Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)
001-10-03 / 227. szám, szerda
ÚJ SZÓ. 2001. OKTÓBER 3. Régió Az idei szőlőtermés rosszabb a tavalyinál, a nagy szárazság idején megfogta a lisztharmat - mondja a vincellér Aki vizezi a bort, bármire képes! Legalábbis ezt állítja Benes Éráz, a Vágsellyei Földműves-szövetkezet vincellére. Ő pedig igazán ért a borhoz, különben aligha nyert volna aranyérmet a sellyei pincészet kékfrankosa az idei „Ag- rovino” országos borversenyen. A tavalyi kékfrankos 19,5 fokos volt, háromezer liter forrt ki. VÁGSELLYE A vincellérrel a szövetkezet borospincéjében beszélgetek a borkészítésről, a jó bor titkáról. Ám beszélgetésre alig van idő, a pincében állandóan akad kuncsaft. A gazdaság ugyanis közvetlen eladásra készíti a bort, bárki vásárolhat itt, a vörös és fehér bor literjét negyven koronáért méri a gazda. Elegáns kocsin érkező öltönyös féfiak és biciklis nyugdíjasok állnak sorba, hogy a vincellér megtöltse az öt-tíz literes demi- zsonokat, vagy a műanyag flakonokat. Persze előbb megkóstolhatják, hogy melyikből szeretnének, a többszáz literes tartályokból előbb decis pohárba csorog a bor. De van, aki nem kóstolgat, visszatérő vendég csak úgy rendel: abból a múltkoriból. „Az idei termés rosszabb a tavalyinál, a nagy szárazság idején megfogta a lisztharmat. A cukortartalom is jóval kisebb. Tavaly elég volt száz liter musthoz egy kiló cukrot tenni, az idei must 14 fokos, úgyhogy hét kiló cukor is kell. A fehér bort 20 fokra, a kékfrankost 22-re szokták felcukrozni” - mondja a borosgazda, és már megy is szűrőpapírt cserélni a készülékben, emelyen a Zöldveltelint a műanyag tartályból a ötszáz literes fahordóba szivattyúzza. A sellyei szövetkezet szőlőskertjében Zöldveltelint, Peszeki Leánykát, Olasz- rizlinget termesztenek húsz hektáron, a szeredi pezsgőgyárnak is szállítanak, s borospincéjükben évente 35 ezer liter forr ki. És, hogy mi a jó bor titka? „A jó szőlőt is el lehet rontani, és rossz szőlőből is lehet jó bort készíteni. A titok talán az, hogy tisztán kell vele dolgozni, és be kell tartani a technológiákat.” Benes Éráz 15 éve dolgozik vincellérként, nyugdíjasként már csak a borral foglalkozik. A pince teljes kapacitása 45 ezer liter, vannak itt régebbi borok, ötéveset is raktároznak, s nincs gond az értékesítéssel, vevő mindig akad. A legtöbbet a Peszeki Leánykából és a Zöldveltelinből készítenek, ám a vincellér tapasztalatai szerint a legmenőbb a riz- ling. „A boros ember jobban szereti a savanykás bort és a rizling ilyen. Az aromás vagy édes borokat kevesen szeretik, inkább a száraz borokat kedvelik.” - mondja, és egy vörösbor-különlegességgel, az Álibemettel kínál. Elárulja, hogy a bort háromszor fejtik, először a forrást követő ötödik héten. A must hatalmas műanyag tartályokban forr ki, majd fahordóban érlelik legalább három hónapig, azután kerül forgalomba. Hogy idén mennyi újbor lesz, még nem lehet megmondani, a szüretet október vége felé tervezik, (gl) A tartályokból motoros szivattyúval fejtik át a bort, de az Alibernethez klasszikus lopót használt a vincellér (A szerző felvételei) Helyi és regionális televíziók seregszemléje Talán Szent István szobrát akarták megrongálni A 7. „koldusfesztivál” Keresik a vandálokat KASSA Hetedszer rendezik meg október 10-13. között a helyi és regionális televíziók Arany Koldus címet viselő nemzetközi