csolatos alkotmánymódosítások, valamint a helyi önkormányzatokra vonatkozó új törvény parlamenti el­fogadása, ami mindeddig nem tör­tént meg. Chris Patten, a brüsszeli bizottság külkapcsolatokért felelős tagja ismételten sürgette a macedó­niai politikai erőket, hogy mielőbb iktassák törvénybe az alkotmány- módosításokat. Amíg ez nem törté­nik meg, a nemzetközi adományo­zó konferencia megtartására sem lesz lehetőség. A konferenciát ere­detileg - bár feltételesen - e hónap közepére tervezték, de miután az unió nem tapasztalt érdemi előre­haladást a szükséges törvényhozási eljárások lebonyolításában, a Világ­bankkal egyetértésben elhalasztotta az összehívását. lamfő eredeti programját betegsé­ge miatt módosították. A 65 éves politikust hörghuruttal kedd óta a prágai Központi Katonai Kórház­ban ápolják. Havel, ha egészsége engedi, csak a vasárnap esti hra- dzsini ünnepi gyűlésen verme részt, ahol rövid beszédet mond és magas állami kitüntetéseket ad át. Charles Gáti áttörést jósol novemberre Washington. Charles Gáti magyar származású amerikai politikatu­dós, a Johns Hopkins egyetem professzora úgy véli, az amerikai­orosz stratégiai alku lényege az lesz, hogy mindkét fél - az orosz kí­vánságoknak megfelelően - körülbelül 1500-ra csökkenti nagy ható- távolságú rakétáinak számát, az oroszok pedig belemennek abba, hogy a fokozatosan kiépülő rakétavédelmi rendszerhez szükséges kí­sérleteket az USA végrehajtsa. A Washington-Moszkva viszony ala­kulásának másik várható fontos eleme: jövőre alighanem döntést hoznak a NATO bővítésének második szakaszáról, amelynek során a szövetség talán hét új taggal bővülne, miközben Oroszország szere­pe is megnövekedhet egy átalakított, páneurópai jellegű szövetségre emlékeztető NATO-ban. Amerika pedig „nem fogja ugyanolyan fi­gyelemmel kísérni” a csecsenföldi orosz katonai fellépést. (MTI) Orvosai szerint a cseh államfőnek kímélnie kell magát Módosított program Himlő - az egyik ősi biofegyver MTI-PANORÁMA A biológiai fegyvereket nem ko­runkban találták fel, a VI. század­ban már kutakat mérgeztek meg, 1346-ban pedig olyan átütő siker­rel vetették be a pestist, hogy a jár­ványnak 20-30 millió ember esett áldozatul Európában. Történt, hogy a tatárok sokáig hiábavalóan ostromolták a Krímben az akkori Kaffa városát, mígnem kitalálták, hogy pestisben elhunyt emberek holttesteit hajigálják a városba. A település lakosságának jelentős ré­sze hamarosan kihalt, az életben maradottak pedig Olaszországba menekültek, ahová magukkal vit­ték a járványt. „Itáliától” azután el­kapta szinte egész Európa, és a pes­tis mintegy 20-30 millió embert, a lakosság harmadát pusztította el. Ezt a biológiai fegyvert később már csupán egyetlen alkalommal hasz­nálták: a japán csapatok pestissel fertőzött bolhákat dobtak le Kíná­ban a 2. világháborúban. Behatóan kísérleteztek a pestis kórokozójával a háború után az USA-ban és a Szovjetunióban. Nem olyan halá­los, mint a tüdőlépfene, de alkal­mas a tömeges pánik előidézésére. A himlővel, amellyel egy Ausztriá­ban talált levélben fenyegetőzött (alaptalanul) az ismeretien tettes, egészen más a helyzet. Himlő-kór­okozókat - amennyire tudni lehet - csak két biztonsági laboratórium­ban őriznek a világon. A himlő volt ugyanis az első olyan fertőző be­tegség, amelyre az immunitást nyújtó védőoltást felfedezték. A himlőt a XX. század hetvenes évei­ben kiirtottnak lehetett tekinterii, s vüágszerte megszüntették a kötele­ző védőoltást, így most a cseppfer­tőzés útján teljedó ragály teljesen védtelen nemzedékekre találna. A himlő kerek, piros, kiemelkedő, felhólyagosodó s gennyesedő, he- gesen gyógyuló bőrkiütéseket okoz. A himlő sem új találmány a vegyi fegyverek között: Pizarro, az inka birodalmat meghódító spa­nyolok vezére 1531 körül himlővel fertőzött ruhákat ajándékozott a dél-amerikai indiánoknak, s ezt tették az Észak-Amerikában az 1754-1767 között vívott brit-fran­cia gyarmati háborúban a britek is: a franciákkal szövetségben álló in­diánoknak adtak fertőzött ruhada­rabokat. Cseh állami műtárgyak Kiviteli tilalom Prága. Pavel Dostál cseh kulturális miniszter azonnali hatállyal betil­totta az állam tulajdonában lévő műtárgyak külföldre vitelét. Prága ugyanis elvesztette a Ronald Lauder amerikai vállalkozóval szembeni pert. Lauder félmilliárd dollárt kö­vetel Prágától. A miniszter attól tart, hogy Lauder esetleg a cseh állam külföldön lévő tulajdonának lefog­lalásával próbál meg pénzéhez jut­ni. Lauder, CME társaság tulajdono­sa, azért perelte be a cseh államot a nemzetközi döntőbíróságon, mert úgy vélte, hogy az nem védte meg kellőképpen az ő beruházásait a No­va kereskedelmi televízióban. A bí­róság neki adott igazat. A cseh kor­mány a számára kedvezőtlen dön­tést meg kívánja fellebbezni. (MTI) Eutanáziatörvény Szenátusi jóváhagyás Brüsszel. Belgiumban kétévi vita után a szenátus jóváhagyta a kegyes halálról szóló törvény tervezetét. Mivel különösen fontos törvényről van szó, a szokásoktól eltérően a szövetségi parlament felsőházában készítették elő és szavazták meg először. Ezután kerül csak a képvi­selőház elé, s az ottani jóváhagyás után emelkedhet törvényerőre. A szomszédos Hollandiában már két éve megszületett a hasonló eutaná­ziatörvény. A belga törvény szerint olyan nagykorú személy kérheti írásban orvosi kezelése megszakítá­sát orvosától, aki gyógyíthatatlan betegségben, enyhíthetetien testi és lelki fájdalmakat szenved. Kérelmét a beteg csak teljesen tudatos álla­potban teheti meg. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents