Új Szó, 2001. október (54. évfolyam, 225-251. szám)

001-10-24 / 245. szám, szerda

6 Agrárvilág és gazdaság ÚJ SZÓ 2001. OKTÓBER 24. Szlovákiában minden tizedik család szegénységben él A dunaszerdahelyi mezőgazdasági szakközépiskola új szakok nyitásával reagál a mezőgazdaság átalakulására A munkanélküliség átka ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Szlovákiában minden ti­zedik család szegénységben él. Ők azok, akiknek a bevételei a létmini­mumot sem érik el, ezért szociális segélyre szorulnak. Róluk és a szlo­vákiai munkanélküliség alakulásá­ról szól a Világbank egyik legfris­sebb elemzése, amelyet tegnap a Szlovák Külügyi Társaság, a Kor­mányhivatal és a Világbank által rendezett konferenciát követően mutattak be. Roger Grawe, a Világ­bank regionális igazgatója szerint Szlovákiában a szegénység elsősor­ban a munkanélküliség számlájára írható. Leküzdéséhez ezért elsősor­ban ez utóbbi csökkentésére lenne szükség. Ehhez az első lépéseket már megtettük a közvetlen külföldi befektetések növelésével és a pénz­ügyi szféra reformjával. Ez utóbbira égető szükség volt, hatékony bank- rendszer nélkül a kis- és középvál­lalkozások, amelyek a leginkább hozzájárulnak a foglalkoztatottság­hoz, képtelenek hatékonyan bővíte­ni tevékenységüket. Szociális hely­zetünk javítása érdekében azonban elengedhetetlen az ország szociális rendszerének reformja is. Grawe szerint ennek elmaradása súlyos egyensúlyhiányhoz vezethet az or­szág pénzügyi gazdálkodásában. A szociális reformnak figyelembe kell vennie a lakosság életszínvonalának alakulását, vagyis a reformot nem lehet végrehajtani az egyik napról a másikra. A Világbank szerint Szlo­vákia és Csehország korábban halo­gatták a szerkezeti reformokat, ami recessziót okozott. Míg ez Csehor­szágban jelentősebb lassulást ered­ményezett, Szlovákiában ked­vezőbben alakult a helyzet. Most, hogy a gazdaság szerkezetátalakítá­sára sor került, jó esélyünk van arra, hogy Szlovákiában a nyugati orszá­gokhoz hasonló növekedésre kerül­jön sor. A Világbank Szlovákiában is egy olyan intézet létrehozását sür­geti, amely folyamatosan figyelné a hazai szegénység alakulását, (mi) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Hatnak kellene a Banka Slovakia Pozsony. A Banka Slovakia 60%- os részvénycsomagja iránt hat potenciális befektető érdeklődik - közölte Taijana Lesajová, a Nemzeti Vagyonalap szóvivője. Szlovákia legkisebb pénzintéze­tének 60,1%-a a vagyonalap, 26,4%-a a Szlovák Biztosító, 6,9%-a Besztercebánya városa és 6,3%-a a Szlovák Takarékpénz­tár kezében van. (TASR) Érdeklődők sora a RIF iránt Pozsony. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) megválik a Restitúciós Befektetési Alapban (RIF) szer­zett kisebbségi részesedésétől (28,5%-os részvénycsomagról van szó). A RIF iránt eddig hiva­talosan a J and T Banka, a Prvá penzijná és a The Brookdale Gro­up Ltd. érdeklődik. A felsorolt potenciális befektetők ma ismer­tetik ajánlataikat. (TASR) Korszerűsítés a Szlovák Vasutaknál Pozsony. Összesen három tár­saság érdeklődött a Szlovák Vas­utak távközlési és információs hálózatának felújítása iránt. La­dislav Laxa, a vasút igazgató-he­lyettese közölte, az Alcatel Slova­kia, a Siemens Business Services és a Kapsch közül az Alcatel nyer­te el a tendert. A pályázat győzte­se 2,6 milliárd koronára becsült megbízást kapott. (TASR) Jövőre emelkedik a vasutasok bére Pozsony. A Szlovák Vasutak al­kalmazottainak átlagáré jövőre - 2001-hez viszonyítva - 8%-kal nő, ezt tartalmazza az a kollektív szerződés, amelyet az ágazati szakszervezetek és a munkaadó írtak alá. A szerződés az elbocsá­tásokról is szól; az elbocsátott vasutas a bér ötszörösének meg­felelő összeget kap, sőt, az összeg egyes esetekben elérheti a bér 14-szeresét is. (TASR) Az orosz Jukosz és a Transpetrol Pozsony. Oroszország 2. legna­gyobb kőolajcége, a Jukosz a Transpetrol kőolajszállító 49%- os privatizációjának egyik legko­molyabb jelöltje. A cég vizsgálja a Transpetrol tevékenységét és november 16-án benyújtja köte- zelő érvényű ajánlatát, (ú) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 2001. október 24-én a Szlovák Nemzeti Bank árfolyamai alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam EMU - euró 43,819 Magyar forint (100) 17,443 Angol font 70,082 Német márka 22,404 Cseh korona 1,316 Olasz líra (1000) 22,631 Francia frank 6,680 Osztrák schilling 3,184 Japán jen (100) 40,179 Spanyol peseta (100) 26,336 Kanadai dollár 31,262 Svájci frank 29,604 Lengyel zloty 11,969 USA-dollár 49,324 Keresik a fellendülő ágazatokat Szabó László: „Négy év múlva új területeken képzett szakembereket bo­csátunk ki.” (A szerző felvétele) A szakemberképzésnek rea­gálnia kell arra, hogy a ha­gyományos mezőgazdasági tevékenységek lehetőségei szűkülnek - vallja Szabó Lász­ló, a Dunaszerdahelyi Magyar Tannyelvű Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakközépis­kola igazgatója. Vele beszél­gettünk arról, ők miként igye­keznek váltani. TUBA LAJOS Iskolájukban a jövő évtől új szak nyílik, ezentúl élelmiszeripari szakembereket is képeznek. Mi­ért döntöttek a bővítés mellett? Néhány évvel ezelőtt Ján Sihelsky, a dunaszerdahelyi járási munkahiva­tal igazgatója jelezte az iskolánk­nak, hogy tapasztalataik szerint kö­zépfokú élelmiszeripari végzettség­gel rendelkező szakemberek jó e- séllyel próbálhatnának elhelyezked­ni. Akkoriban ez a javaslat azonban nem került napirendre, amikor az­után én kerültem az iskola élére, je­lentkeztem náluk és azt a választ kaptam, hogy véleményüket to­vábbra is fenntartják. Ennek isme­retében kérvényeztük a szak meg­nyitását, ami azonban nem volt könnyű. Országos viszonylatban er­re a szakra a nyitrai hegemónia jel­lemző, és ezt bontottuk meg mi, rá­adásul egy magyar nyelvű képzés kérvényezésével. Végül az oktatási tárca nemzetiségi főosztálya, illetve Szigeti László államtitkár személyes kitartó támogatásának köszön­hetően megkaptuk az engedélyt, így a jövő iskolaévtől megnyitjuk az első élelmiszeripari szakot. Mit fognak tanulni az ide jelent­kező diákok? A mezőgazdaság a jelenlegi formá­jában hanyatló ágban van. A mun­kaügyi hivatal elemzése szerint vi­szont az élelmiszeripar kis- és kö­zépüzemi szinten felemelkedő ág­ban található, vagyis elhelyezkedési szempontból érdemes efelé fordul­ni. Viszont a környékbeli szülők az utazási és a kollégiumi költségek miatt nagyon meggondolják, el- küldjék-e a gyermeküket Nyitrára tanulni, az utóbbi években emiatt főként a környékbeli iskolák iránt érdeklődnek. Nálunk elsőként a Vállalkozás az élelmiszeriparban el­nevezésű szak indul, elsősorban azért, mert közgazdászaink a mezőgazdasági menedzserszak ok­tatása során megszerezték a szüksé­ges tapasztalatokat. Egy-két év múl­va pedig az igényeknek megfelelően újabb élelmiszeripari szakokat indí­tunk. Mivel a környékbeli nagy élel­miszerfeldolgozó vállalatok közül jószerével csak a Juhocukor maradt talpon, nyilván ezek között szerepel majd a cukorfeldolgozó, vagy pél­dául a minőségellenőr. Szeretnénk olyan általánosabb szakokat is ki­alakítani, amelyek végzősei többfé­le élelmiszeripari ágazatban, illetve az egyre inkább megjelenő kisebb üzemekben is megtalálják a helyü­ket. Magyar nyelvű iskolaként egész Dél-Szlovákiából várjuk a diákokat, a távolabbiak számára kollégiumi elhelyezést biztosítunk. MUyen egyéb módon próbál rea­gálni iskolájuk a mezőgazdaság átalakulására? A hagyományos mezőgazdasági nagyüzemi termelés visszaszorulá­sa a korábban nálunk oktatott sza­kok végzősei számára is csökkentet­te az elhelyezkedés lehetőségeit. Mi viszont szeretnénk megőrizni az is­kola mezőgazdasági irányultságát. Már korábban beindult a farmer­gazdálkodás szak, amely a termelé­sen kívül piackutatással, könyvelés­sel, marketinggel is megismerteti a diákokat. A korábbi vidéki kereske­delmi szolgáltatás szak alapjaira építve a vidéki turizmus fellendülé­sében bízva jövőre megnyitjuk az agrárturizmus szakot is. A már most rendelkezésre álló kapacitásainkat kihasználva a diákok gyakorolhat­ják a szállásadást, a főzést és a tála­lást, a többi szükséges dolgot pedig kialakítjuk. Ha ez sikerül, akkor négy és fél év múlva a vidéki turiz­mussal kapcsolatos könyékbeli fej­lesztési tervek megvalósítását kép­zett szakemberekkel segítjük majd. Egy másik új irányzatot az alternatív mezőgazdaság jelenti. A búslaki tan­gazdaságuk második éve foglalkozik biogazdálkodással, amelyről tudni kell, hogy hároméves átmenet után lehet minősített terméket a piacra vinni. Erre kapcsolódva fél osztály keretében egy újabb szakot nyitunk és diákjaink a gyakorlatot a tangaz­daságban szerezhetik majd meg. Milyen tapasztalataik vannak a végzőseik elhelyezkedési esélyei­vel kapcsolatban? Végzőseink egynegyede továbbta­nul. A többiek számára kell olyan körülményeket teremtenünk, hogy közülük minél többen a mezőgaz­daságban találják meg a helyüket. Ezért igyekszünk, hogy a képzés átalakításával olyan irányzatokat tanítsunk, amelyeken belül az elkö­vetkező években számítani lehet a megélhetési lehetőségek bővülésé­re. Odafigyelünk arra is, hogy a diák a nálunk szerzett alapokra építve más területeken is képes legyen mo­zogni - üyenek a könyvelés, a mar­keting, a számítástechnika. Újdon­ság lesz az ún. külső érettségi beve­zetése. Ez abból áll majd, hogy a szakközépiskolások is, ha azt vá­lasztják, a gimnáziumban tanított tananyagból érettségiznek. Német szakemberek felmérése a közép- és kelet-európai húspiac fejlődéséről és várható alakulásáról Magasabb minőség elérésére kell törekedni ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. A német ZMP ügynökség nemrégiben tette közzé annak a fel­mérésnek az eredményeit, amely során a közép- és kelet-európai or­szágok húspiacainak várható ala­kulását vizsgálta. A statisztikai ada­tok azt mutatják, hogy a vizsgált térségben 1996 és 2000 között 3%- kal csökkent a szarvasmarha-, 8%- kal a sertés-, 23%-kal a juh- és 5%- kal a baromfiállomány. Az állatte­nyésztés átalakítása szinte minde­nütt lassú ütemben haladt, króni­kussá vált a pénzhiány, gondok vol­tak a takarmányellátással, a mo­dern technológiák megvásárlásá­val. Mindezen problémákat tetézte az állami támogatás és a vásárlóerő egyidejű csökkenése. Közép- és Ke­let-Európábán az EU országaihoz képest még mindig olcsóbb a hús, amelynek egyik oka az aránylag alacsony fogyasztás. Az éves átla­gos húsfogyasztás mindössze 66 ki­logramm, szemben az EU-ban lévő 89 kilogrammal. A jelentésből kide­rül az is, hogy a gazdálkodók az utóbbi években nem voltak képesek jelentős mértékben javítani termé­keik minőségén. Lengyelországban például a húsnak mindössze 30%-a tartozik a nyugat-európainak meg­felelő „magasabb ár” kategóriába. Sok