fesztiválját. Ez a vüágon egyedülálló seregszemle évről évre több érdeklődőt vonz, a résztvevők száma idén meghaladja a 140 főt, többségük videokazettát is küldött a kassai előzsűrinek, azaz a versenyprogramba is benevezett. A jövő szerdán kezdődő három napos akció során vitát rendeznek az elektronikus sajtó és a terrorizmus viszonyáról, ahol háborús tudósítók osztják meg tapasztalataikat a résztvevőkkel, illetve az egykori Jugoszlávia tagköztársaságaiból érkezett tévések mesélnek munkájukról. Szó esik a dokumentum- film-készítés új trendjeiről, a helyi tévék szerepéről és együttműködési lehetőségeikről is. A hírműfaj mellett az emberi sorsokat bemutató dokumentumfümek, az oknyomozó riportfilmek, és persze a szórakoztató műfajok is helyet kapnak a mezőnyben, amely idén sem oszlik kategóriákra, a nemzetközi zsűri az egyetemes értékeket keresi és díjazza. A fődíj már hagyományosan a kassai Fő utca egyik házát díszítő koldus-szobor másolata, Arpád Račko szobrászművész alkotása, amely céloz a helyi tévék sanyarú anyagi helyzetére, egyben Kassa egyik legendákkal övezett épületére is emlékezteti a messziről érkezett kollégákat. Éva Dekanovská, a fesztviált életre hívó kassai TV Naša igazgatója szerint a Global televízió sikere is bizonyítja, hogy egy helyi esemény országos, sőt akár nemzetközi jelentőségűvé válhat, illetve egy „globális” esemény helyi lecsapódását is vizsgálnia kell az egyes regionális televíziók stábjainak. Ezekből nálunk 70 működik, többségük már részt vett valamelyik, vagy akár valamennyi Arany Koldus-seregszemlén. A fesztivál költségvetése 2 millió korona, ennek fele szponzori ajándékok formájában jut el a szervezőkhöz, akik főleg a kassai vállalkozók gáláns hozzáállását dicsérik. A Nyitott Társadalomért Alapítvány húsz hazai résztvevő költségeit téríti, a fesztivál fővédnöke pedig Ján Figel külügyi államtitkár, (juk) NAGYKAPOS Továbbra sem tudni, kinek állt útjában a katolikus templom előtti parkban lévő Mécs László bronz mellszobor. A papköltő, premontrei szerzetes tíz évig (1920-1930) tevékenykedett római katolikus papként Ung-vidék központjában. Az egyházközség születése 100. évfordulója alkalmából állíttatott A szobrot 12 milliméteres vasrúd rögzítette talapzatához. emlékművet a szegények papjának is nevezett Mécs László tiszteletére, amelyet szeptember 29-re virradóra ismeretlenek meggyaláztak: lefeszítették talpazatáról és a parókia előtti árokba dobták. „Többször előfordult, hogy a templom magyar nyelvű tájékoztató tábláján betörték az üveget, amit pubertás csínytevésnek minősítettünk, de a szoborrongálás felháborította nemcsak a híveket, de a többi lakost is. Nem kis erőfeszítés kellett ahhoz, hogy a mellszobrot kimozdítsák a helyéről, mert 12 milliméter átmérőjű vasrúd rögzítette a talapzathoz” - jegyezte meg Ardelán Gábor, az egyházközösség gondnoka. Vannak, akik a nemrég felavatott Szent István szoborral hozzák összefüggésbe a történteket. Mivel az egyik szobor a katolikus, másik a református templom előtt áll, elképzelhető, hogy Szent István szobrát akarták megrongálni. „Rettenetes, amikor kulturális értékek rongálásáról értesülünk, ami a barbarizmus egyik durva megnyilvánulása. Szomorúan tapasztaljuk, hogy társadalmunkban az utóbbi időben egyre gyakrabban érezhetők azok az indulatok és feszültségek, amelyek levezetése sok-sok kárt okoz egy-egy közösségnek. De szerintem nagy felelőtlenség lenne mindebből nemzetiségi konfliktust kovácsolni, a rendőrség dolga, hogy elfogja a tetteseket, és csak ezután vonhatunk le következtetéseket” - szögezte le Kozsár Miklós, a Csema- dok Ung-vidéki Területi Választmányának elnöke. (kát) ROZSNYÓ Előadás Ládinról és a terrorizmusról Utháma bin Ládin és az „iszlám terrorizmus” - címmel Kovács Attila, a pozsonyi Komenský Egyetem Vállastörténeti Kabinetjének oktatója tart magyar és szlovák nyelvű előadást október 5-én, pénteken a Rozsnyói Bányászati Múzeum épületében (Šafárik utca 31.). A magyar nyelvű előadás 15.30 órakor kezdődik, a szlovák 18.00 órakor. A rendezvény szervezője a Rozsnyói Társalgási Egylet és a Gömöri Ifjúsági Társaság, támogatói pedig a bányászati múzeum és a Polgári Kezdeményezéseket Támogató Alapítvány, (trik) GOMBASZÖG Betörtek a barlang pénztárába Betörtek a Gombaszögi-cseppkőbarlang pénztárába. Az ismeretlen tettesek a múlt héten két számítógépet, két számítógépes nyomtatót, valamint hétszáz korona készpénzt zsákmányoltak. A betörők 79.000,- koronás kárt okoztak, (kápé) SZAKOLCA Homokozó csak kutyáknak Kutyavécéket létesít a város vezetése, így akarja megelőzni a négylábú kedvencek sétáltatásának kellemetlen következményeit. Az „illemhely” felépítése rendkívül egyszerű, egy kétszer három méter alapterületű, 40 centiméter mély homokozóra hasonlít. Természetesen tábla figyelmeztet, hogy kizárólag kutyák használhatják. (TASR) BÓDVAVENDÉGI Jól felfegyverkezett a juhász Illegális fegyverarzenált találtak egy juhász tanyáján a szükséges lőszerekkel. A fegyverek és a birkák gazdája még 1990-ben háromszáz dollárért vett egy pisztolyt a kassai piacon, azóta szenvedélyesen vásárolta a különböző puskákat. (TASR) FELSŐNÉMETI Egyre több a menekült A határőrség tájékoztatása szerint idén már több mint 1200 menekültet tartóztattak fel a szlovák-ukrán zöldhatáron, vagyis lényegesen többet, mint tavaly egész évben. A menekültek zöme Indiából, Pakisztánból, Afganisztánból és Vietnamból érkezett, akik elmondták, valódi úticéljuk valamelyik EU-tagállam volt. Csak az elmúlt héten 148 menekültet tartóztattak fel, legtöbbjük, 68 afganisztáni, (kát) KECERPEKLÉNY Razzia a romatelepen A belügy kezdeményezésére ellenőrök „szállták meg” a Kassa-kömyé- ki járás Kecerpeklény-Kecerkosztolány községét, ahol a kerület harmadik legnépesebb roma közössége él. A járási hivatal telekkönyvi osztálya, a rendőrség, az erdészet és a villamos művek képviselői a helyi romák három leggyakrabban kifogásolt tevékenységére, az illegális építkezésekre, az engedély nélküli favágásra, valamint a terménylopásokra fókuszáltak. Kiderült, hogy az összevont község határában az utóbbi időszakban 25 lakóház és több, mint 40 viskó épült fel engedély nélkül, idegen telkeken. 36 helyi lakos nem tudott felmutatni a fatartókban tárolt tűzifa eredetét igazoló okmányt, ezért lopás gyanújával indul ellenük eljárás, (juk) A rendőrség kasszájából fizetnék a bejelentőket Hajtóvadászat firlcálókra Akár ezer korona jutalomban is részesülhet az, aki információval segíti a városi rendőrséget a falfirkálók és a köztéri padokat, szemetesládákat rongáló vandálok kézrekerítése érdekében. Mintegy két hónappal ezelőtt hirdette meg az akciót a városi rendőrség és az önkormányzat, de eddig egyetlen bejelentés sem érkezett. „A városban már jóformán nem akad épület, amit ne rondítottak volna