helyen még most sem szentel­nek figyelmét az osztályozásnak, és ahol mégis, ott a jobb minőség nem tükröződik megfelelő mértékben az árakban. Ez elveszi a gazdálko­dók kedvét attól, hogy a minőségre törekedjenek. Sajnos, nem sikerült megvalósítani a szerkezetátalakí­tást sem, pedig éppen az jelentené a jövőbeni sikerek zálogát. A német elemzők rámutattak arra, hogy még mindig túl sok a kiskapacitású vágóhíd és feldolgozóüzem, ami to­vább növeli az amúgy is magas ter­melési költségeket Nem sikerült megoldani a feldolgozóüzemek elavult gépsorainak széleskörű fel­újítását sem, a berendezések ki­használtsága általában 50%-os. Szlovákiában a szarvasmarha-vágó- hidak kapacitásának alig egynegye­dét használják ki, és ez az arány a sertésvágóhidak esetében sem éri el az 50%-ot. A hazai szakemberek már régebben rámutattak, hogy ná­lunk 4-6 nagy vágóhídra és 20-30 feldolgozóüzemre lenne csak szük­ség. A térség állattenyésztőit hátrá­nyosan érinti az olcsó húsbehozatal, ők maguk azonban nehezen tudnak érvényesülni a külföldi piacokon. Az EU országaiba csak olyan húst le­het szállítani, amely megfelel az ot­tani szigorú állategészségügyi köve­telményeknek, a közép- és kelet-eu­rópai országokban azonban nem műidig tartják be ezeket. Magyaror­szágon például a 984 húsfeldolgozó közül mindössze 84 felel meg az uniós követelményeknek, Lengyel- országban 23, Bulgáriában még ennél is kevesebb. Pedig nagymér­tékben éppen ezeknek a követelmé­nyeknek teljesítésétől függ, hogy mennyire válnak a térség országai versenyképessé az európai piaco­kon. Ami a húspiac további alakulá­sát illeti, a nyugati szakértők szerint Kelet- és Közép-Európa országaiban 2000 és 2007 között 6 százalékkal emelkedik a hústermelés és 2007- ben eléri a 7,45 millió tonnát. A szarvasmarha- és borjúhús előállí­tása 58%-kal nő majd, a sertéshúsé viszont mindössze 3%-kal. Ugyan­akkor 17%-kal csökken a baromfi­termelés, ami ellen valószínűleg a szlovákiai tenyésztők is felemelik hangjukat. Az EU-tervezet bővíté­sét követően a hústermelés az uni­ón belül mintegy ötödével nő majd, ami a gyakorlatban még nem jelen­ti a piacok telítődését. A megnöve­kedett kínálatot ugyanis éppen a közép- és kelet-európai piacoknak kellene elnyelniük, számolva az­zal, hogy ebben a térségben is fo­kozatosan növekszik majd a lakos­ság életszínvonala, (vkm) Az őszi vetés alakulása Termény Év Ajánlott vetésterület (ha) Bevetett terület (ha) Százalékban Búza 2001 i 405 000 202 760 50,06 2000 399 600 274 981 68,81 Árpa 2001 § HH§ 30 000 29 672 98,91 § 2000 17 000 17 489 102,88 Rozs 2001 § 32 000 22 608 70,65 2000 32 000 31 310 97,84 Tritikálé • -2001 !l 15 000 11 598 77,32 f 2000 8 000 10 946 118,86 Repce 2001 H 101 000 110 783 109,47 2000 99 100 104 176 105,12 Az adatok a múlt év azonos időszakához viszonyítva értendők. Forrás: A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb, október 12-i kimutatása. Az őszi terménybetakarítás alakulása Termény Bevetett terület (ha) Betakarítva (ha) Termés (tonna) Hektárhozam (t/ha) %-ban Magnak termesztett kukorica 2001 137 075 16 974 90 486 5,33 2000 165 177 44 383 164 601 3,71 Késői burgonya . f g 2001 20 178 12 135 206 355 17,00 2000 22 806 18 037 299 835 16,62 Cukorrépa 2001 30 902 7938 328 263 41,36 2000 32 151 8326 246 697 29,63 Napraforgó IflHHHi 2001 62 968 46 664 96 075 2,06 2000 69 763 55 747 100 591 1,80 Az adatok a múlt év azonos időszakához viszonyítva értendők. Forrás: A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb, október 12-i kimutatása.

Next

/
Thumbnails
Contents