el, de sajnos nagyon nehezen érhetők tetten. Tanúra lenne szükségünk, hogy a tettesekre rábizonyíthassuk a bűncselekményt vagy a kihágást.” - magyarázta Peter Sokol, a városi rendőrség parancsnokhelyettese. Az esetleges bejelentést az önkormányzat köz- biztonsági bizottsága is megvitatná, és az okozott kár nagysága alapján szabná meg a bejelentőnek járó jutalmat, amit a városi rendőrség költségvetéséből fizetnének ki. (gl) Mindenkinek saját érdekében tudnia kellene, hogy lakóhelyén melyek a kijelölt óvóhelyek, hol kaphatja meg a gázálarcot és mi a teendője vészhelyzet esetén Ellenőrzik KOMÁROM A szeptember 11-i amerikai eseményeket követően az egész világon más szemmel néznek a biztonság kérdésére. A történtek természetesen nálunk is ráirányították a figyelmet a polgári védelmi szervezetek tevékenységére. A polgári védelmi törvény pontosan meghatározza, milyen feladatokat kell ellátniuk a kerületi és járási hivataloknak, melyek a községek és a jogi, valamint fizikai személyek kötelességei. Mikolai György, a komáromi járási hivatal polgári védelmi főosztályának vezetője arról tájékoztatta lapunkat, hogy az elmúlt héten a belügyminiszter rendelete alapján rendkívüli ellenőrzéseket végeztek 30, különböző kritériuaz óvóhelyeket és a gázálarcokat mok alapján kiválasztott helyszínen. Három városi hivatalban - Komárom, Gúta, Ógyalla -, további 18 községi hivatalban, az ógyallai sörgyárban és három iskolában. Megvizsgálták a járás területén elhelyezett radioaktivitást mérő műszereket, amelyek rendszeres ellenőrzése egyébként is mindennapos tevékenységük része. A vizsgálat során elsősorban a polgári védelmi dokumentációt, a védőeszközök tárolását, kiosztásuk megszervezését, a lakosság figyelmeztetésének és a felsőbb szervek értesítésének módját, a mentési munkálatokra való felkészülést ellenőrizték. Kirívó hiányosságokat nem észleltek, néhány helyen a dokumentáció időszerűsí- tésére szólították fel az illetékeseket. Kérdésünkre, miszerint a Komáromi járásban melyek a legnagyobb veszélyforrások, Mikolai György elmondta: a járásban ugyan nincs vegyi üzem, ám az ógyallai Heineken Rt. sörgyár hűtőrendszerében 26 tonna ammóniagáz van, ami potenciális veszélyt jelenthet. A bősi, a Liptovská Mara-i, valamint az árvái víztározók károsodása esetén a Komáromi járás bizonyos területei is víz alá kerülnének, erre szintén fel kell készülni. A főosztályvezető ennek ellenére a legnagyobb veszélyforrásként a földrengéseket jelölte meg, a terület ebből a szempontból nem nevezhető megállapodottnak. Nagy földrengés pusztított 1763-ban, illetve 1783-ban, de legutóbb idén március 30-án észleltek a Richter skála szerinti hármas erősségű földmozgást. Broczký József, a főosztály kollektív védelmi tanácsosa az egyének felelősségére hívta fel a figyelmet. Mindenkinek, saját érdekében tudnia kellene, hogy lakóhelyén melyek a kijelölt óvóhelyek, hol kaphatja meg a gázálarcot és mi a teendője vészhelyzet esetén. A gázálarcok állapotával kapcsolatban megjegyezte, hogy a törvény értelmében évente a raktárak 20 százalékát kell ellenőrizni, tehát gyakorlatilag 5 évente mindegyikre sor kerül. Ennek alapján igényelhetik a meghibásodott, lejárt szavatosságú álarcok és a hozzá tartozó filterek cseréjét. Minden községben van kijelölt raktáros, aki a gázálarcok ellenőrzését végzi, és aki felelős ezért a tevékenységért, (vkm) (TASR-felvétel)
